HÍREK
A Rovatból

Már nincsenek meg a régi megyetáblák, közel 50 millióba kerülhet az újak gyártása

Hiába reménykedett benne Magyar Péter, a Magyar Közút közlése szerint a régi táblákat már nem lehet újra kihelyezni a megyehatároknál, ugyanis azokat már átfóliázás után másra használják. A kormányfőnek tetsző ötletet, miszerint piros szíves matricával ragasszák le a vár szót a jelenlegi táblákon, pedig a jogszabályok nem engedik.


Hiába reménykedett benne Magyar Péter, már nincsenek meg a régi, 2023-ban leszerelt megyenévtáblák – derítette ki az RTL Híradó. A Magyar Közút azután közölte ezt a stábbal, hogy csütörtökön a miniszterelnök bejelentette, hogy a vármegyéket megyékre, a főispánokat pedig kormánymegbízottra neveznék át. A kormányzati sajtótájékoztatón azt is mondta, reméli, hogy még megvannak a korábban használt táblák, hogy ne kelljen újakat gyártani, de nem ez a helyzet.

Az Orbán-kormány 2023 január elsejétől vezette vissza a vármegye elnevezést, azzal indokolva a döntést, hogy „a szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti”. Magyar Péter szerint azonban azért szükséges a korábbi megye és kormánymegbízott szavak alkalmazása, mert „a 21. században nem földesurakra, főispánokra és oligarchákra, hanem egy modern európai államra van szükség”. Elmondta, hogy

ehhez viszont nemcsak az Alaptörvényt kell módosítani, hanem rengeteg jogszabályt is.

Bár a kormányfő azt remélte, hogy a változtatáshoz még lehet használni a korábbi megyetáblákat, úgy tűnik, ez nem lesz megoldás. Mikesz Csaba, a Magyar Közút műszaki vezérigazgató-helyettese az RTL Híradónak elmondta, hogy a táblákat átmatricázás és átfóliázás után forgalomterelésekhez használták fel.

A Magyar Közútnak összesen 589 darab megyehatárt jelző táblája van. Becsléseik szerint az új táblák gyártása közel 50 millió forint lenne.

A 2023-as névváltáskor 36 millió volt ez az összeg, és további 16 millióba került a Nemzeti Választási Irodánál a választási szoftverek módosítása.

Magyar Péter csütörtökön azt mondta, szerinte rengeteg megoldás van arra, hogy a visszanevezés ne kerüljön sokmilliárd forintba. Neki az az ötlet is tetszik, hogy a használatban lévő táblákon a vár szót egy piros szívet ábrázoló matricával letakarják. A Magyar Közút szerint azonban ezt a jelenlegi jogszabályok nem engedik, de az illetékes bizottság tehet kivételt.

Az RTL Híradó riportja:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Több mint 18 milliárdot kapott eddig Áder János közpénznyelő alapítványa
A kormányfő ismét a volt államfőt támadja. Állítja, a tíz magyarországi nemzeti park összesen csak annak az összegnek a töredékét kapja évente, mint amennyit eddig a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kapott.


Újabb Facebook-bejegyzésben támadta Áder Jánost Magyar Péter. Szombat reggel ezt írta ki az oldalára:

„Áder János közpénznyelő alapítványa [a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány – a szerk.] eddig 18,3 milliárd forintot kapott. Ebből luxusvillát vettek, haverokat fizettek. Ennek a pénznek a töredékét kapja működésre a 10 nemzeti parkunk évente.”

A miniszterelnök azután kezdte el élesen bírálni a volt köztársasági elnököt, hogy Áder János a héten egy interjúban kritizálta a Tisza Párt tervezett alkotmánymódosítását. Szerinte alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének vagy egy orwelli világ megérkezésének is nevezhető az, ahogy Sulyok Tamás jelenlegi államfőt el akarja távolítani a kormány.

Magyar Péter a kormány csütörtöki sajtótájékoztatóján reagált a kritikára. Szerinte Áder János szavai nevetségesek, hiteltelenek és senkit sem érdekelnek. Azt is mondta, hogy emellett "kellett neki egy alapítvány is, amelyből lapátolhatták ki a pénzt", de ez most megszűnik, így érthető a sértettsége. Áder János ezután aztán közleményben szólította fel a miniszterelnököt, hogy legkésőbb július 6-ig hozza nyilvánosságra azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvánnyal kapcsolatos, közpénzek „kilapátolásáról” szóló vádjait, vagy kérjen bocsánatot.

A kormányfő válasza nem maradt el: pénteken légifelvételeket tett közzé a korábbi köztársasági elnök villájáról. Magyar többször is "közpénzhorgásznak" nevezte Ádert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter hamarosan bejelentést tesz
A kormányfő ma nyújtja be az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. Erről beszél részletesebben délután 4 órakor.
DKA - szmo.hu
2026. július 04.



„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – jelentette be Magyar Péter szombaton kora délután a Facebook-oldalán.

Azt is közölte, hogy 16 órakor bejelentést tesz a részletekről.

A miniszterelnök június végén ismertette részletesebben az 17. alkotmánymódosítás főbb elemeit.

Ezzel kezdeményezik majd Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.

Lehetővé teszik, hogy az alkotmánybírák saját maguk választhassanak elnököt. A 70 évet betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnik, köztük Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnökéé is.

Megerősítik a bírói önigazgatást: a bírók a módosítás értelmében visszahívhatják a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, ha kétharmaduk így dönt.

Változik a Kúria elnökének megválasztásának szabálya is. Nem az Országgyűlés, hanem a bírók fogják jelölni a három legtöbb szavazatot kapó indulót, akit ezután a köztársasági elnök döntésével a parlament nevez ki.

A 17. módosításban javaslatot tesznek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására is.

A tervek szerint szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indul, melynek végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kik kaptak volna Hankó Balázs 400 milliós NKA-támogatásából: Rúzsa Magdi és a Bagossy Brothers koncertjeire is jutott volna belőle
Nyilvánosságra került a lista arról a 393 millió forintról, amit Hankó Balázs exminiszter a választás előtt négy nappal osztott szét 30 kedvezményezettnek. Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter nemrég az összes döntést visszavonta.


Négy nappal az országgyűlési választás előtt, április 8-án Hankó Balázs volt kulturális miniszter egyedi döntéssel közel 400 millió forint (pontosan 393 898 580 forint) támogatásról határozott a Nemzeti Kulturális Alap keretéből. Most a 444.hu közérdekű adatigénylés útján megszerezte és nyilvánosságra hozta a teljes listát, amelyből kiderül, hogy a 30 kedvezményezett között voltak olyanok, akik írásos kérelem nélkül, vagy a kértnél magasabb összeget kaptak volna.

A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő által felülvizsgált iratokban két olyan esetet is találtak, ahol a pályázó vélhetően csak szóban jelezte igényét.

Kanalas Éva, az önmagát „a Tejútrendszer énekesének” nevező előadó 4 millió forintot kapott volna egy, a dél-szibériai tuva sámánokról szóló könyv megírására, a Pannon Cigányzenekar pedig 15 millió forintot a 2026-os programjaira, noha egyikükhöz sem tettek írásos kérelmet.

Emellett két olyan döntés is született, ahol a megítélt összeg meghaladta az eredetileg igényeltet: egy meg nem nevezett római katolikus egyházközség 990 ezer forint helyett 1,5 milliót kapott egy harmónium felújítására, a Pesti Srácok szerzőihez köthető filmeket gyártó Planet Studio Kft. pedig 5 millió 950 ezer forint helyett kereken 6 milliót kapott volna két dokumentumfilm elkészítésére.

A legnagyobb, egyenként 50 millió forintos támogatást a püspökhatvani Örökségünk Jövőjéért Alapítvány, a józsefvárosi fideszes önkormányzati képviselő, Juharos Róbert nevéhez köthető Dévai Szent Ferenc Alapítvány, valamint a Patr-Event Magyarország Kft. kapta volna.

A Roma Inkubátor Kulturális, Művészeti és Hit Egyesületnek 35 millió forintot ítéltek meg. Rúzsa Magdi vajdasági koncertsorozata 6 millió, a Bagossy Brothers Company két fellépése pedig 5-5 millió forintos támogatást kapott volna.

A négy legnagyobb kedvezményezett közül három – az Örökségünk Jövőjéért Alapítvány, a Patr-Event Kft. és a Roma Inkubátor Egyesület – még azelőtt lemondott a pénzről, hogy Tarr Zoltán kulturális miniszter június 15-én az összes, aznap hozott döntést visszavonta volna.

Tarr Zoltán a teljes támogatási csomag visszavonását azzal indokolta, hogy ez egy „újabb lépés az elmúlt 16 esztendő uram-bátyám világának felszámolása felé”. A miniszter döntése a már megítélt, de még ki nem utalt összegeket érintette.

A támogatási döntések teljes listáját a 444.hu cikkében lehet megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pikó András: Csak olyan vezetőt lehet találni a köztévé élére, aki gyerekekről gyártott lejárató anyagot a Fidesz-propaganda egyik kiemelt műsorában?
Józsefváros polgármestere egy 2013-as Hír TV-s riport miatt támadja Bodacz Balázst, aki sajtóértesülések szerint a televíziós területért felel majd az átalakított közmédiában. A Célpont című műsorban a Fidesz-székházfoglalás résztvevőit, köztük a politikus lányát, „Bajnai gárdájaként” bélyegezték meg.


Pikó András, Józsefváros polgármestere egy szombati Facebook-posztban reagált a hírre, miszerint Bodacz Balázs lehet a köztelevízió hírszolgáltatásért felelős vezetője. Ahogy mi is beszámoltunk róla, a 24.hu írt arról több forrásra hivatkozva, hogy a jelenlegi MTVA-konstrukció helyett létrejövő Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. élére már megvannak a jelöltek, a televíziós területért pedig az ATV eddigi műsorvezetője felel majd. A lap információi szerint a hivatalos bejelentés a szerződések aláírása után, néhány napon belül várható.

Pikó András néhány személyes megjegyzést fűzött a hírhez. Mint írta, Bodacz Balázs készítette 2013 márciusában az akkori Hír TV Célpont című műsorának azt az anyagát, amelyet a nemzeti ünnepen sugároztak „Passzív székházostrom” címmel.

„Ők voltak, ahogy Bodacz elnevezte őket: a »Bajnai gárda«. Hónapokig ezt harsogta a Fidesz és a propagandája.”

A riport a Fidesz-székházfoglalás résztvevőire, köztük Rózsa Milánra és a Hallgatói Hálózat tagjaira fókuszált, kiemelten az a józsefvárosi polgármester akkor 17 éves lányára, Pikó Fruzsinára. Úgy véli, a lányát rajta keresztül tudták Bajnai Gordonhoz kötni, mivel ő szerkesztette a volt miniszterelnök alapítványának, a Haza és Haladásnak a blogját.

„Természetesen erről a lányom nem tehetett, valószínűleg nem is tudott – és igen, valóban: ez klasszikus »apák és lányok«. Fruzsi innentől kezdve, amíg a fideszes propaganda »bajnaigárdázott«, valóban célponttá vált.”

A polgármester felidézi, hogy apaként végignézte, ahogy a lányát egy parlamenti blokád után elviszik a rendőrök, de ezt a demokratikus joggyakorlás vállalt kockázatának tartja.

„Ami valódi sérelmet, maradandó nyomot hagyott rajta, az az volt, ahogy Bodacz, a Célpont és a Hír TV, majd utána a szinte teljes akkori Fidesz propaganda megpróbálta lejáratni, kicsinálni a Hallgatói Hálózat diákjait, köztük olyan középiskolásokat, mint ő. Ahogy célkeresztet raktak a hátukra. Elsőként Bodacz Balázs.”

Hozzátette, hogy politikusként nem kívánja kommentálni a kinevezést, de egykori közszolgálati tévésként és apaként felteszi a kérdést: „tényleg a hírhamisító után csak olyan vezetőt lehet találni erre a fontos posztra, aki gyerekekről gyártott lejárató anyagot a Fidesz propaganda egyik kiemelt műsorában?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk