Már 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a védettségi igazolással való visszaélések miatt
Mostanáig 130 embert hallgattak már ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője szerdán online sajtótájékoztatón.
Szelei Pál elmondta: egy-egy eljárásban több esetben 2-3 gyanúsított van, de van olyan is, amellyel összefüggésben már 30 gyanúsított van, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik. Az eddigi gyanúsítotti vallomások három csoportra oszthatóak. Voltak, akik megtagadták a vallomástételt. Mások körülményeikről beszéltek, hogy például külföldi utazás vagy munkavégzés miatt volt szükségük az igazolásra, de azt nem mondták el, miként jutottak az okiratokhoz. Voltak továbbá olyanok is, akik körülményeikről és az okirat megszerzéséről is minden információt megosztottak - közölte.
- ismertette az ORFK főosztályvezetője.
Szelei Pál elmondta, hogy az NVSZ-től érkezett feljelentések mellett volt példa arra is, hogy rendőri intézkedés közben került a látókörükbe egy-egy ügy, például határátlépéskor, vagy a repülőtéren mutattak be hamis iratokat a koronavírus elleni védettség igazolásáról. Egy fiatal ellen pedig azért indult eljárás, mert egy vidéki moziba való belépéshez mutatott be hamis igazolványt - fejtette ki.
Továbbá magánszemélyek is tettek feljelentéseket, például olyan orvosok, akiknek nevével, adataival visszaélve állítottak ki hamis igazolást. Valaki pedig volt élettársát és új párját jelentette fel, hogy hamis védettségi igazolványt használnak - tette hozzá.
Szelei Pál megerősítette, hogy az eljárásokban az egészségügyi területen dolgozók egy része is érintett. Az ő esetükben vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közokirathamisítás is előfordult.
Váradi Piroska, az NVSZ főosztályvezetője azt hangsúlyozta:
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha egy egészségügyi dolgozó kiállítja a védettségi igazolást egy be nem oltott számára, s ő később megfertőződik koronavírussal, akkor az egészségügyi dolgozó esetében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetése is megállapítható.
Kifejtette: a védettségi igazolványokról szóló kormányrendelet februári megjelenése óta sok bejelentés érkezett az NVSZ-hez, hogy sokan a védőoltás felvétele nélkül akarnak védettségi igazoláshoz jutni. Többen akár jelentős összeget, jellemzően 30 és 150 ezer forint közötti összeget fizettek is azért, hogy illegális úton jussanak védettségi igazoláshoz.
Hangsúlyozta azt is, hogy
Váradi Piroska elmondta, olyan üggyel is találkoztak, amikor egy volt háziorvosi asszisztens - az orvos tudta nélkül - munkaidő után rendszeresen visszament a rendelőbe, az orvosi jogosultságával belépett a rendszerbe és rögzítette a hamis oltási adatokat. Ezzel az üggyel összefüggésben egy konkrét bűnözői csoport tevékenykedett, több mint ezer hamis védettségi igazolást állítottak ki - ismertette.
Az NVSZ főosztályvezetője is beszélt arról, hogy több egészségügyi dolgozó is látókörükbe került. Köztük - mint mondta - voltak, akik "meggyőződésből" követtek el bűncselekményt, mert ők sem értettek egyet a védőoltás szükségességével.
Felidézte, hogy ez év január elsejétől bűncselekménynek minősül a hálapénz adása és elfogadása is. Ezzel együtt az NVSZ bűnfelderítési, és -megelőzési hatáskörét is kiterjesztették az egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévőkre, valamint az állami egészségügyi rendszert működtető irányítási felügyeleti szervezetek dolgozóira.
Váradi Pirosa elmondta: az NVSZ által ebben az évben az egészségügy területén feltárt bűncselekmények "széles palettán mozogtak". Előfordult szexuális kényszerítés, vesztegetés elfogadása, továbbá a védettségi igazolással való visszaélés is - sorolta a főosztályvezető, aki utóbbi társadalmi veszélyességét is kiemelte a világjárvány miatt.
