HÍREK
A Rovatból

Már a kormánynak is feltűnt, hogy baj van az üzemanyagellátással, kedden összeült az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs

Az ársapkák miatt drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, a MOL százhalombattai finomítójában pedig a nyári karbantartás óta nem tudtak visszaállni a normál üzemre.


Újra ülésezik az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs - derül ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedd reggeli Facebook-bejegyzéséből. Eközben egyre több benzinkúton fogynak ki a hatósági áras üzemanyagokból, sok helyen pedig mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

Úgy tűnik, hogy a kormánynak döntenie kell: vagy maradnak a jelenlegi hatósági árak, ami ellátási gondokhoz vezethet, vagy ebben a formában el kell engednie az ársapkákat.

Szentkirályi Alexandra reggeli bejegyzésében a szokásos kormányzati narratívát hozza, szerinte az elhibázott szankciók nyomán szöktek az egekbe az energiaárak. A kormányszóvivő azonban azt is megemlíti a bejegyzésében, hogy „a belföldi ellátás biztonsága és megfizethetősége továbbra is kulcskérdés”. Ugyan nem fejti ki, hogy pontosan minek kapcsán említi a „belföldi ellátás biztonságát”, de az elmúlt napok hírei után nehéz nem az üzemanyagokra gondolni.

A kormány még tavaly novemberben döntött, hogy befagyasztják a 95-ös benzin, illetve a gázolaj árát. Az azóta többször módosított és meghosszabbított intézkedés jelen állás szerint még december 31-ig lesz érvényben. Addig tehát literenként 480 forintért lehet tankolni 95-ös benzint, illetve gázolajat a magántulajdonú személyautókba.

Így viszont külföldről nem éri meg behozni üzemanyagot, hiszen azt itthon csak a nyomott hatósági áron lehet eladni.

A kisebb benzinkutaknak ezért mindenképpen a MOLtól kell vásárolniuk, amely az egyetlen nagykereskedő a magyar piacon, aki ezt 480 forintért kínálja nekik. A cég azonban ezen a héten sem szállít a kis kutaknak, mert indoklásuk szerint „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”.

Így a közelmúltban már

akadt olyan kis kút is, ahol egyszerre mindössze egyetlen liternyi hatósági áras üzemanyagot lehet tankolni.

Ennek oka, hogy a tulajdonos nem akar kifutni a meglévő készletéből, hiszen ha hosszabb időre be kéne zárnia készlethiány miatt, akkor akár az üzemeltetési jogot is elvehetik tőle.

Gépész László, a Függetelen Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja korábban egyszerűen „haldoklásként” jellemezte ezt a helyzetet.

Eközben a múlt héten már a Shell, sőt maga a MOL is mennyiségi korlátozásokat vezetett be a töltőállomásain. A probléma pedig már a fővárosban is megmutatkozik, hétvégén például több olyan budapesti kút is volt, ahol vagy gázolajat, vagy 95-ös benzint nem lehetett tankolni.

Hiába van tehát 480 forintos áron maximálva a 95-ös benzin és a gázolaj ára, ha emiatt ellátási gondok alakulnak ki, és kiszáradnak a kutak.

A Miniszterelnökség hétfőn már azt közölte, hogy január elsejétől

csak akkor tudják fenntartani a benzinárstopot, ha „az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan, a százhalombattai finomító pedig folyamatosan működik”.

A Dunai Finomítóban az év közepén karbantartási és felújítási munkák zajlottak, a Világgazdaság pedig kedden azt írta, hogy azóta sem tudott helyreállni a normál üzem.

A finomító tehát végül is működik, csak nem teljes kapacitáson, és a MOL a HVG érdeklődésére nem is tudott erre pontos időpontot mondani. Márpedig a magyar olajcég szerint ez a csökkentett üzemmód az egyik legfőbb oka az ország benzinkútjain tapasztalható részleges és időleges üzemanyaghiánynak.

A másik ok pedig a MOL szerint is az, hogy az ársapkák bevezetésével drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, ez pedig szerintük rengeteg új autóst hajtott a kútjaikra. A MOL szerint konkrétan jelenleg is a tavalyi forgalom közel másfélszerese a kereslet a kútjaikon.

A fokozott kereslet miatt pedig a hálózatuk 20 százalékában jelentkezett termékhiány „részlegesen, jellemzően pár óráig”.

A Miniszterelnökség válaszában szerepel feltételként az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalansága is - azt azonban a MOL sem tudta megmondani a lapnak, hogy ez alatt mit is érthet pontosan a kormány.

November közepén nagy riadalmat keltett, amikor rakétacsapás érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon, ami után le is állt a szállítás. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azonban a HVG-nek azt mondta, hogy pár napos szünet teljesen normális, és semmiféle szenzációt nem jelent.

Mindezek fényében különösen érdekesnek ígérkezik a Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs újabb ülése. Nyilván csak találgatni lehet arról, hogy születik-e döntés az ársapkákról, az viszont biztos, hogy az elmúlt napok hírei után úgy látszik a kormány is érezte, foglalkoznia kell a témával.

Grád Ottó korábban azt ATV-nek úgy fogalmazott:

„a kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályoznak, vagy üzemanyaggal látják el a piacot”.

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt is hozzátette: a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyarország nincs a listán: kiadták az amerikaiak a szankciós mentességeket, miközben a magyar kormány a szóbeli ígéretben bízik
Jövő pénteken lejár a határidő, de Magyarországnak még mindig nincs papírja a mentességről. Eközben Bulgária és Kazahsztán is konkrét, írásos engedélyt kapott Washingtontól.


Ketyeg az óra a magyar kormány számára: jövő pénteken, november 21-én lépnek életbe az orosz olajcégek elleni amerikai szankciók, de Magyarország továbbra sem szerepel azon az írásos listán, amelyet Washington pénteken tett közzé az ideiglenes mentességet kapó országokról és vállalatokról.

Az Egyesült Államok négy konkrét engedélyt adott ki, hogy megelőzze az ellátási zavarokat a Rosznyeft és a Lukoil elleni intézkedések bevezetésekor. Ezek mindegyike határozott időre szól: Bulgária a Lukoil burgaszi finomítójának működtetésére 2026. április 29-ig kapott haladékot, a Lukoil több mint 5000 külföldi benzinkútja pedig 2025. december 13-ig működhet zavartalanul. Kazahsztán az olajmezőinek és vezetékeinek üzemeltetésére kapott engedélyt, a Lukoil International európai központjának eladását pedig szintén előkészíthetik, bár a végső tranzakcióhoz újabb jóváhagyás kell.

A magyar kormány ezzel szemben egy határidő nélküli, szóbeli megállapodásra hivatkozik, amely a november 7-i washingtoni látogatáson született. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a mentesség addig érvényes, amíg Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök hivatalban van, a két vezető kézfogással szentesítette az egyezséget, annak írásba foglalása pedig csupán technikai kérdés.

Ezt az álláspontot árnyalja Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozata, aki szerint a felmentés egy évre szól, és az olaj- és gázvezetékekre vonatkozóan ideiglenes jellegű. A kommunikációs zavarok miatt Gulyás Gergely miniszter bejelentette, Szijjártó Péter hivatalosan is felveszi a kapcsolatot amerikai kollégájával. Orbán Viktor miniszterelnök pedig jelezte, szerinte „a főnök”, azaz Trump szava dönt - írta a 24.hu.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) október 22-én jelentette be a Lukoil és a Rosznyeft elleni szankciókat. Ezzel egy időben több átmeneti engedélyt is kiadott, amelyek egységesen 2025. november 21-én járnak le, ez adja a mostani határidő súlyát. A magyar kormány határozatlan idejű mentességről szóló kommunikációjával szemben több nemzetközi forrás is egyéves felmentésről írt, főként a vezetékes energiaszállítások esetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor eddig nem látott felvételeket osztott meg a győri gyűlésről
A zenés videóban megmutatják, mi minden történt a kulisszák mögött. Láthatjuk a miniszterelnök elhíresült rajzával díszített ruhadarabokat, Radics Gigit énekelni, és Curtist beköszönni.


Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor szombaton a Digitális Polgári Körök győri találkozóján vett részt, ahol elsősorban a háború veszélyéről és migrációs kérdésekről osztotta meg véleményét az egybegyűltekkel. Vasárnap a Facebook-oldalán számos fotót megosztott az eseményről, később pedig egy videós összefoglaló is megjelent a kulisszatitkokról.

„Eddig nem látott felvételek a Háborúellenes gyűlés backstage-ből”

– olvasható a miniszterelnök bejegyzésében.

A felvételeken láthatjuk például az elhíresült rajzaival díszített ruhadarabokat, az előkészületek közben vicceskedő stábtagokat és a miniszterelnök megérkezését a helyszínre. A videóban feltűnik Radics Gigi, Rákay Philip és Curtis is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor kiszúrta egy Orbán-interjú önellentmondását a „primitív” trójai falovazásról és Brüsszel bábjáról
A politikai elemző azonnal lecsapott a miniszterelnök szavaira. A német Axel Springernek adott interjúban hangzott el a két kijelentés. Az interjúban egy másik, korábban már felvetett téma is előkerült: az amerikai védőpajzs szükségessége.


Egy éles ellentmondásra hívta fel a figyelmet Török Gábor politikai elemző Orbán Viktor miniszterelnök szombat éjjel megjelent interjújával kapcsolatban. A kormányfő az Axel Springer német kiadóvállalat vezérigazgatójának, Mathias Döpfnernek a Youtube-csatornáján arról beszélt, hogy leegyszerűsítőnek és primitívnek tartja, ha valakinek a véleményét azzal próbálják hitelteleníteni, hogy egy külső hatalom trójai falovának nevezik.

„A trójai faló érvelés nagyon egyszerű gondolkodásra vall, primitív. Ha nincsenek komoly érveid a háborúról folytatott beszélgetésben, mondjuk ennek az embernek más a véleménye, mint az enyém, akkor azt mondom rá, hogy Putyin trójai falova. Ez nagyon primitív”

– jelentette ki a miniszterelnök.

Török Gábor egy vasárnapi Facebook-bejegyzésében – amelyről a 24.hu is beszámolt – rámutatott, hogy

Orbán Viktor ugyanebben a beszélgetésben egy nagyon hasonló érvelést használt politikai ellenfelével, Magyar Péterrel szemben. A miniszterelnök szerint: „Magyart Brüsszelben finanszírozzák és tartják fenn, Brüsszel érdekelt a magyar kormányváltásban, és Magyar Brüsszel bábminiszterelnöke lenne.”

Az interjúban egy másik, korábban már felvetett téma is előkerült: az amerikai védőpajzs szükségessége. Orbán Viktor ezt azzal indokolta, hogy Magyarország történelmi okokból, Trianon és az első világháború következményei miatt sérülékeny. „Mint tudja, Magyarország szegény ország” – mondta, hozzátéve, hogy az országnak mindig szüksége van valamilyen biztonsági hálóra. Arra a felvetésre, hogy ezt a védelmet miért nem az Európai Unió nyújtja, úgy reagált, hogy Brüsszel zsarolja Magyarországot, ezért a védőpajzsra éppen „az EU miatt és Brüsszel ellen” van szükség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nagy rekordot dönt a magyar reptér a kínai csomagokkal, de Brüsszel egyetlen tollvonással véget vethet a bulinak
Évente több százmillió csomag érkezik hazánkba, amivel logisztikai központtá váltunk. De a brüsszeli döntés miatt a jövőben a vásárlók fizethetik a cechet.


Az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszterei csütörtökön megállapodtak, hogy eltörlik a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, ezzel véget vetve a filléres kínai termékek korszakának. Bár a teljes reform csak 2028-ban lépne életbe, a tanács már jövőre bevezetne egy átmeneti rendszert, ami alapjaiban írhatja át az európai online vásárlási piacot.

Erről éppen akkor döntöttek, amikor Magyarország a jellemzően Kínából érkező e-kereskedelmi küldemények egyik legfontosabb regionális elosztóközpontjává vált.

A Telex által közölt adatok szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén október 31-ig már 165 millió ilyen csomagot regisztrált, amelyeknek csupán 16 százaléka, 26 millió darab maradt belföldön, a többit más uniós országokba szállították tovább. A növekedés mértékét jól mutatja, hogy míg 2022-ben 39 millió, 2023-ban 81 millió, tavaly pedig 136 millió csomag érkezett az unión kívülről.

Ennek a forgalomnak a motorja egyértelműen a budapesti repülőtér, mivel a küldemények több mint 90 százaléka légi úton jön

- írja a 24.hu.

A Budapest Airport 2025 első felében rekordot jelentő 200 ezer tonna légiárut kezelt, ami 50 százalékos növekedés 2024 azonos időszakához képest, és önmagában kiteszi a teljes 2023-as év forgalmát. Iparági szakértők szerint a reptér a távol-keleti csomagok kelet-közép-európai gyűjtő-elosztó központja lett, ahonnan Ausztriába, Szlovákiába és a nyugat-balkáni régióba is szállítanak tovább.

Az állam 2024 júniusában 3,1 milliárd euróért vásárolta vissza a repülőteret, és a kormánynak komoly fejlesztési tervei vannak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette egy új, 0,4-1 milliárd euró értékű áruszállító reptér megépítését, mivel a megnövekedett utasforgalom miatt a jelenlegi kapacitások már nem elegendőek. A miniszter szerint a légiáru-forgalom 84 százaléka Ázsiából és az Egyesült Államokból érkezik, ezen belül 43 százalék Kínából, ezért a koncessziós pályázaton főként keleti befektetőkre számítanak.

A csomagáradat mögött az olyan webáruházak állnak, mint a Shein és a Temu. Az Európai Unióba 2024-ben összesen 4,6 milliárd vámmentes küldemény érkezett, ezek 91 százaléka Kínából. A hatalmas mennyiség kezelése komoly kihívás elé állítja a vámhivatalokat. Az Európai Unió Tanácsa szerint

az importőrök tömegesen értékelik alul a küldeményeket, hogy a 150 eurós határ alatt maradjanak, az Európai Bizottság pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a rengeteg csomag miatt több, az uniós biztonsági előírásoknak nem megfelelő termék is átjuthat a határon.

A Financial Times arról ír, hogy vámmentesség eltörlése már 2023-ban felmerült, de a döntés a tagállamok közötti vita miatt egészen mostanáig váratott magára, mivel nem tudtak megegyezni a vámokból származó bevétel elosztásáról.

A Budapest Airport a Telex megkeresésére azt írta, véleményük szerint a vámmentesség megszűnése nem jelentene számottevő többletköltséget az importőröknek.

„Az online vásárlás mára alapvető fogyasztói szokássá vált, a légi úton szállított áruk mintegy 20 százaléka e-kereskedelmi küldemény.

A repülőtér kiemelten kezeli ezt a szegmenst, miközben tovább fejleszti cargo tevékenységét olyan iparágak logisztikai támogatására, mint az autógyártás, elektronika, gyógyszeripar vagy a minőségi élelmiszerexport” – közölték.


Link másolása
KÖVESS MINKET: