Márki-Zay: „A Fideszben van néhány zsidó is, bár elég kevés. Nagyra értékelem őket.”

Központilag összeállított, a Tisza Párt álláspontjának ellentmondó kérdéssorral keresi a közmédia a párt előválasztási jelöltjeit – írta meg a Telex. Az ügyre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált, egyúttal több szakpolitikai kérdésben is állást foglalt.

Magyar Péter szerint „A »köz«média elkezdte elárasztani a TISZA postafiókját a Rogánék által megírt, korábban kiszivárgott hazug kérdéseivel”.

A jelölteket nemcsak a közmédia, hanem a megafonos influenszer, Bohár Dániel is kereste. „Ők, mióta bejelentették, hogy képviselő jelölt-jelöltek lettek, már nem magánemberek. Hanem közszereplők. Ezt vállalták. És az embereknek joguk van tudni, mire számíthatnak tőlük. Ezért hívtam fel őket. És meg tudom ígérni: folytatom” – írta Bohár.

A HVG által megszerzett belső levelezés szerint az M1 csatornaigazgatóság hírterületi kiemelt szerkesztője azt írta a munkatársainak, hogy

A levél így folytatódott: „Egyeztetve a csatornaigazgatóval és a vidékszerkesztőkkel arra kérlek Titeket, hogy a lenti táblázat alapján holnaptól egyesével keressétek fel a Tisza-jelölteket”.

egyetértenek-e a migránsok beengedésével Simonovits András tiszás nyugdíjszakértő felvetése nyomán; támogatják-e Ukrajna azonnali uniós csatlakozását; vagy egyetértenek-e a sorkatonaság visszaállításával Ruszin-Szendi Romulusz egy mondata alapján. Emellett érdeklődniük kellett arról is, olvasták-e Bódis Krisztina „Csipkejózsika” című művét, illetve milyen konkrét terveik vannak Tarr Zoltán „választást kell nyerni, utána mindent lehet” kijelentése fényében.

A párt ismert tervei között egyébként szerepel a korrupcióellenes intézkedések elfogadása, az uniós pénzek hazahozatala, az állami egészségügy és az oktatás fejlesztése, a MÁV megmentése, a kis- és középvállalkozások támogatása, az önkormányzatok hatáskörének visszaadása és az orbáni megélhetési válság megszüntetése.

Megtagadta a kormánypárti Bors atomháborúval fenyegető különszámának kézbesítését egy somogyi újságkihordó, aki szerint az ő munkája nem az, hogy propaganda szórólapokat vigyen ki az embereknek – számolt be az esetről az RTL Híradó. A nőnél mintegy 800-850 példány maradt a Mediaworks által kiadott, „Háború vagy béke?” alcímű ingyenes kiadványból.

– mondta Matisáné Szabó Márta, aki elvi okokból döntött a terjesztés leállítása mellett. A Népszava által először bemutatott történet szerint a nő beleolvasott a 16 oldalas újságba, amelynek címlapján egy gombafelhő látható, és olyan szalagcímek szerepelnek benne, mint hogy „12705 atombomba fenyegeti a világot”, vagy hogy „Horvátországban már sorozzák a 18 éveseket”.

„Nem arra szerződtem, hogy bármelyik párt szórólapját kivigyem; ez propaganda, és nem tartozik a munkakörömbe” – tette hozzá.

A lapot több vármegyében, főleg falvakban terjesztik, és vegyes fogadtatásra talált. A Békés megyei Mezőgyánon egy 87 éves asszony felháborodottan nyilatkozott.

– fogalmazott Deli Sándorné. Egy helyi férfi szerint a 2026-os választás miatt hergelik az embereket.

– jelentette ki. Ugyanakkor volt olyan lakos is, akit megrémítettek az olvasottak. „A szórólapban arról tájékoztattak, hogy lehet-e háború, viszik-e a fiatalokat katonának, sorozás lesz-e. Mi ezt nem szeretnénk, ezt elkerülnénk” – mondta.

Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt hétvégén Győrben hasonlóan fogalmazott. „Nem érdekli őket az sem, hogy minden, a háborúval eltelt nap óriási kockázatot jelent mindannyiunk számára: a harmadik világháború kitörésének kockázatát. Látva a fegyverkezést és a nukleáris fegyverekre való nyílt hivatkozást, ez nem lehet más, mint egy egész bolygónkat elpusztító atomháború” – mondta a tárcavezető.

Urbán Ágnes médiakutató szerint a Bors különszáma a kormány üzeneteit közvetíti.

egyre többen jönnek rá, hogy propagandával és dezinformációval van dolguk” – értékelte a helyzetet a szakértő.

A Policy Solutions egy kutatása szerint a magyarok többsége jelenleg nem tart attól, hogy az ország belesodródhat az orosz–ukrán háborúba. A felmérésből az is kiderül, hogy csökken azok aránya, akik pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtanának Ukrajnának.

Újabb fejezettel bővült Szalay-Bobrovniczky Kristóf fapados utazásának története, miután Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pénteken egy fotót tett közzé a honvédelmi miniszterről, amint egy Louis Vuitton bőrönddel áll sorba. Hadházy Facebook-bejegyzése szerint a tárcavezető bőröndje újonnan 1 145 400 forintba kerül – írta a 24.hu.

– fogalmazott posztjában Hadházy. A képviselő kiemelte, hogy egy gyermekvédelemben dolgozónak körülbelül 8 hónapot kellene ezért az összegért dolgoznia.

„egy snassz, százezer forintos kézitáskát szorongatva az ölében”.

Szalay-Bobrovniczky a kormány egyik leggazdagabb emberének számít, az egykori századvéges vezető tulajdonában volt (legalábbis névleg) többek között a Magyar Vagongyár, egy cseh repülőgépgyár, és a kaszinókoncessziót is ő kapta meg Andy Vajna halála után. Ezeket azonban miniszteri kinevezése után átadta más NER-közeli üzletembereknek.

Ritkán látni olyat az Ovális Irodában, hogy egy amerikai elnök barátságosan arra biztatja politikai ellenfelét, hogy nyugodtan nevezze őt fasisztának, tegnap azonban pontosan ez történt. Donald Trump elnök a Fehér Házban fogadta Zohran Mamdanit, New York újonnan megválasztott baloldali polgármesterét, és a novemberi kampányban vívott kíméletlen szócsaták után a találkozó meglepően békülékeny hangnemben telt, a felek pedig a város iránti közös elkötelezettségüket hangsúlyozták – írta a 24.hu.

Amikor egy újságíró arról kérdezte Mamdanit, hogy a kampányban tett kijelentései után továbbra is fasisztának tartja-e az elnököt, a válaszra váró polgármester helyett Trump vágott közbe.

– mondta az elnök, miközben barátságosan megpaskolta a mellette álló Mamdani karját.

Mamdani egy másik kérdésre, amely a korábbi „despota” és „autoriter” jelzőket firtatta, diplomatikusan válaszolt, kiemelve a közös célokat. „Nagyon világosak vagyunk az álláspontjainkkal és a nézeteinkkel kapcsolatban, és amit igazán nagyra értékelek az elnökben, az az, hogy a találkozónk nem a nézetkülönbségekre összpontosított – amelyekből számos van –, hanem azokra a közös célokra, amelyek New York-iak szolgálatában összekötnek bennünket.” Trump erre ismét közbeszólt, és lazán megjegyezte: „Mondtak már rám sokkal rosszabbat is, mint hogy despota, úgyhogy ez nem olyan sértő.”

Az elnök a találkozó során végig védelmébe vette a megválasztott polgármestert, a „dzsihádista” vádat például azzal hárította, hogy egy racionálisan gondolkodó emberrel tárgyalt, aki naggyá akarja tenni New Yorkot. A közös munka alapját Trump így foglalta össze:

Hozzátette, szerinte Mamdani még meg is gondolhatja magát a róla alkotott véleményéről, „miután elkezdünk együtt dolgozni.”

A mostani békülékeny hangnem éles ellentétben áll a november eleji polgármester-választási kampánnyal. Akkor Trump „100 százalékig kommunista őrültnek” nevezte Mamdanit, míg a baloldali jelölt despotának és fasisztának titulálta az elnököt. A választást végül a 34 éves Mamdani nyerte fölényesen, aki a voksok több mint 50 százalékát szerezte meg, így ő lett New York történetének egyik legfiatalabb, egyben első muzulmán vallású polgármestere.

Zohran Mamdani január 1-jén veszi át New York vezetését.