prcikk: Meghalt Fekete György, a nemzet művésze, az MMA tiszteletbeli elnöke | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Meghalt Fekete György, a nemzet művésze, az MMA tiszteletbeli elnöke

A Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
MTI - szmo.hu
2020. április 15.



Életének 88. évében meghalt Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke - tudatta az MMA szerdán.

Fekete Györgyöt szerdán érte a halál. A tiszteletbeli elnököt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti - közölték.

Fekete György több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta. Kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette "a magyar kultúra csúcsintézményét", az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta.

Az összegzés felidézi, hogy a Magyar Érdemrend nagykeresztje átadásán, 2017-ben Fekete Györgyöt Orbán Viktor miniszterelnök a magyar kultúra elszánt és kipróbált harcosaként, művészként, kultúrpolitikusként, az MMA kiépítőjeként és őreként köszöntötte. Kiemelte: Fekete György nem is egy, de legalább két életműnyi munkát végzett el: 1994-ben egy teljes művészi és kultúrpolitikai életpálya után nyugdíjba vonult, mégis előbb országgyűlési képviselő lett, a KDNP alelnöke, majd felépítette "Magyarország legjelentősebb kulturális intézményét", a Magyar Művészeti Akadémiát. A kormányfő akkor hangsúlyozta, a kultúra nemzeti identitásunk megtartásának küzdőtere, és ennek az arénának Fekete György "igazi veteránja" volt.

Fekete György 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítész diplomát az Iparművészeti Főiskolán. 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál irányító tervezőként. Abban az időszakban számos nagyberuházás tervezésében vett részt. 1964-ben önálló műtermet létesített, amelyben oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, igazgatási és kulturális létesítmények belsőépítészeti tervei készültek. Folyamatosan készített bútor- és tárgysorozat terveket is, közülük többet az Iparművészeti Vállalat boltjaiban forgalmaztak. Hazai alkalmakon és Magyarország képviseletében mintegy 30 országban170 kiállítási terve valósult meg. Murális pályázatok nyerteseként számos műve kapott helyet középületek enteriőrjeiben. Több száz szakcikk és tanulmány írója, hat televíziós sorozat környezetkultúrával foglalkozó adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt.

1980 és 1983 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt. 1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, majd 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt. Egyik alapítója és első elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, az intézmény Alkalmazott Művészeti Intézetének professor emeritusa volt.

Fekete György újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként jegyezve. Alapító elnöke volt a magyar örökségeket megnevező bizottságnak. 2002-ben nagyszabású kiállításon adott számot belsőépítészeti életművéről a Vigadó Galériában. Művésztársaival folytatott beszélgetései, esszéi, versei, cikkei 18 kötetes könyvsorozatban jelentek meg.

Belsőépítészként tervezett múzeumi kiállítási installációkat, református templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, valamint külföldi magyar kiállításokat is. 2017 őszén 85+85 címmel famozaik-kollázs tárlatát láthatta a nagyközönség a Pesti Vigadóban. A születésnapi kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, ami Fekete György gazdag pályáját mutatta be. Szintén 85. születésnapjára jelent meg Dvorszky Hedvig könyve Fekete György életútjáról és munkásságáról. 2019-ben az MMA Kiadónál válogatás jelent meg Fekete György: Hazafelé - Számadás a vándorútról címmel.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyesülethez 1995-ben csatlakozott, melynek 2010-ben ügyvezető elnöke lett, majd 2011 novemberétől a köztestületté vált intézmény első, majd újraválasztott elnöke lett. 2017-től az MMA tiszteletbeli elnöke volt.

Fekete György 1966-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1981-ben érdemes művész lett, 1998-ban megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevelét, 2008-ban Magyar Művészetért Díjban részesült. 2011-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét, 2012-ben Kossuth-díjat kapott. 2017-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át, 2018-tól a nemzet művésze volt. Több település díszpolgára, a professor emeritus cím birtokosa volt, valamint tagja egyebek mellett a Szent Korona Testületnek és elnöke a Nemzet Művésze díj Bizottságnak.

Fotó forrása: Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Orbán még börtönbe is juttathatja Magyart” – ez hangzott el a titokban lehallgatott hívásban
Az Alkotmányvédelmi Hivatal rögzítette egy a Tisza Pártot kapcsolati rendszerével támogató üzletember és barátja telefonbeszélgetését. Majd a gyűjtött információkat azzal a szöveggel küldték tovább egymásnak a hatóság munkatársai, hogy „küldöm a heti MP-s információkat” - mutatjuk, a lehallgatott beszélgetés részleteit.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban számolt be a 444.hu legújabb, titkosszolgálati információgyűjtésről szóló cikkéről, amelyben arról írnak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai egy lehallgatás részleteit úgy küldték el egymásnak, hogy idézzük:

„küldöm a heti MP-s információkat”

Panyi a posztjában kiemeli Kaufmann Balázs és Windisch Judit cikkének egy részletét, amely a konkrét lehallgatást részletezi. Eszerint „egy magyar üzletember, akit a cikkben F-nek fogunk hívni, 2025. január 2-án felhívta egy jóbarátját. Politikáról beszélgettek: a Tisza esélyei, a Fidesz ereje, Magyar Péter és Orbán Viktor kerültek szóba. Átlagos beszélgetés volt, amit akkor és azóta is sokan folytatnak közélet iránt érdeklődő magyarok a barátaikkal.

(...)Ez az üzletember amúgy előszeretettel ajánlotta kiterjedt kapcsolatrendszerét ellenzéki pártoknak, így tett a Tiszával is, nem sokkal azután, hogy Magyar Péter feltűnt. Magyarék egy ideig igénybe is vették a segítségét, így F. 2024 végén és 2025 elején számos Tisza körüli emberrel is tartotta a kapcsolatot” -idézi a lapot.

Azt azonban viszont nem tudták, hogy ezt a telefonbeszélgetést más is hallja.

Panyi bejegyzése úgy folytatja az idézetet, hogy a 444 onnan tud az esetről, hogy kiderült számukra: hosszabb ideig lehallgatta F-et az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH).

A cikkből idézett részlet szerint a lehallgatott beszélgetésben „kötetlenül beszélgetnek a politikai helyzetről, Magyar Péter év végi köszöntőjéről és a politikus esélyeiről, amivel kapcsolatban kiderül, az üzletember szkeptikus.

»Orbán még börtönbe is juttathatja Magyart« – mondta a telefonban, mire a barátja így reagál: »ezt nem teheti meg, mert akkor az emberek utcára vonulnának, és Orbán úgy járna, mint Ceaușescu Romániában«.”

Az újságíró bemutatja a cikkre érkező hivatalos reakciókat, amelyben azt állítják, hogy a Magyar Péterről és a Tiszáról szóló lehallgatási anyagokat felvezető „küldöm a heti MP-s információkat” mondatban az MP valójában nem is Magyar Pétert jelenti, hanem azt, hogy „magyar proliferáció”.

Panyi ezt a magyarázatot nem fogadta el, másik mai posztjában humorosan megjegyzi, hogy

„Ha esetleg rólam is előkerülne egy »küldöm a heti PSz-es információkat« kezdetű email, ami a lehallgatott beszélgetéseimet részletezi, szeretnék előre segíteni pár javaslattal, hogyan is tudnák a magyar hatóságok jól megmagyarázni, hogy a PSz valójában nem is rám vonatkozik.”

Majd felsorolja, hogy a PSz-ből mit lehetne kihozni, például: „Pufferzóna szegmens; Pánikhangulat szítása; Páncélozott szállító; Portyázó szakasz” és így tovább.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára: Minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Magyar Péterék pártja elidegeníti a szavazókat. Úgy véli, a DK-s és Kutyapártos szavazók otthon maradhatnak, ha nincs saját jelöltjük.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 04.



Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombaton a Facebookon arról írt, hogy szerinte minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát. A politikus állítása szerint azok a DK-s és Kutyapárti szavazók, akik az elmúlt két évben sem lettek Tisza-szavazók, nem véletlenül döntöttek így, és a Tisza Párt arrogáns, elutasító válaszai csak tovább növelik azok számát, akik inkább otthon maradnak, ha nincs kire szavazniuk.

Dobrev szerint

„ez a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének felelőssége, mert nem növeli ezekben az emberekben a bizalmat az, ha fideszes erőpolitikával találkoznak a Tisza párt részéről.”

A DK elnöke úgy látja, ezek az emberek nem bíznak Magyar Péterben és a Tiszában, aminek sokféle oka van.

„A NER-ben vállalt szerep, az erőpolitika hangja, a stílus, a személyiség. Lehet nem szeretni ezt hallani — de attól még igaz” – fogalmazott. Dobrev Klára hangsúlyozta, hogy ezekre a szavazókra is szükség van a kormányváltáshoz.

Szerinte ők azok az emberek, „akik nem hajlandók »befogni az orrukat«. Akiknek garancia kell arra, hogy az Orbán-rendszer egyetlen eleme sem tér vissza más néven. Akik nem kérnek ugyanabból más csomagolásban. Az ő szavazatuk is számít.”

A politikus úgy véli, ha valódi változást akarnak, akkor ezeket a szavazókat nem lehet lenézni, elhallgattatni vagy kirekeszteni, hanem meg kell érteni és garanciát kell adni nekik, különben veszélybe kerül a kormányváltás. Posztját azzal zárta, hogy ez a garancia a DK, és április 12-én minden a pártjára leadott szavazat kormányváltó szavazat.

A mostani üzenet egy március végi pengeváltás folytatása, amelyben a DK elnöke nyílt levélben vádolta meg a Tisza Pártot, hogy zsarolással próbálja visszalépésre bírni a jelöltjeiket. A Tisza erre úgy reagált, nem tárgyalnak a DK-val, és további visszalépéseket várnak az ellenzéki oldalon. A vita a kecskeméti körzetben csúcsosodott ki, amikor a DK kizárta Kopping Ritát, miután a jelölt bejelentette visszalépését a legerősebb ellenzéki jelölt javára. Kopping tagadta, hogy zsarolás érte volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Egy normális jogállamban a miniszterelnök feleségének és fiának nincs ekkora szerepe
A Tisza Párt elnöke azt állítja a miniszterelnök fiáról, Orbán Gáspárról hogy egy fogadáson az ország legbefolyásosabb embereinek adta elő elképzeléseit az oktatásról, honvédelemről és a magyar futballról. Magyar szerint az asztalok körül ott volt a magyar politikai-gazdasági elit.


Egy korábbi, Mol-vezetők által szervezett fogadáson, ahol a magyar politikai-gazdasági elit is részt vett, Orbán Viktor szólásra kérte fel fiát, Orbán Gáspárt, aki előadta terveit az oktatásról, honvédelemről és a magyar futballról – állította Magyar Péter a 444-nek adott szombati interjújában.

A Tisza Párt alelnöke szerint a miniszterelnök feleségének és fiának is sokkal nagyobb szerepe van a közéletben, mint ahogy az egy normális jogállamban, plurális demokráciában elképzelhető lenne.

Orbán Gáspárról nem ez az első furcsa történet. Pálinkás Szilveszter százados egy interjúban azt állította, hogy a csádi misszót Orbán Gáspár találta ki. (Aki esetleg nem tudná, hogy mi ez a csádi misszió: a magyar kormány tervezte, hogy pár száz honvédet a polgárháborúval és az Iszlám Állammal küzdő afrikai Csádba küld harctéri tapasztalatot szerezni, békefenntartási céllal.)

A kitálaló honvéd azt állította, hogy korábban egyeztetett Orbán Gáspárral a tervezett csádi misszióról, amelyben állítása szerint a miniszterelnök fia „ötven százalékos harcértékvesztéssel” kalkulált, és azt monda, hogy ahhoz, hogy a magyar honvédség egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyen,

„tapasztalatot vérrel fogunk szerezni”

Ennél súlyosabb dolgokat is mondott. Azt implikálta, hogy a kormányfő fia - aki korábban egy keresztény felekezetet vezetett, és mélyen vallásos - azért találta ki a csádi missziót, mert szerinte ezt Istentől kapta feladatul.

„A brit katonai akadémián nagyon sokat beszélt arról, hogy ő az önkéntes keresztény missziója során, amit Afrikában hajtott végre, ott találta meg Istent. És valójában az égből szólt neki Isten, hogy „gyere és mentsd meg ezeket az afrikai embereket, mentsd meg az afrikai keresztényeket”.

A kormányzati oldal korábban igyekezett kisebbíteni Orbán Gáspár szerepét a csádi misszióban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy korábbi interjúban azt mondta, a misszió előkészítését a külügy és a kijelölt miniszteri biztos végezte. „Kicsit rosszulesik, mert én jártam Csád fővárosában tárgyalni, és a miniszteri biztosom, Azbej Tristan járt ott ötször vagy hatszor” – nyilatkozta akkor a miniszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter úgy módosítaná az alkotmányt, hogy Orbán Viktor soha többé ne lehessen miniszterelnök
8 évben maximalizálná a miniszterelnöki pozíció betöltését, ami kizárná, hogy Orbán Viktorból ismét kormányfő lehessen. Állítása szerint a szabályt nem Orbán Viktor személye ellen, hanem egy általános garanciaként fogadnák el.


Magyar Péter úgy módosítaná az alkotmányt, hogy Orbán Viktor soha többé ne lehessen miniszterelnök – erről a Tisza Párt elnöke a 444.hu-nak adott szombat délelőtti interjújában beszélt.

A politikus megerősítette korábbi ígéretét, miszerint kétharmados győzelem esetén nyolc évben maximalizálnák a miniszterelnöki pozíció betöltését. A javaslat lényegében kizárná Orbán Viktor jövőbeli kormányfői megbízatását.

Magyar szerint a módosítás nem minősülne visszamenőleges jogalkotásnak. Állítása szerint a szabályt nem Orbán Viktor személye ellen, hanem egy általános garanciaként fogadnák el. Azért, mert

„a magyar emberek látták, tapasztalták, hogy hova vezet az, ha valaki 16 vagy 20 évig miniszterelnök lehet teljes felhatalmazással, és szisztematikusan, szándékosan leépíti a jogállamot, kinyírja a fékek és ellensúlyok rendszerét, túszul ejt egy országot, és a saját családja hűbérbirtokaként kezeli. Ezért és nem Orbán Viktorral szemben lenne ez a megfogalmazás.”

Amikor az újságíró visszakérdezett, hogy a korlátozás vonatkozna-e Orbán Viktorra, Magyar Péter úgy felelt:

„Mint ahogy rám is, igen”.

A kormányfői cikluskorlát ötletét a politikus már régóta hangoztatja, március végén pedig ismét nagy nyilvánosság előtt felvetette országjáró körútján, ahol arról beszélt, hogy kétharmados győzelem után megkezdenék a Fidesz-mélyállam szétbontását, kezdve azzal, hogy a politikai kinevezetteket (Kúria, Médiahatóság, Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, és még a köztársasági elnököt is) a főbb hatalmi intézmények éléről leváltanák. Azonban a dolog nem állna itt meg, a parlament és ezen keresztül a mindenkori kormány túlzott beleszólását az egyéb hatalmi ágak ügyeibe azzal számolnák fel, hogy a miniszterelnöki pozíció betöltését két ciklusban maximálnák.

Az alkotmánymódosításhoz az Országgyűlésben kétharmados többségre van szükség.


Link másolása
KÖVESS MINKET: