„Már minden véglegesítésnél imádkozom” – a KSH számlálóbiztosai szerint is akadozik a népszámlálás rendszere
Már a népszámlálás online része sem volt épp zökkenőmentes. Rögtön az első nap lefagyott a rendszer. A KSH azt mondta, nem számítottak rá, hogy már az elején ennyien akarják kitölteni a kérdőívet, és túlterheléses támadást is emlegettek, ami miatt rendőrségi nyomozás indult. Aztán a véghajrában minden megismétlődött, megint rengetegen próbálkoztak egyszerre, ismét hiába. Olyannyira, hogy végül az online kitöltés határidejét három nappal meg is hosszabbították.
Végül október 19-ig az adatgyűjtésben érintett mintegy 5 millió cím 63,5 százalékáról érkeztek meg online a válaszok. A többi helyre elindultak a számlálóbiztosok, akiknek november 20-ig van idejük felvenni az adatokat.
Csakhogy a rendszer továbbra sem tökéletes. Sok olvasónk panaszkodott arra, hogy
A KSH kérdésünkre, hogy ez miért fordulhat elő, azt írta: „a számlálóbiztosoknak jogszabályban foglalt feladatuk, hogy a hozzájuk tartozó összes címet ellenőrizzék, és szükség esetén pontosítsák azokat. Azaz olyanokhoz is visszamennek, ahol online kitöltés történt.” Hozzátették, hogy az „online kérdőívek között jelentős számú olyan cím szerepel, melyet eddig nem sikerült megfelelően pontosítani, ez október 20-a után a számlálóbiztosok feladata.”
A Népszámlálás 2022 oldalon viszont sok számlálóbiztos panaszkodik például arra, hogy az általuk használt rendszerben rosszul jelenik meg, ki töltötte ki az online kérdőívet, és ki nem.
„Sajnos a rendszer nagyon rosszul működik. Elvileg ahhoz, aki online kitöltötte, már nem kellene kopogtatnunk, de sajnos a mi címlistánkon nem jelenik meg minden online beküldött cím. Nagyon kellemetlen. Rengeteg ajtó csapódott előttem, jellemeztek mindenféle jelzővel” - írja a számlálóbiztosok egyike.
- írja egy másik.
Szerencsére ilyenkor nem kell megismételni a teljes válaszadási procedurát. „A népszámlálási kérdőívet ilyen esetben nem kell újra kitölteni, a korábban, a válaszok online beküldése után kapott visszaigazoló kóddal igazolni tudjuk, hogy a kérdőívet már kitöltöttük és beküldtük” - írja a KSH.
Feltéve, hogy az online kitöltés végén lementettük a gépünkre a kitöltést igazoló kódot. Utólag ugyanis már hiába próbálnánk belépni a népszavazás felületére a postán kapott belépőkódunkkal, erre nincs lehetőség. És a kitöltés után a rendszer e-mailben sem küldte el automatikusan az igazolást.
De akadnak problémák azokban az esetekben is, amikor valaki nem az online kitöltést választotta, hanem inkább személyesen válaszol a számlálóbiztosok kérdéseire. A Facebookon megjelent beszámolók szerint előfordul, hogy a számlálóbiztos végül nem tudja elmenteni a kérdőívet.
„Informatikai szempontból tényleg tragédia a népszámlálás. Pedig 11 évük volt felkészülni. Én is népszámláló vagyok, és már többször jártam úgy, hogy nem tudtam elküldeni a beírt adatokat, és elmenteni sem tudta a gép, azaz minden adat elveszett. Ez már nálam négyszer fordult elő, azaz kb. 4 órám elveszett. Ezek szerint erre nem gondoltak, hogy ha nincs kapcsolat az interneten a szerverrel, akkor legalább a tablet memóriájába mentse el az adatokat? Azóta belépni sem tudok, hogy újra kitöltsem, mert már nem enged be a kérdőívbe. Egy programozó fél óráig próbálkozott mindenfélével, de ő sem tudott belépni. Látszott rajta, hogy ő is elégedetlen a programozók munkájával. Én is az vagyok, mert ez így nagyon nagy szívás!” - olvasható egy újabb beszámolóban.
Van, aki egyenesen úgy fogalmaz:
Október 28-án délután pedig teljesen le is állt a rendszer.
„17:39-kor állt le a szerver eléhetősége és jó óra múlva - 18:57-kor lehetett általánosan ismét elérni.”
Volt, aki pont akkor fejezte be az adatfelvételt.
„Én ma 18 óra után kaptam emailt, nem működik a rendszer! Az utolsó interjúm 18 óra előtt volt pár perccel, de már a kódot nem adta ki, felfüggeszteni sem tudtam.”
Mindez nemcsak a számlálóbiztosoknak bosszúság. Ugyanis azokat, akiktől nem érkeznek adatok, megbüntethetik. De mivel előfordul, hogy valaki az összes kérdésre válaszolt, majd a számlálóbiztos sem a helyszínen, sem később nem tudta elmenteni a válaszokat, a KSH külön hibakódot adott ki az ilyen esetekre - számol be a Facebook-csoportban egy számlálóbiztos. Idéz is a KSH körleveléből:
„Több megkeresés érkezett hozzánk a 85-ös kóddal kapcsolatos helyzetről. Országosan előfordultak olyan esetek, hogy az interjú közben/végén a számlálóbiztos nem tudta elmenteni a kérdőíveket, felfüggesztés esetén pedig elvesztek az adatok. Az adatszolgáltatói plusz terhek elkerülése, valamint a számlálóbiztosok érdekeinek szem előtt tartása végett a felvett, de végül elveszett és nem pótolható kérdőívekre ezeken a címsorokon tudják alkalmazni a 85-ös kódot.”
Vagyis az ezzel a kóddal ellátott címeknél elvileg akkor sem szabnak ki az ott lakókra büntetést, ha onnan nem érkeznek be adatok.
Kíváncsiak voltunk, mit gondol a népszámlálás lebonyolításáról Mellár Tamás, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője, aki 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztét töltötte be.
Azt mondta, ma már nem lát bele a szervezet belső működésébe, hogyan szervezték meg az idei népszámlálást, mennyi ember vesz részt benne, és mennyi pénzt fordítottak rá. Véleményt csak arról tud mondani, amit egy átlag magyar állampolgár kívülről is lát.
- fogalmazott a volt elnök.
Hozzátette, hogy a nyugati országok jelentős részében már nem is készítenek hagyományos népszámlálást, mert regiszterekből, azaz meglévő adatbázisokból állapítják meg az ország népességét. Magyarországon ehhez képest mindössze annyi előrelépés történt, hogy lehetővé tették az online kitöltést.
- tette hozzá a képviselő, aki szerint hiába elterjedt az internethasználat itthon, nem volt sem elég idő, sem megfelelő tájékoztatási kampány.
Szerinte a kérdezőbiztosok munkája nem csak költséges, de hosszadalmas és nehézkes is. Az, hogy a mostani, második szakaszban sikerül-e 30 nap alatt minden hiányzó címet bejárni, Mellár Tamás szerint azon is múlik, hogy pontosak-e a címlisták, van-e elegendő számú számlálóbiztos, és van-e megfelelő koordináció.