HÍREK
A Rovatból

Még mindig milliók hisznek abban, hogy a Föld igazából LAPOS

Bizarr állításokkal próbálják bebizonyítani.


Időről időre lendületet kap egy meglehetősen bizarr elképzelés. Az, hogy Földünk valójában LAPOS.

Magyarországon is több ezer híve van ennek az elképzelésnek, világszerte pedig milliók hisznek benne.

Meggyőződésük például, hogy a NASA photoshoppolja a képeket, és hogy számtalan bizonyítékot találni arra, hogy egy lapos égitesten élünk. Szerintük a föld geoid - vagyis - gömb alakja hazugság.

Akkor milyen a hajmeresztő elmélet hívei szerint a Föld? Igaziból egy óriási, kicsit domború korong, amelyet egy láthatatlan, üvegharanghoz hasonló búra vesz körül.

laposfold1

Ennek a búrának köszönhetjük, hogy nem zuhanunk le a Földről. Arra is van magyarázatuk, mi történne, ha valaki elérné a korong szélét: nekiütközne a láthatatlan búrának. Amit mi a Déli-sarknak gondolunk, az valójában a Földet körülvevő jégfal.

És mi a helyzet a nappal? Ó, hát az csupán illúzió: nem is akkora, ahogyan tanultuk, hanem annál jóval kisebb. Amúgy csak mi látjuk úgy, mintha lemenne a nap, valójában ott van végig az égen, csak mindig más területet világít meg keringése közben.

A Lapos Föld Társaság - Flat Earth Society - a honlapján gifet is közzétett arról, hogyan néz ki a Nap és a Hold keringése, nem a föld KÖRÜL, hanem a Föld FELETT:

A lapos Földről szóló elméletet a 19. században Samuel Rowbotham angol feltaláló és vallási vezető elevenítette fel. A férfi a Szentírás szó szerinti értelmezésével az abból vett igehelyekkel próbálta alátámasztani és igazolni az elméletét - ezt teszi ma, 2017-ben Phillips Stallings is, az egyik legnagyobb lapos Föld guru. Vagy propagandista. Vagy rajongó.

Rowbotham 1849-ben egy röpiratban, és 1865-ben az Earth Not a Globe (A Föld nem gömb) című könyvében részletezte saját világképét. Azt írta, a Föld egy lapos korong, középpontjában az Északi-sarkkal, és amit Déli-sarknak hiszünk, a Földet körülölelő, 150 láb magas jégfal.

A földrészek egy hatalmas víztömeg tetején úsznak, amely alatt tűz ég. A Nap egy 32 mérföld átmérőjű korong, ami 700 mérfölddel a Föld felett kering állandó magasságban; az évszakokat pályájának változása okozza. A Hold kisebb, de hasonló magasságban kering, és saját fényével világít. Fölöttük található az égbolt, amely lassan forog körbe az Északi-sark körül. A csillagok fénye gyenge, és csak közelről látszik, ez magyarázza, hogy más-más hosszúsági fokokról más csillagképek láthatók.

Hogy mi mindennel akarják igazolni nézeteik helyességét a lapos Föld hívei? Például azzal, hogy a repülőkben levő mű látóhatár, a giroszkóp (amely amúgy arra szolgál hogy a pilóta tudja, merre mozog a repülőgép rossz látási körülmények között is), állítólagos szemtanúk szerint biztonsági magasságban repüléskor szinte mozdulatlan. Vagyis nem követ görbületet. Mert ha görbületet követne, a giroszkóp is mozogna.

A következő eszement bizonyíték szerint a magas épületeknek New Yorkban ferdén kellene állniuk egymáshoz képest. Márpedig ezek párhuzamosan állnak, vagyis a Föld nem gömbölyű!

Azzal is gyakran érvelnek, hogy nem is látszik a horizonton a Föld görbülete, hát miért is látszana, nem gömb alakú, hanem lapos. És hogy egy gömbről lefolyna az összes víz (óceánok, tengerek, folyók vize stb.), csak akkor marad a Földön ez a sok víz, ha az lapos.

juj2

Az egyik legütősebb bizonyíték szerintük egyébként az ENSZ címere - a lapos Föld hívei úgy vélik, tévedésből a helyes, lapos Földnek megfelelő ábra került ki a logóra.

A Lapos Föld Elmélet híveit sem Magellán Földet körülhajózó expedíciója nem győzte meg, sem pedig Fa Nándor vagy más hajósok útja. Sem az elmúlt évszázad tudományos eredményei, sem a fizikai törvények, sem a földrajzi ismeretek, sem az űrkutatás eredményei nem győzik meg. Kitartóan hisznek abban, hogy a Föld bizony olyan, mint egy korong...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Valakik Gulyás Gergely fotóival árasztották el a Mediaworks honlapját
Ismeretlenek szombat este Gulyás Gergely fotóival és egy tőle származó idézettel írták át a Mediaworks honlapját. Az oldal nem sokkal azután elérhetetlenné vált, hogy a sajtó beszámolt a történtekről.


Gulyás Gergely fotói és a „kipukkadt a lufi” felirat jelent meg szombat este a fideszes lapokat kiadó Mediaworks weboldalán. A cég honlapja nem sokkal azután vált elérhetetlenné, hogy a történtekről beszámoltak – írta a Telex. A lap képernyőképet (címlapképünk) is közölt arról, ahogy a honlap 20:46-kor kinézett.

A felirat onnan lehet ismerős, hogy Gulyás Gergely 2024-ben ezekkel a szavakkal reagált, amikor Magyar Péter nyilvánosságra hozta azt a hangfelvételt, amin Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a Schadl–Völner-ügy irataiból. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor a történteket úgy kommentálta:

„Sok hűhó semmiért. Kipukkadt a lufi! Egy megfélemlített feleséggel folytatott családi vitának semmi köze a közélethez. Magyar Péter az új Márki-Zay! Csak annyi különbség, hogy Márki-Zay Péter nem terrorizálta a feleségét!”

A Mediaworks oldalára valószínűleg annak a kormányzati videónak az egyik képkockája került ki, amelyben Gulyás Gergely ugyanezt elmondta.

Az eset nem sokkal azután történt, hogy egy World Leaks nevű, zsarolásra specializálódott hekkercsoport közel 15 millió fájlt, összesen 8,5 terabájtnyi adatot lopott el a Mediaworks rendszeréből. A kiszivárgott adatok között bérjegyzékek, szerződések és belső levelezések is voltak.

A kiadó pénteken közleményben ismerte el, hogy súlyos kibertámadás érte, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. A cég felszólított minden érintettet, hogy távolítsa el a jogellenesen megszerzett adatok alapján készült tartalmakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Azbesztszennyezés: Egész Nyugat-Magyarországot érintheti a szombathelyi polgármester szerint
Nemény András szerint a probléma Kőszegen, több tucat Vas megyei településen, Zala megyében, Sopronban és Székesfehérvár környékén is felmerülhet. Sajnos elképzelhető, hogy az osztrák bányákból érkezett, szennyezett kőzúzalék több településre is eljutott, ugyanis a kormány időközben országos felmérést és a kárelhárítási költségek állami finanszírozását rendelte el.


„Egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben”

– jelentette ki Nemény András, Szombathely polgármestere az osztrák bányákból érkezett, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyében, amelyek bekerülhettek a magyar úthálózatba.

Korábban Kiderült, hogy egyes szombathelyi utak azbeszttel szennyezettek. Azonban polgármester szombaton az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a szennyezés jóval túlmutathat a városon.

„Kőszegen nagyon sok út érintett, de húsz-harminc másik Vas megyei településről is tudunk. Az én információm szerint érintett lesz Zala megyei is, sőt már Székesfehérvár környékéről is mondtak érintett eseteket, és Sopronról is tudunk. Tehát egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben.” – mondta Nemény András.

Az ügy országos jelentőségére utal a csütörtök este megjelent kormányhatározat is. Míg a sajtóhírek szerint a kormány átvállalja a védekezés és kárelhárítás több milliárd forintra becsült költségeit, a

Magyar Közlönyben megjelent határozat országos felmérést, beavatkozási javaslatot, forrásbiztosítást és a felelősségi lánc teljes feltárását írja elő.

Szombathelyen a hatóságok az érintett területeken ideiglenes porcsökkentő intézkedéseket vezettek be. Jelenleg az egyik legvalószínűbb megoldásnak az tűnik, hogy

az érintett felületeket geotextillel lefedik, erre bazaltkavics kerül, később pedig aszfaltréteg zárná le az utakat - mondta a városvezető.

Az ügy április közepén kezdődött. A Vas Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatta Szombathely önkormányzatát, hogy a hatósági vizsgálatok határértéket jelentősen meghaladó azbesztszennyezést mutattak ki az Oladi nevű városrész mintegy 12 kilométeres úthálózatán. A gyanú szerint több, határ menti osztrák bányából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékot használtak fel útalapként, illetve szórtak le utcákon, parkolókban és magánkapubejárókban is.

A hatóságok azonnal ideiglenes intézkedéseket, például locsolást és 10 km/órás sebességkorlátozást vezettek be a kiporzás megakadályozására.

A probléma gyorsan regionális méretűvé vált, miután Kőszegen is erős gyanú merült fel a szennyezésre, ahol a hatóságok szintén vizsgálatot indítottak, azóta pedig már Táplánszentkereszten is intézkedéseket kezdeményeztek.

Az azbeszt okozta egészségügyi kockázat nem elméleti. A belélegzett azbesztrostok akár 20-40 éves lappangási idő után is halálos megbetegedéseket, jellemzően daganatokat okozhatnak.

A kormányhatározat értelmében az illetékes minisztériumoknak fel kell tárniuk a teljes forgalmazási láncot, hogy kiderüljön, pontosan mely cégek és személyek felelősek a kialakult helyzetért. A következő időszak legfontosabb kérdése, hogy az országos felmérés milyen ütemben zajlik majd, és a műszaki beavatkozás mikor kezdődhet el a már ismert és a jövőben azonosított helyszíneken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egyetlen éjszaka alatt 30 milliárdos kárt okozott a fagy az Alföldön
A május 1-jei rekordhideg az alföldi szőlőültetvények közel 80 százalékát tette tönkre. A leginkább sújtott területek a Hajós-Bajai és a Kunsági borvidékek, ahol a kár szinte teljes.


Péntek hajnalban súlyos fagykár érte az alföldi szőlőültetvényeket. A több mint 23 ezer hektárnyi terület közel 80 százaléka szenvedett 100 százalékos tavaszi fagykárt – írta meg az Agrárszektor Koch Csaba borász, a Hajós-Bajai borvidék elnökének közlése alapján. A HungaroMet szerint május 1-jén Nyírtasson –5,3 fokot mértek, ezzel megdőlt a május 1-jére vonatkozó országos minimum-hőmérsékleti rekord; a korábbi rekord –4,4 fok volt, ezt 1944-ben Fügöd Alsófügöd állomáson mérték.

A leginkább sújtott területek a Hajós-Bajai borvidék, ahol az 1800 hektárból több mint 1500 hektár, valamint a Kunság, ahol a több mint 20 ezer hektárból 15 ezer hektár szenvedett 100 százalékos vagy ahhoz közeli fagykárt.

A szakember szerint a kár a hazai szőlő-bor ágazatnak közvetlen termelési értékben minimum 30 milliárd forintos veszteséget okozott. Ennek súlyát jelzi, hogy az ágazat teljes éves termelési értéke 100 milliárd forint körül mozog.

A hatalmas veszteség rengeteg családot hoz lehetetlen helyzetbe.

Koch Csaba az ágazat egészét érintő, drámai helyzetről beszélt.

„Soha nem látott kár érte a magyarországi szőlő-bor ágazatot, amelynek éves közvetlen termelési értéke 100 milliárd forint” – fogalmazott a borász.

A mostani helyzetet súlyosbítja, hogy a szektor az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Koch Csaba szerint az ágazat 2016-ban 40 milliárd forint támogatást kapott, aminek köszönhetően körülbelül 80 milliárd forint értékben ruháztak be, ami az elmúlt tíz év legnagyobb beruházási hulláma volt.

A szakember szerint ilyen mértékű pusztításra évtizedek óta nem volt példa a térségben.

„Ilyen utoljára az 1984-85-ös télen az Alföldön volt” – mondta.

Korábbi cikkünkben franciaországi példákon keresztül mutattuk be, hogyan próbálnak a borászok védekezni a tavaszi fagyok ellen, például a szőlősorok közti tüzeléssel vagy vízpermetezéssel. A mostani kár nagysága azt mutatja, hogy az Alföldön így is rendkívül súlyos veszteségek keletkeztek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Beköszön a nyár: 28 fokos csúcsokkal indul a jövő hét
Déli áramlással szubtrópusi légtömeg érkezik Magyarországra, ami kora nyárias időt eredményez. A legmagasabb hőmérsékletet a Dunántúlon várhatjuk, az ország nagy részén 21 és 28 fok között alakulnak a maximumok.


A jövő hét elején kora nyárias meleg árasztja el az országot, hétfőn a Dunántúlon helyenként 27-28 fok is lehet – írja az Időkép előrejelzése alapján a 24.hu.

A hét első felében sokfelé 21 és 28 fok közötti maximumokra készülhetünk, a meleget pedig többnyire száraz, napos idő kíséri.

A délies szél ugyanakkor többfelé megélénkülhet, helyenként pedig erős lökések is előfordulhatnak.

A felmelegedés oka, hogy a Földközi-tenger térsége felől jóval melegebb, szubtrópusi eredetű levegő érkezik Magyarországra.

A mostani felmelegedés éles kontrasztban áll az elmúlt hetek szeszélyes időjárásával. Nemrég egy hasonló, 25 fok körüli meleget egy markáns, sarkvidéki eredetű hidegfront tört meg, amelynek érkezését viharos széllel és a fagyzugos tájakon ismét előforduló fagyok jelezték előre.

A közelmúltat többfelé fagyos reggelek és szokatlan csapadék jellemezte: a Dunától keletre hódarával, jégdarával kísért záporokra is készülni kellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk