HÍREK
A Rovatból

Már közel százszoros a különbség az ország legolcsóbb és legdrágább utcái között

A legdrágább utcák toplistája élén helycsere történt, de továbbra is a főváros I., II., V. és XII. kerülete adja a legértékesebb közterületeit.


Az ingatlan.com több mint 500 ezer hirdetés adatai alapján gyűjtötte össze, hogy melyek voltak az ország legolcsóbb és legdrágább utcái az ingatlanpiacon idén.

Ebből kiderült, hogy az ország legdrágább utcáinak toplistája élén helycsere történt, de továbbra is a főváros I., II., V. és XII. kerülete adja a legértékesebb közterületeit.

Országszerte a főváros II. kerületében – a rózsadombi Vérhalom tér lakásait – adták a legmagasabb áron 2020-ban, átlagosan 2 millió forintot kellett egy-egy négyzetméterért fizetni.

Második lett 1,4 millió forinttal a Budapest V. kerületében lévő Vörösmarty tér, amely 2019-ben még listavezető volt 200 ezer forinttal magasabb, 1,6 milliós eredménnyel. Az országos toplista harmadik helyén a szintén V. kerületi Dorottya utca végzett 1,38 millió forintos összeggel, érdekesség, hogy utóbbi utca 2018-ban volt a listavezető, akkor 1,6 millió forintos négyzetméterárral.

A top 10-ben szerepel még az I. kerületi Úri utca, a II. kerületi Szeréna út, az V. kerületi Szalay utca, valamint a XII. kerületből a Tóth Lőrinc utca, a Gyöngyvirág út és a Mártonhegyi út, utóbbiak átlagos négyzetméterára 1,26-1,377 millió forintot tett ki.

Budapest legolcsóbb utcáiban átlagosan kevesebb mint 300 ezer forintot kellett fizetni egy-egy ingatlanért.

2020-ban a legalacsonyabb árak a XXIII. kerületi Külső Vörösmarty utcához tartoztak, 220 ezer forintért adták el az ottani lakóingatlanok négyzetméterét. A sorban a következő a XX. kerületi Honvéd utca és a X. kerületi Korponai utca, előbbi 249 ezer, utóbbi 254 ezer forintos négyzetméterárral zárta a múlt évet.

Budapesten kívüli rangsort holtversenyben a Győr-Moson-Sopron megyei – az osztrák határ közvetlen közelében lévő – Zsira és a fonyódi Fürdő utca vezeti, miután 1,08 millió forintos négyzetméterárat fizettek a vásárlók az ingatlanokért.

Utánuk szintén Balaton-parti ingatlanok következnek: a balatonfüredi Erkel Ferenc utca 1,02 millióval, a siófoki Deák Ferenc sétány pedig 966 ezer forinttal.

A másik véglet a borsodi Rudabánya Árpád utcája és a Bács-Kiskunban lévő Borota, amelyek az ország legolcsóbb lakásait adták tavaly 21 ezer forintos négyzetméterárral. A harmadik legalacsonyabb ár Tarnaszentmiklós volt 23 ezer forinttal.

2019-ben még csak nyolcvanszoros különbség volt a legolcsóbb és legdrágább helyszíneken eladott ingatlanok áraiban, ez tavaly már közel százszorosra nőtt.

Az ingatlan.com több mint 525 ezer hirdetés alapján elkészítette az idei toplistát is a kínálatban szereplő lakóingatlanok utcáiról is. Ezt a rangsort a főváros V. kerületénél, a Bazilikának helyet adó Szent István téren lévő lakások vezetik közel millió forintos átlagban 2,975 milliós négyzetméterárukkal. Utána az I. kerületi – Budai Várban lévő – Szentháromság tér következik 2,8 millió forinttal, a harmadik helyen pedig a III. kerületi Királylaki lejtő áll 2,75 millióval. A negyedik hely a tihanyi Felsőkopaszhegyi úté, ahol 2,74 milliót kértek egy négyzetéterért. Holtversenyben ötödikek a III. kerületi Kecskehegyi út és a Szépvölgyi út lakóingatlanai 2,73 millió forintos értékkel.

Az ingatlan.com listáján a másik oldalt a 10 ezer forint körüli négyzetméterárral rendelkező települések utcái, terei képviselik. Ennyiért hirdettek eladó lakóingatlanokat többek között Békés megyei Kevermesen és Kötegyánon, a Bács-Kiskunban található Szeremlén, a Csongrád-Csanádban lévő Fábiánsebestényben, a somogyi Péterhidán és a Hajdú-Biharhoz tartozó Egyeken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: 50 millió forint, 10 százalék önrész, 25 éves futamidő – Itt vannak a 3 százalékos hitelprogram részletei
A kormány keddi ülésén elfogadta az új kedvezményes hitel lehetőséget, melyet az első lakásra vagy házra lehet majd igénybe venni.


Orbán Viktor kedd délután egy videóban számolt be arról, hogy milyen döntések születtek a kormányülésen eddig.

Az ülés szünetében arról beszélt, hogy egy jó hírt most meg tud osztani:

kidolgoztak és elfogadtak egy 3 százalékos hitelprogramot.

Mivel az utóbbi években nagyot drágultak az ingatlanok Magyarországon - és bár sokan saját ingatlanban élnek, és ez nekik jóhír -, de sokan vannak, akik még nem tudták megteremteni az első lakásukat - mondta a videóban. Az új támogatást mindenki igénybe veheti, aki az első lakását vagy házát venné meg. Az ingatlan bárhol lehet, kis falutól a fővárosig, és nincs korhatár sem - közölte a miniszterelnök.

A felvehető összeg maximum 50 millió forint lehet, 3 százalékos kamattal, a teljes futamidőre, ami maximum 25 év. Az önrész pedig 10 százalék.

Közölte, hogy ez egy jó lehetőség, mert ma 6,5-8 százalékos kamatok vannak a piacon.

Azt is bejelentette, hogy szeptember elsején indul a következő program. Az a lakásfelújítóknak szól majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
HVG: A Fidesznél már nemcsak a választási vereségre, hanem a gyors visszatérésre is készülnek
A lap forrásai szerint még az is elképzelhető, hogy Orbán Viktor vezető fideszes politikusokról szóló dossziékat is átadna Magyar Péternek, hogy cserébe másokat békén hagyjon.


Júniusban sorra jelentek meg a pártokat mérő közvélemény-kutatások, és szinte mindegyik azt mutatta, hogy a TISZA Párt jelentős előnyre tett szert a Fidesszel szemben. Kivétel csak a kormányközeli Nézőpont Intézet volt. Míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még arról beszélt, hogy nem látott olyan megbízható mérést, ahol ne a Fidesz vezetne, addig Lázár János már úgy nyilatkozott, hogy a mérések szerint nagyjából egyforma eséllyel indul a két oldal. Ugyanakkor a kutatások szerint a TISZA Párt nemcsak a városokban, hanem már a falvakban is beérte a Fideszt.

A közhangulatot mutatta a Budapest Pride felvonulás is, amelyet a kormány próbált betiltani. A rendezvényt az utolsó pillanatig büntetésekkel is fenyegették, mégis többszázezren vettek részt rajta. A felvonulás a kisebbségi jogok melletti kiálláson kívül kormány kritikát is megfogalmazott.

A hvg.hu cikke szerint a Fideszen belül is érzik a választások közeledtét és a helyzet súlyát. Egy, a párt belső folyamataira rálátó forrás azt mondta a portálnak, hogy

a Karmelitában már nemcsak a vereség lehetőségével számolnak, hanem arra is készülnek, hogyan tudnának gyorsan visszatérni a hatalomba. Egy kormányzati szereplő szerint „a kétharmados törvényekkel bebetonozott legfőbb ügyész, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács és a gazdasági helyzet gondoskodik arról, Magyar Péter kormányzása zsákban futás lesz, és négy év múlva, vagy még korábban ugyanúgy vissza lehet térni, ahogy Lengyelországban látjuk”.

Egy másik forrás arról beszélt a lapnak, hogy Orbán Viktor akár vezető fideszes politikusokról szóló dossziékat is átadna Magyar Péternek, hogy cserébe másokat békén hagyjon. Hozzátette azt is, hogy a TISZA Párt elnökét „talán még az idén ki lehetne venni a rendszerből” valahogy, de ez már most is kockázatos, közvetlenül a választások előtt pedig lehetetlen.

A HVG úgy tudja, hogy a Fidesz célja most az, hogy ha a vereséget nem tudják is elkerülni, a TISZA kétharmados többségét mindenképp megakadályozzák. Egy forrás szerint ez csak úgy sikerülhet, ha módosítják a választási törvényt, például megszüntetik a győzteskompenzációs elemeket, vagy áttérnek egy teljesen arányos, pártlistás rendszerre.

A források szerint a kampányidőszak különösen kemény hónapokat tartogat, és már most érezni a feszültséget. A cikk azt írja, hogy míg Orbán Viktor tavaly Kötcsén még lefogyva és határozottan buzdította a kormánypárti szereplőket a vitákra, mostanra visszatértek a kilók is, meg a leegyszerűsített kommunikáció is.

A lap szerint a fideszes megszólalók úgy látják, hogy a miniszterelnök külpolitikai lépései nem hoztak belpolitikai sikereket, és a kormányközeli médiumok munkájával sem elégedettek. A Lázárinfót egyfajta próbának tekintik, és ha sikeresnek bizonyul, más politikusok – akár maga Orbán Viktor is – hasonló fórumokat tarthatnak válaszul Magyar Péter országjárására. A lap szerint viszont többen tartanak attól, hogy Lázár János komolyabb szerepet kap, mert szerintük képes lenne bárkit elárulni, ezért nem szeretnék, ha ő venné át a vezetést, ha Orbán háttérbe vonulna.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Normális-e, hogy Európa legszegényebb és egyben hivatalosan is legkorruptabb országában a magyar miniszterelnök keres a bruttó átlagbérhez viszonyítva a legmagasabban?
Gulyás Gergely szerint a miniszterelnöki fizetést nem Orbán Viktor határozza meg, hanem egy törvény. Egy törvénymódosítás teszi lehetővé, hogy a miniszterelnök fizetését automatikusan hozzáigazítsák az átlagbér emelkedéséhez.


Nem normális, hogy Orbán Viktor 30 százalékos fizetésemelést kap, miközben az állami alkalmazottak bérét csökkentené a kormány - ezt Magyar Péter írta a közösségi oldalán azt követően, hogy miután kiderült, öt százalékos kiadáscsökkentést vár el a kormány az állami cégeknél.

Az RTL Híradó emlékeztet rá, hogy tavaly Orbán Viktor arról beszélt, hogy szeretnék pár éven belül elérni az egymilliós átlagbért. Akkor azt mondta, hogy ez akkor lehetséges, ha a vállalkozások ezt kifizetik.

Most azonban a kormány a béremelés helyett költségcsökkentést írt elő, amelyet: "elsősorban a személyi jellegű ráfordításokon kell megtakarítani".

A TISZA Párt vezetője, erre írta: "miközben Orbán a saját fizetését 30 százalékkal emeli, megszorító csomagot vezet be, és a többi állami alkalmazottét csökkenti".

Gulyás Gergely miniszter erre reagálva a közösségi oldalán azt írta: "a kistelepülési önkormányzati dolgozók bérét kedden emelte meg a kormány 15 százalékkal, és további emelés lesz. A területi közigazgatási dolgozók béremelése is még az idén megkezdődik". A miniszterelnök bérével kapcsolatban pedig azt közölte: azt nem Orbán Viktor határozza meg, hanem egy törvény.

Magyar Péter erre azt válaszolta, a törvényt is ők hozzák: "És ki hozta azt a törvényt? Mari néni vagy ti?”

Orbán Viktor bére 2022-ben emelkedett meg jelentősen. A képviselői fizetésével együtt 2021-ben havi 2,7 millió forintot keresett. Utána 2022-ben 4,9 milliót, 2023-ban 5,7 milliót, 2024-ben 6,5 milliót, idén pedig 7,4 millió forintot.

Egy törvénymódosítás alapján a miniszterelnök fizetését automatikusan hozzáigazítják az átlagbér emelkedéséhez. Ez pedig két év alatt plusz 30 százalékot jelentett neki.

Magyar Péter az RTL Híradónak azt mondta: ha a kormány spórolni akar, az állami vezetők fizetését is csökkenthetnék, különösen a miniszterelnökét.

"Mindenkinek a fantáziájára kell bízni, hogy az normális-e, hogy Európa legszegényebb és egyben hivatalosan is legkorruptabb országában a magyar miniszterelnök keres a bruttó átlagbérhez viszonyítva a legmagasabban, és ez csak a legális fizetése, mert mindenki tudja, hogy Orbán Viktor családja valószínűleg a leggazdagabb miniszterelnöki család egész Európában".

Az Átlátszó összeállítása alapján Orbán Viktor a magyar átlagkereset kilenc és félszereséért dolgozik. Ugyanakkor a horvát kormányfő az átlagbér két és félszeresét, a dán a 2,7-szeresét, a bolgár 4,8-szeresét, a német kormányfő az 5,9-szeresét keresi.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor bejelentése: 3 százalékos kedvezményes hitelt adnak az első lakásra vagy házra
Kedden a kormányülésen több dologról is döntöttek, ezek egyike a kedvezményes hitel. A részleteket később árulják el.


Orbán Viktor újabb kedvezményt jelentett be kedden délután a közösségi oldalán. A miniszterelnök azt írta:

Kormánydöntés: 3 százalékos kedvezményes hitel az első lakásra vagy házra. Bárkinek. Bárhol.

Részletek hamarosan - ígérte.


Link másolása
KÖVESS MINKET: