HÍREK
A Rovatból

Már a kormánynak is feltűnt, hogy baj van az üzemanyagellátással, kedden összeült az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs

Az ársapkák miatt drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, a MOL százhalombattai finomítójában pedig a nyári karbantartás óta nem tudtak visszaállni a normál üzemre.


Újra ülésezik az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs - derül ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedd reggeli Facebook-bejegyzéséből. Eközben egyre több benzinkúton fogynak ki a hatósági áras üzemanyagokból, sok helyen pedig mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

Úgy tűnik, hogy a kormánynak döntenie kell: vagy maradnak a jelenlegi hatósági árak, ami ellátási gondokhoz vezethet, vagy ebben a formában el kell engednie az ársapkákat.

Szentkirályi Alexandra reggeli bejegyzésében a szokásos kormányzati narratívát hozza, szerinte az elhibázott szankciók nyomán szöktek az egekbe az energiaárak. A kormányszóvivő azonban azt is megemlíti a bejegyzésében, hogy „a belföldi ellátás biztonsága és megfizethetősége továbbra is kulcskérdés”. Ugyan nem fejti ki, hogy pontosan minek kapcsán említi a „belföldi ellátás biztonságát”, de az elmúlt napok hírei után nehéz nem az üzemanyagokra gondolni.

A kormány még tavaly novemberben döntött, hogy befagyasztják a 95-ös benzin, illetve a gázolaj árát. Az azóta többször módosított és meghosszabbított intézkedés jelen állás szerint még december 31-ig lesz érvényben. Addig tehát literenként 480 forintért lehet tankolni 95-ös benzint, illetve gázolajat a magántulajdonú személyautókba.

Így viszont külföldről nem éri meg behozni üzemanyagot, hiszen azt itthon csak a nyomott hatósági áron lehet eladni.

A kisebb benzinkutaknak ezért mindenképpen a MOLtól kell vásárolniuk, amely az egyetlen nagykereskedő a magyar piacon, aki ezt 480 forintért kínálja nekik. A cég azonban ezen a héten sem szállít a kis kutaknak, mert indoklásuk szerint „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”.

Így a közelmúltban már

akadt olyan kis kút is, ahol egyszerre mindössze egyetlen liternyi hatósági áras üzemanyagot lehet tankolni.

Ennek oka, hogy a tulajdonos nem akar kifutni a meglévő készletéből, hiszen ha hosszabb időre be kéne zárnia készlethiány miatt, akkor akár az üzemeltetési jogot is elvehetik tőle.

Gépész László, a Függetelen Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja korábban egyszerűen „haldoklásként” jellemezte ezt a helyzetet.

Eközben a múlt héten már a Shell, sőt maga a MOL is mennyiségi korlátozásokat vezetett be a töltőállomásain. A probléma pedig már a fővárosban is megmutatkozik, hétvégén például több olyan budapesti kút is volt, ahol vagy gázolajat, vagy 95-ös benzint nem lehetett tankolni.

Hiába van tehát 480 forintos áron maximálva a 95-ös benzin és a gázolaj ára, ha emiatt ellátási gondok alakulnak ki, és kiszáradnak a kutak.

A Miniszterelnökség hétfőn már azt közölte, hogy január elsejétől

csak akkor tudják fenntartani a benzinárstopot, ha „az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan, a százhalombattai finomító pedig folyamatosan működik”.

A Dunai Finomítóban az év közepén karbantartási és felújítási munkák zajlottak, a Világgazdaság pedig kedden azt írta, hogy azóta sem tudott helyreállni a normál üzem.

A finomító tehát végül is működik, csak nem teljes kapacitáson, és a MOL a HVG érdeklődésére nem is tudott erre pontos időpontot mondani. Márpedig a magyar olajcég szerint ez a csökkentett üzemmód az egyik legfőbb oka az ország benzinkútjain tapasztalható részleges és időleges üzemanyaghiánynak.

A másik ok pedig a MOL szerint is az, hogy az ársapkák bevezetésével drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, ez pedig szerintük rengeteg új autóst hajtott a kútjaikra. A MOL szerint konkrétan jelenleg is a tavalyi forgalom közel másfélszerese a kereslet a kútjaikon.

A fokozott kereslet miatt pedig a hálózatuk 20 százalékában jelentkezett termékhiány „részlegesen, jellemzően pár óráig”.

A Miniszterelnökség válaszában szerepel feltételként az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalansága is - azt azonban a MOL sem tudta megmondani a lapnak, hogy ez alatt mit is érthet pontosan a kormány.

November közepén nagy riadalmat keltett, amikor rakétacsapás érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon, ami után le is állt a szállítás. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azonban a HVG-nek azt mondta, hogy pár napos szünet teljesen normális, és semmiféle szenzációt nem jelent.

Mindezek fényében különösen érdekesnek ígérkezik a Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs újabb ülése. Nyilván csak találgatni lehet arról, hogy születik-e döntés az ársapkákról, az viszont biztos, hogy az elmúlt napok hírei után úgy látszik a kormány is érezte, foglalkoznia kell a témával.

Grád Ottó korábban azt ATV-nek úgy fogalmazott:

„a kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályoznak, vagy üzemanyaggal látják el a piacot”.

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt is hozzátette: a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rost Andrea kihagyta a 200 milliósra becsült házát a vagyonnyilatkozatából
Az operaénekes-kormánybiztos a hatályos szabályok szerint jogszerűen járt el. Aszerint ugyanis „nem kell feltüntetni azt az ingatlant, amelyet a nyilatkozatot adó, illetve családtagja életvitelszerűen vagy tartós jelleggel lakhatás céljából használ”.


Több százmilliós értékű lakás maradt ki Rost Andrea vagyonnyilatkozatából, a hatályos szabályok szerint viszont ez jogszerű. A hétfőn nyilvánosságra hozott képviselői vagyonnyilatkozatok közül az operaénekes, országgyűlési képviselő és a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztos dokumentumából hiányzik egy nagy értékű ingatlan – írja a Blikk.

A lapot egy olvasójuk értesítette arról, hogy a művész nem tüntette fel a solymári házat, amelyben él, és ahol korábban többször fogadott már tévéstábokat is. Az olvasó leírása szerint egy felújított, kétszintes egykori sváb parasztházról van szó.

„Tényleg csodálatos ház, amely méltó is egy ilyen szép karriert befutott művészhez. Éppen ezért nem értem, miért nem került bele a művésznő vagyonnyilatkozatába” – jegyezte meg.

A nyilvánosan elérhető tulajdoni lap szerint az ingatlan 2019 júliusa óta van Rost Andrea teljes tulajdonában. A lap által megkérdezett

ingatlanszakértő úgy becsülte, a ház most 200-220 millió forintot érhet.

A szakember szerint Solymár kiemelt terület, ahol a négyzetméterárak 650-700 ezer forinttól akár egymillióig is terjedhetnek.

Rost Andrea a hatályos szabályok szerint jogszerűen járt el, a parlament honlapján is elérhető útmutató ugyanis kimondja: „nem kell feltüntetni azt az ingatlant, amelyet a nyilatkozatot adó, illetve családtagja életvitelszerűen vagy tartós jelleggel lakhatás céljából használ”.

Ezzel a lehetőséggel azonban nem mindenki élt: többek között Csézy, Nagy Ervin, a fideszes Németh Balázs, valamint Orbán Viktor és Magyar Péter is feltüntette azt az ingatlant, amelyben él.

Az eset rávilágít a rendszer egyik sokat kritizált pontjára, ami miatt a politikusok vagyoni helyzetéről a nyilvánosság nem kap teljes képet. A rendszer hibáit már a legmagasabb szinten is elismerték. Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a saját vagyonnyilatkozatában jelezte, hogy változásra van szükség.

A dokumentum „Egyéb közlendők” rovatába a következő megjegyzést írta: „A jelen vagyonnyilatkozatnak az Ogytvben korábban meghatározott adattartalmát alkalmatlannak tartom bárki vagyoni helyzetének vagy vagyongyarapodásának a megállapítására. Támogatni fogom az igényelt adatok körének átdolgozását.”

Forsthoffer Ágnes már a mostani ügy előtt is nyíltan bírálta a szabályozást, mondván, az elavult és „egy korrupcióban érdekelt hatalom érdekeit szolgálta”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Orbán apja visszavonta a beadványát, én a feljelentésemet nem fogom
A korábbi országgyűlési képviselő szerint Orbán Győző visszalépett az adatvédelmi hatóságnál tett beadványától, amit a hatvanpusztai birtokról készült felvételek miatt indított. Hadházy viszont a műemlékrombolás és költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentéseit fenntartja.


Hadházy Ákos péntek reggel közzétett Facebook-posztjában arról írt, hogy Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző visszavonta az adatvédelmi hatóságnál (NAIH) tett beadványát. Ezt azért tette korábban, mert Hadházy képeket és videókat tett közzé a hatvanpusztai birtokról.

A korábbi országgyűlési képviselő szerint a beadvány végül hasznosnak bizonyult.

„Részletesen felsorolta benne a posztjaimat és ezzel megerősítette az ott közzétett fotók és videók hitelességét is.”

Azt írta, nem tudja, miért vonta vissza Orbán Győző a bejelentését. „Talán a fia veresége után már nem olyan magabiztos, már nem bízik Péterfalvi Attilában, vagy csak szeretne lapítani inkább.”

„Akárhogy is: én viszont természetesen nem vontam vissza a műemlékrombolás és az azt engedélyező hivatali visszaélés miatti feljelentést, illetve a héten az általam közzétett dokumentumok alapján a Transparency a túlárazott kőszállítások miatt is beadta a feljelentést” – fogalmazott.

Szerinte Orbán Győző ezekben az ügyekben „csak társtettes”, a főszereplő pedig az az ember, aki magabiztosan nyilatkozza, hogy nem fog börtönbe kerülni.

„De mindannyian tudjuk: teljes és valódi rendszerváltás EGYIK, de fontos és szimbolikus feltétele az, hogy Hatvanpusztától megszabadítsuk az Orbán klánt és végre szabadon bejárhassa mindenki a lerombolt műemlékek helyén az adófizetők pénzén felépített kastélykomplexumot”.

2025 szeptemberében a rendőrség elutasította Hadházy műemlékrombolás gyanújával tett feljelentését. A politikus június 2-án újabb feljelentést tett hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanújával a Dolomit Kft. és a V-Híd szerződéseire hivatkozva, miután márciusban kiderült, hogy Orbán Győző cége is része az M1-es autópálya bővítéséhez kapcsolódó kőbeszállítási láncnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Panyi Szabolcs: Leváltotta a polgári titkosszolgálatok vezetőit a Magyar-kormány
Az oknyomozó újságíró értesülése szerint minden polgári titkosszolgálat, így az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját is menesztették. Az új vezetőkről egyelőre nincs hír, a felmentésről szóló információkat sem erősítették meg hivatalosan.


A Magyar-kormány felmentette a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóit – írta Facebook-oldalán Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.

Állítása szerint értesüléseit több kormányzati és nemzetbiztonsági forrás is megerősítette.

Az utódokról egyelőre nem tud semmit.

Megemlíti, hogy tegnap vált ismertté, hogy Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt fogja ellátni Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó csapatában a titkosszolgálatok szakmai felügyeletét.

Panyi a hírszerzés vezetőjének (Információs Hivatal főigazgatójának) leváltásáról már hetekkel korábban is írt, őt viszont szerinte a többi főigazgatónál korábban, csendben menesztették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nehezebb időszak elé nézünk” – Orbán Balázs üzent az MCC jövőjéről
A Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke egy diplomaosztóról szóló posztban írt az intézmény előtt álló kihívásokról. Kijelentette, hogy „az MCC nem vagyon, hanem értékek, közösség, kiállás és egy különleges módszertan”.


„Soha nem adjuk fel az álmainkat!” – ezzel a felütéssel posztolt Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke az intézmény diplomaosztójáról.

Azt írta, a fiatalokat nem a jegyeik és a diploma minősítése határozzák meg, hanem az, hogy mit tesznek az álmaikért.

„Az MCC-ben végzett fiataloknak komoly álmaik vannak, és készek tenni értük: hisznek Magyarországban, a saját tehetségükben, a közösen vallott értékek erejében és a tudás hatalmában.”

Az intézmény hitvallását idézve kifejtette: „Hiszünk abban, hogy az oktatás nem intézményirányítási kérdés, hanem értékek és a tudás komplex és egyéni átadása – erre biztosít lehetőséget az MCC. Hiszünk abban, hogy a tanulás nem magányos, hanem közösségi élmény.” Hozzátette, az MCC ingyenes képzései 30 helyszínen érhetők el a Kárpát-medencében.

Orbán kitért arra is, hogy a „magyarnak lenni országhatáron átívelő felelősség”, ezért lehetőséget adnak a határon túli diákokkal való találkozásra. Az épített örökség védelme kapcsán megemlítette, hogy történelmi épületek tucatjait tették rendbe.

Büszkék az MCC és diákjai nemzetközi teljesítményére, melynek köszönhetően a világ legjobb egyetemein tanulhatnak a fiatalok, és az elmúlt években „egész nyugati világ megismerte az MCC intézményét”.

„Bár most nehezebb időszak elé nézünk, továbbra is kiállunk közösségünk és értékeink mellett.”

„Tudomásul vesszük, hogy vannak olyanok, akik szerint kevesebb támogatás jár ennek a munkának. Rengetegen vannak olyanok, akik másképpen gondolják” – fogalmazott.

„Az MCC nem vagyon, hanem értékek, közösség, kiállás és egy különleges módszertan.”

A posztot azzal zárta, hogy az MCC következő 30 éve is „hatalmas siker lesz”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk