HÍREK
A Rovatból

Már látszik, min vitatkoznak majd a legtöbbet a következő kormány alatt a pártok – megvolt az első miniszterelnök-jelölti vita

Az első valódi vita az adórendszer kapcsán robbant ki. A legtöbb jelölt csökkentené az adókat és emelné a béreket, Márki-Zay Péter volt az egyedül, aki ezt némiképp másként gondolta.


A miniszterelnök-jelöltnek legalább húszezer aláírást kellett leadnia, hogy részt vehessen az előválasztáson. Ez ötüknek sikerült, Pálinkás Józsefnek (Új Világ Néppárt) nem, a szavazólapon ebben a sorrendben szerepelnek majd: Karácsony, Márki-Zay, Fekete-Győr, Dobrev és Jakab.

Simon András vezette az ATV-n a vitát, amely 90 perces volt.

Az első kérdés az volt, hogy mi lesz a három legfontosabb intézkedés.

Abban minden jelölt megegyezett, hogy nagyon nehéz 3 dolgot kiválasztani, mert már az első napon rengeteg döntést kell hozni.

Jakab Péter kimondta: az ő számára Polt Péter közönséges bűnöző, és a jogállam helyreállításának alapja, hogy börtönben a helye a legfőbb ügyésznek. Karácsony Gergely szerint is könnyű lesz meghatározni azt a kört, amely az elszámoltatás alá esik majd. Nem szabad várni a főpolgármester szerint, mert nincs idő arra, hogy Polt Péter ügyészsége majd eljárásokat indít.

Márki-Zay Péter szerint fel kell szabadítani az ország gazdaságát a fideszes uralom alól, ahol valódi verseny van, és nincs államilag irányított korrupció. Fekete-Győr András Mészáros Lőrincet említette, és a pert, amely nyomán kimondatott: nem rágalmazás az, hogy a fideszes oligarchát bűnözőnek nevezte. Dobrev Klára szerint le kell számolni az Orbán rendszerrel az első pillanatban, mert különben az Orbán-rendszer számol le az új kormánnyal.

Dobrev Klára szerint a gazdaságpolitika középpontjába az embereket kell visszahelyezni. A bérekre, nyugdíjakra kell többet költeni. Jakab Péter szerint is több pénzt kell hagyni az embereknél. Nem olcsó munkaerőben, hanem minőségben kell versenyezni. Márki-Zay Péter elmondta, hogy Hódmezővásárhelyt sikerült rendberakni. Kiszámítható gazdasági környezet, euró bevezetése, stabilitás, de adót most nem emelne. Karácsony Gergely azt mondta, hogy 10 éves gazdasági megállapodásra van szükség munkaadók és munkavállalók közt. Adómentessé tenné a minimálbért. Nincs rendben a társasági adó mértéke, azt emelni kellene. Fekete-Győr András a 4 napos munkahétről beszélt, ő is bevezetné az eurót. A nyugdíjrendszert pedig rugalmassá kell tenni.

Az első valódi vita az adórendszer kapcsán robbant ki. A legtöbb jelölt csökkentené az adókat és emelné a béreket, Márki-Zay Péter volt az egyedül, aki szerint a munkát terhelő adók nem túl magasak, és a családi adózás is rendben van, a gazdagok adóztatásában pedig differenciálni kell: aki lopott, attól el kell kobozni a vagyonát, aki becsületesen szerezte, azt nem kell agyonadóztatni.

Az egészségügyről Fekete-Győr András azt mondta, hogy az államnak csökkentenie kell a várólistákat, és szolgáltatást kell vásárolnia a magánszektortól. Az Orbán-rendszerben a bűnözők keresnek sokat, náluk pedig a tanárok fognak. Finn típusú iskolarendszert akar bevezetni.

Dobrev Klára is egyetért az egészégügy és az oktatás javításával több egészségügyi dolgozó kell, kevés az orvos, a szakdolgozó. Romániában 30%-kal többet keres egy kezdő pedagógus.

Jakab Péter szerint az Orbán-féle iskola tűrni tanítja meg a diákokat, nem pedig gondolkodni. A tananyag mennyiségét csökkenteni kell, a tanárok terheltségét csökkenteni. Az egészségügyben 30 ezer ember hal meg évente pluszban, ők "az orbán-rendszer halálos áldozatai".

Márki-Zay Péter az elesettebbek felé való fordulásról beszélt, a cigányság és más hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáról. Az USA-ban a legrászorultabbakra is irányul a tanárok figyelme, ezt nagyobb bérrel, motivációval kell elérni.

Karácsony szerint az egészségügy összeomlott a járvány idején, és az iskolák is megszenvedték ezt az időszakot. Szerinte a magán- és közegészségügy összekapcsolását vigyázva kell megcsinálni. Úgy látszik, Karácsony Márki-Zay Péterrel szeret vitatkozni, általában hozzá címzi a szavait, ha vitatkozni szeretne.

Fekete-Győr szerint az első diplomát ingyenessé kell tenni. Az oktatók bérét is emelni, mert mind a diákok mind az oktatók el fognak menni az országból. Nem a Fudanra van szükség.

Dobrev szerint embert csak ember tud gyógyítani, a gépek még nem. Oktatásról is hasonlóképp gondolja.

Jakab Péter provokatív kérdést kapott a melegellenes törvényről. A pedofilokkal kapcsolatban kémiai kasztrálástól sem riadna vissza. A homoszexualitás népszerűsítését még soha nem látta senkitől.

Márki-Zay szerint olyan egészségügyi modellben kell gondolkodni, amelyben szakmai alapon tart fenn osztályokat a városokban. Az oktatásban a digitális oktatást tartja fontosnak, amellyel a tudást el lehet vinni a leszakadóban lévő területekre is.

Karácsony szerint a kasztrendszer az oktatásban igazságtalanságot szül, talán a legnagyobb a szakadék ebben Európában.

Itt jött az igaz vita, Simon András egymásnak eresztette az öt jelöltet, feloldva az időkorlátot. A finanszírozásban - oktatás, egészségügy - lehet majd vita a következő kormány idején. Jakab Péter megeresztett egy beszólást is, amikor arra utalt, hogy Karácsony Gergely majd élvezni fogja főpolgármesterként annak az előnyeit, ha az önkormányzatok visszakapják az iskolákat.

A jogállamiság és az elszámoltatás kérdésében is vannak viták régóta. Arról nincs, hogy szükség van a rendszer lebontására, a jogállamiság visszaépítésére és egyúttal az elszámoltatásra. A főpolgármester szerint a pénzcsapok elzárása a legfontosabb, mert a közpénzek tartják fenn a rendszert. Új alkotmány, népszavazással.

Fekete-Győr szerint az emberek attól félnek, hogy nem lehet majd felelősségre vonni a fideszeseket. A Momentumnak van erre programja, amely a közös kormányzásban is használható lesz, csatlakozni kell az európai uniós ügyészséghez, de mellé magyar korrupcióellenes hatóság is kell. Újra szóba hozta a felcsúti pert is. Hadházy Ákos vs Tóth Csaba - szerinte nem jó, ha nem Hadházy mellé állnak.

Dobrev Klára szerint aki lopott, az bűnhődjön, és a lopott vagyont el kell kobozni. Ez egyszerűnek tűnik, de alsó hangon 2000 milliárd forintot lopnak el a költségvetésből minden évben. Érti az óvatosságot, de a kétharmados törvények védik a lopást is, ezek ellen fel kell lépni.

Jakab Péter szerint is csatlakozni kell az uniós ügyészséghez, saját korrupciós ügyészség kell, börtön és vagyonelkobzás azoknak, akik loptak. A lopott pénz az utolsó fillérig visszajár a Jobbik szerint. Ő a mentelmi jogot is eltörölné, és politikus, valamint a családja ne indulhasson uniós közbeszerzésnél.

Márki-Zay szerint sok per lesz, és nem tudja, hogy a Fidesznek hány embere fog maradni a parlamentben. Ő is megemlítette a Hadházy-Tóth Csaba párharcot.

A végén volt némi vita az elszámoltatásról és a nagy nemzetközi szerződések felmondásáról. De a legtöbb kérdésben itt is egyetértettek. Karácsony például megemlítette, hogy sok ügyben feljelentést tettek, ezt Márki-Zay is szóba hozta, közös élményük, hogy a nyomozás lassan halad, ha egyáltalán van. A rendszer össze fog omlani, amint a vádalku életbe lép és egymásra vallanak a bűnösök. Jakab Péter nem a félelemből a helyükön maradó hivatalnokokon verné el a port. És kissé odaszúrt a szabolcsi, szerinte MSZP-Fidesz mutyival kapcsolatban, erre Fekete-Győr azzal vágott vissza, hogy ezt pont Zuglóban nem látja. Az egyetlen izgalmas vita itt alakult ki, nem véletlen: Zugló és Szabolcs a napokban a legfontosabb ütközőpont volt. Márki-Zay is ezt fontos vitának tartja, és a személyi garanciák, valamint a tettek a lényegesek. Megemlítette, hogy ő az egyetlen, aki a családja vagyonnyilatkozatát is nyilvánosságra hozta. Karácsony azt mondta, ez valóban fontos, a feleségének az egyetlen vagyona egy 16 éves Toyota.

Az utolsó körben Márki-Zay a baloldali emberek támogatását kérte, a szavazást szerinte a bizonytalan vidéki szavazók fogják eldönteni. Az ország nem bír ki még 800 ezer ember külföldre távozását, főleg, ha "Orbán kilépteti az Unióból". Karácsony újra szeretné egyesíteni Magyarországot, az fog győzni, aki nem megosztani akar, hanem egyesíteni. Fekete-Győr szerint ha azok mennek megint Orbán ellen, akik az elmúlt évtizedben, akkor az egésznek semmi értelme nincs. Ha valódi változást akarnak az emberek, akkor szerinte a Momentumra kell szavazni. A DK jelöltje szerint nagy dolog az ellenzéki egység, a kormányváltás önmagában nem lesz elég, a rendszert csak jó kormányzással lehet lebontani. Dobrev Klára erre alkalmasnak tartja magát. Jakab Péter szerint ha ez a vita és összefogás 2018 előtt is lett volna, akkor 4 év Fideszt megspórolhattunk volna. Azt mondta, lemondana a miniszterelnökségről, ha nem kattan a bilincs a tolvajok kezén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.


Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.

A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.

A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy

A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp

Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.

A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.

Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.

Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.

Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.

A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Civil szervezetek szerint követhetetlenül került 117 milliárd forint a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül a civil szektorhoz
Egy civil koalíció felmérése szerint 117 milliárd forintnyi állami támogatás sorsa átláthatatlan a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A 665 szervezet megkérdezésével készült jelentés a politikai befolyást is vizsgálta, a válaszadók többsége szerint a NEA nem pártsemleges.


Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.

A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.

A támogatások egy része nem tekinthető teljesen pártsemlegesnek – ezzel a megállapítással a válaszadók 58 százaléka, de még a NEA által támogatott szervezetek 52 százaléka is egyetértett.

A politikai befolyás jeleként említik, hogy a NEA Tanács alapító elnöke Csizmadia László, a Békemeneteket szervező CÖF/CÖKA vezetője volt, a legtöbb forrást elnyerő szervezetek többsége pedig egyértelműen a Fideszhez kötődik – írja a 444.hu. A koalíció szerint a működés átláthatóságát az is gyengítette, hogy hosszú ideig nem készült nyilvános, kereshető nyerteslista a döntésekről.

A jelentés ugyanakkor árnyalja is a képet: a megkérdezettek szerint a NEA a magyar civil társadalom alapvető támogatási forrása, a válaszadók 58 százaléka szerint a rendszernek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. Az állami támogatást szerintük meg kell őrizni, de a civil szervezetek valós szükségletei alapján kell átalakítani.

Az elmúlt tíz évben a legtöbb támogatást, 69,4 millió forintot az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület kapta, amelynek alapítója, Kiss András a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja és a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke.

A NEA a Miniszterelnökség felügyelete alatt álló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. Kulcsszereplői voltak Szalay-Bobrovniczky Vince (címlapkép) a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, és Gulyás Gergely egykori tárcavezető is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Bárki hazaviheti a Nemzeti Hitvallást a hivatalokból, Ruff Bálintnak adtam a Miniszterelnökség példányát
Életbe lépett a kormányhatározat, lekerül a Nemzeti Hitvallás a közintézmények faláról. A Fidesz–KDNP a lépést az alkotmányosság elleni támadásnak nevezte.


Magyar Péter azt írja, hogy

„Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás”

A miniszterelnök hozzátette, a Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékozta, mert szerinte nála jó helyen lesz a nappaliban. A posztot azzal a felhívással zárta, hogy

aki szeretne egy igazi NER-kordokumentumot az unokáinak, az most bármelyik hivatalban leveheti a falról. „Siess, mert gyorsan el fognak fogyni” – tette hozzá.

A bejelentést követően kormány döntése csütörtökön a Magyar Közlönyben is megjelent, hivatalossá téve, hogy a közintézményekből el kell távolítani a táblákat.

Nemzeti Hitvallás a fideszes Alaptörvény bevezető része, az előző kormány tetette ki az ezt ábrázoló képeket a közintézményekben. A volt kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ma tiltakoztak a lépés ellen, „alkotmányosság elleni újabb támadásként” értékelve az intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk