A megállapodás az egyiptomi közvetítéssel zajló tárgyalások eredménye, és az első lépés Donald Trump 20 pontos béketervében. Az amerikai elnök szerda esti bejelentése szerint a megállapodás alapján hamarosan minden túsz hazatérhet és Izrael megkezdi csapatainak visszavonását.
Izrael és a Hamász bejelentette, hogy megállapodtak egy régóta várt tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról – írja a Reuters.
A megállapodás az egyiptomi közvetítéssel zajló tárgyalások eredménye, és ez az első lépés Donald Trump amerikai elnök 20 pontos béketervében, amellyel véget vetne a Gázában dúló háborúnak.
A megállapodásra egy nappal a 2023. október 6-i események kétéves évfordulója után került sor. Két éve a Hamász harcosai ezen a napon határon átnyúló támadást indítottak, mire másnap Izrael egy Gáza elleni pusztító válaszcsapás megindításával reagált.
A konfliktus időközben regionális háborúvá szélesedett, olyan országokat is bevonva, mint Irán, Jemen és Libanon, tovább mélyítve Izrael nemzetközi elszigeteltségét, és átrajzolva a Közel-Kelet politikai térképét.
Ha a most létrejött megállapodást teljes egészében végrehajtják, a felek közelebb kerülhetnek egymáshoz, mint bármikor korábban a háború leállítására tett próbálkozások során.
„Nagyon büszke vagyok, hogy bejelenthetem: Izrael és a Hamász is jóváhagyta béketervünk első szakaszát”
– írta Trump a Truth Social oldalon.
„Ez azt jelenti, hogy az összes túsz hamarosan kiszabadul, és Izrael megkezdi csapatainak visszavonását az egyeztetett vonalig, mint az első lépést egy erős, tartós és örök béke felé”
– tette hozzá.
Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke közölte, hogy csütörtökön összehívja kormányát, hogy jóváhagyják a megállapodást.
„A terv első szakaszának elfogadásával minden túszunk hazatér”
– fogalmazott közleményében.
„Ez diplomáciai siker, valamint nemzeti és erkölcsi győzelem Izrael Állama számára.”
A Hamász is megerősítette, hogy megállapodásra jutottak a háború befejezéséről, és a megállapodás része az izraeli csapatok kivonása a Gázai övezetből, valamint a túszok, foglyok cseréje.
„Megerősítjük, hogy népünk áldozatai nem voltak hiábavalók, és hűek maradunk ígéretünkhöz – soha nem mondunk le nemzeti jogainkról, amíg el nem érjük a szabadságot, a függetlenséget és az önrendelkezést”
– közölte a Hamász.
A megállapodás hírére ünneplés tört ki Izraelben, Gázában és másutt is: izraeli túszok családjai tűzijátékot lőttek fel, miközben a palesztinok tapsoltak és ujjongtak, reménykedve a vérontás végében. „Hála Istennek a tűzszünetért, a vérontás és a gyilkolás végéért” – mondta Abdul Majeed abd Rabbo, a déli gázai Kán Júnisz város lakója. „Nem csak én vagyok boldog – egész Gáza örül, minden arab ember, az egész világ örül a tűzszünetnek és a vérontás végének” - tette hozzá.
A gázai hatóságok szerint az elmúlt két évben több mint 67 000 ember halt meg, és a terület nagy része elpusztult az izraeli katonai válasz következtében. Izraeli adatok szerint a háború kitörésekor mintegy 1200 ember vesztette életét, és 251 túszt hurcoltak Gázába, közülük 20-ról feltételezik, hogy még életben vannak.
A Reuters ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy bár a háború befejezésébe vetett remények megnőttek, számos kulcsfontosságú részlet még tisztázatlan, többek között az időzítés, a Gázai övezet háború utáni irányítása és a Hamász jövője.
Azt is megjegyzik, hogy a megállapodás sikeres lezárása jelentős külpolitikai eredmény lenne a republikánus elnök számára, aki kampányában azt ígérte, hogy békét hoz a világ nagy konfliktusaiba, de eddig nehezen tudott gyors eredményeket felmutatni – sem Gázában, sem Oroszország ukrajnai inváziójának ügyében.
Izrael és a Hamász bejelentette, hogy megállapodtak egy régóta várt tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról – írja a Reuters.
A megállapodás az egyiptomi közvetítéssel zajló tárgyalások eredménye, és ez az első lépés Donald Trump amerikai elnök 20 pontos béketervében, amellyel véget vetne a Gázában dúló háborúnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt feljelentést tett egy 14,5 milliárdos kórházi ügyben
Az egészségügyi miniszter hűtlen kezelés gyanúja miatt tett büntetőfeljelentést a borsodi kórház ügyében. Az eljárás a Medcenter Kft.-vel folytatott jogvitáról szól, ahol a pénzügyi kockázat már 14,5 milliárd forintra nőtt.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A beadvány a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és a Medcenter Kft. között évek óta húzódó jogvita ügyében feltárt körülmények alapján készült.
A miniszter szerint az ügyben olyan döntések és mulasztások történhettek, „amelyek a kórháznak jelentős vagyoni hátrányt okozhattak”, de hozzátette, a büntetőjogi felelősség megállapítása a hatóságok feladata.
„Az egészségügyben a közpénzek védelme, a betegek érdeke és az intézmények felelős működése nem lehet alku tárgya” – szögezte le a tárcavezető.
Hegedűs hangsúlyozta, miniszterként kötelességének érzi, hogy jogi lépéseket tegyen, ha közpénzt, betegellátást vagy állami intézményt érintő súlyos visszásság gyanúja merül fel. Bejegyzését azzal zárta, hogy „nem lesz következmények nélküli, ha bárki a közvagyonnal felelőtlenül bánik.”
A feljelentés előzménye, hogy a kórház és a Medcenter Kft. közötti vita egy 2006-os szerződés elszámolási problémáiból indult.
A tartozásból jogerős bírósági ítélettel közel 800 millió forintos követelés lett, de egy külön per is folyamatban van, amelyben a halmozódó kamatokkal együtt a teljes pénzügyi kockázat 2026-ra már elérte a 14,5 milliárd forintot.
A miniszter július 3-i feljelentése után, július 13-án az OKFŐ visszavonta a borsodi kórház gazdasági igazgatója, dr. Somogyi Aliz magasabb vezetői megbízását.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A beadvány a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és a Medcenter Kft. között évek óta húzódó jogvita ügyében feltárt körülmények alapján készült.
A miniszter szerint az ügyben olyan döntések és mulasztások történhettek, „amelyek a kórháznak jelentős vagyoni hátrányt okozhattak”, de hozzátette, a büntetőjogi felelősség megállapítása a hatóságok feladata.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem mindenki revolvert ad ajándékba” - Magyar Pétert 90 mangó várta az irodájában
A miniszterelnök a közösségi oldalán számolt be egy ajándékról, amit Pakisztán miniszterelnökétől kapott. A 90 darab mangó egy hivatalos diplomáciai program keretében érkezett Magyarországra.
Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be egy szokatlan ajándékról. A bejegyzés szerint egy történelmi nap végén meglepetés várta az irodájában: 90 darab mangót kapott ajándékba Pakisztán miniszterelnökétől.
„Nem mindenki revolvert ad ajándékba” – írta bejegyzésében.
A miniszterelnök posztja szerint a gyümölcsök annyira népszerűek voltak, hogy egy órán belül szinte mind elfogyott, a bejegyzést pedig egy köszönetnyilvánítással zárta.
A gesztus hátterében Pakisztán évtizedes hagyományokra visszatekintő „mangódiplomáciája” áll, amelyet idén hivatalos programként, „Prime Minister Mango Diplomacy 2026” néven indítottak újra.
A pakisztáni Kereskedelemfejlesztési Hatóság (TDAP) tenderkiírása szerint 76 országba küldenek egyenként 5 kilogrammos díszdobozokat, összesen körülbelül 34,5 tonnányi (6896 doboz), jellemzően „Samar Bahisht Chaunsa” fajtájú gyümölcsből.
A programra vonatkozó felhívás június 1-jén jelent meg, a sajtóhírek szerint pedig a szállítások július elején indultak el. A magyar kormányfőnek címzett csomag is ennek a globális akciónak a részeként érkezett.
Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be egy szokatlan ajándékról. A bejegyzés szerint egy történelmi nap végén meglepetés várta az irodájában: 90 darab mangót kapott ajándékba Pakisztán miniszterelnökétől.
„Nem mindenki revolvert ad ajándékba” – írta bejegyzésében.
A miniszterelnök posztja szerint a gyümölcsök annyira népszerűek voltak, hogy egy órán belül szinte mind elfogyott, a bejegyzést pedig egy köszönetnyilvánítással zárta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Toroczkai László: Nem szeretnék olyan fideszes politikusokkal egy színpadon állni, akik részt vettek a demokrácia lebontásában és a korrupcióban
Toroczkai László a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a Fidesszel való lehetséges együttműködésről, elhatárolódva a párt egyes politikusaitól. A Mi Hazánk elnöke hozzátette, hogy a Fidesz szavazótáborát tisztességes embereknek tartja, akikkel el tudja képzelni a közös munkát.
A Mi Hazánk elnöke szerint a Fidesz szavazói részéről van társadalmi igény a két párt közötti koordinációra a Tisza-kormánnyal szemben, ezt a migrációs paktum elleni tüntetésen tapasztalta. Toroczkai László a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a Mandinernek adott, nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatában tényszerűen válaszolt a riporter kérdésére. „Amikor kimentem a migrációs paktum elleni tüntetésre – ahol, ha jól érzékeltem, többségében fideszes és nem mi hazánkos szavazók voltak jelen –, nagy örömmel és szeretettel fogadtak. Pusztán erre a tényre alapoztam, hogy érzek ilyen társadalmi igényt” – magyarázta. Úgy véli, az a 2-3 millió ember, aki nem a Tisza Pártra, hanem a Fideszre vagy a Mi Hazánkra szavazott, még keresi a kormányváltás útját.
A pártelnök szerint a nagy kérdés az, hogy a Fidesz „agóniája” közben a Mi Hazánk hány embert tud felszívni a volt kormánypárt szavazóbázisából.
Céljának tekinti, hogy pártja minél erősebb legyen, és szívesen képviselné azokat a bizonytalan szavazókat, akik a polgári Magyarország ideáját jónak tartották, de most nem találják a vezetőjüket. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz rivális vagy szövetséges-e, egy friss hírrel válaszolt: állítása szerint Gazda Zoltánt, a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetőjét azért nem hívták meg Tusnádfürdőre, mert lobbizott azért, hogy ő is meghívást kapjon.
„Mivel a Fidesz riválisként tekint ránk, így mindegy is, hogy mi mit gondolunk” – vonta le a következtetést.
A parlamenti munkával kapcsolatban elmondta, a Mi Hazánk a jövőben is a programja és elvei alapján fog dönteni, ami azt jelenti, hogy esetenként a Fidesszel is együtt szavazhatnak, ahogy az előző ciklusban az akkori ellenzékkel is előfordult. Példaként az alaptörvény-módosítást hozta fel, amelyről hasonlókat mond a két párt. „Mindkét párt azt mondja: a jogállamot nem lehet nem jogállami módszerekkel építeni, ahogy demokráciát sem lehet diktatúrával. Viszont komoly különbség, hogy
mi a Fidesszel szemben ezt hitelesen tudjuk képviselni, mert soha nem éltünk vissza a kétharmados hatalommal”
– tette hozzá.
Toroczkai szerint a Tisza Párt hatalomra jutása nem változtatott a Mi Hazánk-szavazók Orbán Viktorról és a Fideszről alkotott véleményén. Azok, akik korábban is kritikusak voltak, továbbra is elutasítóak, nekik magyarázatot is kellett adnia a Mandiner-interjúban elhangzottakról. Azt a kijelentését, hogy Orbán Viktor államférfi és történelmi személyiség, továbbra is tartja.
„Húsz évig volt Magyarország miniszterelnöke, erre csak egy államférfi képes, de a személyét és a nevével fémjelzett korszakot csak évtizedek múltán tudja megítélni az utókor” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez nem értékítélet volt a részéről, hiszen olyanokat is nevez történelmi személyiségnek, akiket nem kedvel.
Szerinte a szavait kiforgatták, és cáfolta, hogy koalíciót akarna kötni a Fidesszel. Állítása szerint csupán a Fidesz szavazói körében érez kétségbeesést és igényt az együttműködésre, a saját táborában nem. „A Fidesz-szavazóknál tapasztalok egyfajta kétségbeesést, a mieinknél nem” – jelentette ki.
A pártelnök szerint abszolút rosszul értelmezik azokat a szavait, amelyekben a Fidesszel való együttműködésről beszélt, mert ő nem koalícióra gondolt. „Ki a fene gondolkodik most koalícióban, ha négy év múlva lesznek választások?” – tette fel a kérdést. Szerinte csupán arról van szó, hogy lesznek ügyek, amelyekben együtt lehet működni a Fidesszel. Aggasztó jeleket lát arra, hogy a Tisza Párt visszaél a hatalmával, és ilyenkor természetesnek tartja, hogy a parlamentben együtt lépnek fel a másik két ellenzéki frakcióval. Közös tüntetést azonban korainak tart, mert nem tudni, mivé alakul a Fidesz.
„Nem szeretnék olyan fideszes politikusokkal egy színpadon állni, akik részt vettek a demokrácia lebontásában és a korrupcióban” – szögezte le.
Ugyanakkor hozzátette, hogy a Fidesz szavazótábora tisztességes emberekből áll, és a pártnak is vannak olyan politikusai, mint Simicskó István, akivel el tudja képzelni a közös fellépést. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktorral vagy Lázár Jánossal egy színpadon felszólalna-e, azt mondta, ezt most nehezen tudja elképzelni, de ügyek mentén mindenkivel le kell ülni tárgyalni. Fenntartja korábbi állítását, miszerint a Fidesznek vége, és lefelé ívelő pályán vannak. „A Fidesz biztosan nem fogja tudni túlszárnyalni a legutóbbi választási eredményét, soha nem lesznek képesek ugyanezt a szavazatszámot hozni” – jósolta.
Azt, hogy a kiábrándult fideszesek miért nem a Mi Hazánkhoz mentek, azzal magyarázta, hogy a pártváltás egy lassú, évekig tartó folyamat, és a legtöbben egyelőre a bizonytalanok táborát gyarapítják.
A „néppártosodás” szót kerülni szeretné, mert nem akarnak ideológiai fordulatot végrehajtani, mint Vona Gábor Jobbikja. „A táborunkat szeretnénk szélesíteni, több szavazót szeretnénk megszólítani, de az elveinket soha nem adjuk fel” – hangsúlyozta. Úgy véli, az elmúlt tíz év Fidesz-szavazóit önazonos módon tudja képviselni. Elismert néhány pozitívumot a Fidesz elmúlt 16 évéből, mint a déli határkerítés megépítését és a családpolitikai intézkedéseket, amelyek egy ideig növelték a születések számát. Ezzel szemben komoly ideológiai különbséget lát a Tisza Párttal, például az LMBTQ-jogok kérdésében. „Magyar Péter egyértelműen kijelentette – szintén a velem való vitában –, hogy lehetővé tenné azt, hogy azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak gyermeket” – emelte ki.
A Mi Hazánk elnöke szerint a pártnak változtatnia kell, elsősorban a kommunikációjában.
Ezt a stílusváltást egy konkrét példával illusztrálta: az idei Pride-ra nem ellentüntetést szerveztek, hanem két héttel később megtartották a Családi büszkeség menetét gyermekprogramokkal és pozitív üzenetekkel. „Ez egyfajta stílusváltás, amire biztosan szükség van, de ez nem ellenkezik az ízlésemmel vagy azzal, amit eddig képviseltem” – mondta, majd a felvetésre, hogy megszelídül-e a párt, így felelt: „Szerintem én mindig is szelíd voltam.”
A Mi Hazánk elnöke szerint a Fidesz szavazói részéről van társadalmi igény a két párt közötti koordinációra a Tisza-kormánnyal szemben, ezt a migrációs paktum elleni tüntetésen tapasztalta. Toroczkai László a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a Mandinernek adott, nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatában tényszerűen válaszolt a riporter kérdésére. „Amikor kimentem a migrációs paktum elleni tüntetésre – ahol, ha jól érzékeltem, többségében fideszes és nem mi hazánkos szavazók voltak jelen –, nagy örömmel és szeretettel fogadtak. Pusztán erre a tényre alapoztam, hogy érzek ilyen társadalmi igényt” – magyarázta. Úgy véli, az a 2-3 millió ember, aki nem a Tisza Pártra, hanem a Fideszre vagy a Mi Hazánkra szavazott, még keresi a kormányváltás útját.
A pártelnök szerint a nagy kérdés az, hogy a Fidesz „agóniája” közben a Mi Hazánk hány embert tud felszívni a volt kormánypárt szavazóbázisából.
Céljának tekinti, hogy pártja minél erősebb legyen, és szívesen képviselné azokat a bizonytalan szavazókat, akik a polgári Magyarország ideáját jónak tartották, de most nem találják a vezetőjüket. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz rivális vagy szövetséges-e, egy friss hírrel válaszolt: állítása szerint Gazda Zoltánt, a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetőjét azért nem hívták meg Tusnádfürdőre, mert lobbizott azért, hogy ő is meghívást kapjon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A különadó meghosszabbításáról és a TEK megszüntetéséről is dönt ma a parlament
Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén szavaz a kőolajipari különadó 2027-ig tartó fenntartásáról és a TEK átalakításáról. Emellett napirendre kerül a vitatott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása is.
A kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről és 2027-ig tartó meghosszabbításáról dönt kedden az Országgyűlés, és megkezdik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitáját is. A rendkívüli ülés reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, köztük Magyar Péter kormányfő beszédével. A képviselők a nap folyamán szavaznak a kőolajtermék-előállítói különadó módosításáról, a magyar-szlovák határt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításáról is.
A határozathozatalok után sürgős tárgyalásban kezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat vitája.
A kormány szándéka szerint a hivatal azért jön létre, hogy a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás ne maradhasson következmények nélkül, és a jogellenesen elidegenített közvagyon azonosítható, biztosítható és visszaszerezhető legyen.
A tervezet alapján a hivatal gondoskodna a szükséges hatósági és bírósági eljárások megindításáról is.
Szintén sürgősen tárgyalják azokat a törvénymódosításokat, amelyek az ország uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai vállalások teljesítéséhez szükségesek. A csomag egyebek mellett előmozdítja a szélerőművi beruházások megvalósítását, egyszerűsíti a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásait, és hozzájárul a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növeléséhez, valamint az energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez.
Az Országgyűlés napirendjére kerül a Pósfai Gábor belügyminiszter által kidolgozott javaslat is, amely a rendészeti feladatellátásban lévő párhuzamosságokat csökkentené.
Ennek értelmében a Terrorelhárítási Központ mint önálló rendvédelmi szerv megszűnik, és október 1-jétől a rendőrség területi szerveként működik tovább.
Ugyanezzel a céllal és határidővel szüntetik meg az Országgyűlési Őrséget is.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kezdeményezésére módosítják a közneveléssel kapcsolatos törvényeket.
A javaslat eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat, szélesíti az intézményi igazgatók munkáltatói jogkörét a tankerületi fenntartású iskoláknál,
és megszünteti azt a szabályt, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
A képviselők megvitatják a Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter által jegyzett, az egészségügyi adatkezelést érintő törvénymódosítást is. A javaslat lehetővé teszi, hogy a szifiliszfertőzésre vonatkozó adatot a várandósgondozást végző szakember vagy a várandóst ellátó más orvos – például a szülést levezető orvos – akkor is láthassa, ha a szűrés nem a gondozás keretében történt, ezzel segítve a betegség mielőbbi kiszűrését és a kezelés megkezdését.
Via MTI
A kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről és 2027-ig tartó meghosszabbításáról dönt kedden az Országgyűlés, és megkezdik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitáját is. A rendkívüli ülés reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, köztük Magyar Péter kormányfő beszédével. A képviselők a nap folyamán szavaznak a kőolajtermék-előállítói különadó módosításáról, a magyar-szlovák határt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításáról is.
A határozathozatalok után sürgős tárgyalásban kezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat vitája.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
