A vasárnap ismertetett legfrissebb adatok alapján meghaladta a 12,5 milliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában. Az újonnan kiszűrt fertőzések, a kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma továbbra is jelentős ütemben csökken. A brit kormány vasárnap közölte, hogy nem tervezi "oltási útlevelek" meghonosítását.
A brit egészségügyi minisztérium vasárnap esti ismertetése szerint a december 8-án indult oltási kampány kezdete óta 12 014 288-an kapták meg a koronavírus elleni oltóanyag első adagját, a második dózisban 511 447-en részesültek.
Így az eddig beadott oltások száma az első és a második dózissal együtt 12 525 735.
A brit kormány hivatalos célkitűzése az, hogy február 15-ig a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok mindegyik tagja - 15 millió ember - megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát, őszre pedig a teljes felnőtt brit lakosság részesüljön a vakcinából.
A brit kormány eddig 407 millió dózist rendelt hét gyártótól a koronavírus elleni vakcinából.
Ez azt jelenti, hogy a 68 milliós brit lakosságot - fejenként két dózissal számolva - háromszor lehet teljesen átoltani a koronavírus elleni oltásokból London által eddig megrendelt mennyiséggel.
A valós szorzó ennél is nagyobb, mivel a brit oltási kampány jelenlegi szakaszában a felnőtt lakosság beoltása szerepel, a 16 évesnél fiatalabb korcsoportból csak azokat hívják be oltásra, akiknek fokozott megbetegedési, illetve halálozási kockázatot jelentő krónikus egészségi problémáik vannak.
Nadhim Zahawi, a brit oltási program irányításáért felelős egészségügyi államtitkár a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: a brit kormány nem tervezi "oltási útlevelek" meghonosítását a külföldre utazók számára.
Zahawi kijelentette: szükség esetén a körzeti orvosok kiállíthatnak igazolást azoknak, akik már megkapták a koronavírus elleni oltást.
Az államtitkár nyilatkozatának előzményeként Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök azt mondta:
Görögország szívesen látja ismét a brit vakációzókat, ha bizonyítékot tudnak felmutatni arról, hogy beoltották őket a koronavírus ellen.
Nadhim Zahawi ugyanakkor a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: a brit kormány már csak azért sem tervezi az "oltási útlevél" bevezetését, mert Nagy-Britanniában nem kötelező a koronavírus elleni oltás, így viszont hátrányos megkülönböztetéssel érne fel egy ilyen okmány meghonosítása.
A vasárnap ismertetett legfrissebb adatok alapján meghaladta a 12,5 milliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában. Az újonnan kiszűrt fertőzések, a kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma továbbra is jelentős ütemben csökken. A brit kormány vasárnap közölte, hogy nem tervezi "oltási útlevelek" meghonosítását.
A brit egészségügyi minisztérium vasárnap esti ismertetése szerint a december 8-án indult oltási kampány kezdete óta 12 014 288-an kapták meg a koronavírus elleni oltóanyag első adagját, a második dózisban 511 447-en részesültek.
Így az eddig beadott oltások száma az első és a második dózissal együtt 12 525 735.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Vitézy Dávid lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere
A leendő miniszterelnök péntek délelőtt újabb tárcavezetőket jelentett be: Vitézy a közlekedést kapta, amíg a Szociális- és Családügyi minisztériumot Kátai-Németh Vilmos vezeti. Hamarosan az oktatási miniszter személyére is fény derül.
A leendő miniszterelnök pénteken bemutatta kormánya újabb tagjait. A pártelnök azt írta, hogy „Vitézy Dávidot kértem fel közlekedési és beruházási miniszternek. Az akadálymentesítésért és esélyegyenlőségért is felelős Szociális- és Családügyi Minisztériumot a magyar történelemben először, egy vak honfitársunk, dr. Kátai-Németh Vilmos fogja vezetni.”
Magyar Péter elárulta, hogy órákon belül bejelenti a Tisza-kormány oktatási miniszterét is.
Vitézy Dávidot Magyar Péter a következőképpen mutatja be: „gyermekkora óta a közlekedés és a városfejlesztés az élete; több mint húsz éve dolgozik azon, hogy Magyarország ezen a területen is belépjen a XXI. századba. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, és világszerte tanított és adott tanácsot közlekedési, urbanisztikai ügyekben, és irányításával látványosan megújult Budapest közlekedése 15 éve.”
Szerinte nála többet az elmúlt években senki nem tett azért, hogy „minden magyar ember számára látható legyen az a rombolás, amit Lázár János a magyar vasút utasai és dolgozói ellen elkövetett.”
Vitézy Dávidot azzal a feladattal bízta meg, hogy
„vezesse ki a MÁV-ot ebből a káoszból, kezdje meg a Tisza közlekedési és városfejlesztési programjának végrehajtását, és a rendszerváltás nyomán visszaszerzett uniós források segítségével indítsa útjára a magyar vasút és közlekedés Baross Gábor vasminisztert követő második aranykorát.”
Kátai-Németh Vilmost pedig így mutatja be a pártelnök:
„Győrben született, Budapesten nőtt fel, ma Csepelen él. 16 évesen elveszítette látását, ami sorsfordító volt számára, de egyben meg is erősítette: fekete öves aikidó mester lett, jogi diplomát szerzett, ügyvédként dolgozik.”
Magyar kifejti, hogy a leendő miniszter „látássérültként saját tapasztalatból ismeri a fogyatékossággal élők kihívásait. Kiemelten fontos számára az esélyegyenlőség. Legnagyobb erőforrásának családját tartja: két gyermeke és egy unokája van. 2024-ben csatlakozott a TISZA közösséghez, április 12-én egyéni képviselőjelöltként aratott győzelmet a csepeli központú választókerületben.”
A Tisza Párt elnöke szerint Kátai-Németh Vilmos
„fő célja, hogy minden honfitársunk – születési helyétől, származásától függetlenül – minőségi egészségügyi és oktatási ellátáshoz jusson. Célja a rászorulók képviselete a szociális és gyermekvédelmi rendszer megerősítése.”
Emellett „prioritásába tartja egy működő gyermekvédelmi rendszer megteremtését, az utóbbi 20 évben elkövetett bűncselekmények teljes körű kivizsgálását, valamint egy hatékony szociális ellátórendszer kiépítését.”
Azt írja, Kátai-Németh azért fog dolgozni, hogy „minden lehetséges módon sikerüljön megerősíteni a magyar családok helyzetét, és egy olyan működő és emberséges Magyarországot építeni, ahol minden vágyott gyermek megszületik és békében, biztonságban nőhet fel.”
A leendő miniszterelnök pénteken bemutatta kormánya újabb tagjait. A pártelnök azt írta, hogy „Vitézy Dávidot kértem fel közlekedési és beruházási miniszternek. Az akadálymentesítésért és esélyegyenlőségért is felelős Szociális- és Családügyi Minisztériumot a magyar történelemben először, egy vak honfitársunk, dr. Kátai-Németh Vilmos fogja vezetni.”
Magyar Péter elárulta, hogy órákon belül bejelenti a Tisza-kormány oktatási miniszterét is.
Vitézy Dávidot Magyar Péter a következőképpen mutatja be: „gyermekkora óta a közlekedés és a városfejlesztés az élete; több mint húsz éve dolgozik azon, hogy Magyarország ezen a területen is belépjen a XXI. századba. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, és világszerte tanított és adott tanácsot közlekedési, urbanisztikai ügyekben, és irányításával látványosan megújult Budapest közlekedése 15 éve.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”
A bejelentés azért is bír szimbolikus jelentőséggel, mert a zászló kitűzése önkéntes politikai gesztus, jogszabály ugyanis nem teszi kötelezővé.
A 2004-es törvény ugyan előírja az európai zászló használatát a középületeken, de az Országgyűlés épülete kifejezetten kivételt képez a szabály alól.
Az elmúlt években a zászlók szimbolikája rendszeresen megjelent a hazai közbeszédben, a Kossuth téri ünnepi zászlófelvonások és parlamenti ceremóniák rendre a nemzeti jelképek súlyát hangsúlyozták.
Az uniós zászló 12 éve nem volt kint a Parlament épületén. Kövér László korábbi házelnök még 2024 júliusában, a magyar EU-tanácsi elnökség kezdetén sem helyeztette ki a lobogót.
Ezzel párhuzamosan a székely zászló 2013. február 15-én, Kövér László kezdeményezésére került fel a Kossuth téri homlokzatra, és azóta is ott van.
A házelnök korábban azzal indokolta a székely zászló kihelyezését, hogy az kint marad, „amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát.”
A téma többször is politikai vitát váltott ki. 2017-ben egy civil akció keretében 24 órára tűztek ki EU-s zászlót a Parlamentnél, 2018-ban pedig Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő függesztett ki egyet demonstratívan az alakuló ülésen.
A Tisza Párt álláspontja szerint az uniós zászló visszahelyezése az európai elköteleződést fejezi ki, és a magyar, valamint a székely zászló mellett kap helyet. A korábbi Fidesz–KDNP-s házvezetés ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a Parlamentre nem kötelező az EU-s lobogó, a székely zászló kitűzése pedig a romániai korlátozásokkal szembeni szolidaritás jele.
Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter felesége közel 2 milliárd forintot vett ki a mesés profitokat termelő cégéből az utóbbi években
Szijjártó-Nagy Szilvia 2019 és 2024 között 1,998 milliárd forint osztalékot kapott az Interior Design Kft.-től. A Transparency International Magyarország szerint a cég profitrátája bőven a piaci átlag fölött van.
Hat év alatt összesen 1,998 milliárd forintot vett ki osztalékként Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter felesége a belsőépítészeti cégéből – összesítette csütörtökön az RTL Híradó. Szijjártó-Nagy Szilvia cégének, az Interior Design Kft.-nek a rendkívüli nyereségességét a Transparency International Magyarország is vizsgálta, miközben a miniszter egy szerdai interjúban azt állította, nem milliárdosok.
Szijjártó Péter a Telexnek adott interjúban a felesége cégének sikereit firtató kérdésekre azt mondta, sosem beszélnek otthon erről a témáról.
Arra a felvetésre, hogy felesége kétmilliárd forintot vett ki a cégből, a miniszter úgy reagált: „Hogy mi milliárdosok lennénk? Nem. Hogy van-e otthon egymilliárd forintom? Nem, nincsen, honnan lenne?”
A miniszter azt is hozzátette, hogy a cég nyeresége, ami szerinte évi 400-500 millió forint, nem a közös büdzsé része. „Igen, de ez nincs benne a családi kasszában” – fogalmazott Szijjártó.
A cégnek nincs nyilvános honlapja sem, a miniszter pedig nem tudott válaszolni arra, hogy kitől kaphat megbízást
A Transparency International Magyarország szerint a cég 30-50 százalékos profitrátája bőven a piaci átlag fölött van, ami arra utalhat, hogy a miniszter felesége nem piaci, hanem „haveri módon” gazdagodott meg.
Hat év alatt összesen 1,998 milliárd forintot vett ki osztalékként Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter felesége a belsőépítészeti cégéből – összesítette csütörtökön az RTL Híradó. Szijjártó-Nagy Szilvia cégének, az Interior Design Kft.-nek a rendkívüli nyereségességét a Transparency International Magyarország is vizsgálta, miközben a miniszter egy szerdai interjúban azt állította, nem milliárdosok.
Szijjártó Péter a Telexnek adott interjúban a felesége cégének sikereit firtató kérdésekre azt mondta, sosem beszélnek otthon erről a témáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij Orbán Viktorról: Nem szabad gyűlöletet szítani, látjuk az eredményt
Volodimir Zelenszkij egy ciprusi EU-csúcstalálkozóra érkezve bírálta a leköszönő magyar miniszterelnököt. Az eseményen Orbán Viktor a kormányátadásra hivatkozva nem vett részt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a ciprusi uniós csúcstalálkozóra érkezve bírálta a leköszönő Orbán Viktort, amiért szerinte gyűlöletet szított a szomszédok iránt.
„Szerintem a miniszterelnöknek nem volt igaza, mert nem szabad szítani a gyűlöletet a szomszédaink iránt – nem csak a szomszédaink, senki iránt. Nem lehet ezt csinálni” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy ezt hibának tartja, de a döntés Orbáné, és „látjuk az eredményt”.
Az ukrán elnök az uniós állam- és kormányfők csütörtöki ülésére érkezett, ahová a még hivatalban lévő magyar miniszterelnököt is meghívták, de utóbbi a kormányzati átadás-átvételre hivatkozva nem vett részt az eseményen – írja a Telex. Zelenszkij kiemelte, hogy a két nép viszonyának nem csupán stratégiai kapcsolatokról kellene szólnia. „Mindig is azt mondtam, hogy mi – Ukrajna és Magyarország – szomszédok vagyunk, és szerintem a népeinknek erős, meleg, jó kapcsolatra van szükségük” – fogalmazott.
A bírálat mellett az ukrán elnök az új magyar kormánynak békét és minden jót kívánt, és jelezte az együttműködési szándékát. „Készen állunk vállt vállnak vetve dolgozni, hogy segítsünk egymásnak” – üzente, reményét fejezve ki, hogy az új vezetés nyitott lesz velük. Bár Magyar Péterrel még nem beszélt, de készen áll rá, és a diplomatáik már felvették a kapcsolatot. Ez vélhetően Orbán Anita leendő magyar és Andrij Szibiha jelenlegi ukrán külügyminiszter üzenetváltására utal, amit utóbbi néhány napja meg is erősített.
A politikai üzenetek mellett egy konkrét, pénzügyi áttörés is történt csütörtökön: Magyarország feloldotta a vétóját, így az Európai Unió elfogadta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Zelenszkij szerint ez a döntés arra ösztönözheti Oroszországot, hogy a tárgyalásokat válassza.
A csomag nem ró pénzügyi terhet Magyarországra, és a megállapodás alapjairól már decemberben döntöttek az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor is.
Zelenszkij nagyszerű döntésnek nevezte a hitel jóváhagyását, mert így Ukrajna „nem vagyunk üresen, és erősek vagyunk”, megvannak „a képességeink, az eszközeink, a fegyvereink és az energiánk” a védekezéshez.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a ciprusi uniós csúcstalálkozóra érkezve bírálta a leköszönő Orbán Viktort, amiért szerinte gyűlöletet szított a szomszédok iránt.
„Szerintem a miniszterelnöknek nem volt igaza, mert nem szabad szítani a gyűlöletet a szomszédaink iránt – nem csak a szomszédaink, senki iránt. Nem lehet ezt csinálni” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy ezt hibának tartja, de a döntés Orbáné, és „látjuk az eredményt”.
Az ukrán elnök az uniós állam- és kormányfők csütörtöki ülésére érkezett, ahová a még hivatalban lévő magyar miniszterelnököt is meghívták, de utóbbi a kormányzati átadás-átvételre hivatkozva nem vett részt az eseményen – írja a Telex. Zelenszkij kiemelte, hogy a két nép viszonyának nem csupán stratégiai kapcsolatokról kellene szólnia. „Mindig is azt mondtam, hogy mi – Ukrajna és Magyarország – szomszédok vagyunk, és szerintem a népeinknek erős, meleg, jó kapcsolatra van szükségük” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
