hirdetés

HÍREK

Többször is egymásnak feszültek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek a második tévés vitájukon

A legélesebb ellentét az egyes képviselőjelölteknél felmerült vitás ügyek miatt alakult ki az öt politikus között.

Link másolása

hirdetés

Második alkalommal, ezúttal az RTL Klub képernyőjén vitáznak az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjei, vagyis Dobrev Klára (DK), Karácsony Gergely (LMP-MSZP-Párbeszéd), Jakab Péter (Jobbik), Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) és Fekete-Győr András (Momentum).

Az élő vitaműsor a jelöltek álláspontjainak ütköztetése révén szeretné segíteni a nézőket abban, hogy választani tudjanak közülük.

Legutóbb az ATV stúdiójában csapott össze az öt jelölt, hogy akkor miről volt szó, arról itt írtunk:

A mostani vitát az RTL Klub közvetítette másfél órán keresztül, a moderátor Rábai Balázs volt.

hirdetés

Az első téma a járványkezelés volt. Rábai Balázs arra volt kíváncsi, hogy mit tennének az ellenzéki politikusok, ha most ők irányítanák a kormányt.

Dobrev Klára azt mondta, számukra az elmúlt másfél év járványkezelése volt az utolsó csepp a pohárban. Szerinte felháborító, hogy a magyar kormány nem törődik azzal, hány ember hal meg. Úgy véli, az lenne a célravezető megoldás, ha teszteléssel, kontaktkutatással próbálnák meg a járványt megállítani. "Gátlástalan az, hogy a fidesz oligarchái arra használják fel a közpénzt, hogy gazdagodjanak a járvány alatt" - tette hozzá.

Karácsony Gergely arról beszélt, hogy ő azt csinálná, amit a fővárosi önkormányzattal csináltak. Most arra buzdítaná a kormányt, hogy tegye kötelezővé a beltéri maszkviselést, és ne csak a tömegközlekedésben, hanem mindenhol, mert csak úgy van értelme. Azt is mondta, hogy a kormány többször is azután lépett, hogy a fővárosi önkormányzat már hozott hasonló intézkedést. Példaként hozta fel azt, hogy miután ők rámutattak, hogy a kínai vakcina nem elég hatásos az időseknél, a kormány lehetővé tette a harmadik oltást.

Márki-Zay Péter is a tesztelés és a kontaktkutatás fontosságára hívta fel a figyelmet, míg Jakab Péter arról beszélt, hogy rendezni kell az egészségügyi dolgozók bérét és vissza kell nekik adni a közalkalmazotti státuszt. Szerinte úgy lehetne a járványt mérsékelni, ha az oltásra buzdítjuk az embereket, de nem lehet kötelezővé tenni.

Fekete-Győr András azt mondta, nem lezárásokra és korlátozásokra van szükség az újabb hullám megfékezéséhez, hanem arra, hogy minél több embert oltsanak be. Szerinte az nem lenne fair, hogy akik eddig bevállalták az oltást, azok az oltatlanok miatt otthon legyenek a négy fal között. Éppen ezért úgy gondolja, hogy ösztönözni kell valamivel az embereket arra, hogy beadassák maguknak a vakcinát. Példaként azt hozta fel, hogy sok helyen pénzt ajánlottak fel az oltásért, és ez Magyarországon is működhetne, például ha a vadászati világkiállításra fordított pénzt erre fordították volna.

A következő téma a hatékony döntéshozatal vs. koalíciós viták volt. A moderátor azt kérdezte a miniszterelnök-jelöltektől, hogy mi a garancia arra, hogy az ellenzéki összefogás nem esik szét?

Karácsony szerint a főváros működése a példa arra, hogy működik az ellenzéki összefogás, és ő bízik abban, hogy ahogy Budapestet is tudják közösen irányítani, úgy az országot is tudnák. Mint mondta, olyan kormányzás kell, ami túlmutat az elmúlt 12 év leváltásán, ami gyökeresen megváltoztatja a politikát.

Fekete-Győr azt mondta, bármilyen felállás is lesz, az lesz a feladatuk, hogy olyan célokat tűzzenek ki, amely az új generáció számára fontos, például a zöld, fenntartható gazdaság, a finn típusú iskoalrendszer és a korrupciómentes ország. Dobrev kijelentette, hogy ő 10 év Orbán-kormányzás után megrögzött koalícióhívőnek vallja magát, és biztos abban, hogy működhet az ellenzéki koalíciós kormány, még akkor is, ha nem mindenben értenek egyet és lesznek viták, ahogy a legjobb családokban is. Jakab szerint nem kell félni a koalíciós kormányzástól, mert pont olyan lesz, amilyet szeretnénk: sokszínű és egységes, és amelyre fel lehet építeni a jólétet és a szabadságot.

Fekete-Győr ezután azt is mondta, hogy szerinte közülük Dobrev Klárának van a legkisebb esélye legyőzni Orbán Viktort, mégpedig a férje, Gyurcsány Ferenc miatt, mert szerinte az emberek nem akarják visszahozni a 2010 előtti kormányzást. Úgy véli, "az új generáció arcainak" nagyobb esélye van a jelenlegi kormány ellen. Dobrev erre úgy reagált: "Nem te döntöd el, hogy ki indul miniszterelnöknek, hanem rábízzuk a szavazókra". Azt is hozzátette, hogy nincs időgépe, tehát nem tudja visszahozni a 2010 előtti kormányzást 2021-et írunk, és a 2010 előtti kihívások, a feladatok köszönőviszonyban sincsenek a jelenlegi világéval. Márki-Zay egyetértett Fekte-Győrrel abban, hogy szerinte sem a 2010 előtti kormányzást akarják látni a szavazók. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindannyiuknak az az érdeke, hogy konszenzusos jelölteket találjanak, akik képesek a bizonytalanok és a volt fideszesek meggyőzésére is.

VIDEÓ: Fekete-Győr szerint Dobrev kevésbé tudja legyőzni Orbán Viktort

Rábai Balázs ezután azt kérdezte a jelöltektől, hogy ha ők lennének a miniszterelnökök, hol lenne a miniszterelnöki hivatal.

Fekete-Győr elmondta, hogy megszavaztatta ezt a kérdést a Momentum támogatóival, akik arra szavaztak, hogy korrupcióellenes ügyészség legyen a Karmelita kolostorban. Jakab arról beszélt, hogy a miniszterelnök keveset legyen a hivatalában, és sokat az emberek között. Márki-Zay is egyetértett ezzel, és hozzátette, hogy nem a hivatal helye a fontos, csak az, hogy a miniszterelnök ne fentről nézve kormányozzon. Dobrev is hasonló véleményen van, ahogy Karácsony is, aki csak annyit tett hozzá, hogy aki szolgálni és nem uralkodni akar, az nem lenéz az emberekre.

A következő téma a melegek jogai volt. A moderátor azt kérdezte, mit kezdenének az ellenzéki politikusok a melegellenes törvénnyel, ha kormányon lennének.

Fekete-Győr elmondta, hogy ő volt az egyetlen miniszterelnök-jelölt, aki ott volt az első vidéki Pride-on Pécsen, és arra biztatta a jelölttársait, hogy ne féljenek ettől a témától. Hangsúlyozta, hogy három intézkedést hozna meg: el kell törölni a homofób törvényt, lehetővé kell tenni az azonos nemű párok házasságkötését, és az azonos nemű párok örökbefogadását. Jakab már azzal kezdte mondandóját, hogy ő ebben a kérdésben a konzervatív álláspontot képviseli, ő nem támogatja az azonos neműek házasságát és örökbefogadását, mert szerinte "gyermeke az apának és az anyának lehet, az apa pedig férfi, az anya pedig nő". Azt viszont megígérte, hogy a kormánya sem a szexuális, sem más kisebbségeket nem fog a gyűlölet céltáblájává tenni. Egy kicsit pedig be is szólt Fekete-Győrnek: "Míg te a Pride-on voltál, mi az előválasztás informatikai rendszerén dolgoztunk".

Márki-Zay katolikusként kiáll amellett, hogy azonos jogokat kell biztosítani minden állampolgárnak. Azt is kiemelte, hogy ő olyan országot szeretne, ahol még a fideszes politikusok is nyíltan vállalhatják a homsozexualitásukat. Dobrev azt hangsúlyozta, az a fontos, hogy egy gyerek szerető családban nőjön fel és ne árvaházban. "Ne bízzunk Novák Katalinban semmiféleképpen, inkább a gyermekvédelmi szakemberekben" - tette hozzá.

Karácsony emlékeztetett, hogy ő tűzte ki először politikusként a szivárványzászlót, és ő az első főpolgármester, aki a Pride-on beszédet mondott. "A szexuális kisebbségek elleni támadás minden ember elleni támadás" - fogalmazott, miután megerősítette, hogy ő is támogatja a szexuális kisebbségek jogainak biztosítását.

Ezután Fekete-Győr felhozta, hogy Csongrád-Csanád kettes körzetében a DK azt a jobbikos Tóth Pétert támogatja, aki nemrég azt mondta, a végsőkig harcolnak a liberális söpredék és a genetikai hulladék ellen. Dobrev erre csak annyit mondott, higgyünk abban, hogy változhat az emberek véleménye. Aztán több olyan jelölt is szóba került, akivel kapcsolatban a többi pártnak fenntartásai vannak. Karácsony erre azt mondta, "fájdalmas folyamat" az, hogy most jönnek elő ezek a vitás dolgok egyes képviselőjelölteknél, de ezeknek most kell kiderülni. Emellett elmondta, hogy ha most zuglói lenne, akkor nem Tóth Csabára, hanem Hadházy Ákosra szavazna.

Ezután a 13. havi nyugdíjról volt szó. Karácsony azt mondta, megtartaná a 13. havi nyugdíjat, de szerinte ennél sokkal többre van szükség, több millió forintot kellene visszafizetni a nyugdíjasoknak, ha a régi számítás szerinti nyugdíjakból indulunk ki. Dobrev szerint is el kell kezdeni a nyugdíjak felzárkóztatását. Azt mondta, ő az elmúlt évek egyik legnagyobb átcsoportosítását hajtaná végre, például a közmédiából is "átvinné" a pénzt, hogy a nyugdíjasokra költse.

Márki-Zay szerint nagyon nehéz kihátrálni a 13. havi nyugdíj ígéretéből, mert ha valaki ezt megszüntetni, akkor azzal sokáig fogják még támadni. Azt mondta, ő egy rugalmas nyugdíjrendszer alapjait hozná létre, amelyben az emberek megválaszthatnák, mikor mennek nyugdíjba. Jakab is megtartaná a 13. havi nyugdíjat, de úgy véli, sokkal érdemibb intézkedésekre van szükség. Fekete-Győr sincs a 13. havi nyugdíj ellen, de szerinte egyéni nyugdíjszámákra is szükség van.

A következő téma a segély és a munka volt. Jakab szerint az a legfontosabb, hogy megélhetést kell adni az embereknek. Véleménye szerint a közmunkásbért legalább a létminimum szintjére kell emelni, és olyan oktatást biztosítan, hogy a közmunkások minél előbb ki tudjanak lépni a munakerőpiacra. A minimális célnek azt tartja, hogy nettó 200 ezer forintra kell felemelni a minimálbért, de úgy, hogy a vállalkozók ne rokkanjanak bele. Ennek érdekében a vállalkozóknak adó- és járulékcsökkentést kell adni. A lényeg szerinte az, hogy minőségi munkahelyek legyenek az országban. Karácsony is a bérek emelését hangsúlyozta, mert szerinte ezzel lehet szociális biztonságot teremteni. Szerinte olyan bérpolitikát kell kidolgozni, amely biztosítja, hogy a magyar béreket legalább a szlovák bérekhez fel lehessen zárkóztatni. Azt is kiemelte, hogy a létminimum alatt senki nem élhet, ezért a 100 ezernél kevesebb pénzből élő nyugdíjasok nyugdíját is meg kell emelni.

Fekete-Győr azt mondta, az első lépése az lenne miniszterelnökként, hogy a kezdő tanári fizetést nettó 250 ezer forintra, az átlagfizetés szintjére emeljék. A tapasztaltabb tanárokét pedig 270 ezerre. Az ápolók bérét pedig szerinte az orvosi béremelés 60 százalékára kell felzárkóztatni.

Márki-Zay szerint a közmunkások bérét nem szabad megemelni, mert akkor még kevésbé akarnak majd visszatérni a munkaerőpiacra. Karácsony szavaira reagálva azt is elmondta, hogy a béremeléstől nem fog pozitív spirál beindulni. Úgy véli, először a gazdaságot kell felszabadítani, és akkor a vállalkozók fogják emelni a fizetéseket. A tanároknak és az egészésügyi szakdolgozóknak a bérét emelni kell, ezt még a fidesz sem kérdőjelezi meg. Az a baj, hogy nincs elég ember ezeken a pályákon - mondta.

A moderátor ezután azt kérdezte a jelöltektől, hogy megtartanák-e a CSOK-ot és egyéb családtámogatásokat. Dobrev szerint nem az a baj ezekkel, hogy vannak, hanem az, hogy csak szűk körben tudják maximálisan kihasználni az emberek. Fontosnak tartja, hogy azoknak is segíteni kell, akik nem hitelképesek, mert ez az emberek legnagyobb problémája. Ezért szerinte meg kell emelni a családi pótlékot és társasházfelújítási programot kell indítani, hogy ne csak a hitelképesek járjanak jól. Fekete-Győr hozzátette, hogy a kormány az egyedülálló szülőkről is megfeledkezik. Szerinte a GYED maximumot a minimálbér duplájára kell emelni, és rugalmasabbá kell tenni a családtámogatási rendszert.

Jakab állami bérlakásépítési programot indítana, a CSOK-ot pedig megtartaná, de úgy, hogy az ne verje fel a piaci árakat. Márki-Zay szerint meg kell őrizni és bővíteni kell a családtámgoatásokat, és a rászorulóknak is segíteni kell. A bérlakásprogramot viszont polgármesterként az önkormányzatokra bízná. Karácsony is fontosnak tartja a bérlakások építését, de szerinte az is fontos lenne, hogy a családokat hozzájuttassák az energiahatékonysági szempontból fejlettebb lakásokhoz.

A következő téma a romák helyzete volt. Jakab úgy fogalmazott, a kormány szándékosan tartja nyomorban az embereket, mert ők négyévenként örülni fognak egy szatyor élelmiszernek. Szerinte a telepeken élőknek megélhetést, oktatást, tanodaprogramot, szakképzést kell adni. Olyan országot szeretne, ahol nem éri meg bűnt elkövetni, hanem ahol a tanulás és a munka gyümölcséből meg lehet élni. Márki-Zay azt tartja fontosnak, hogy a parlamentben is legyen roma képviselő. Éppen ezért arra kérte miniszterelnökjelölt-társait, hogy ha nyernek, legalább három roma embert "hozzanak helyzetbe", hogy legyen érdekképviseletük a közös parlamentben. Fekete-Győr arról beszélt, hogy nagyon nehéz felzárkózni Magyarországon, ezért az új magyar kormánynak partnerként kell tekinteni a civil szervezetekre, hogy közösen segítsék a rászorulókat. Emellett szerinte ki kell egyenlíteni a színvonalat az iskolák között, integrált oktatásra van szükség, és 18 évre kell emelni a tankötelezettséget. Karácsony szerint is borzasztó nyomor van, és úgy gondolja, csak az oktatás az, amely ezt fel tudja számolni.

Ezután a rezsicsökkentés került szóba. Márki-Zay szerint akkor van esély hogy a környezevédelmi beruházások megtérüljenek, ha a piaci körülményeket minél szélesebb körben bevezetjük. Úgy véli, a mai rendszert nem lehet gyorsan eltörölni. Fekete-Győr szerint a rezsicsökkentéshez az kellene, hogy minden évben 100 ezer házat korszerűsítsenek energetikailag, és 50 ezer lakossági napelemrendszert kellene installálni a házak tetejére. Jakab panelprogramot indítana, szerinte szigetelni és megújuló forrással kell ellátni a lakásokat. "Fideszteleníteni kell a piacot és akkor valóban lesz érdemi rezsicsökkentés" - fogalmazott. Dobrev is panelprogramról és társasházfelújításról beszélt, és hangsúlyozta, hogy rezsiminimumot kell szabni és jelentősen csökkenteni kell a rezsit tömegek számára. Karácsony megismételte, amit az előzőekben mondott: szerinte az energiafogyasztás csökkentéséhez kell hozzásegíteni az embereket, a kisfogyasztók rezsikiadásait pedig semmiképpen nem lehet növelni. Márki-Zay is egyetértett ezzel, szerinte a valódi rezsicsökkentés az energiatakarékosság.

A Paks II. beruházás kapcsán elég nagy volt az egyetértés a politikusok között. Karácsony a "hazaárulás netovábbjának" nevezte a projektet, szerinte korszerűtlen technológia, és mindenképpen le kell állítani, nem szabad eladósodni orosz érdekeknek. Fekete-Győr azt mondta, a Momentum a megújuló energiákat akar, ők a szélerőműben hisznek. A Paks II szerinte jelen formájában nem épülhet meg, hiszen semmilyen szempontból nem éri ez meg nekünk. Jakab szerint először fel kell oldani a 30 évre titkosított szerződést és meg kell ismerni a gazdasági részleteket, utána lehet döntést hozni. Ő viszont úgy gondolja, hogy 2035-re nem lehet Paksot kivonni. Márki-Zay Péter egyetértett Jakabbal, szerinte nem lehet szélenergiával kiváltani az atomerőművet, inkább energiacsökkentésre lenne szükség. Dobrev viszont határozottan ellenzi a Paks II-t, szerinte ki lehet váltani az atomenergiát.

A bevándorlás kérdéséről Jakab azt mondta, semmilyen szinten nem támogatja, az önálló határőrség visszaállítását viszont igen. Szerinte a magyar munakerő védelmében be kell vezetni a magyar kvóta intézményét, ami azt takarná, hogy csak olyan cégeket támogasson a kormány, amelyek vállalják, hogy többségében magyar munkaerőt alkalmaznak. "Nem keleti munkásokra, hanem nyugati bérekre van szükség" - jelentette ki. Fekete-Győr szerint a közös határvédelem, a frontex megerősítése, a közös uniós hadsereg, és a titkosszolgálatokkal való együttműködés megerősítése lenne a megoldás. Szerinte humánusan kell állni a háború elől menekülőkhöz. Feladatként tűzte ki azt is, hogy visszahozzák azokat a magyarokat, akik elmentek külföldre. A határkerítést megtartaná, csakúgy mint Márki-Zay, aki viszont úgy gondolja, a bűnöző migránsoknak (akiket a Fidesz befogadott) menniük kell. Dobrev is a kerítésre tette le a voksát, és hangsúlyozta, hogy ő sem támogatja az illegális bevándorlást. Karácsony azt emelte ki, hogy el kell választani a gazdasági típusú bevándorlást - amire Magyarországnak nincs szüksége - és a tragédiák elől menekülőket. Őket ne éheztessük, ne bántsuk, emberként viselkedjünk velük - mondta. Szerinte olyan országot kell teremteni, ahová érdemes a külföldön élő magyaroknak hazajönni.

A vita végén ugyan volt lehetőségük a jelölteknek röviden kampányolni maguk mellett, de már előtte belekezdtek ebbe. Dobrev azt mondta, el kell törölni a kétharmados törvényeket, szerinte enélkül is lehet kormányozni. Karácsony szerint viszont politikai humbug az, hogy egyszerű többséggel is el lehet törölni a kétharmados törvényeket. Mint mondta, nincs olyan jogász Magyarországon, aki elhiszi, hogy ez kivitelezhető lehet jogállami módon. Arról is beszélt, hogy az a politika, hogy elveszítjük a nemzetközi partnereinket, az sehová sem vezet. Jakab azt mondta, vissza kell bontani a pártállamot, és helyre kell állítani a jogállamot. Márki-Zay pedig azt hangsúlyozta, hogy kell, hogy legyen elszámoltatás, de ehhez pedig egy hiteles ember kell, akinek el is hiszik, hogy ezt meg fogja csinálni. Itt megjegyezte, hogy az elszámoltatás 2002-ben és 2010-ben sem történt meg, Gyurcsány Ferenc sem számoltatta el Polt Pétert. Fekete-Győr csak annyit mondott, hogy az ellenzéki pártok közül egyedül a Momentum készített egy - 25 pontos - tervet arról, hogyan fogják pontosan lebontani az Orbán-rendszert és hogy alakítanak jogállamot a helyére.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Meghalt Venczel Vera színművész

A Halhatatlanok Társulatának örökös tagját otthonában, szerettei körében érte a halál pénteken.
MTI - szmo.hu
2021. október 23.


Link másolása

hirdetés

Életének 76. évében elhunyt Venczel Vera Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész - tudatta a Vígszínház szombaton az MTI-vel.

Venczel Verát otthonában, szerettei körében érte a halál pénteken. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagját a Vígszínház saját halottjának tekinti.

A színésznő több mint ötven éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, ahol emlékezetes alakítások, legendás szerepek sora fűződik nevéhez, emellett számtalan magyar filmben szerepelt - közölte a színház.

"Az általa megformált karakterekből áradt a jóság és a tisztaság, játékából sugárzott a finom, törékeny nőiesség és a színészet iránti szenvedély. Kiemelkedő színészi adottságai, munka iránti elkötelezettsége és teherbírása, kedvességgel és szerénységgel párosult. Kollégáinak, barátainak és családtagjainak mindig nagy figyelmet szentelt, érdeklődve, szeretetteljesen fordult a körülötte lévő emberekhez"

- olvasható a színház méltatásában.

Venczel Vera 1946. március 10-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára elsőre felvették, osztályfőnöke Pártos Géza volt, aki szerette volna, ha növendéke majd a Madách Színházhoz szerződik, azonban Várkonyi Zoltán - aki már a felvételin felfigyelt a tehetséges fiatal lányra - másodév végén szerepet ajánlott neki a Vígszínházban. Ettől kezdve már nemcsak az Ódry Színpadon, hanem a Vígszínházban is megmutatta tehetségét kisebb-nagyobb szerepekben, aztán 1967-ben, 21 éves főiskolásként főszerepet játszott Tordy Géza, Tomanek Nándor és Tahi Tóth László partnereként Weingarten A nyár című darabjában a Pesti Színházban.

hirdetés

Tehetségének köszönhetően fiatalon felfigyelt rá a film és a televízió is, egymás után kapta a szerepeket. A Kárpáthy Zoltán, az Egy szerelem három éjszakája, a Tanulmány a nőkről és az Egri csillagok mind a főiskolás évei alatt készültek.

A diploma megszerzése után 1968-ban Várkonyi Zoltán azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz, ahol nagy szerepek sora várt rá: a Ványa bácsiban ő volt Szonya, a Mesél a bécsi erdőben Marianne és a Bernarda Alba házában Adele. Eljátszotta a Viszontlátásra, drága című Tersánszky-adaptáció főszerepét, és Horvai István Platonov rendezésében Greskovát.

A kilencvenes évektől kezdve színészileg megújulva szakmai sikereket aratatott. Fontos találkozások voltak számára Zsótér Sándor rendezővel való közös munkák, melyekben mindig hihetetlen színészi alázattal és odaadással vett részt: a Búcsúszimfónia, A tavasz ébredése, A szecsuáni jólélek, A kaukázusi krétakör, A kék madár és a Téli utazás. Közben pedig játékosságát, komikai vénáját estéről estére megcsillogtatta a Sógornőkben és a Monokliban. Egyik utolsó színházi szerepe a A vörös oroszlán volt - idézi fel pályáját a színház közleménye.

A Vígszínház mellett vendégművészként gyakran játszott más színházakban is, és számos tévéjátékban, filmben szerepelt. Kivételes érzékenységgel és átéléssel megszülető alakításait (Pillangó, A fekete város) több tévés fesztiválon díjazták. A Pillangó című Móricz tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat. Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját. 1977-ben a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával tüntették ki. 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. 2008-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Két tucat új milliomos lett a lottón és van valaki, aki 30 milliót nyert a Jokeren

Nézd meg, hátha te vagy az egyik szerencsés.

Link másolása

hirdetés

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 42. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

5 (öt)

14 (tizennégy)

24 (huszonnégy)

hirdetés

34 (harmincnégy)

79 (hetvenkilenc)

Nyeremények:

5 találatos szelvény nem volt;

4 találatos szelvény 24 darab, nyereményük egyenként 1 831 265 forint;

3 találatos szelvény 2498 darab, nyereményük egyenként 18 950 forint;

2 találatos szelvény 72 038 darab, nyereményük egyenként 1715 forint;

Joker: 065937

Az 1 darab Joker-szelvényre 30 768 380 forintot fizetnek.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Orbán: „Nincs mindig igazunk, de amikor támadnak minket, akkor igazunk van”

Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett ünnepségen, szombaton Budapesten beszélt.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett ünnepségen, szombaton Budapesten beszélt a Békemenet részt vevői előtt.

VIDEÓ: Orbán Viktor ünnepi beszéde

Az 56-os eseménykről azt mondta, hogy akkor megmutattuk, kik is vagyunk valójában. Hatalmas erő költözött belénk és megremegtek a kommunista uralom tartópillérei. Úgy vélte, hogy egy büszke, határokon átívelő magyar nemzetet lát '56-ban. Ugyanakkor ezzel az országgal húzott ujjat a kommunisták új nemzedéke. Mert jött a rezsiár növekedés, elvették a 13. havi nyugdíjat és a családtámogatást, kiárúsították az országot. Ez ellen emelték fel a szavukat Orbánék. De erre gumibotoztak, és szemeket lövettek ki.

hirdetés
Ezért, most lassan mondja, hogy mindenki megértse: „Soha nem fogjuk elfelejteni nekik”.

A miniszterelnök ünnepi beszédében először a tizenöt évvel ezelőtti eseményekre emlékezett meg. Azt mondta, hogy a megemlékezés mostani helyén akkoriban az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon a becsapott és megalázott nemzet állt.

Szerinte "nem akkor kell megsértődni, amikor okod van rá, hanem amikor megéri". Végül jött az elégtétel, a Fidesz kétharmadot kapott. Bár annak idején, 56-ban Gerőék Moszkvába menekültek, Orbánéknak nem volt ilyen szerencséje, mert Gyurcsány azóta is itt kísért, mint az Országház fantomja

- mondta a miniszterelnök.

Közvetítés a helyszínről:

A Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út kereszteződésénél tartott ünnepségen a kormányfő beszédében úgy fogalmazott: "nem szokványos helyszín ez; tizenöt évvel ezelőtt, ezekben a percekben, itt az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán farkasszemet nézett egymással a múlt és a jelen" - írja az MTI.

Az egyik oldalon a könnygázgránát, gumilövedék, a vipera, azonosító nélküli egyenruhák és a vízágyúk. A másik oldalon a becsapott és megalázott nemzet állt, amelynek ötven év elteltével újra azt kellett hallania, hogy hazudtak neki reggel, éjjel meg este - fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: "az egyik oldalon a trükkök százaival kicsalt, foggal-körömmel védett hatalom, a másik oldalon a Szabadság óriás betűi mögött sorakozó, elkeseredett emberek" álltak.

A miniszterelnök szerint sikerült talpra állítaniuk az országot. Sorolta, hogy mi mindent tettek a kormányzása alatt: újabb munkahelyeket termetettek, csökkentették az adókat, visszaszerezték a közműveket és a médiát, növelték a nemzeti vagyont - sorolta. Szerinte Magyarország megbecsüli az időseket és a fiatalokat is, hiszen visszavezetik a 13. havi nyugdíjat, segítik a fiatalokat például a családi adók visszafizetésével.

Úgy vélte, hogy az alkotmány garantálja, hogy többé ne lehessen 1956 vagy 2006,

és egyesítették a magyarokat is - mondta.

Beszélt az Európai Unióról is, ami szerinte ránk támad a rezsicsökkentés és a migránsok megállítása után. Bár több miniszterelnök is így tett, és amíg Orbán még itt van, a többi nevére már ki emlékszik - tette fel a kérdést. Beszédében azt mondta, hogy

"Európaivá, érzékennyé és liberálissá vernek minket, ha beledöglünk is. A Brezsnyev-doktrína levegője járja át Európát. Velünk még a kommunisták se boldogultak, ideje megérteni Brüsszelben: mi vagyunk a tüske a köröm alatt"

- mondta.

Orbán úgy vélekedett, hogy mi lékeltük meg a kommunizmust 1956-ban, és mi vertük ki az első téglát a berlini falból. Közölte: "a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz". És lesz népszavazás és a gyerekeinket is megvédjük, szerinte Magyarország lesz az első, ahol az iskolák falainál megállítjuk az erőszakos LMBTQ-propagandát - mondta.

A miniszterelnök beszélt az ellenzékről is. Szerinte a baloldal megint szervezkedik, "fenekedik". Egy példával illusztrálva azt mondta, hogy az ellenfelei azt hiszik, hogy nem ismerhető fel a báránybőrbe bújt farkas. Pedig már mindenki eltűnt az összefogás bendőjében, aki a farkassal cimborált. Arra figyelmeztetett, hogy óvakodni kell a hamis prófétáktól. Szerinte csak egy baloldal van, ez pedig haugságokkal kezdi és erőszakkal folytatja, maguk után csődöt hagyva. És most azok is színpadra kerülnek, akik 15 éve a tömegbe lövettek. És készülődik már Gyuri bácsi is a "nagy víz túlsó partján" - mondta.

Az 56-os Sztálin-szobor ledöntőkről megemlékezve arról beszélt, hogy most is a magyar nép egyszerű fiai és lányai vannak itt.

Úgy vélte, hogy ma sem számít az, hogy külföldön mit gondolnak rólunk, mert a magyarok fognak a saját sorsukról dönteni.

Erre emlékeztet október 23. is - közölte, mert a mi igazunk tartott meg minket Európa közepén - vélte. "Igazságot Magyarországnak! Nincs mindig igazunk, de amikor támadnak minket, akkor igazunk van. A magyarok igazsága a közönségben van, mindenkiben, a lelkükbe oltva, ha eljön az idő, ki kell állni a házaik elé és megvédeni". A miniszterelnök szerint mindenkinek ki kell vennie a részét a szabadság megvédésében. Minden magyarra számít, akinek számít a haza jövője - mondta.

Orbán szerint még azok is jobban járnak az Orbáni-kormányzással, akik nem rájuk szavaznak.

A baloldal mostani ténykedése inkább szórakoztatóipar, mint politika, és a veszélyt sokan nem veszik komolyan - vélekedett. Az előválasztások kapcsán arról beszélt, hogy nagy betűkkel hirdették, hogy legyőzik Orbánt, "de a karácsonyt sem érték meg" - mondta. Szerinte azon megy a versengés közöttük, hogy ki legyen majd a budai pasa, a helytartó vagy a párttitkár. Még az ördöggel is összefognak, ha kell - mondta. Néhány levitézlett párt miatt most nem kéne összegyűlni. Ami az igazi kihívás, sőt fenyegetés, az a nemzetközi hátország, pénz, média és a hálózat, amely mögöttük áll - fűzte hozzá Orbán Viktor, aki szerint ez olyan súlyos erő, amit csak több millió magyar együtt győzhet le és együtt szoríthat ki az országból.

Végül arra kérte a nagygyűlésen részt vevőket, hogy nézzenek a mellettük állóra, és azt fogják látni, hogy ő mindent meg fog tenni, hogy akár a legvastagabb falon is átmenjünk.

"Jöttünk, láttunk és újra győzni fogunk. A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - mondta a beszéde végén Orbán Viktor, akitől a tömeg "Viktor! Viktor!" kiáltással búcsúzott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Visszafizetik az embereknek az első járványhullám idején kiszabott bírságokat Spanyolországban

A korlátozások megszegéséért kiszabott bírságokat azért utalják vissza, mert az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a szigorú vesztegzárat, amely a koronavírus-járvány miatt bevezetett első szükségállapot rendelkezései között szerepelt.

Link másolása

hirdetés

Spanyolországban visszautalják az embereknek az első járványhullám idején, a korlátozások megszegéséért kiszabott bírságokat – számolt be a spanyol sajtó az ügyben felállított tárcaközi munkacsoport döntéséről szombaton.

A belügyminisztérium adatai szerint több mint 1,14 millió büntetést róttak ki a szabályszegőkre a 2020 március 15-e és június 21-e közötti időszakban, amelyek együttes értéke mintegy 115 millió euró (41,9 milliárd forint).

A bírságok visszafizetésére azért kerül sor, mert az alkotmánybíróság júliusban alkotmányellenesnek minősítette a szigorú vesztegzárat, amely a koronavírus-járvány miatt bevezetett első szükségállapot rendelkezései között szerepelt.

Az érintett időszakban csak meghatározott esetekben, például munkavégzés, egészségügyi ellátás, élelmiszervásárlás miatt lehetett elhagyni a lakóhelyet, az üzletek közül csak azok működhettek, amelyek tevékenységét nélkülözhetetlennek minősítették.

Az alkotmánybíróság vizsgálja a második szükségállapot jogszerűségét is, amely 2020 október 25-től idén június 9-ig tartott, és az elsőhöz képest némileg enyhébb korlátozásokat tartalmazott, mint például az éjszakai kijárási tilalom vagy az utazási megszorítások.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: