Máris dőlnek be a munkáshitelek, fiatalok százai kerültek bajba
Az MNB friss jelentése szerint 2025. II. negyedévben a háztartási hitelek állománya összességében tovább nőtt, a késedelmes ügyletek aránya csökkent, ugyanakkor a frissen bevezetett munkáshitelek komoly problémákat mutatnak - írja a Bank360. Bár a konstrukció még csak az év elején indult, már több száz adós került 30 napon túli késedelembe. A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentése. A kiadvány szerint a tárgyidőszak végén 11 968 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 3,2%-os bővülést jelent az I. negyedév végén regisztrált 11 592 milliárd forinthoz képest. Ugyanezen időszakban nőtt a 90 napon túli, de egy éven belüli késedelmes ügyletek összege (+1,4%), míg az 1 éven túl késedelmes ügyleteké jelentősen csökkent (-15,2%). Ugyancsak elmondható, hogy a 90 napon túl késedelmes ügyletek teljes állományon belüli aránya 1,1%-ra olvadt. Rossz hír ugyanakkor, hogy a 2025. I. félévben felvett munkáshitelek közül közel 700 már 30 napon túli késedelembe esett.
Az év elején indult munkáshitelek állománya az I. negyedév végi 58 milliárd forintról június végére 105 milliárd forintra nőtt (+80,1%). A II. negyedévben közel 2,7 milliárd forintnyi munkáshitel került 30–90 napos késedelembe (az állomány 2,6%-a), további 87 millió forint pedig 90 napon túli késedelembe.
A munkáshitel a nem továbbtanuló fiataloknak szól, legfeljebb 4 millió forint, kamatmentes és szabad felhasználású formában. Szakértők már az induláskor figyelmeztettek a visszafizetési kockázatokra, több bank pedig feltételekkel szűrte az ügyfélkört.
A piaci kamatozású és egyéb lakáskölcsönök aránya a teljes állományon belül 40,5% volt június végén (az I. negyedév végén 40,3%). Az új folyósításokon belül a piaci lakáshitelek részaránya 33,4% lett az előző negyedévi 32,9% után. A forint alapú személyi hitelek a tárgynegyedévi folyósítások 28,5%-át adták. Az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek – a babaváróval és a munkáshitellel együtt – 12,8%-ot tettek ki, a folyószámlahitelek aránya 9,6%, a támogatott forint lakáshiteleké 8,7% volt.
A negyedévben 586 milliárd forintnyi tőketörlesztés történt. Ennek 32,9%-a személyi hitelekhez, 27,7%-a piaci lakáshitelekhez, 12,4%-a folyószámlahitelekhez, 11%-a pedig áruvásárlási és egyéb hitelekhez kapcsolódott. Az előtörlesztések összege 272 milliárd forint volt, ami a teljes tőketörlesztés 46,3%-a.
Június végén közel 132 milliárd forintnyi hitel állt 90 napon túli késedelemben, ez a teljes állomány 1,1%-a, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévinél. A 90 napon túli késedelem aránya hiteltípusonként eltér: gépjárműhiteleknél 2,2%, személyi hiteleknél 3%.
Az átstrukturált hitelek összege 2024 végén 264 milliárd forint volt, 2025 I. negyedévében 194 milliárd forintra, a II. negyedévben 180 milliárd forintra csökkent.
A teljes állományon belüli részarányuk 1,7%-ról 1,5%-ra mérséklődött. Az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túl késedelmes állomány aránya 14,9%-ról 14,4%-ra csökkent.
A babaváró hitelek állománya június végén 2 342 milliárd forint volt, ami 0,6%-os emelkedés a március végi 2 329 milliárd forinthoz képest. Ennél a hiteltípusnál a 90 napon túli késedelmes állomány aránya 0,5%, az átstrukturált hitelek aránya 0,2% volt, érdemi változás nélkül az előző negyedévhez képest. Az MNB májusi Pénzügyi stabilitási jelentése körülbelül 32 ezer olyan adóst azonosított, akinél a vállalás ellenére még nem született gyerek; ezzel a körrel a bajban lévő babaváró szerződések aránya 22% körül lett volna, ha nem kapnak két év haladékot a teljesítésre.
