HÍREK
A Rovatból

Már a kormánynak is feltűnt, hogy baj van az üzemanyagellátással, kedden összeült az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs

Az ársapkák miatt drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, a MOL százhalombattai finomítójában pedig a nyári karbantartás óta nem tudtak visszaállni a normál üzemre.


Újra ülésezik az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs - derül ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedd reggeli Facebook-bejegyzéséből. Eközben egyre több benzinkúton fogynak ki a hatósági áras üzemanyagokból, sok helyen pedig mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

Úgy tűnik, hogy a kormánynak döntenie kell: vagy maradnak a jelenlegi hatósági árak, ami ellátási gondokhoz vezethet, vagy ebben a formában el kell engednie az ársapkákat.

Szentkirályi Alexandra reggeli bejegyzésében a szokásos kormányzati narratívát hozza, szerinte az elhibázott szankciók nyomán szöktek az egekbe az energiaárak. A kormányszóvivő azonban azt is megemlíti a bejegyzésében, hogy „a belföldi ellátás biztonsága és megfizethetősége továbbra is kulcskérdés”. Ugyan nem fejti ki, hogy pontosan minek kapcsán említi a „belföldi ellátás biztonságát”, de az elmúlt napok hírei után nehéz nem az üzemanyagokra gondolni.

A kormány még tavaly novemberben döntött, hogy befagyasztják a 95-ös benzin, illetve a gázolaj árát. Az azóta többször módosított és meghosszabbított intézkedés jelen állás szerint még december 31-ig lesz érvényben. Addig tehát literenként 480 forintért lehet tankolni 95-ös benzint, illetve gázolajat a magántulajdonú személyautókba.

Így viszont külföldről nem éri meg behozni üzemanyagot, hiszen azt itthon csak a nyomott hatósági áron lehet eladni.

A kisebb benzinkutaknak ezért mindenképpen a MOLtól kell vásárolniuk, amely az egyetlen nagykereskedő a magyar piacon, aki ezt 480 forintért kínálja nekik. A cég azonban ezen a héten sem szállít a kis kutaknak, mert indoklásuk szerint „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”.

Így a közelmúltban már

akadt olyan kis kút is, ahol egyszerre mindössze egyetlen liternyi hatósági áras üzemanyagot lehet tankolni.

Ennek oka, hogy a tulajdonos nem akar kifutni a meglévő készletéből, hiszen ha hosszabb időre be kéne zárnia készlethiány miatt, akkor akár az üzemeltetési jogot is elvehetik tőle.

Gépész László, a Függetelen Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja korábban egyszerűen „haldoklásként” jellemezte ezt a helyzetet.

Eközben a múlt héten már a Shell, sőt maga a MOL is mennyiségi korlátozásokat vezetett be a töltőállomásain. A probléma pedig már a fővárosban is megmutatkozik, hétvégén például több olyan budapesti kút is volt, ahol vagy gázolajat, vagy 95-ös benzint nem lehetett tankolni.

Hiába van tehát 480 forintos áron maximálva a 95-ös benzin és a gázolaj ára, ha emiatt ellátási gondok alakulnak ki, és kiszáradnak a kutak.

A Miniszterelnökség hétfőn már azt közölte, hogy január elsejétől

csak akkor tudják fenntartani a benzinárstopot, ha „az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan, a százhalombattai finomító pedig folyamatosan működik”.

A Dunai Finomítóban az év közepén karbantartási és felújítási munkák zajlottak, a Világgazdaság pedig kedden azt írta, hogy azóta sem tudott helyreállni a normál üzem.

A finomító tehát végül is működik, csak nem teljes kapacitáson, és a MOL a HVG érdeklődésére nem is tudott erre pontos időpontot mondani. Márpedig a magyar olajcég szerint ez a csökkentett üzemmód az egyik legfőbb oka az ország benzinkútjain tapasztalható részleges és időleges üzemanyaghiánynak.

A másik ok pedig a MOL szerint is az, hogy az ársapkák bevezetésével drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, ez pedig szerintük rengeteg új autóst hajtott a kútjaikra. A MOL szerint konkrétan jelenleg is a tavalyi forgalom közel másfélszerese a kereslet a kútjaikon.

A fokozott kereslet miatt pedig a hálózatuk 20 százalékában jelentkezett termékhiány „részlegesen, jellemzően pár óráig”.

A Miniszterelnökség válaszában szerepel feltételként az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalansága is - azt azonban a MOL sem tudta megmondani a lapnak, hogy ez alatt mit is érthet pontosan a kormány.

November közepén nagy riadalmat keltett, amikor rakétacsapás érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon, ami után le is állt a szállítás. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azonban a HVG-nek azt mondta, hogy pár napos szünet teljesen normális, és semmiféle szenzációt nem jelent.

Mindezek fényében különösen érdekesnek ígérkezik a Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs újabb ülése. Nyilván csak találgatni lehet arról, hogy születik-e döntés az ársapkákról, az viszont biztos, hogy az elmúlt napok hírei után úgy látszik a kormány is érezte, foglalkoznia kell a témával.

Grád Ottó korábban azt ATV-nek úgy fogalmazott:

„a kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályoznak, vagy üzemanyaggal látják el a piacot”.

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt is hozzátette: a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Beindult a havazás, kiderült, hogy hol és mennyi várható a következő órákban
Lehet készülni a hóember építésre, szánkózásra. Érdemes kihasználni a most lehulló havat, mert hamarosan esőben ázhatunk helyette.


Egyre többfelé indul meg a havazás,

szombat-vasárnap még számíthatunk hóra, majd a csapadék átvált esőre. A délről érkező hófelhők észak, északkelet felé terjeszkednek, még a síkvidéki részekre is jut belőle.

Mostanra mind a magasabb, mind az alacsonyabb légrétegeket hideg levegő tölti ki, így több az esély a havazásra.

A hóréteg vastagsága is vegyes lesz, erre készülhetünk:

Síkvidéken a Dunántúl északnyugati részén éjfélig jellemzően lepel-néhány cm. A Dunántúl középső, keleti részein: általában 4-5 cm-es hóréteg. A Dél-Dunántúlon: 5 cm-t meghaladó hóréteg.

A hegyekben pl. a Mecsekben, és a Dunántúli-középhegységben a 10 cm-t is meghaladhatja a hóréteg vastagsága.

A Dél-Alföldön a hó vastagsága maximum 2 cm körül lehet majd.

Vasárnap hajnalra az Északi-középhegységben és környékén fog intenzívebben havazni. Síkvidéken 5 cm, vagy azt meghaladó hóréteg várható. A hegyekben pedig 15 cm feletti hó hullhat.

Reggel, délelőtt távozik a csapadékzóna, így már csak kisebb területen lehet gyenge havazás északkeleten.

A HungaroMet Nonprofit Zrt. arra hívja fel a figyelmet, hogy a viharos szél északkeleten, valamint északnyugaton hordhatja a havat.

A térképet ITT nézheted meg.

Az Időkép előrejelzése szerint:

Vasárnapra virradóan még többfelé havazhat, keleten is vált a halmazállapot, majd napközben a csapadék szűnik, már csak északon és keleten fordulhat elő hószállingózás, gyenge havazás, a Dunántúlon kiderül az ég. A szél nyugatira-délnyugatira fordul, többfelé lehet élénk. Hajnalban -6 és +1, míg kora délután -2 és +4 fok között alakul a hőmérséklet.

Hétfőn újabb csapadéktömb érkezhet, amelyből főként az Északi-középhegységben és néhol északnyugaton számíthatunk hóra, havas esőre, másutt eső valószínű, de a reggeli órákban a Dunántúlon fagyott eső, ónos eső sem kizárt. A délies szél feltámad, északnyugaton helyenként erős lökések kísérhetik. Hajnalban országszerte fagyni fog, a hosszabb ideig derült, vastagabb hóval fedett tájakon -10 foknál is hidegebb lehet. Kora délután -1 és +9 fok között alakulhat a legmagasabb hőmérséklet.

Kedden ismét sokfelé szükség lesz az esernyőkre, átmenetileg csupán keleten, délkeleten szakadozhat fel a felhőzet rövid időszakokra. Nyugaton, északnyugaton havas eső, havazás is előfordulhat. A szél többfelé lehet élénk, délutántól a Dél-Dunántúlon erős. A maximumok 1 és 15 fok között alakulhatnak, nyugaton lesz a leghidegebb, a keleti, délkeleti határ közelében pedig a legmelegebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Gyönyörű és biztonságos” - Orbán Viktor meghívta az egész világot karácsonyozni Magyarországra
A miniszterelnök egy X-videóban invitálja az utazókat hazánkba. Posztja a napi 1 milliós eurós bírságról szól, amit Magyarországra szabtak ki.


Aki biztonságos karácsonyi úti célt keres, jöjjön Magyarországra – ezzel az üzenettel jelent meg egy videó Orbán Viktor miniszterelnök X-oldalán, számolt be róla a Tények. A kormányfő szerint a migráció elleni fellépés nemcsak a magyarok, hanem az Európába látogató turisták biztonságát is szolgálja, még akkor is, ha ezért Brüsszel napi egymillió eurós bírsággal sújtja az országot.

„Karácsony utazási célpontot keres? Keresse fel Magyarországot! Gyönyörű és a legbiztonságosabb hely Európában. Büntetést fizetünk napi 1 milliós euró brüsszeli bírságot az illegális migránsok távol tartásáért. A mi és az ideérkezők biztonságáért. Magyarország a legbiztonságosabb hely Európában”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Angol nyelvű posztjában a miniszterelnök még egyértelműbben üzent, kiemelve, hogy Magyarország nem enged az uniós nyomásnak.

„A brüsszeli bírság napi egymillió euró, amiért távol tartjuk az illegális migránsokat? Kifizetjük. A mi biztonságunkért és az ide érkezőkéért. Jobb így élni, mint félelemben. Idén karácsonykor tapasztalja meg Európát úgy, amilyennek lennie kellene – Magyarországon” – emelte ki.

A miniszterelnök által említett szankciót az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban szabta ki, miután megállapította, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsérti az uniós menekültügyi szabályokat. A döntés egy 200 millió eurós átalánybírságból és egy napi egymillió eurós bírságból áll, amelyet a szabályok betartásáig kell fizetni. Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben közölte, hogy mivel Budapest nem fizet, megindítja az eljárást, hogy a bírság összegét levonja a Magyarországnak járó uniós támogatásokból.

A kormányfő állítását, miszerint Magyarország a legbiztonságosabb hely Európában, a nemzetközi felmérések árnyalják. Bár a Numbeo és a Global Peace Index 2025-ös listáin is a világ legbiztonságosabb országai között szerepel, Európán belül több északi és közép-európai ország is megelőzi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ütnek, vágnak ott, ahol tudnak” - először szólaltak meg a Tisza egymással versenyző jelöltjei
Magyar Péter ugyan arról beszélt, nem adnak interjút, a 444-nek Hajdúböszörményben mégis sikerült szóra bírnia a három indulót. Azt mondták, sokan nagy kockázatot vállaltak a jelöltséggel, de kockázat nélkül nincs nyereség.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 22.



Most szólaltak meg először a TISZA Párt jelöltaspiránsai, miután korábban Magyar Péter azt kérte tőlük, ne nyilatkozzanak addig, amíg el nem dől, ki lesz a végleges befutó. A 444-nek Hajdúböszörményben sikerült szóra bírnia a három versenybe szálló jelöltet.

A Tisza Párt Hajdú-Bihar 6. számú választókerületének előválasztásán Göröghné Bocskai Éva, Hajdúböszörmény hivatalban lévő polgármestere, Abari Máté 28 éves agrárvállalkozó, és Dr. Sós Csaba egyetemi oktató indult.

A polgármester 2024 nyarán függetlenként, 48,87 százalékos eredménnyel győzte le a várost húsz éven át vezető fideszes Kiss Attilát, aki 43,97 százalékot szerzett. Miután kiderült, hogy Göröghné részt vesz a Tisza előválasztásán, az alpolgármester, Nagy Zoltán azonnal lemondott. A korábbi helyi megállapodásra hivatkozott, amiben pártsemlegességet vállaltak.

„Ez az egyetlen választási lehetőségem van. Ha ezt nem teszem meg, akkor ez a város gyakorlatilag csődbe megy” – indokolta lépését a lapnak a polgármester.

Azt állítja, több, a régi városvezetéshez köthető súlyos szabálytalanságot és túlárazást tárt fel, a várost pedig jelentős visszafizetési kötelezettségek terhelik.

„Azt hittem megőrülök, amikor megláttam, hogy az egyik helyi vezető fizetése több mint 7,8 millió forint volt havonta” – mondta korábban Göröghné. Állítása szerint a városra „már több mint 300 millió forintnyi bírságot szabtak ki”, és a vitatott pályázati tételek miatt a teljes büntetés akár a 800 millió forintot is elérheti. A polgármester ezt a helyzetet nevezte meg egyik fő okaként, amiért a TISZA Párt színeiben indulva keres megoldást a város problémáira. Szerinte a változáshoz a TISZA győzelme kell.

Magyar Péter arról szóló állításait, hogy a jelölteket és a családtagjaikat is próbálják megfélemlíteni, az egyik induló is megerősítette.

„Ma odáig süllyedt a rettegő hatalom és az orbáni propaganda, hogy már nemcsak a jelöltjeinket zaklatják személyesen és telefonon is, hanem a családtagjaikat is”

– fogalmazott Dr. Sós Csaba. Abari Máté szerint őt nem érték támadások, de van olyan jelölttársa, akit „propagandisták hívogattak”.

A családok sem nyugodtak bele könnyen. „Nagyon féltenek – jogosan –, hiszen látjuk, hogy azért ütnek, vágnak ott, ahol tudnak” – mondta Göröghné Bocskai Éva a gyerekei reakciójáról. Dr. Sós Csaba elárulta, „aggódó szavakat” kapott, de összességében bátorították. Hozzátette: „azért azt tudni kell, hogy sokan nagy kockázatot vállaltak ezzel, különösen, akik önkormányzati, állami intézményekben dolgoznak, de kockázat nélkül nincs nyereség, és valamikor el kell indulnunk ezen az úton”.

A hangulat viszont szerintük fordul. A jelöltek azt emlegették, hogy 2022-ben ugyan a Fidesz 58 százalékot szerzett a helyi országgyűlési választókerületben, a 2024-es EP-választáson a TISZA Párt már 32 százalékot szerzett Hajdúböszörményben.

A kampányuk különösen összetartó. „Mi nem ellenfelek, hanem csapattársak vagyunk” – mondta Abari, majd hozzátette: „Utána egymást fogjuk segíteni, ez egyértelmű. Az a fontos, hogy a TISZA nyerjen minden körülmények között.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Más feladat, más parancs” – Ezzel magyarázzák, miért cserélték le a milliárdos film katonai szakértőjét, miután bírálta a minisztériumot
Pálinkás Szilveszter századost még a díszbemutatóra sem hívták meg a közpénzmilliárdokból készült filmre. A minisztérium szerint vannak nála hitelesebb, Afganisztánt is megjárt szakértők.


Alig egy nappal a Sárkányok Kabul felett csütörtöki mozibemutatója után derült ki, hogy a film kommunikációjából megpróbálják kihagyni a forgatáson kulcsszerepet játszó katonai szakértőt, Pálinkás Szilvesztert. A századost azután szorították háttérbe, hogy nyáron bírálta a Honvédelmi Minisztérium vezetését és benyújtotta leszerelési kérelmét – írta meg a Telex.

A producer és a Honvédelmi Minisztérium (HM) ráadásul egymásnak ellentmondó magyarázatot adott a katonák filmbéli részvételére. Míg Lajos Tamás producer azt állította, a katonák parancsot teljesítenek, a HM Sajtóosztálya szerint „a katonák önkéntesen, jelentkezés alapján vettek részt” a filmben, és civil szerződést kötöttek velük. A minisztérium kommunikációjában és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Facebook-posztjában már két másik katonai szakértő, dr. Bali Tamás dandártábornok és Simon Péter ezredes szerepel, Pálinkás nevét nem említik. Információk szerint egyikük sem vett részt a forgatáson.

Pálinkás Szilveszter állítása szerint nem parancsra, hanem a Sárkányok Produkció Kft.-vel kötött civil szerződés alapján dolgozott a filmen, a stáblistán pedig az alkotók csak színészként tüntették fel. A százados elmondta:

„Nem szeretnék összefüggést feltételezni, de a leszerelési kérelmem benyújtása után a produkció nem keresett többet a filmmel kapcsolatban, és nem kaptam meghívást a díszbemutatóra sem.”

Ehhez képest Lajos Tamás producer májusban még kiemelte a katona szerepét. „A szereplők kiválasztásában szerepet játszott a fizikai állóképesség, ehhez komoly segítséget nyújtott szakmai konzulensünk, Pálinkás Szilveszter főhadnagy” – nyilatkozta akkor. Mostani álláspontja szerint azonban a HM döntött a kommunikációs váltásról.

„A forgatás alatt Pálinkás Szilveszter volt a szakértő, most meg az ezredes úr. Más feladat, más parancs”

– fogalmazott.

A Honvédelmi Minisztérium azzal indokolta a váltást, hogy Bali Tamás és Simon Péter szolgáltak Afganisztánban, ellentétben Pálinkással, ezért „szakmailag mindkettőjüket hitelesebb megszólalónak tekintjük”. A minisztérium szerint Pálinkás alacsonyabb rendfokozata tette lehetővé, hogy a forgatáson folyamatosan jelen legyen, és tanácsokat adjon „az alaki mozgásokhoz, öltözködési és koordinált katonai csapatmozgásokhoz”.

Pálinkás Szilveszter 2017-ben csatlakozott a honvédséghez, szolgált Szolnokon, elvégezte a brit királyi katonai akadémiát Sandhurstben, majd az Egyesült Államokban képezte tovább magát. Később a Honvédelmi Minisztériumba került, ahol közvetlen parancsnoka Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter lett. Nyáron nyújtotta be leszerelési kérelmét, amit a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva elutasítottak. „Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam” – mondta akkor a Telexnek.

A Sárkányok Kabul felett című film közel 5,8 milliárd forintos költségvetésből készült, nagyrészt közpénzből, az MTVA, a Nemzeti Filmintézet és a kormány támogatásával. A produkciót egy másik ügy is beárnyékolja: a forgatásról eltűnt két érzékeny haditechnikai eszköz a honvédség újdörögdi bázisáról. Az ügyben a Tapolcai Rendőrkapitányság lopás gyanúja miatt nyomoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: