HÍREK
A Rovatból

Márki Zay-Péter a Financial Timesnak: 12 év „orbáni agymosás” után is 40 százalék esélyem van a győzelemre

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a brit lapnak adott interjúban azt is elárulta, mikor ábrándult ki a Fideszből: „Azt mondták, hogy felszámolják a korrupciót. Ehelyett a korrupció nagyobb, mint valaha.”


"Véget ér az Orbán-korszak?" címmel jelent meg a The Rachman Review podcast legújabb epizódja csütörtökön. A Financial Times vezető külpolitikai elemzőjének vendége ezúttal Márki-Zay-Péter volt. Gideon Rachman többek között a korrupcióról, Orbán moszkvai látogatásáról, a magyar média helyzetéről és a választási esélyekről kérdezte az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet.

A beszélgetés elején Rachman felvázolja, hogy április 3-án választást tartanak Magyarországon, mely sorsdöntő lehet a Merkel visszavonulás után az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke számára. Orbán Viktort "egy kis ország" vezetőjének írja le, aki mégis "nagy nemzetközi profilt" alakított ki. A riporter Orbánt az illiberális demokrácia "világbajnokának" és a Trump-párti amerikai jobboldal hősének nevezi, akinek hatalmát egy kisváros polgármestere, Márki-Zay Péter döntheti meg idén.

A bevezetőben Rachman kitér még a Fox News Budapesten forgatott műsorára, valamint Orbán moszkvai látogatására is. Utóbbiról azt mondja, hogy bár a magyar miniszterelnök azt a látszatott igyekezett kelteni, hogy az EU nevében tárgyal Putyinnal, valójában komoly ellentétek húzódnak a háttérben az Európai Bizottsággal, mely a jogállamiság leépítésével vádolja az Orbán-kormányt.

A felvezetés után első kérdésében rögtön a választási esélyekről kérdezi Márki-Zayt a műsorvezető. Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje 40 százalékra becsüli a kormányváltás esélyét, ami egybevág a londoni elemzők véleményével.

Márki-Zay nyomatékosítja, hogy annak ellenére lát esélyt a győzelemre, hogy 12 év "orbáni agymosás", a média, az igazságszolgáltatás és választókerületek átrajzolása nehezíti az ellenzéki pártok és a választópolgárok dolgát. Éppen ezek miatt a politikus szerint nem lesz szabad és tisztességes az április 3-i választás.

Szóba kerül Márki-Zay váratlan 2018-as győzelme a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson. Ekkor bizonyították szerinte először az ellenzéki pártok, hogy összefogással legyőzhető a Fidesz. Ráadásul négy évvel ezelőtt Márki-Zay személyében egy "korábbi Fidesz-szavazó, konzervatív és katolikus" független jelölt győzött. Talán ez lehet most is a siker titka, jegyzi meg Márki-Zay, mivel véleménye szerint jól láthatóan Orbánnak 12 év után először nincs olyan narratívája, ami biztosíthatná a győzelmét.

Amikor Rachman a magyar média kiegyensúlyozottságáról kérdezi, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapítója az előválasztást hozza fel példaként. A politikus megjegyzi, hogy hiába vette összesen 1,3 millió ember a fáradságot, hogy leadja szavazatát, az országos közszolgálati média az eseményt teljesen figyelmen kívül hagyta. Őt pedig az októberi győzelme óta egyetlen egyszer sem hívta meg az adófizetők pénzéből fenntartott köztévé. Üzenetei éppen ezért jórészt a közösségi médián keresztül juthatnak el az emberekhez, amit elképesztő mennyiségű hirdetéssel szintén ural a Fidesz.

"Magyarországon nem lehet úgy YouTube-videót nézni, hogy ne szakítsa meg hárompercenként egy propaganda-hirdetés" -jegyzi meg Márki-Zay Péter. A miniszterelnök-jelölt hozzáteszi: a kormánypárt a Facebookon is meglehetősen aktív. A rengeteg hirdetés mellett valódi és kamuprofilokkal kritizálják és támadják ellenfeleiket, de az álhírek terjesztésétől sem riadnak vissza.

Rachman szerint mindezeket figyelembe véve "egyfajta csoda", hogy Márki-Zay mégis 40 százalékra teszi győzelmi esélyeit. A politikus szerint minden erőforrásra szükség lesz a sikerhez, és a társadalomban méréseik szerint meglévő 53 százalékos támogatottságot maximálisan ki kell használni. Úgy látja: a Fidesz mindent megtesz, hogy távol tartsa az ellenzéki szavazókat az urnáktól, vagy hogy lebeszélje az embereket az ellenzéki összefogás listájáról.

Szóba kerül az oltásellenes kampányt folytató Mi Hazánk Mozgalom is. Gideon Rachman megjegyzi, hogy a Márki-Zay mögött összeállt pártszövetség egyik tagja az a Jobbik, ami korábban ugyancsak nyíltan szélsőjobboldali eszméket vallott. A miniszterelnök-jelölt elismeri, hogy a Jobbik korábban valóban szélsőséges párt volt, mely Oroszországgal is kapcsolatban állt, mára azonban nyomokban sem emlékeztetnek korábbi önmagukra.

"Szociálisan konzervatív, gazdaságilag liberális, jobbközép politikus vagyok" - feleli Márki-Zay arra a kérdésre, hogy hogyan írná le magát valakinek, aki semmit nem tud róla. A korábban közismerten Fidesz-szavazó hétgyerekes családapa megnevezi azt a pillanatot is, amikor kiábrándult Orbán politikájából:

"Azt mondták, hogy felszámolják a korrupciót. Ehelyett a korrupció nagyobb, mint valaha" - mondja Márki-Zay, majd példaként hozza fel a 30 milliárd forintos vagyonával 30. leggazdagabb magyarnak számító Tiborcz Istvánt, Orbán Viktor vejét.

"Nagyon tehetséges politikus, könyörtelen, szemérmetlen és opportunista, populista vezető" - válaszolja Márki-Zay arra a kérdésre, hogy mit gondol Orbán Viktorról. Hozzáteszi: a 2015-ös migrációs válság idején a magyar miniszterelnök jó döntést hozott a határmenti kerítés építésével, és valójában Európának is ezt kellett volna tennie.

Az interjú záró szakaszában Márki-Zay kitér arra, hogy megválasztása esetén Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, és felszámolná a korrupciót. Nyilvánossá tenné az ügynökaktákat azért, hogy "senkit ne lehessen zsarolni a kommunista múltjával".

A húszperces beszélgetés leirata azonos címmel jelent meg a brit pénzügyi napilap honlapján is. A teljes, angol nyelvű beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Legmagasabb szintű riadót rendelt el a NATO, felszálltak Kecskemétről a Gripenek egy izraeli utasszállító miatt
Azért riasztott a NATO, mert a Tel-Aviv–Prága járat nem vette fel a kapcsolatot a légiirányítással. A magyar vadászgépek az osztrák határig kísérték az utasszállítót, amely folytatta útját.


Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.

„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.

A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.

„A Gripenek a felszállás után röviddel vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállító gép pilótáival, akik ezt követően felvették a rádiókapcsolatot a magyar földi irányítással” – tette hozzá.

A vadászgépek – az ilyenkor szokásos előírásoknak megfelelően – a légtérhatárig kísérték az utasszállítót, amely a repülési tervének megfelelő útvonalon 20:10-kor Ausztria irányába kilépett a magyar légtérből.

A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.

A bejegyzés azzal zárul, hogy az eset során a Magyar Honvédség légirendészeti készenléti szolgálata és a NATO-integrált légvédelmi rendszere hatékonyan működött.

Hétfőn az iráni–izraeli feszültség miatt a Wizz Air és az Austrian Airlines is ideiglenesen felfüggesztette több Tel-Aviv-járatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.


Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.

A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.

A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy

A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp

Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.

A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.

Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.

Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.

Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.

A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Civil szervezetek szerint követhetetlenül került 117 milliárd forint a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül a civil szektorhoz
Egy civil koalíció felmérése szerint 117 milliárd forintnyi állami támogatás sorsa átláthatatlan a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A 665 szervezet megkérdezésével készült jelentés a politikai befolyást is vizsgálta, a válaszadók többsége szerint a NEA nem pártsemleges.


Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.

A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.

A támogatások egy része nem tekinthető teljesen pártsemlegesnek – ezzel a megállapítással a válaszadók 58 százaléka, de még a NEA által támogatott szervezetek 52 százaléka is egyetértett.

A politikai befolyás jeleként említik, hogy a NEA Tanács alapító elnöke Csizmadia László, a Békemeneteket szervező CÖF/CÖKA vezetője volt, a legtöbb forrást elnyerő szervezetek többsége pedig egyértelműen a Fideszhez kötődik – írja a 444.hu. A koalíció szerint a működés átláthatóságát az is gyengítette, hogy hosszú ideig nem készült nyilvános, kereshető nyerteslista a döntésekről.

A jelentés ugyanakkor árnyalja is a képet: a megkérdezettek szerint a NEA a magyar civil társadalom alapvető támogatási forrása, a válaszadók 58 százaléka szerint a rendszernek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. Az állami támogatást szerintük meg kell őrizni, de a civil szervezetek valós szükségletei alapján kell átalakítani.

Az elmúlt tíz évben a legtöbb támogatást, 69,4 millió forintot az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület kapta, amelynek alapítója, Kiss András a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja és a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke.

A NEA a Miniszterelnökség felügyelete alatt álló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. Kulcsszereplői voltak Szalay-Bobrovniczky Vince (címlapkép) a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, és Gulyás Gergely egykori tárcavezető is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk