Meghalt az egyik leghíresebb brit kettős ügynök, George Blake
A hidegháborús korszak kémjére 42 évnyi börtönbüntetést szabtak ki, de 1966-ban megszökött a hírhedt londoni Wormwood Scrubs börtönből, és a Szovjetunióba távozott. A brit hírszerzési szakirodalom egyértelműen Blake nevéhez köti, hogy az 1950-es évek végére teljesen megsemmisült az MI6 kelet-európai ügynökhálózata.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2007-ben a Barátság érdemrenddel tüntette ki az egykori kettős ügynököt.
George Blake nevét együtt szokták emlegetni a Cambridge Five néven ismert legendás "ötös fogat" tagjaiéval.
A Cambridge Five már 1939-től a szovjet felderítés leghatékonyabb előretolt bástyája volt Nagy-Britanniában, de Blake valójában soha nem volt a Kim Philby, Guy Burgess, Donald MacLean, Anthony Blunt és John Cairncross alkotta kémcsoport tagja.
Az egykori cambridge-i diákok tevékenységéről a brit elhárításnak csak az ötvenes évtized elejére támadt némi fogalma. Ekkor Maclean és Burgess - Philby figyelmeztetésére - szintén Moszkvába menekült, majd 1963-ban Philby is követte őket.
Anthony Bluntot csak 1979-ben azonosították hivatalosan is a "negyedik emberként", Cairncross, az ötödik úgy halt meg 1996-ban, hogy soha nem ismerte be teljes jogú tagságát a "cambridge-i ötök" csoportjában.
George Blake szombati halálával a hidegháborús korszak brit kettősügynök-nemzedékének utolsó tagja távozott az élők sorából.
Elhunyt George Blake, a hidegháborús korszak egyik leghíresebb brit kettős ügynöke, akinek tevékenysége teljesen szétzilálta a brit hírszerzés kelet-európai ügynökhálózatát.
Blake 98 évesen, Oroszországban halt meg. Halálhírét szombaton jelentették be orosz médiaforrásokat idézve Londonban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Angolaknában halt meg egy beteg a Szent Imre Kórházban: a Tisza Párt szakpolitikusa szerint a bűnbakkeresés a legnagyobb hiba
Hegedűs Zsolt a hétfői tragédia után a brit NHS rendszerét javasolja mintaként. Szerinte a megelőzhető tragédiákról transzparens jelentéseket kellene készíteni a rendszerszintű hibák feltárására.
Holtan találtak hétfőn egy beteget a Szent Imre Kórház egyik angolaknájában, az eset azonnal vitát robbantott ki a kórházi betegbiztonságról. A rendkívüli haláleset tényét a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház is megerősítette. Közleményükben azt írták, az elhunyt holttestére az intézmény területén találtak rá, a körülményeket a rendőrség vizsgálja. „A beteg korábban zavartan viselkedett, betegségbelátása nem volt, önkényesen el kívánta hagyni a kórházat” – közölte a kórház.
A történtekre a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa is reagált, miután a 24.hu beszámolt az esetről.
„A Szent Imre Kórházban történt tragédia mindannyiunkat megráz. Egy emberi élet elvesztése nem lehet hír a sok közül”
– írta Facebook-oldalán Dr. Hegedűs Zsolt. A szakpolitikus szerint a megoldást a brit egészségügyi rendszerben, az NHS-ben alkalmazott gyakorlat jelenthetné, ahol az ablakon kieső betegek esetei az úgynevezett „Never Eventek”, vagyis az elvileg soha meg nem történő, megelőzhető események közé tartoznak. Kifejtette, hogy az NHS ezekről nyilvános, transzparens jelentéseket tesz közzé, amelyek tartalmazzák a történteket, a rendszerszintű hiányosságokat és a megelőző intézkedéseket.
„Ez a szemlélet mutat irányt. A hibáztató egészségügyi kultúrából a tanuló egészségügyi kultúra felé kell elmozdulnunk. Olyan irányba, ahol az eseteket nem eltussoljuk, hanem kivizsgáljuk. Ahol a cél elsődlegesen nem bűnbakkeresés, hanem a tanulságok levonása és a megelőzés”
– fogalmazott Hegedűs Zsolt.
Az elmúlt évben több, intézményből való távozás után bekövetkezett haláleset borzolta a kedélyeket - írta a 24.hu. Tavaly januárban az ajkai kórházból távozott önkényesen egy koponyasérült beteg, akit másnap holtan találtak meg; az intézmény belső vizsgálatot indított. 2025 novemberében a szegedi klinikáról távozó szekszárdi orvosnő, dr. Kett Antónia halála kapcsán bontakozott ki országos vita a kórházi távozás szabályairól. Akkor a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság közös válaszában azt írta:
„A beteg – ha ezzel másokat nem veszélyeztet – elhagyhatja az intézményt… a beteg szabadsága csak törvényben meghatározott, indokolt esetben korlátozható.”
Holtan találtak hétfőn egy beteget a Szent Imre Kórház egyik angolaknájában, az eset azonnal vitát robbantott ki a kórházi betegbiztonságról. A rendkívüli haláleset tényét a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház is megerősítette. Közleményükben azt írták, az elhunyt holttestére az intézmény területén találtak rá, a körülményeket a rendőrség vizsgálja. „A beteg korábban zavartan viselkedett, betegségbelátása nem volt, önkényesen el kívánta hagyni a kórházat” – közölte a kórház.
A történtekre a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa is reagált, miután a 24.hu beszámolt az esetről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha szükséges, beleállunk a jogi eljárásokba” – Magyar Péter is reagált arra, hogy jövő novemberben elzárják az orosz gázcsapot
Az EU-s döntés után azonnal kitört a politikai csata itthon a gázkérdésben. Míg a kormány a rezsicsökkentést féltve rohan a bíróságra, addig Magyar Péterék saját tervvel álltak elő.
Végleg eldőlt: az Európai Unió tagállamai rábólintottak, hogy fokozatosan kivezetik az orosz gázt az európai piacról, ezzel elzárva a gázcsapokat Oroszország felé – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó. A döntést minősített többséggel hozták meg, Magyarország és Szlovákia nemmel szavazott, míg Bulgária tartózkodott.
A ma elfogadott rendelet szigorú menetrendet ír elő. Eszerint idén április 25. után már nem lehet új, rövid távú LNG-szerződést, június 17. után pedig rövid távú vezetékes gázszerződést kötni Oroszországgal. A már meglévő, hosszú távú megállapodásokat is fel kell számolni: az LNG-szerződéseket jövő január elsejéig, a vezetékes gázra vonatkozókat pedig legkésőbb 2027. november 1-ig kell felbontani.
A magyar kormány azonnal jelezte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára szerint „ez a rendelet több sebből vérzik. Alapvetően nemzetállami hatáskör lenne az energiamix meghatározása. Ha pedig uniós hatáskörnek tekintenénk, ez szankciós rezsimnek minősülne, ami egyhangúságot feltételez. Egy jogi trükkel azonban kereskedelempolitikai kérdéssé minősítették át, így többségi döntéshozatallal is el lehet fogadni.”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még ennél is tovább ment, egyenesen a Tisza Pártot is megemlítve. „Az orosz kőolajról és földgázról való leválás óriási rezsiköltség-növekedést jelentene. Ezt akarja Brüsszel, ezt akarja a Tisza Párt. Mi viszont, szuverén nemzeti kormányként, ezt meg fogjuk akadályozni” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy bíróságon támadják meg a döntést. A miniszterelnök a Facebookon erősített rá a kormányzati álláspontra: „A rezsicsökkentést és a rezsistopot meg kell védenünk. Ebben nincs kompromisszum!” – írta Orbán Viktor.
A kormány tehát az Európai Bírósághoz fordul, de a siker esélyei kétségesek. Arató László, az Eurológus brüsszeli tudósítója a Híradónak arról beszélt, hogy „az Európai Bíróság gyakorlatában az látszik, hogy ha valamelyik ügy eléggé politikai jellegű – ez pedig nyilván az –, akkor nem nagyon szokott a tagállamok közötti vitában ilyen módon igazságot tenni.” Az eljárás várhatóan két évig is eltarthat, ami pont a megszabott határidő környékére esik, de a magyar kormány addig is kérheti a döntés felfüggesztését.
Mindeközben a legerősebb ellenzéki erő, a Tisza Párt is megszólalt az ügyben. Magyar Péter, a párt vezetője egy, a kormányétól némileg eltérő, de szintén a magyar érdekek védelmét hangsúlyozó stratégiát vázolt fel. „Ha szükséges, beleállunk a jogi eljárásokba, illetve tárgyalásokat kezdeményezünk Brüsszellel, hogy ha a magyar energiabiztonsághoz vagy az olcsó energiához ez szükséges, Magyarország mentességet kapjon minden olyan döntés alól, amely kedvezőtlen lehet a magyar cégeknek és a magyar lakosoknak” – jelentette ki.
A kormányoldal kommunikációjának egyik sarokköve, hogy az orosz gázról való leválás drasztikus rezsiemelkedéssel járna. Ezt azonban egy energiapiaci szakértő vitatja. Holoda Attila szerint az orosz gáz ára valójában a tőzsdei árakat követi. „Gyakorlatilag ugyanazt az árat követi, mint az európai tőzsde – némi, másfél–két hónapos késéssel –, de ugyanazt az árat fizetjük az orosz gázért. Tehát minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az orosz gáz nem olcsóbb, mintha máshonnan vennénk” – magyarázta a szakember.
Végleg eldőlt: az Európai Unió tagállamai rábólintottak, hogy fokozatosan kivezetik az orosz gázt az európai piacról, ezzel elzárva a gázcsapokat Oroszország felé – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó. A döntést minősített többséggel hozták meg, Magyarország és Szlovákia nemmel szavazott, míg Bulgária tartózkodott.
A ma elfogadott rendelet szigorú menetrendet ír elő. Eszerint idén április 25. után már nem lehet új, rövid távú LNG-szerződést, június 17. után pedig rövid távú vezetékes gázszerződést kötni Oroszországgal. A már meglévő, hosszú távú megállapodásokat is fel kell számolni: az LNG-szerződéseket jövő január elsejéig, a vezetékes gázra vonatkozókat pedig legkésőbb 2027. november 1-ig kell felbontani.
A magyar kormány azonnal jelezte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára szerint „ez a rendelet több sebből vérzik. Alapvetően nemzetállami hatáskör lenne az energiamix meghatározása. Ha pedig uniós hatáskörnek tekintenénk, ez szankciós rezsimnek minősülne, ami egyhangúságot feltételez. Egy jogi trükkel azonban kereskedelempolitikai kérdéssé minősítették át, így többségi döntéshozatallal is el lehet fogadni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy és Jámbor vitaműsorban feszült egymásnak: utóbbi szerint a zuglói indulás két mandátum mellett a kormányváltást is kockára teszi
Jámbor András és Hadházy Ákos a különutas indulások miatt csapott össze. Jámbor szerint a húsz hasonló jelölt miatt elvesző töredékszavazatokon múlhat a TISZA Párt többsége.
Két, markáns ellenzéki stratégiát képviselő politikus feszült ma egymásnak a 444 YouTube-csatornáján. A TISZA Párt javára visszalépő Jámbor András és a Zuglóban újrainduló független képviselő, Hadházy Ákos vitázott a Helyzet: van! című műsorban arról, hogy a régi ellenzék jelöltjeinek indulása veszélyezteti-e Magyar Péterék győzelmét. A két politikus már négy évvel ezelőtt is mást gondolt a követendő stratégiáról: Jámbor az ügyek képviseletét és a parlamenti munkát, Hadházy a korrupcióüldözést és a nyomásgyakorlást tartotta elsődlegesnek. Arra a kérdésre, hogy kinek lett igaza, Jámbor annyit vágott rá: „Magyar Péternek!”
Hadházy Ákos azzal indokolta zuglói indulását, hogy a kerületben a Fidesznek nincs esélye nyerni, így a választók szabadon dönthetnek.
„Természetesen én nem a Tisza ellen indulok, hanem a Fidesz ellen indulok. [...] Megnyugtató, hogy Zuglóban a Fidesz biztos, hogy nem fog győzni, úgyhogy a választóknak nyugodtan megvan a lehetősége, hogy azt a jelöltet válasszák, akiket szeretnének és nem kell nézegetni, hogy esetleg bejön-e a Fidesz.” Jámbor András szerint azonban a probléma nem helyi, hanem országos.
A töredékszavazatok és a győzteskompenzáció miatt minden egyes ellenzéki különindulás listás mandátumokba kerülhet a TISZA Pártnak. Számításai szerint csak Zuglóban egy fél mandátumnyi töredékszavazat veszhet el, ha Hadházy és a tiszás jelölt is elindul.
„Körülbelül húsz olyan ellenzéki jelölt van jelenleg, aki függetlenként vagy más párt színeiben elindulna a tiszás jelölttel szemben. Ha ez a húsz ember csak tízszázalékos eredményt ér el, az két töredékszavazatnyi vagy két mandátumnyi töredékszavazat. Ezért amikor arról beszélünk, hogy 3,5 százalékkal kell többet szerezni ahhoz, hogy mandátumtöbbség legyen, és 5,5 százalékkal ahhoz, hogy kormányzótöbbség, akkor ezek nagyon-nagyon fontos szavazatok” – érvelt Jámbor.
Hadházy viszont azt gondolja, nem ezen múlik a kormányváltás.
Mint mondta, „hogyha egy-két képviselőn múlik a többség vagy nem többség, tessék elhinni, hogy azt meg fogja oldani a Fidesz. Tehát pár szavazaton, hogyha múlik a többség vagy nem többség azt a Fidesz simán, simán, bármikor el fogja csalni. [...] Régen megette a fene, hogyha azok a töredékszavazatokon múlna ez a dolog.”
Jámbor erre azzal vágott vissza, hogy éppen azért kell minden szavazatot és mandátumot maximalizálni, hogy az ellenzék kikerüljön a veszélyzónából, ahol választási csalás döntheti el a végeredményt. „Ez számít abban, hogy fölül legyünk azon a helyzeten, ami a veszélyzóna. És szerintem az a feladat, hogy ezt a veszélyzónát alapvetően elkerüljük ” – fogalmazott.
A vita során szóba került a Szőlő utcai gyermekbántalmazási botrány és Lázár János nagy port kavart „vécékefés” kijelentése is. A politikusok egyetértettek abban, hogy ezek az ügyek elbizonytalaníthatják a Fidesz szavazóit a billegő körzetekben, ami akár a választás kimenetelét is befolyásolhatja.
A stratégiában ugyan nem, de egyvalamiben egyetértettek: elfogadhatatlan lenne egy olyan helyzet, amelyben a TISZA Párt több szavazatot szerez, de a választási rendszer torzítása miatt mégis a Fidesz alakíthatna kormányt. Jámbor szerint ez választási csalásnak minősülne, hiszen „itt egy egypárti választási rendszer, a körzethatárok egypárti átrajzolása eredményeként nem a magyar szavazók szavazatszáma az, ami meghatározza a választás végeredményét”.
Két, markáns ellenzéki stratégiát képviselő politikus feszült ma egymásnak a 444 YouTube-csatornáján. A TISZA Párt javára visszalépő Jámbor András és a Zuglóban újrainduló független képviselő, Hadházy Ákos vitázott a Helyzet: van! című műsorban arról, hogy a régi ellenzék jelöltjeinek indulása veszélyezteti-e Magyar Péterék győzelmét. A két politikus már négy évvel ezelőtt is mást gondolt a követendő stratégiáról: Jámbor az ügyek képviseletét és a parlamenti munkát, Hadházy a korrupcióüldözést és a nyomásgyakorlást tartotta elsődlegesnek. Arra a kérdésre, hogy kinek lett igaza, Jámbor annyit vágott rá: „Magyar Péternek!”
Hadházy Ákos azzal indokolta zuglói indulását, hogy a kerületben a Fidesznek nincs esélye nyerni, így a választók szabadon dönthetnek.
„Természetesen én nem a Tisza ellen indulok, hanem a Fidesz ellen indulok. [...] Megnyugtató, hogy Zuglóban a Fidesz biztos, hogy nem fog győzni, úgyhogy a választóknak nyugodtan megvan a lehetősége, hogy azt a jelöltet válasszák, akiket szeretnének és nem kell nézegetni, hogy esetleg bejön-e a Fidesz.” Jámbor András szerint azonban a probléma nem helyi, hanem országos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János a cigányos mondatairól: A miniszterelnök álláspontja az volt, hogy ezt a kijelentést helyre kell tenni
A miniszter a kaposvári nagygyűlésen kért bocsánatot a roma közösségtől a vécétakarítós kijelentése miatt. Siófokon elárulta, Orbán Viktorral közösen döntöttek arról, hogy az ügyet "helyre kell tenni".
„Helyre kell tenni, és helyre is tettük” – ezzel a mondattal foglalta össze Lázár János a miniszterelnök véleményét a vitatott kijelentése körüli botrányról. A miniszter a január 26-i siófoki lakossági fóruma után beszélt erről a sajtónak. Lázár a bocsánatkérését azzal indokolta, hogy a szavai többeket megbántottak.
„Azért, mert voltak cigány barátaim, akik felhívtak és azt mondták, hogy ez túl sok, túl erős. Értik, hogy világos beszéd, de fáj nekik. És nem akartam fájdalmat, vagy bánatot okozni nekik”
– magyarázta a miniszter a Telex helyszíni riportjában, hozzátéve:
a kormányfővel közösen beszélték meg, mi a helyes lépés, de Orbán Viktor nem utasította bocsánatkérésre.
Kiemelte,
dorgálást semmiképpen sem kapott, de a miniszterelnök azt mondta, helyre kell tenni ezt a mondatot.
Szerinte a kijelentése nem faji kérdésről, hanem a munka világáról szólt.
A botrányt Lázár János január 22-i, balatonalmádi mondatai robbantották ki, amikor a munkaerőhiányról beszélt. „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az Intercity-n a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.”
A kijelentés után a miniszter először a Facebookon reagált, ahol a bírálatokat „tipikus libsi jóemberkedésnek” nevezte. Két nappal később, január 24-én Kaposváron, a Digitális Polgári Körök nagygyűlésén azonban már bocsánatot kért.
„Szeretnék elnézést kérni. Különösképpen szeretném megkövetni azokat, a cigány-magyar honfitársaimat, akiknek fájt ez a néhány mondat, fájt a gondolat, bocsánat érte, valóban sajnálom”
– fogalmazott a kaposvári rendezvényen.
A kijelentésre a politikai és közélet is hevesen reagált. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter úgy fogalmazott:
„Lázár János takarodjon a közéletből!”.
A korábban a Fideszhez közel álló énekes, Kis Grófo is felháborodásának adott hangot, és arra kérte a roma közösséget, hogy határolódjon el a miniszter szavaitól. A Magyarországi Romák Országos Önkormányzata pedig közleményben kérte a megfogalmazás korrigálását.
„Helyre kell tenni, és helyre is tettük” – ezzel a mondattal foglalta össze Lázár János a miniszterelnök véleményét a vitatott kijelentése körüli botrányról. A miniszter a január 26-i siófoki lakossági fóruma után beszélt erről a sajtónak. Lázár a bocsánatkérését azzal indokolta, hogy a szavai többeket megbántottak.
„Azért, mert voltak cigány barátaim, akik felhívtak és azt mondták, hogy ez túl sok, túl erős. Értik, hogy világos beszéd, de fáj nekik. És nem akartam fájdalmat, vagy bánatot okozni nekik”
– magyarázta a miniszter a Telex helyszíni riportjában, hozzátéve:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
