A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tagjai Pintér Sándornak címzett levelükben azonnali egyeztetést kértek a belügyminisztertől, mert mint fogalmaztak: „a biztonságos betegellátást veszélyezteti a kormány késlekedése” - számolt be róla a HVG.hu.
A MOK egy felmérést végzett az orvosok körében a kormány terveiről, ezután fordultak a belügyminiszterhez.
„Elhibázott a kormány elképzelése és kommunikációja az egészségügyi szolgálati jogviszony átalakításáról az orvosok többsége szerint” – írták a levélben.
Eddig a kormány azt kommunikálta, hogy a törvény és a végrehajtási rendeletek kidolgozásába bevonta a kamarát, azonban a MOK most azt írta: a törvény kidolgozásába nem vonták be őket, a végrehajtási rendeletek kidolgozásához pedig „sürgősen valódi egyeztetésekre van szükség”.
Ezért arra kérik Pintért, hogy még a hét végéig küldje meg nekik az egyeztetések pontos menetét.
„A kormány intézkedései váratnak magukra. Olyan helyzetbe hozzák az orvostársadalmat, ami nem csupán méltatlan, hanem a biztonságos betegellátást veszélyezteti”
- áll a kamara levelében.
Arról is írtak, hogy miközben a kórházban és lélegeztetőgépen lévő betegek száma egyre nő, a COVID osztályok kritikus állapotú betegeit már szemészek, pszichiáterek és fogorvosok látják el.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tagjai Pintér Sándornak címzett levelükben azonnali egyeztetést kértek a belügyminisztertől, mert mint fogalmaztak: „a biztonságos betegellátást veszélyezteti a kormány késlekedése” - számolt be róla a HVG.hu.
A MOK egy felmérést végzett az orvosok körében a kormány terveiről, ezután fordultak a belügyminiszterhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Minden módon próbálták megakadályozni, hogy a gödi gyár botrányáról kérdezzék Orbán Viktort Szentendrén
A miniszterelnököt már az érkezésekor faggatni próbálták az újságírók, de ő nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, a beszéde után pedig cselesen távozott egy másik kijáraton. A független média munkatársait a szervezők és a biztonságiak is próbálták távol tartani a kampányeseménytől.
Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.
A szervezők először arra hivatkoztak, hogy előzetesen regisztrálniuk kellett volna, utána pedig a biztonsági őrök akadályozták meg a bejutást. Végül azután, hogy Orbán Viktor és a kormánypárti sajtó dolgozói is bementek, a Telex riporterét is behívták.
A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.
„Egy aktivista ülésre jöttem éppen. Most az aktivistákkal fogok foglalkozni, semmi mással nem akarok foglalkozni”
– jelentette ki Orbán.
Már bent, a szentendrei tornacsarnokban is sorozták a kérdésekkel a sajtó munkatársai. A 444.hu riportere ismét arra próbált választ kapni, hogy okozott-e politikai kárt Lázár a romákat sértő kijelentésével, mire a miniszterelnök csak annyit mondott az őt körülrajongó tömegre mutatva: „Látja!”.
A Telex munkatársa is újra megpróbálkozott megtudni, hogy a kormány tárgyalta-e a gödi akkumulátorgyár okozta szennyezés ügyét, de Orbán figyelemre se méltatta.
A kormányfő beszéde után az újságírókat, köztük a kormánypártiakat is az egyik kijárathoz terelték, amiből mindenki azt gondolta, hogy a miniszterelnök ott fog válaszolni a sajtó kérdéseire, ám a Telex riportere szerint közben egy másik kijáraton távozott.
Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.
A szervezők először arra hivatkoztak, hogy előzetesen regisztrálniuk kellett volna, utána pedig a biztonsági őrök akadályozták meg a bejutást. Végül azután, hogy Orbán Viktor és a kormánypárti sajtó dolgozói is bementek, a Telex riporterét is behívták.
A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ónos eső miatt adtak ki riasztást négy megyére, miközben melegfront hoz tavaszias időt
Havas eső, hó és fagyott eső is eshet szerdán, az északkeleti határvidéken kétcentis hóréteg is kialakulhat. Csütörtökön már kisüthet a nap, és akár 15 fok is lehet.
Ónos eső miatt adtak ki elsőfokú riasztást az ország északi részére szerda délelőttre, miközben napközben egyre többfelé elered az eső, csütörtökön pedig tavaszias enyhülés jön, mielőtt pénteken egy szeles fordulat söpri ki a felhőket.
Szerdán többnyire erősen felhős vagy borult égre számíthatunk, bár délelőtt még előfordulhatnak átmeneti szakadozások a felhőzetben. Előbb az északi, északkeleti tájakon, majd késő délelőttől máshol is megnő a csapadék esélye – derül ki a Hungaromet előrejelzéséből.
A főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében a reggeli órákban még vegyes halmazállapotú csapadék – havas eső, hó, néhol ónos eső és fagyott eső – is előfordulhat, ezt követően azonban ezeken a tájakon is egyre inkább az eső válik jellemzővé. A riasztás Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves vármegyéket érinti.
Az északkeleti határvidéken a déli órákig akár lepel és két centiméter közötti, olvadozó, átmeneti hóréteg is kialakulhat. A délies szelet élénk, helyenként erős lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 13 fok között alakul, de az Északi-középhegység térségében több fokkal hidegebb maradhat az idő. Késő estére 1 és 8 fok közé hűl le a levegő.
Szerda estétől a nyugati tájakon csökken a felhőzet és a csapadék is megszűnik, ahol foltokban köd is képződhet. Ezzel szemben keleten döntően borult marad az ég éjszaka, és ott még elszórtan, hajnaltól pedig már inkább csak a Tiszántúlon fordulhat elő kisebb eső, zápor. A déli szél a keleti megyékben élénk maradhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -1 és +5 fok között alakul.
Csütörtökön közepesen vagy erősen felhős időre számíthatunk, rövid napos időszakokkal tarkítva. Délutántól a Dunántúlon várható újabb eső, zápor. A déli szél élénk, a Dunántúl északnyugati részein olykor erős lesz.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, de az Északi-középhegységben 1-2 fokkal hidegebb lesz.
Pénteken eleinte még borult lesz az ég, és több helyen fordulhat elő eső, zápor, majd délelőttől nyugat felől felszakadozik és csökken a felhőzet, ezzel együtt a csapadékhajlam is mérséklődik. Az északnyugati, északi szél többfelé megerősödik. A hőmérséklet hajnalban 0 és +6, délután 9 és 15 fok között valószínű.
Ónos eső miatt adtak ki elsőfokú riasztást az ország északi részére szerda délelőttre, miközben napközben egyre többfelé elered az eső, csütörtökön pedig tavaszias enyhülés jön, mielőtt pénteken egy szeles fordulat söpri ki a felhőket.
Szerdán többnyire erősen felhős vagy borult égre számíthatunk, bár délelőtt még előfordulhatnak átmeneti szakadozások a felhőzetben. Előbb az északi, északkeleti tájakon, majd késő délelőttől máshol is megnő a csapadék esélye – derül ki a Hungaromet előrejelzéséből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – egy szakértő szerint így sodorta veszélybe a Samsung a gödi dolgozókat
Nagy Marcell igazságügyi szakértő szerint a Samsung és a hatóságok is figyelmen kívül hagyták a munkavédelmi szabályokat. A dokumentáltan rákkeltő fémporok így évekig, védelem nélkül veszélyeztették a dolgozókat.
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – állítja egy igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a gödi Samsung-gyárról, ahol belső jegyzőkönyvek szerint a rákkeltő nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja a gyár egyes pontjain akár 510-szeresen is túllépte a megengedett határértéket.
A Telex hétfői cikkében arról számolt be, hogy
a hivatalos mérések is több mint 200-szoros túllépést mutattak ki az elmúlt években, ami súlyos egészségügyi veszélyt jelent a dolgozóknak.
A gyárban használt, körülbelül 0,3 mikrométeres szemcseméretű por bőven a belélegezhető kategóriába esik, ezért képes eljutni a tüdő mélyebb régióiba is. „Ott a tudományos konszenzus, ami jogszabályban le van írva. Ez nem véleményes dolog” – tette hozzá Nagy Marcell igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a Telexnek nyilatkozva.
Pedig az iparági gyakorlat szerint az ilyen veszélyes porokat a gyár többi részétől teljesen leválasztott, steril terekben kellene kezelni, ahol a levegőt folyamatosan elszívják és gépekkel tisztítják, a dolgozók pedig csak védőruhában léphetnek be.
Ehhez képest a Telex által részletezett belső dokumentumok szerint a Samsungnál a rákkeltő porok elszívását nem tudták megfelelően megoldani, és nem minden dolgozónak adtak megfelelő védőfelszerelést.
„Az lenne a munkaegészségügynek az alapvető felelőssége, hogy ilyenek ne jussanak be a levegőbe, vagy ha bejutnak – mert valamennyire elkerülhetetlen azért –, akkor ott megfelelő védőfelszerelést használják az emberek” – mondta Nagy Marcell.
A porkoktél, amit a munkások feltehetőleg rendszeresen belélegeztek, több veszélyes anyagot tartalmaz.
A nikkel bizonyítottan rákkeltő hatású, emellett allergiát, tüdőfibrózist, szív- és érrendszeri, illetve veseproblémákat is okozhat. A kobalt por formájában szintén rákkeltő, és neurológiai, kardiovaszkuláris, valamint hormonrendszeri zavarokat válthat ki, terhes nőknél pedig magzatkárosító hatásokkal is járhat. A mangán hosszú távú belélegzése az idegrendszert károsítja.
Nagy Marcell szerint a szóban forgó fémek esetében általában 2-4 évnyi, határértéket meghaladó kitettség után jelentkezhet komolyabb egészségkárosodás. „Ha egy emberben bizonyítottan rákkeltő anyagról beszélünk, annak van egy bizonyos valószínűségi faktora. Sokkal kisebb mennyiség is képes lehet daganatkeltésre az arra fogékony szervezetben” – magyarázta a szakértő.
A gyár működésének külső, aggasztó jelei is voltak: légi felvételek tanúsága szerint 2020 és 2023 között a keverő (mixing) szekció feletti egyik szellőző mellett teljesen elfeketedett a gyár teteje. A Samsung akkor azt állította, hogy csak grafit került a tetőre, és tagadta a nikkel, mangán és kobalt kiszóródását. A Greenpeace a gyárhoz közeli erdős részen végzett méréseket, ahol a környezeti határértéket meghaladó nikkelkoncentrációt találtak a talajban.
„Nikkel egyébként is van a talajban, annak a természetes része, de akár az is lehet, hogy a tetőről fújta oda a szél a szennyeződést. De ezt nem tudjuk beazonosítani, és nem is végeztünk átfogó méréseket, csak a környező erdőben” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a Telexnek.
A gyár környékén nemcsak a fémporral volt probléma: 2024-ben súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatták ki a gyár melletti szennyvízben, korábban pedig a talajvízben és a levegőben is azonosították a vegyületet.
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta. Mind a munkavédelem, mind a cég foglalkozás-egészségügyi szolgálata, mind a politikai döntéshozók, akik ezt a több éven áthagyták ebben a formájában zajlani”
– fogalmazott Nagy Marcell.
Kiemelte, hogy a magyar munkavédelmi jogrendszer egyértelműen szabályozza az ilyen helyzeteket. „Vannak környezetvédelmi szabályok, előírják, hogyan kell kockázatokat értékelni és kezelni, megvan ennek a szakmai sorrendje. Ha van bármilyen kockázat, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy van-e olyan technológia, ami kevésbé veszélyes, és kiválthatja. Ha nincs, akkor a következő lépés a kollektív védelem. Ha van egy borzasztóan veszélyes vegyi anyagom, de az egy teljesen zárt rendszerben kering, és baleseti helyzeten kívül nem kerülhet ki a környezetbe, akkor a munkavállalók védve vannak. Aztán jönnek az egyéni védelmi eszközök. Mindezek mellett pedig a munkaegészségügyi szolgálat folyamatosan monitorozza a munkahigiénés értékeket.”
A gödi üzem körüli problémák régóta ismertek. A Fővárosi Törvényszék 2025 végén megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét és új eljárást írt elő, ami után a cég csökkentett kapacitással működhetett tovább. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódott, és 2023-ra súlyos munkavédelmi hiányosságokat tártak fel, ami után felmerült a gyár részleges leállítása is. A kormányzat eközben kiemelt beruházásként kezeli a gyárat: 2020-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a területet, elvonva Göd városától az iparűzési adót, 2025-ben pedig 133 milliárd forint állami támogatást ítélt meg a bővítéshez.
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – állítja egy igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a gödi Samsung-gyárról, ahol belső jegyzőkönyvek szerint a rákkeltő nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja a gyár egyes pontjain akár 510-szeresen is túllépte a megengedett határértéket.
A Telex hétfői cikkében arról számolt be, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Figyelmeztet a norvég vezérkari főnök: Oroszország megszállhatja Norvégia egy részét
Eirik Kristoffersen szerint Moszkva a Kola-félszigeten lévő nukleáris fegyverei védelmében léphet. A tábornok egy interjúban vázolta a hidegrázós forgatókönyvet, amire már most készülnek.
Norvégia nem zárja ki, hogy Oroszország katonai akcióval próbálja megvédeni a Kola-félszigeten összpontosuló nukleáris arzenálját. Eirik Kristoffersen vezérezredes, Norvégia védelmi főparancsnoka a The Guardiannek adott interjúban beszélt erről.
Bár szerinte Oroszországnak nincsenek Norvégiára vonatkozó hódítási céljai, egy NATO-val való konfliktus esetén Moszkva csapásmérő képességének védelme felülírhat mindent.
„Ezt nem vesszük le a napirendről, mert Oroszország számára továbbra is lehetőség, hogy lépéseket tegyen nukleáris képességei, a második csapásmérő képességének védelmében. Ez az a forgatókönyv az északi régióban, amelyre készülünk”
– mondta a vezérezredes.
A 2020 óta hivatalban lévő parancsnok szerint Oroszország ukrajnai inváziója óta Norvégia, valamint a NATO-hoz frissen csatlakozott Svédország és Finnország is megerősítette határ menti területeit. A jelenlegi orosz taktika a hagyományos inváziós fenyegetés mellett a hibrid hadviselésre és a szabotázsakciókra is kiterjed. „Ha a legrosszabbra készülsz, semmi sem akadályoz meg abban, hogy a szabotázst és a különféle hibrid fenyegetéseket is vissza tudd verni” – tette hozzá.
A katonai feszültség ellenére a két ország között továbbra is működnek kommunikációs csatornák: közösen koordinálják a Barents-tengeri kutató-mentő missziókat, és a határ mentén rendszeresen találkoznak a két hadsereg képviselői.
Kristoffersen egy katonai forródrót létrehozását is javasolta a félreértések elkerülésére. Elmondása szerint az eddigi légsértések többsége félreértésből adódott, amit az orosz GPS-zavarás és a pilóták tapasztalansága okozhatott. „Amikor beszélünk az oroszokkal, valójában nagyon professzionális és kiszámítható módon válaszolnak.”
A demilitarizált Svalbard szigetcsoport esetében Oroszország tiszteletben tartja az 1920-as szerződést
– mondta Kristoffersen, aki az erről szóló, lopakodó norvég militarizációról szóló orosz vádakat propagandának nevezte.
Kristoffersen „nagyon furcsának” nevezte Trump amerikai elnök azon állítását is, hogy Kínának és Oroszországnak katonai tervei lennének Grönlanddal. A parancsnok szerint a norvég hírszerzés nem lát erre utaló jeleket;
az orosz aktivitás célja szerinte nem Grönland, hanem az Atlanti-óceán elérése.
Végül a parancsnok az ukrajnai háború tanulságaira hívta fel a figyelmet. „Ha Oroszország tanult valamit az ukrajnai háborúból, az az, hogy egy ország megszállása soha nem jó ötlet. Ha az emberek nem akarják, rengeteg pénzbe és erőfeszítésbe kerül, és a végén valójában veszíteni fogsz.” Kiemelte: „Magát a megszállást végrehajtani az elején gyakran nagyon könnyű, de fenntartani a megszállást nagyon-nagyon nehéz. És ezt minden expanzionista hatalom megtapasztalta.”
Norvégia nem zárja ki, hogy Oroszország katonai akcióval próbálja megvédeni a Kola-félszigeten összpontosuló nukleáris arzenálját. Eirik Kristoffersen vezérezredes, Norvégia védelmi főparancsnoka a The Guardiannek adott interjúban beszélt erről.
Bár szerinte Oroszországnak nincsenek Norvégiára vonatkozó hódítási céljai, egy NATO-val való konfliktus esetén Moszkva csapásmérő képességének védelme felülírhat mindent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
