HÍREK
A Rovatból

Már a kormánynak is feltűnt, hogy baj van az üzemanyagellátással, kedden összeült az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs

Az ársapkák miatt drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, a MOL százhalombattai finomítójában pedig a nyári karbantartás óta nem tudtak visszaállni a normál üzemre.


Újra ülésezik az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs - derül ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedd reggeli Facebook-bejegyzéséből. Eközben egyre több benzinkúton fogynak ki a hatósági áras üzemanyagokból, sok helyen pedig mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

Úgy tűnik, hogy a kormánynak döntenie kell: vagy maradnak a jelenlegi hatósági árak, ami ellátási gondokhoz vezethet, vagy ebben a formában el kell engednie az ársapkákat.

Szentkirályi Alexandra reggeli bejegyzésében a szokásos kormányzati narratívát hozza, szerinte az elhibázott szankciók nyomán szöktek az egekbe az energiaárak. A kormányszóvivő azonban azt is megemlíti a bejegyzésében, hogy „a belföldi ellátás biztonsága és megfizethetősége továbbra is kulcskérdés”. Ugyan nem fejti ki, hogy pontosan minek kapcsán említi a „belföldi ellátás biztonságát”, de az elmúlt napok hírei után nehéz nem az üzemanyagokra gondolni.

A kormány még tavaly novemberben döntött, hogy befagyasztják a 95-ös benzin, illetve a gázolaj árát. Az azóta többször módosított és meghosszabbított intézkedés jelen állás szerint még december 31-ig lesz érvényben. Addig tehát literenként 480 forintért lehet tankolni 95-ös benzint, illetve gázolajat a magántulajdonú személyautókba.

Így viszont külföldről nem éri meg behozni üzemanyagot, hiszen azt itthon csak a nyomott hatósági áron lehet eladni.

A kisebb benzinkutaknak ezért mindenképpen a MOLtól kell vásárolniuk, amely az egyetlen nagykereskedő a magyar piacon, aki ezt 480 forintért kínálja nekik. A cég azonban ezen a héten sem szállít a kis kutaknak, mert indoklásuk szerint „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”.

Így a közelmúltban már

akadt olyan kis kút is, ahol egyszerre mindössze egyetlen liternyi hatósági áras üzemanyagot lehet tankolni.

Ennek oka, hogy a tulajdonos nem akar kifutni a meglévő készletéből, hiszen ha hosszabb időre be kéne zárnia készlethiány miatt, akkor akár az üzemeltetési jogot is elvehetik tőle.

Gépész László, a Függetelen Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja korábban egyszerűen „haldoklásként” jellemezte ezt a helyzetet.

Eközben a múlt héten már a Shell, sőt maga a MOL is mennyiségi korlátozásokat vezetett be a töltőállomásain. A probléma pedig már a fővárosban is megmutatkozik, hétvégén például több olyan budapesti kút is volt, ahol vagy gázolajat, vagy 95-ös benzint nem lehetett tankolni.

Hiába van tehát 480 forintos áron maximálva a 95-ös benzin és a gázolaj ára, ha emiatt ellátási gondok alakulnak ki, és kiszáradnak a kutak.

A Miniszterelnökség hétfőn már azt közölte, hogy január elsejétől

csak akkor tudják fenntartani a benzinárstopot, ha „az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan, a százhalombattai finomító pedig folyamatosan működik”.

A Dunai Finomítóban az év közepén karbantartási és felújítási munkák zajlottak, a Világgazdaság pedig kedden azt írta, hogy azóta sem tudott helyreállni a normál üzem.

A finomító tehát végül is működik, csak nem teljes kapacitáson, és a MOL a HVG érdeklődésére nem is tudott erre pontos időpontot mondani. Márpedig a magyar olajcég szerint ez a csökkentett üzemmód az egyik legfőbb oka az ország benzinkútjain tapasztalható részleges és időleges üzemanyaghiánynak.

A másik ok pedig a MOL szerint is az, hogy az ársapkák bevezetésével drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, ez pedig szerintük rengeteg új autóst hajtott a kútjaikra. A MOL szerint konkrétan jelenleg is a tavalyi forgalom közel másfélszerese a kereslet a kútjaikon.

A fokozott kereslet miatt pedig a hálózatuk 20 százalékában jelentkezett termékhiány „részlegesen, jellemzően pár óráig”.

A Miniszterelnökség válaszában szerepel feltételként az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalansága is - azt azonban a MOL sem tudta megmondani a lapnak, hogy ez alatt mit is érthet pontosan a kormány.

November közepén nagy riadalmat keltett, amikor rakétacsapás érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon, ami után le is állt a szállítás. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azonban a HVG-nek azt mondta, hogy pár napos szünet teljesen normális, és semmiféle szenzációt nem jelent.

Mindezek fényében különösen érdekesnek ígérkezik a Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs újabb ülése. Nyilván csak találgatni lehet arról, hogy születik-e döntés az ársapkákról, az viszont biztos, hogy az elmúlt napok hírei után úgy látszik a kormány is érezte, foglalkoznia kell a témával.

Grád Ottó korábban azt ATV-nek úgy fogalmazott:

„a kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályoznak, vagy üzemanyaggal látják el a piacot”.

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt is hozzátette: a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Bod Péter Ákos a „pénzügyi pajzsról”: Olyankor szoktak ilyen megoldásokhoz fordulni amikor válság van, vagy a válságnak az árnyéka vetül ránk
Orbán Viktor szerint megoldották a finanszírozási gondokat az amerikaiakkal. A szakértő azonban lehűtötte a kedélyeket: ez nem ajándék, hanem egy kamatos hitel lehetősége.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 09.



„Ha most nincs brüsszeli pénz, akkor van amerikai pénz” – jelentette ki Orbán Viktor a Donald Trumppal folytatott washingtoni találkozója után. A kormányfő a hazafelé tartó repülőn egy olyan amerikai pénzügyi pajzsról beszélt, amely szerinte nemcsak a forintot védi meg a külső támadásoktól, hanem a befagyasztott uniós források alternatívája is lehet – számolt be róla az RTL Híradó.

A Válasz Online információi szerint egy argentin–amerikai mintára létrehozott devizacsere-megállapodásról lehet szó, amit Orbán Viktor és Donald Trump köthetett. Ennek lényege, hogy az amerikai jegybank forintot, a Magyar Nemzeti Bank pedig dollárt vásárol, amit egymásnál tartalékolnak. Ez a konstrukció hozzájárulhat a forint erősítéséhez, de akár hitelként is lehívható. A mechanizmusról egyelőre sem a kormány, sem az MNB, sem az amerikai fél nem közölt hivatalos részleteket.

„Az, hogy Magyarországon a magyar valutát meg lehet támadni, hogy a magyar költségvetést nehéz helyzetbe lehet hozni, hogy a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni – ezt el lehet felejteni. Ennek vége. Ezt mi az amerikaiakkal megoldottuk” – fogalmazott a miniszterelnök.

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök azonban lehűtötte a kedélyeket. Szerinte egy ilyen megállapodás nem helyettesítheti az uniós forrásokat, mert azok ingyen vannak, ez a pénz viszont csak kamatostul hívható le. „Ott van a pénz az ablakban: tudom, hogy ott van. Ha leveszek belőle, vissza kell fizetni kamatostul; ha nem, akkor is biztonságot ad, jó tudni, hogy rendelkezésre áll” – magyarázta a szakértő, aki szerint egy ilyen eszköz komoly bajt jelez.

„Olyankor szoktak ilyen megoldásokhoz fordulni, amikor válság van, vagy a válság árnyéka vetül ránk”

– tette hozzá Bod Péter Ákos.

A háttérben az Argentínával kötött, 20 milliárd dolláros amerikai megállapodás állhat mintaként, amely segített az ottani elnöknek megállítani a választások előtt elszabadult inflációt. Donald Trump akkor úgy gratulált a győztes Javier Mileinek: „Tegyük újra naggyá Argentínát!”.

A hírre a Tisza Párt elnöke is reagált, szerinte az Egyesült Államok lesz Orbán Viktor új Nemzetközi Valutaalapja. „A guruló dollárok ezek szerint nem az ellenzékhez, hanem Orbán Viktorhoz érkeznének. Szerintünk minden magyar ember érdeke, hogy az uniós forrásokat hazahozzuk – ezt pedig csak úgy lehet, ha lezárjuk az Orbán családhoz köthető, gigaméretű korrupciót” – mondta Magyar Péter.

Magyarországtól a jogállamisági normák megsértése miatt jelenleg 18 milliárd eurónyi, vagyis körülbelül 7 ezermilliárd forintnyi forrást tart vissza az Európai Unió. Az RTL Híradó kereste a kormányt, hogy megtudják, pontosan milyen pénzügyi megállapodást kötöttek, de adásukig nem kaptak választ.

Az RTL beszámolóját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nem akárki mellől nézte végig Orbán Viktor a lelátón ülve, ahogy Szoboszlaiék simán kikaptak a Manchester Citytől
A miniszterelnök az amerikai útja után egyenesen Manchesterbe repült, hogy a VIP-páholyban szurkoljon. A liverpooli magyar focistáknak azonban nem volt szerencséjük, a City simán legázolta őket.


A Manchester City 3–0-ra legyőzte a Liverpoolt az Etihad Stadionban a Premier League 11. fordulójának rangadóján. A mérkőzés Pep Guardiola 1000. tétmeccse volt edzőként, a gólokat pedig Erling Haaland, Nico González és Jérémy Doku szerezték. A győzelemmel a City 22 ponttal feljött a tabella 2. helyére, míg a vereséggel a Liverpool 18 ponttal a 8. helyre csúszott vissza.

A Liverpoolban kezdőként lépett pályára Szoboszlai Dominik, míg Kerkez Milos az 56. percben állt be Andrew Robertson helyére.

A helyszínen tekintette meg a mérkőzést Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, akit a Manchester City elnöke, az egyesült arab emírségekbeli Khaldoon al-Mubarak társaságában fotóztak le a hírügynökségek

– írta a 24.hu.

A miniszterelnök manchesteri látogatása mindössze két nappal követte washingtoni útját, ahol november 7-én Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt a Fehér Házban. A nemzetközi sajtó beszámolói szerint a találkozó fő témái az energiaügyek és az Oroszországgal szembeni szankciók voltak. A megbeszélések eredményeként Magyarország mentességet kapott az orosz olaj- és gázszankciók alól, emellett a felek megállapodtak amerikai LNG-vásárlásról és a nukleáris együttműködésről is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt
A kormányfő a Washingtonból hazafelé tartó repülőgépen vágott oda Brüsszelnek. A lépés azt is jelentheti, hogy a kormánynak már nem is annyira fontos az uniós pénz.


Orbán Viktor miniszterelnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott washingtoni találkozója után bejelentette, hogy megállapodást kötöttek egy pénzügyi védőpajzsról. A kormányfő szerint

„ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt”

– nyilatkozta újságíróknak a Budapest felé tartó repülőúton szombaton, írta a hvg.hu.

A miniszterelnök hangsúlyozta, az amerikaiak „szavukat adták” arra, hogy ha bármilyen külső pénzügyi támadás érné Magyarországot, akkor „minden ilyen esetben a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni”. Orbán Viktor hozzátette, azért van szükség az alternatív finanszírozásra, mert Brüsszelből

„még szükségem van két-három évre, hogy minden forintot megszerezzek”.

A bejelentést egy Brüsszelnek címzett üzenettel zárta: „így is kalkulálom a jövőt. Jó reggelt, Brüsszel!”.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Facebook-oldalán bírálta a kormányfőt. Szerinte „Orbán az uniós pénzek hazahozatala helyett inkább az unokáinkat is eladósítaná. Hol van ilyenkor a nagy szuverenitás?”. Magyar Péter az amerikai hitellehetőséget egy új IMF-hitelhez hasonlította, kijelentve: „Nem kérünk az új IMF-ből”.

A „pénzügyi védőpajzs” pontos részletei egyelőre nem ismertek, sem a magyar, sem az amerikai fél nem tett közzé hivatalos dokumentumot a konstrukció formájáról, keretösszegéről vagy feltételeiről. Több sajtóértelmezés szerint egy jegybankközi devizacsere-keretről (swap line) lehet szó, amely válsághelyzetben képes stabilizálni a forint árfolyamát, de ezt hivatalosan nem erősítették meg.

A washingtoni tárgyalásoknak volt egy másik, kézzelfogható eredménye is: több nemzetközi hírügynökség is megerősítette, hogy az Egyesült Államok egyéves mentességet ad Magyarországnak az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól. Ez a mentesség a Barátság kőolajvezetéken és a Török Áramlat gázvezetéken érkező importra vonatkozik.

Orbán Viktor szerint a megállapodásnak köszönhetően Magyarországnak nem kell feladnia vagy átütemeznie a nemzetstratégiai jelentőségű nagy gazdasági terveit. Úgy véli, az egyezség már most megerősítette Magyarország pozícióját a nemzetközi pénzügyi piacon. „Az amerikai pénzügyi védőpajzs megerősít bennünket, és kedvezőbb nemzetközi pénzügyi helyzetet teremt a számunkra” – fogalmazott a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mészáros Lőrinc elmondja, hogyan érintené őt egy kormányváltás - ezt ígéri holnapra az Index
A nagyinterjúból állítólag az is kiderül majd, milyen volt valójában a viszonya a NER-ből kiugrott Magyar Péterrel. Az Index azt ígéri, hogy Hatvanpuszta ügye is szóba kerül a beszélgetésben.


Hétfőn reggel 8 órakor exkluzív interjút közöl Mészáros Lőrinccel az Index. A Mészáros Csoport tulajdonosát Szabó Gyula faggatta egyebek mellett arról, hogy

milyen volt a kapcsolata Magyar Péterrel, mit diktál szerinte a kampány logikája, és a hatvanpusztai ügyek is szóba kerültek. Mészáros Lőrinc emellett kifejti, hogyan érintené őt egy esetleges kormányváltás,

milyen szerepet tölt be a V-Híd a cégcsoporton belül, és részletesen beszél a jelenlegi magyarországi makrogazdasági helyzetről is.

A Mészáros és Magyar Péter közötti viszony témája azért is bír különös jelentőséggel, mert 2025 júniusában az üzletember nyílt levélben fordult a politikushoz, miután Magyar Péter éles kritikát fogalmazott meg vele szemben.

Az interjúban szintén érintett hatvanpusztai ügyekkel kapcsolatban a Direkt36 oknyomozó portál 2025 októberében írt arról, hogy Mészáros egyik cége, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. pénzügyi fedezetet biztosított Orbán Győző egyik beruházásához. A Mészáros Csoport később visszautasította, hogy a Talentis utalt volna a fedezetkezelő felé, állításuk szerint azt az építtető teljesítette.

A V-Híd szerepe a Mészáros Csoporton belül azért központi kérdés, mert a Transparency International Magyarország 2025. márciusi elemzése szerint Mészáros érdekeltségei 2021 és 2023 között több mint 1090 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el. A V-Híd a legnagyobb nyertesek közé tartozik, olyan kiemelt projektekkel, mint a Ferencváros–Kelenföld vasútvonal mintegy 338 milliárd forintos kapacitásbővítése.

Mészáros Lőrinc vagyonát a 100 leggazdagabb magyar 2025-ös listája 1422 milliárd forintra, míg a Forbes listája 1749 milliárd forintra becsülte, ezzel mindkét rangsorban az első helyen áll. Az üzletember nem először ad nagyinterjút a lapnak, 2021-ben és 2024-ben is válaszolt már a kérdéseikre. A 2024-es beszélgetésben többek között az MBH Bankról, az Opus Globalról és az Orbán Viktorhoz fűződő viszonyáról is beszélt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk