HÍREK
A Rovatból

Már közel százszoros a különbség az ország legolcsóbb és legdrágább utcái között

A legdrágább utcák toplistája élén helycsere történt, de továbbra is a főváros I., II., V. és XII. kerülete adja a legértékesebb közterületeit.


Az ingatlan.com több mint 500 ezer hirdetés adatai alapján gyűjtötte össze, hogy melyek voltak az ország legolcsóbb és legdrágább utcái az ingatlanpiacon idén.

Ebből kiderült, hogy az ország legdrágább utcáinak toplistája élén helycsere történt, de továbbra is a főváros I., II., V. és XII. kerülete adja a legértékesebb közterületeit.

Országszerte a főváros II. kerületében – a rózsadombi Vérhalom tér lakásait – adták a legmagasabb áron 2020-ban, átlagosan 2 millió forintot kellett egy-egy négyzetméterért fizetni.

Második lett 1,4 millió forinttal a Budapest V. kerületében lévő Vörösmarty tér, amely 2019-ben még listavezető volt 200 ezer forinttal magasabb, 1,6 milliós eredménnyel. Az országos toplista harmadik helyén a szintén V. kerületi Dorottya utca végzett 1,38 millió forintos összeggel, érdekesség, hogy utóbbi utca 2018-ban volt a listavezető, akkor 1,6 millió forintos négyzetméterárral.

A top 10-ben szerepel még az I. kerületi Úri utca, a II. kerületi Szeréna út, az V. kerületi Szalay utca, valamint a XII. kerületből a Tóth Lőrinc utca, a Gyöngyvirág út és a Mártonhegyi út, utóbbiak átlagos négyzetméterára 1,26-1,377 millió forintot tett ki.

Budapest legolcsóbb utcáiban átlagosan kevesebb mint 300 ezer forintot kellett fizetni egy-egy ingatlanért.

2020-ban a legalacsonyabb árak a XXIII. kerületi Külső Vörösmarty utcához tartoztak, 220 ezer forintért adták el az ottani lakóingatlanok négyzetméterét. A sorban a következő a XX. kerületi Honvéd utca és a X. kerületi Korponai utca, előbbi 249 ezer, utóbbi 254 ezer forintos négyzetméterárral zárta a múlt évet.

Budapesten kívüli rangsort holtversenyben a Győr-Moson-Sopron megyei – az osztrák határ közvetlen közelében lévő – Zsira és a fonyódi Fürdő utca vezeti, miután 1,08 millió forintos négyzetméterárat fizettek a vásárlók az ingatlanokért.

Utánuk szintén Balaton-parti ingatlanok következnek: a balatonfüredi Erkel Ferenc utca 1,02 millióval, a siófoki Deák Ferenc sétány pedig 966 ezer forinttal.

A másik véglet a borsodi Rudabánya Árpád utcája és a Bács-Kiskunban lévő Borota, amelyek az ország legolcsóbb lakásait adták tavaly 21 ezer forintos négyzetméterárral. A harmadik legalacsonyabb ár Tarnaszentmiklós volt 23 ezer forinttal.

2019-ben még csak nyolcvanszoros különbség volt a legolcsóbb és legdrágább helyszíneken eladott ingatlanok áraiban, ez tavaly már közel százszorosra nőtt.

Az ingatlan.com több mint 525 ezer hirdetés alapján elkészítette az idei toplistát is a kínálatban szereplő lakóingatlanok utcáiról is. Ezt a rangsort a főváros V. kerületénél, a Bazilikának helyet adó Szent István téren lévő lakások vezetik közel millió forintos átlagban 2,975 milliós négyzetméterárukkal. Utána az I. kerületi – Budai Várban lévő – Szentháromság tér következik 2,8 millió forinttal, a harmadik helyen pedig a III. kerületi Királylaki lejtő áll 2,75 millióval. A negyedik hely a tihanyi Felsőkopaszhegyi úté, ahol 2,74 milliót kértek egy négyzetéterért. Holtversenyben ötödikek a III. kerületi Kecskehegyi út és a Szépvölgyi út lakóingatlanai 2,73 millió forintos értékkel.

Az ingatlan.com listáján a másik oldalt a 10 ezer forint körüli négyzetméterárral rendelkező települések utcái, terei képviselik. Ennyiért hirdettek eladó lakóingatlanokat többek között Békés megyei Kevermesen és Kötegyánon, a Bács-Kiskunban található Szeremlén, a Csongrád-Csanádban lévő Fábiánsebestényben, a somogyi Péterhidán és a Hajdú-Biharhoz tartozó Egyeken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Így szerelj le kedvesen és határozottan egy hazug, közpénzfaló propagandistát
A TISZA Párt vezetője megosztotta Bohár Dániel videóját, melyben az influenszer egy tiszás jelöltet hívott fel telefonon, és a beszélgetést fel is vette, majd közzétette.


Bohár Dániel, a Megafon influenszere telefonon hívta fel a TISZA párt egyik jelöltjét, a beszélgetést videóra vette, majd közzé is tette.

A felvételt Magyar Péter is megosztotta a közösségi oldalán, melyhez annyit tett hozzá:

"Hogyan szerelj le kedvesen és határozottan egy hazug, közpénzfaló propagandistát? Bemutatja: Zemenszky Kitti, Miskolc.

ui.: Mennyire kell vergődni ahhoz, hogy ezt a felvételt még a propagandista mutogassa a saját oldalán".

A videóban Bohár Zemenszky Kittit hívta fel, hogy megkérdezze, valóban tiszás jelölt-e. A jelölt pedig úgy reagált:

"Óh Dániel... van egy jó hírem Önnek. Már csak 143 napot kell vergődnie.

Mire az influenszer is reagált:

"Jaj, ez nagyon ötletes. Ezt kitől hallotta, ezt még nem is hallottam, ez jó."

Búcsúzás előtt Zemenszky Kitti még hozzátette: "Nem hallotta még, akkor most közlöm önnel. Viszonthallásra"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„A Fideszben ma már nem csak rohad a narancs — töredezik is” – Ruszin-Szendi szerint Orbán Viktor már a belső választást sem meri bevállalni
A TISZA Párt politikusa szerint egy alapszabály-módosítással tolták el a tisztújítást. Úgy véli, a miniszterelnök már egy belső szavazástól is tart, ezért inkább trükközik.


A Putyin–Medvegyev modell orbáni változatának nevezte a Fidesz-kongresszus körüli lépéseket Ruszin-Szendi Romulusz. A TISZA Párthoz csatlakozó volt vezérkari főnök szerint Orbán Viktor már a saját párttársaitól is fél, és a Fidesz azért hosszabbította meg trükkösen az elnöki mandátumot, hogy elkerülhesse a tisztújító kongresszust.

„Ez a Putyin–Medvegyev modell orbáni változata: minden marad ugyanannál az embernél, mert még egy tisztességes belső választást sem mer bevállalni. Tudja jól: ha valóban szavazni kellene, nem biztos, hogy visszakapná a széket”

– fogalmazott Ruszin-Szendi, aki szerint Orbán Viktor azért nem kockáztatja meg a kongresszust, mert ezúttal bőven lenne kihívója.

A volt vezérkari főnök úgy látja, a kormánypárton belüli feszültség már nem pletyka, hanem valóság.

„A Fideszben ma már nem csak rohad a narancs — töredezik is. A régiek elégedetlenek, az újabbak fásultak, a holdudvar retteg a felelősségtől, a párttagság pedig pontosan látja, hogy a rendszer egyetlen emberre épül, aki minden áron ragaszkodik a hatalomhoz. De ha valaki tényleg stabil, erős és magabiztos vezető, annak nincs szüksége ilyen trükkökre”

– tette hozzá. Ruszin-Szendi szerint a változás elkerülhetetlen.

Úgy véli: "A Fidesz belső feszültségei ma már nem pletykák, hanem napi valóság. A halasztás azt üzeni: a rendszer nem erős, hanem gyenge. Nem egységes, hanem széthulló. Nem magabiztos, hanem rettegő."

„Lehet halasztani, lehet trükközni, lehet menekülni a saját párttársak elől – de amikor egy politikai rendszer eljut odáig, hogy már a saját kongresszusától is fél, akkor annak a vége már látható a horizonton.”

A Fidesz a kongresszus helyett 2026. január 10-re hívta össze a párt következő gyűlését. Kósa Lajos, a párt alelnöke közölte: „Tisztújító pedig csak a választások után.”

A tisztújítás elhalasztását egy 2023-as alapszabály-módosítás teszi lehetővé. Eszerint a tisztújító kongresszust már nem kétévente, hanem az „országgyűlési választások lezajlásának határnapjától számított 180 napon belül” kell megtartani.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: Ilyen havas csodavilággá vált a táj a Mátrában és Dobogókőn
Délután újabb havazás érkezik az ország területére, amely vasárnap hajnalig tarthat ki, így a hóréteg további gyarapodására lehet számítani a csúcsokon, ahol akár 20 centi is összejöhet.


Megérkezett az idei első hó hozzánk is. A magasabb hegyeinket pár centis fehér lepel borította be - írja az Időkép.

Az ország legmagasabb pontján, Kékestetőn pénteken késő délután kezdett el jelentősebben gyarapodni a hóréteg az intenzív havazásnak köszönhetően. Dobogókőhöz hasonlóan itt is vizes, tapadó hó hullott, amely ráfagyott szinte mindenre. Az 1014 méteres csúcson átlagosan 10 centiméteres a hóréteg vastagsága, de ahová a szél kisebb hóbuckákat épített, ott 12 centit is elért.

A Balaton és Dunántúl jelentős része szintén fehérbe öltözött, ott három centis hótakaró alakult ki, ami lassan olvad.

Szombat délután újabb havazás érkezik az ország területére, amely vasárnap hajnalig tarthat ki, így a hóréteg további gyarapodására lehet számítani a csúcsokon, ahol akár 20 centi is összejöhet.

Képgaléria: A Mátra hótakaróban (A képekért kattints a képre, Fotók: Időkép, Cséki Gergő)

Képgaléria: Ilyen volt Dobogókő a pénteki havazás után (A képekért kattints a képre, Fotók: Harmath Beáta)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Ömlik az esővíz a lábatlani óvoda beázó plafonjáról, a gyerekek egy részét a könyvtárban kellett elhelyezni, sőt, egy ideig az uzsonnát a vécében tárolták
A politikus szerint a meglehetősen drágának tűnő beruházás életveszélyes is, az eső az égő lámpatest mellett ömlött be. Az évekkel korábban megnyert pályázati pénzből most kezdtek neki a felújításnak


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán számolt be a lábatlani óvodafelújítás körüli problémákról. A politikus szerint

„Ömlik az esővíz a lábatlani óvoda beázó plafonjáról- az égő lámpatest mellett is, miközben a gyerekek is bent voltak.”

Hadházy azt írja, „Sikerült ugyanis az esős novemberben egyszerre az egész tető leszedni úgy, hogy közben 150 százalékos a létszám, mert egyszerre újítják fel mind a két óvodát. (A gyerekek egy részét a könyvtárban helyezték el, ott viszont kezdetben a férfi wc-ben tárolták az uzsonnát... Erről is mutatok képet, de szerencsére állítólag ez már megszűnt.).”

A képviselő posztjában úgy fogalmazott: „Egy tetőfelújítás mindig nagy tortúra, de azért itt akad néhány kérdés:”

A bejegyzésben Hadházy felteszi a kérdést, hogy ha az EU-s támogatást 2022 márciusában kapták meg, „miért 2025 őszén-telén kell csinálni a munkát? Miért egyszerre a két óvodában?” A politikus szerint a felújításokat 435 millió forintból végzik, ami állítása szerint „akkor is bődületesen soknak tűnik, ha az egyik ovi új tornaszobát is kap.” Hadházy bejegyzésének végén a legfurcsábbnak azt nevezi, hogy „a pályázat hivatalos oldala szerint a támogatás 435 millió, de a kifizetett előleg 760 millió (!).”

Lábatlan önkormányzatának tájékoztatása szerint a Zengő Óvoda és Bölcsőde fejlesztésére 2022. március 23-án ítélték meg a 435 millió forintos TOP Plusz-támogatást. A kiviteli tervek 2024 júliusára készültek el, a közbeszerzési eljárás 2025 februárjában indult, a kivitelezői szerződéseket pedig 2025 augusztusában és szeptemberében írták alá az 1Otthon Kft.-vel (187 millió forint) és a Lodzsa Kft.-vel (nettó 69 millió forint). A novemberi vihar utáni beázásokra reagálva közölték, hogy a tetőszerkezet gyártása november 18-ra készült el, a felállítása pedig másnap megkezdődött.

A helyi sajtó arról számolt be, hogy a tetőcsere elhúzódása miatt nőtt a feszültség a szülők körében, az önkormányzat pedig a munkák felgyorsítását és páramentesítést ígért. A projekt egy nagyobb, közel 600 millió forintos fejlesztési csomag része, amely csapadékvíz-elvezetési munkálatokat is tartalmaz.

A Kemma.hu beszámolója szerint a szülők aggódnak, mert a beázások miatt vödröket és lavórokat kellett a folyosókra kitenni, a csoportszobák plafonja több helyen beázott, a levegőben pedig dohos szag terjeng. Azt is kifogásolják, hogy az egyik óvoda felújítása miatt több gyereket átirányítottak a másik intézménybe, ahol a tornaszobát és sószobát sem lehet emiatt használni. Az udvarra pedig nem mehetnek ki a gyerekek a munkálatok miatt. Sőt, csak egy bejáratot használhatnak, amely a konyha mellett vezet, ez pedig többek szerint higiéniai aggályokat is felvet.

A szülők azt is felvetik: "Azt a költői kérdést inkább fel sem teszem, hogy egy kb. 3-4 évvel ezelőtt megnyert pályázatot miért most végeztetnek el a kivitelezővel, amikor a másik intézmény építési/felújítási munkálatai is folynak, miért nem történt ez meg akár a nyári szünetben".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk