A kutatók egyenesen „biológiai annihilációról” beszélnek, miután kiderült, több milliárd állatpopuláció tűnt el a föld színéről. A vadvilág pusztulásának számos összetevője van: a lakóhelyük elpusztítása, túlvadászás, környezetszennyezés, invazív fajok betelepülése, és a klímaváltozás. De mindezek a tényezők egyetlen okra vezethetőek vissza:

Az emberi túlnépesedésre és túlfogyasztásra, különösen a gazdagok részéről.

A Proceedings of the National Academy of Sciences újságban megjelent tanulmány szakított a tudományos értekezések visszafogott hangvételétől. „Biológiai annihilációról” beszél, amely „ijesztő támadás az emberi civilizáció alapjai ellen”. Gerardo Ceballos professzor szerint a helyzet olyan súlyos, hogy etikátlan lenne finom szavakat használni.

A korábbi tanulmányok arra jutottak, hogy bár az állatfajok jelentősen gyorsabban halnak ki, mint évmilliókkal ezelőtt, a kihalások még így is elég ritkák, ezért az a benyomás alakult ki, hogy fokozatosan csökken a biodiverzitás. Az új kutatás ezzel szemben inkább bizonyos állatfajok helyi populációit vizsgálta.

Arra jöttek rá, hogy több ezer fajt érint a probléma,

de míg egyes helyi populációik eltűnnek, az egész világra kivetítve nem számítanak veszélyeztetett fajoknak. Viszont az állatok 50%-a elpusztult az elmúlt évtizedekben, az emlős fajok 80%-ának csökkent az élettere az előző évszázadban.

Több milliárd emlős, madár, hüllő és kétéltű populáció pusztult el bolygó szerte, ebből arra következtetnek, hogy folyamatban van a Föld hatodik tömeges kihalási hulláma. A probléma Ázsiában a legsúlyosabb, ahol az állatfajok több, mint 60%-a érintett, a legjobb helyzetben Dél-Amerika van, ahol kevesebb, mint a fajok 20%-a került veszélybe. Európa a maga 40%-val a középmezőnybe került.

„Az ebből következő biológiai annihiláció nyilvánvalóan komoly ökológiai, gazdasági és társadalmi következményekkel jár. Az emberiség magas árat fizethet, amiért így kiszipolyozta az egyetlen ismert életközösséget a világegyetemben.”

Azt is hozzáteszik, hogy a pusztulást még meg lehet állítani, de nem jók a kilátások.

„Minden jel arra utal, hogy a következő két évtizedben még súlyosabb támadások érik majd a biodiverzitást, ami gyászos képet fest az élet jövőjéről, beleértve az emberiség életét is.”

Az oroszlán valaha gyakori volt egész Afrikában, Dél-Európában és a Közel-Keleten egészen Északnyugat-Indiáig. Napjainkra az oroszlán populációk többsége eltűnt.

Ugyanakkor Stuart Pimm, az amerikai Duke Egyetem professzora úgy véli, bár a tanulmány legtöbb következtetésével egyet ért, szerinte a hatodik tömeges kihalási hullám még nem indult meg, bár nagyon közel állunk hozzá.

„Vannak területek a világon, ahol tényleg tömegesen tűnnek el a fajok, de ugyanígy vannak olyan helyek, ahol jelentős előrelépés tapasztalható. Igazságtalan olyan országokra nézve, mint például Dél-Afrika, amely remek munkát végez az oroszlánok védelmében.”

A Föld öt tömeges kihalási hulláma:

A Földön eddig öt tömeges kihalási hullám zajlott le, amelyek akár több millió éven keresztül mentek végbe.

Az Ordovícium végén, 443 millió éve:

Egy súlyos jégkorszak következtében a tengerszint 100 métert esett, elpusztítva a fajok 60-70%-át, amelyek többsége még óceánlakó volt.

Késő Devon, kb. 360 millió éve:

Egy éghajlati változás következtében a tengerfenék és az ahhoz közeli rétegek vizéből eltűnt az oxigén. a fajok 70%-a pusztult el, közük sok korall.

Perm-Triász, kb. 250 millió éve:

A legnagyobb. A tengeri fajok több mint 96%-a eltűnt, a szárazföldieknek a 70%-a. Az egyetlen tömeges kihalás, ami még a rovarokat is érintette. Sokak szerint egy szibériai vulkánkitörés a felelős érte, amely jelentős, globális felmelegedést idézett elő.

Triász-Jura, kb. 200 millió évvel ezelőtt:

A fajok háromnegyede tűnt el, alighanem ugyancsak vulkanikus esemény következtében. Minden esetre eléggé letarolta a „pályát” ahhoz, hogy megnyíljon a terep a dinoszauruszok előtt.

Kréta-Tercier, 65 millió évvel ezelőtt:

Alighanem a leghíresebb kihalási esemény. A legnépszerűbb teória szerint a mai Mexikó területén hatalmas aszteroida csapódott a földbe, szinte nyomtalanul eltörölve a Föld színéről a dinoszauruszokat és az ammonitákat, valamint számos növényfajt.

via Guardian / MédiaPanda