Az európai országok közül csupán kettő nem szállít fegyvert Ukrajnának - mondta el az ukrán külügyminiszter hétfőn az ukrán televízióban.
Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint Dmitro Kuleba elárulta, hogy sok olyan ország, amely korábban nem szállított fegyvert, "a totális agresszió kezdete után" megváltoztatta álláspontját, sőt egyes államokban még törvényt is módosítottak a fegyverszállítás lehetővé tételéhez.
"Magyarországot valamint Ausztriát, mint semleges országot leszámítva már egyetlen európai ország számára sem tabu a fegyverek szállítása Ukrajnának, holott korábban az volt"
- fogalmazott a külügyminiszter.
Azt is hozzátette, hogy Ukrajnának minden egyes nap veszteségeket okoz a fronton a nyugati országok egymás közötti egyeztetései arról, hogy mikor és milyen fegyvereket bocsássanak a háborúban álló ország rendelkezésére.
Az európai országok közül csupán kettő nem szállít fegyvert Ukrajnának - mondta el az ukrán külügyminiszter hétfőn az ukrán televízióban.
Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint Dmitro Kuleba elárulta, hogy sok olyan ország, amely korábban nem szállított fegyvert, "a totális agresszió kezdete után" megváltoztatta álláspontját, sőt egyes államokban még törvényt is módosítottak a fegyverszállítás lehetővé tételéhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.
A beszéd kapcsán reagált arra a felvetésre, hogy nem említette Moszkvát, csak Brüsszelt. „Ez tévedés” – jelentette ki, és hozzátette: „Olvassa el még egyszer. Ott a szovjet birodalom összeomlásáról és a szovjetekről végig beszéltünk.”
A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.
A brüsszeli csúcs kezdetén Robert Fico szlovák miniszterelnök képviselte a magyar álláspontot. Orbán erről így nyilatkozott: „Késő délutántól itt hadakoztam”, előtte pedig Fico „derekasan és becsületesen képviselte a magyar nemzeti érdekeket”. A szlovák kormányfő felolvasta Orbán írásban elküldött álláspontját, amelyben a magyar kormány jelezte: nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, és semmilyen olyan pénzügyi intézkedést, amely a magyar forrásokat Ukrajnába irányítaná vagy azokat veszélyeztetné.
A tanácskozáson Ukrajnáról is született közös állásfoglalás, amelyet 26 tagállam fogadott el – Magyarország ismét nem csatlakozott ehhez.
Ez már a negyedik alkalom, hogy az ilyen következtetések Orbán részvétele nélkül születtek meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt Brüsszelben, de mire a magyar miniszterelnök megérkezett, már túl volt a sajtótájékoztatóján, így nem találkoztak.
Orbán a konfliktusról azt mondta: „Oka van a véleménykülönbségeknek, nem alap nélküli a konfliktus.”
Úgy fogalmazott, hogy az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjanak a háborúba, de Magyarország nem kíván részt venni ebben.
Hozzátette: „szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével”, és „a budapesti békecsúcs napirenden van”.
A csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy az orosz vagyont felhasználják egy jóvátételi hitel finanszírozására. A döntést decemberre halasztották. Orbán korábban jelezte: „Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos.” Elmondta, hogy egyeztettek az orosz féllel, milyen megtorlásokra lehet számítani, például elkoboznák-e az Oroszországban működő magyar cégek vagyonát.
A csúcs után a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nagyon világos, azt írták – jogi nyelven, de ez azt jelentette –, hogy ellenlépéseket fognak tenni. Az azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok” „bajba kerülhetnek”. Kiemelte, hogy „több nagy magyar stratégiai cég is jelen van” ott, és ezt nem akarja kockáztatni.
Az ülésen elfogadtak egy újabb szankciós csomagot is, amiről Orbán úgy nyilatkozott: „Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak.” Bár
a csomag „folytatja a szankciós politikát, amely gyökerében elhibázott”, a miniszterelnök szerint Magyarországot „nem érinti negatívan”.
Orbán arról is beszélt, hogy a háború a magyar gazdaságnak eddig 20 és 30 milliárd euró közötti veszteséget okozott. Nem részletezte, hogy ebből mennyi köthető az uniós szankciókhoz, amelyeket a magyar kormány eddig minden esetben jóváhagyott.
Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.
A beszéd kapcsán reagált arra a felvetésre, hogy nem említette Moszkvát, csak Brüsszelt. „Ez tévedés” – jelentette ki, és hozzátette: „Olvassa el még egyszer. Ott a szovjet birodalom összeomlásáról és a szovjetekről végig beszéltünk.”
A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Oroszország „fájdalmas válaszlépéseket fog tenni”, ha az EU elkobozza a befagyasztott orosz vagyont
Az orosz külügyi szóvivő azt mondta, az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Marija Zaharova szerint Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére.
„Az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére országunk ellen” – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján a 19. szankciócsomagról.
„Már szinte minden lehetőséget kipróbáltak, hogy megvalósítsák elképzelésüket, amelynek célja, ahogy ők fogalmaztak, Oroszország stratégiai vereségének, a orosz gazdaság és védelmi képességének meggyengítésének elérése”
– tette hozzá.
A szóvivő kijelentette, hogy az Európai Unió bármilyen, az orosz eszközök elkobzására irányuló intézkedése jogi szempontból érvénytelen, és Moszkva fájdalmas válaszlépéseket fog tenni, a kölcsönösség elve alapján, az okozott kár megtérítésére.
Kontraproduktívnak nevezte az amerikai pénzügyminisztérium által a Rosznyefty és a Lukoil ellen arra hivatkozva meghirdetett szankciókat, hogy az orosz fél nem eléggé elkötelezett az ukrajnai békefolyamat iránt. Mint mondta,
ez a lépés ez nem segít előmozdítani abban, hogy jelentősebb tárgyalási eredményeket érjenek el az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban.
Emlékeztetett rá, hogy „jogtalan szankciókkal” az előző amerikai kormányzatnak sem sikerült rákényszerítenie Oroszországot, hogy feladja nemzeti érdekeit. Szerinte az eredmény most is pontosan ugyanaz lesz: „belpolitikai szempontból kudarc, és negatív hatással lesz a békés gazdaság stabilitására”.
Azt hangoztatta hogy Oroszország számára nem jelent különösebb problémát az amerikai pénzügyminisztérium döntése, mert „stabil immunitást fejlesztett ki a nyugati korlátozásokkal szemben, és továbbra is magabiztosan fejleszti gazdasági és energetikai potenciálját”.
Zaharova szerint Moszkva nem lát jelentős akadályt az orosz-amerikai kapcsolatok folytatása előtt az ukrajnai rendezés politikai kereteinek egyeztetése terén.
Hangsúlyozta, hogy a kiszivárogtatások helyett diplomáciai erőfeszítésekre lenne szükség, olyan tárgyalási konfigurációra, „amely megszünteti a konfliktus alapvető okait, és biztosítja a megbízható békét az eurázsiai és globális oszthatatlan biztonsági rendszer kiépítésének kontextusában”.
Mint mondta, az orosz külügyminisztérium kész felvenni a kapcsolatot az amerikai társtárcával azoknak a megállapodásoknak a megvalósítása érdekében, amelyekre a két ország elnöke az október 16-án telefonon folytatott beszélgetése során jutott. Célként az orosz-amerikai párbeszéd paramétereinek konkretizálását nevezte meg, mind a kétoldalú kapcsolatok különböző aspektusait, mind az ukrán rendezés további közös lépéseit illetően.
A reagálást arra, hogy Donald Trump amerikai elnök lemondta a kétoldalú csúcstalálkozónak a közeljövőben való megtartását, Zaharova a Kreml hatáskörébe utalta.
„Az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére országunk ellen” – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján a 19. szankciócsomagról.
„Már szinte minden lehetőséget kipróbáltak, hogy megvalósítsák elképzelésüket, amelynek célja, ahogy ők fogalmaztak, Oroszország stratégiai vereségének, a orosz gazdaság és védelmi képességének meggyengítésének elérése”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy győzelmet aratott a Tisza az online térben október 23-án
Orbán Viktor, majd Magyar Péter ünnepi beszédét élőben közvetítették az interneten. A két politikus hivatalos oldalain elérhető adatok alapján jelentős különbség alakult ki a nézettségek között.
Ahogy lezajlottak az október 23-i rendezvények, máris megkezdődött a szokásos vita arról, melyik politikai oldal tudott több embert utcára vinni. Pontos, megbízható adat azonban nincs arra, hogy a pártok közül ki gyűjtötte össze a nagyobb tömeget, ezért ezt a kérdést nehéz eldönteni. Az online térben viszont összehasonlíthatók a nyilvános számok.
A Fidesz kampánystratégiájának egyik fő eleme az elmúlt időszakban az volt, hogy az interneten is minél nagyobb jelenlétet biztosítson magának.
Ennek részeként több százmillió forintos hirdetési kampányokat indítottak, létrejött a Harcosok Klubja és a digitális polgári körök, valamint rengeteg mesterséges intelligenciával készített videót is használnak.
Orbán Viktor, majd Magyar Péter ünnepi beszédét élőben közvetítették a Facebookon és a YouTube-on. A két politikus hivatalos oldalain elérhető adatok alapján jelentős különbség alakult ki a nézettségek között, mutatott rá a Telex.
Orbán Viktor beszédét YouTube-on 27 ezren, Facebookon 570 ezren nézték. Magyar Péter beszédére ennél jóval többen voltak kíváncsiak: YouTube-on 322 ezren, Facebookon pedig 2,2 millióan követték az élő közvetítést.
Az adatok október 24-én reggel 9:40-es állapotot mutatják.
Orbán Viktor Facebook-oldalán az ünnep napján 19 bejegyzés jelent meg a megemlékezéssel kapcsolatban. Magyar Péternél ez a szám 8 volt. A bejegyzésekre érkezett reakciók száma viszont hasonlóan alakult: Orbán oldalán 609 ezer, Magyar oldalán 613 ezer reakció érkezett péntek reggelig.
Ahogy lezajlottak az október 23-i rendezvények, máris megkezdődött a szokásos vita arról, melyik politikai oldal tudott több embert utcára vinni. Pontos, megbízható adat azonban nincs arra, hogy a pártok közül ki gyűjtötte össze a nagyobb tömeget, ezért ezt a kérdést nehéz eldönteni. Az online térben viszont összehasonlíthatók a nyilvános számok.
A Fidesz kampánystratégiájának egyik fő eleme az elmúlt időszakban az volt, hogy az interneten is minél nagyobb jelenlétet biztosítson magának.
Ennek részeként több százmillió forintos hirdetési kampányokat indítottak, létrejött a Harcosok Klubja és a digitális polgári körök, valamint rengeteg mesterséges intelligenciával készített videót is használnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:
a békecsúcs lemondását és az új amerikai szankciókat Oroszország elleni háborús cselekménynek tartja.
Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy
Trump „teljes mértékben szolidaritást vállalt az őrült Európával”.
Medvegyev szerint Washington döntései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Oroszország ellensége. Hozzátette: meglátása szerint van „egyértelmű előnye is az amerikai elnök ingájának újabb kilengésében”, mivel így még erőteljesebben lehet támadni Ukrajnát, és „nem kell tekintettel lenni a felesleges tárgyalásokra, és a győzelmet a terepen, nem pedig az íróasztal mögött elérni”.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:
a békecsúcs lemondását és az új amerikai szankciókat Oroszország elleni háborús cselekménynek tartja.
Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
