Európa egyik legforróbb pontja lett Magyarország, több melegrekord is megdőlt hétfőn
Hétfőn az ország nagy részén 36 és 40 Celsius-fok közötti csúcsértékeket mértek, a napi középhőmérséklet pedig 27-30 fok között alakult. A rendkívüli hőségben a fővárosban a hajnali és a nappali melegrekord is megdőlt.
Hétfőn Magyarország izzott: több helyen 36 és 40 Celsius-fok közötti csúcsokkal és 27-30 fokos napi középhőmérséklettel az ország Európa legforróbb pontjai közé emelkedett – a fővárosban pedig egyszerre dőlt meg a hajnali minimum- és a nappali maximumrekord.
hajnalban a lágymányosi állomáson csupán 26,8 fokig hűlt le a levegő, amivel új fővárosi és egyben országos napi legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord született.
A korábbi csúcsot 2017-ből a János-hegy tartotta 25,1 fokkal. A hőség napközben is fokozódott,
a fővárosban Újpesten 40,3 fokos csúcsértéket regisztráltak, ami szintén új fővárosi napi melegrekord.
A HungaroMet arról is írt, hogy hétfőn az ország Európa egyik legmelegebb területe volt, de a kontinens nagy részén hasonló hőség volt, a maximum-hőmérséklet sok helyen 30 fok felett alakult. Egy két nappal korábban északra elvonuló hidegfront Németországban, Lengyelországban és Észak-Európában átmenetileg mérsékelte a meleget, miközben Dél-Európa több országában erdőtüzekkel küzdenek. A brit Met Office közlése szerint
hétfőn volt az idei év huszadik olyan napja az Egyesült Királyságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 32 fokot, amire korábban még nem volt példa.
A hőhullám még mindig nem érte el a csúcspontját: az előrejelzések szerint a most következő napok, különösen a szerda lesz a legforróbb, akár 42 fokot is mérhetünk. Enyhülés péntektől várható, hétvégén már 35 fok körül alakulnak a maximumok.
Hétfőn Magyarország izzott: több helyen 36 és 40 Celsius-fok közötti csúcsokkal és 27-30 fokos napi középhőmérséklettel az ország Európa legforróbb pontjai közé emelkedett – a fővárosban pedig egyszerre dőlt meg a hajnali minimum- és a nappali maximumrekord.
Videó: Forsthoffer Ágnes szerint éjjel-nappal dolgoznak a katonák és a járművek Szentendrén
A Magyar Honvédség folyamatosan ivóvizet szállít a vízhiánnyal küzdő Szentendrére. Forsthoffer Ágnes posztja szerint a konvoj már kétmillió liter vizet juttatott a városba a tározók feltöltésére.
Forsthoffer Ágnes személyesen kísérte el Dr. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterrel a Magyar Honvédség vízszállító járműveit Szentendrére, ahol a katonák a kritikus ivóvízhiány miatt töltik a víztározókat.
A poszt szerint a bevetés során „már 2 millió liter vizet szállítottak át” a településre.
Az ideiglenes köztársasági elnök a posztját azzal kezdte, hogy „a hőség és az energiaválság okozta helyzetben a védekezés és segítségnyújtás egyik biztos pontja a Magyar Honvédség.” Arról is írt, hogy a miniszterrel együtt a konvoj mellett volt,
mivel Szentendrén szerinte „nagyon kevés volt az ivóvíz, és a víztározókat folyamatosan fel kell tölteni.”
A bejegyzés szerint „éjjel-nappal dolgoznak a katonák és a járművek”. A posztból kiderül az is, hogy „Tóthmajor Balázs országgyűlési képviselő beszámolt arról, hogy a környék lakói is aktívan együttműködtek a nehéz helyzet megoldásában.” Forsthoffer a bejegyzését köszönetnyilvánításokkal zárta. „Köszönjük katonáink helytállását!” – írta, majd hozzátette:
„Köszönjük a lakosság és a vállalatok víz- és energiatakarékossági vállalásait, a vízművek dolgozóinak erőfeszítéseit!”
Azt is írta, büszkék lehetünk az összefogásra: „Büszkék lehetünk erre az országos összefogásra!” Szentendre és a környező agglomeráció vízellátásában korábban is voltak zavarok. 2024 márciusában egy jelentős csőtörés miatt a város nagy részén, valamint Pomázon és Budakalászon is napokra leállt a vízszolgáltatás. A problémák idén is folytatódtak, áprilisban a Duna Menti Regionális Vízmű több utcát érintő, előre jelzett vízhiányról és nyomáscsökkenésről adott ki közleményt.
Forsthoffer Ágnes személyesen kísérte el Dr. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterrel a Magyar Honvédség vízszállító járműveit Szentendrére, ahol a katonák a kritikus ivóvízhiány miatt töltik a víztározókat.
A poszt szerint a bevetés során „már 2 millió liter vizet szállítottak át” a településre.
Az ideiglenes köztársasági elnök a posztját azzal kezdte, hogy „a hőség és az energiaválság okozta helyzetben a védekezés és segítségnyújtás egyik biztos pontja a Magyar Honvédség.” Arról is írt, hogy a miniszterrel együtt a konvoj mellett volt,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Profi TV-stúdiót találtak Lázár János volt minisztériumában, bemutatták, mit találtak a gépeken
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium új munkatársai egy komplett, közvetítésre alkalmas technikai parkot találtak az épületben. A berendezéseket bekapcsolva a "Lázár Info Express" kezdőképe fogadta őket.
Az RTL Házon kívül című műsorának riportja szerint egy komplett, televíziós közvetítésre is alkalmas technikai parkot találtak a korábban Lázár János vezette minisztérium épületében. Az átvett eszközparkot először csak találgatták az új munkatársak, mire használhatták. Később kiderült, hogy komplett, televíziós közvetítésre alkalmas rendszer volt. A riportban megszólaló Tárkányi Zsolt parlamenti államtitkár (Közlekedési és Beruházási Minisztérium), korábbi RTL-es riporter szerint
a laptopokat állítólag törölték és formázták, a közvetítőeszközökön viszont megmaradtak az előző beállítások.
Tárkányi szerint a berendezések bekapcsolásakor a Lázár Info Express kezdőképe jelent meg. Ebből arra következtet, hogy kampánycélokra használták őket. Szerinte a látottak kampányhasználatra utalnak: „Ugye ez az a műsor, amiről Orbán Viktor azt mondta, hogy a Fidesz kampány egyik kiemelt eseménye, tehát köze nem volt a minisztériumi munkához. Nyilvánvalóan az eszközöknek sem, mivel ezeket a Lázár Infókat közvetítették.”
A riportban felsorolt leltár szerint a 130 tételes listán egyebek mellett 27 hangtechnikai eszköz, 13 objektív, 11 kamera, 10 videó- és streamtechnikai eszköz, valamint két drón is szerepelt.
Tárkányi Zsolt szerint ez egy „professzionális televíziózásra alkalmas eszközpark”, amivel jó minőségben tudták közvetíteni Lázár János „propaganda szeánszait és estéit”.
A műsor felidézte Lázár János egy korábbi, a Népszavának adott nyilatkozatát, amelyben a kampányfinanszírozásra vonatkozó kérdésre tagadta, hogy a minisztérium fizetné a Lázár Infók költségeit. A riport szerint Lázár az országjáró fórumsorozatával legalább 50 helyszínen járt, az eseményeket pedig élőben közvetítették. A Népszava akkori cikke szerint az ehhez szükséges közvetítőkocsit az általa vezetett minisztérium biztosította a fotósa számára.
A riportban elhangzott az is, hogy
Lázár János az új parlamenti ciklusban a szavazások több mint 80 százalékáról hiányzott.
Akkor sem volt jelen, amikor utódja, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter számon kérte az állami pénzből közvetített eseményeket. Vitézy szerint más körülmények is aggályosak:
„A kérdéseket feltevő állampolgárokat lögdöső személyek részben a MÁV Szolgáltatóközpont, részben a minisztérium alkalmazásában álltak ekkoriban” – állította az új miniszter.
Az RTL kérdésére a Fidesz-frakció sajtóosztálya azt írta, az eszközöket az építési és közlekedési minisztérium az élőben közvetített sajtótájékoztatókhoz szerezte be, amelyek a minisztérium feladatkörébe tartoztak. Ezzel szemben Vitézy Dávid szerint a Lázár Infók bevallottan kampányesemények voltak, amelyeken fideszes képviselők is kampányoltak.
A riportban megszólalt a K-Monitor társalapítója is, aki szerint ez nem egyedi eset.
„Elég régi jelenség, hogy különböző állami erőforrásokat, hivatali erőforrásokat kampányra használnak fel. Ezek történnek falvakban is, tehát egész alacsony szinten, és történnek ilyen magas szinten is,
hogy lényegében ugye a minisztériumok is kampányüzemmódba váltanak” – mondta. Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője sem lepődött meg a híren, szerinte a Fidesz folyamatosan elmosta a párt és az állam közti határvonalat, és állampártként viselkedett.
A K-Monitor társalapítója rendszerszintű jelenségről beszél:
„Egyszerűen ez úgy elharapózott, és annyira természetessé vált, hogy szerintem egy csomó, hogy én hülyének néznék azt a minisztert, aki ilyet nem csinál, de ez arra is serkentett szerintem nagyon sokakat, hogy teljesen pofátlanná vált ez a történet” – fogalmazott.
Az újságírók szerint ez a „csontváz” is egy olyan rendszerbe illeszkedik, ahol a közpénz a Fidesz hatalmának fenntartását szolgálta.
Példaként említették, hogy az Átlátszó tárta fel, hogy 12 ezer műanyag kismotort is állami és uniós pénzből vett a kulturális minisztérium, amelyeket fideszes politikusok osztogattak a kampányban. Az interneten 4-5 ezer forintért kapható motorok darabját az állam 15 ezer forintért vásárolta meg. Felidézték a TISZA Párt lejáratására indított nemzeti konzultáció ügyét is, amelyben a K-Monitor indítványára hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást az ügyészség.
A szervezet szerint az összegzés eredménye: „Az a pénz, ami el lett égetve lényegében pártpolitikai kampányra a Fidesz érdekében, hogy magukat megválasztassák, hogy az embereket manipulálják saját maguk érdekében.”
Az RTL Házon kívül című műsorának riportja szerint egy komplett, televíziós közvetítésre is alkalmas technikai parkot találtak a korábban Lázár János vezette minisztérium épületében. Az átvett eszközparkot először csak találgatták az új munkatársak, mire használhatták. Később kiderült, hogy komplett, televíziós közvetítésre alkalmas rendszer volt. A riportban megszólaló Tárkányi Zsolt parlamenti államtitkár (Közlekedési és Beruházási Minisztérium), korábbi RTL-es riporter szerint
a laptopokat állítólag törölték és formázták, a közvetítőeszközökön viszont megmaradtak az előző beállítások.
Tárkányi szerint a berendezések bekapcsolásakor a Lázár Info Express kezdőképe jelent meg. Ebből arra következtet, hogy kampánycélokra használták őket. Szerinte a látottak kampányhasználatra utalnak: „Ugye ez az a műsor, amiről Orbán Viktor azt mondta, hogy a Fidesz kampány egyik kiemelt eseménye, tehát köze nem volt a minisztériumi munkához. Nyilvánvalóan az eszközöknek sem, mivel ezeket a Lázár Infókat közvetítették.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Sose száradt ki ennyire, most már akár át tudunk sétálni Romániába” - Drámai a helyzet a Duna délebbi részein is
Keddre virradó éjjel mindössze néhány milliméterre volt a Duna vízszintje attól a kritikus szinttől, ami a teljes lekapcsolást indította volna el Pakson. A helyzet azóta átmenetileg javult, de a romániai csernavodai atomerőmű egyik blokkját a vízhiány miatt már le is kellett állítani.
Mamutcsontok, náci hadihajóroncsok, aknák és szárazra került lakóhajók bukkannak elő, miközben atomerőművek és vízerőművek a leállás szélére sodródnak: a Duna 2026 nyarán történelmi mélységekre apadt, és ezzel Európa egyik legfontosabb közlekedési és energetikai ütőerén egyszerre szakadt el több biztosíték.
Keddre virradó éjjel hajszálon múlt a paksi atomerőmű teljes leállítása, a Duna vízszintje mindössze néhány milliméterre volt attól a kritikus szinttől, ami a lekapcsolási folyamat megindítását tette volna szükségessé.
A legkritikusabb pillanatok után azonban a vízszint lassan emelkedni kezdett, és kedd délutánra már 3 centiméterrel haladta meg a hajnali mélypontot.
Hasonlóan drámai a helyzet Romániában, ahol a csernavodai atomerőmű egyik blokkját már le is állították a hűtővíz hiánya miatt. A román vízügy medermélyítési és robbantási munkákba kezdett,
hogy több vizet tereljen az erőmű hűtőcsatornájába.
Bulgáriában egy mamut maradványai kerültek elő a kiszáradt mederből, Vidinnél pedig zátonyra futott a Viking Ullur nevű szállodahajó,
amelyről 186 turistát kellett kimenteni. Egy helyi halász, Roszen Dobrev azt mondta: „Sose száradt ki ennyire. Most már akár át tudunk sétálni Romániába.”
A szerb-román-bolgár hármas határ közelében, Prahovónál egy második világháborús német hadihajó roncsa bukkant fel, míg a horvát szakaszon az 1937-ben elsüllyedt Fulton teherhajó maradványai kerültek felszínre. Szlovákiában, Komárom közelében egy angol vízi aknát találtak, a kiemelés idejére a hajóforgalmat is le kellett állítani.
Ausztriában a duzzasztóművek miatt kevésbé látványos az apadás, de a vízerőművek az átlagosnál 30 százalékkal kevesebb áramot termelnek. A magyar kormány több tagja is cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint Ausztria vagy Németország szándékosan tartaná vissza a vizet. Magyar Péter miniszterelnök szerint aki ilyet állít, az „hazudik és zavart kelt”.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egyértelműen fogalmazott: „Sokan azt hiszik, hogy a Duna azért ennyire alacsony, mert valaki »elzárja« vagy »elveszi« a vizet. A valóság ennél sokkal egyszerűbb. Nincs víz. Se Németországban, se Ausztriában, se Szlovákiában.”
A német sajtó eközben a Rajna siralmas állapotával van elfoglalva, ahol szintén rekordalacsony a vízállás. Észak-Rajna–Vesztfália közlekedési minisztere, Oliver Krischer egy országos szállítmányozási munkacsoport felállítását javasolta – írta a Telex európai körképében.
A mostani vízhiány oka nem csupán a forró és száraz nyár, hanem a kevés téli és tavaszi csapadék, valamint az alpesi hótakaró és a gleccserek villámgyors fogyása is.
Ezek a jégfolyamok adták a közép-európai folyók nyári vízutánpótlását, ez az egyensúly azonban mára felborult. Hannah Cloke, a Readingi Egyetem klímakutatója a CNN-nek úgy értékelte a helyzetet, hogy az ilyen aszályos nyarak egyre inkább megszokottá válnak.
„A forróság kiszárítja a talajt, elapasztja a folyókat és növeli a keresletet a víz iránt. Ez a változó éghajlat ujjlenyomata” – mondta a kutató.
Mamutcsontok, náci hadihajóroncsok, aknák és szárazra került lakóhajók bukkannak elő, miközben atomerőművek és vízerőművek a leállás szélére sodródnak: a Duna 2026 nyarán történelmi mélységekre apadt, és ezzel Európa egyik legfontosabb közlekedési és energetikai ütőerén egyszerre szakadt el több biztosíték.
Keddre virradó éjjel hajszálon múlt a paksi atomerőmű teljes leállítása, a Duna vízszintje mindössze néhány milliméterre volt attól a kritikus szinttől, ami a lekapcsolási folyamat megindítását tette volna szükségessé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Medián: Gond nélkül bejutna a parlamentbe egy Fideszből kiváló új polgári párt
A Medián legfrissebb kutatása szerint a Fidesz támogatóinak 18 százaléka biztosan, további 15 százaléka pedig elképzelhetően átszavazna egy új, polgári jobbközép erőre. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazói rendkívül lojálisak, körükben az elpártolási hajlandóság elenyésző.
Azonnal bejutna a parlamentbe egy, a Fideszből kiszakadó, mérsékelt polgári párt, sőt, a Mi Hazánkat megelőzve a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatná meg – derül ki a Medián friss méréséből, amelyet a HVG360 ismertetett. A kutatás szerint a teljes népesség 5 százaléka „szinte biztosan” rájuk adná a voksát, további 5 százalék pedig valószínűnek tartja ezt.
A felmérés legérdekesebb adata, hogy
a magukat még mindig Fidesz-támogatónak vallók 18 százaléka válna hűtlenné a pártjához, és további 15 százalékuk elképzelhetőnek tartja a váltást.
Ezzel éles ellentétben áll a kormányzó Tisza Párt táborának stabilitása. A teljes népesség körében 57 százalékon álló párt szimpatizánsainak többsége kizártnak tartja, hogy elforduljon Magyar Péteréktől, mindössze 1-1 százalékuk váltana biztosan, ha egy mérsékelt jobboldali vagy egy új baloldali ajánlattal találkozna.
Ez a helyzet komoly stratégiai dilemmát teremt a Fideszen belüli elégedetlenek számára.
A jelenlegi, győztest túlkompenzáló választási rendszerben ugyanis egy önálló indulás a 2030-as választáson szinte biztosan feladná a hatalmi opciót, mivel megosztaná a szavazatokat.
Ebből a taktikai csapdából csak a Tisza Párt tudná kiszabadítani a potenciális riválisokat egy új, arányosabb választási törvénnyel.
A kormánypárti nyilatkozatok rendre utalnak is a szabályok módosítására, és problémásnak tartják a győztes túlkompenzálását. A konkrétumok azonban váratnak magukra, ami a Tisza Pártnak kedvez, hiszen amíg a versenytársak nem ismerik a jövőbeli játékszabályokat, addig a kormánypárt már készülhet, és a saját stratégiájához igazíthatja a leendő rendszert. A felvetések között szerepel az egy- vagy kétfordulós voksolás, illetve az egy- vagy kétkamarás parlament lehetősége is.
A Medián szerint Ferencz Orsolya, Navracsics Tibor vagy Cser-Palkovics András kifelé kacsintó nyilatkozataira van társadalmi kereslet.
A politikai naptár ugyanakkor sürget: 2029 június elején egyszerre lesz önkormányzati és európai parlamenti választás, 2030 tavaszán pedig országgyűlési. Egy új pártnak optimális esetben 2028 elejére fel kellene állnia, hogy eséllyel induljon ezeken a megméretéseken.
A Fidesz támogatottságának csökkenése már a választási vereség előtt megkezdődött. A párt szavazóinak egy része már akkor is fogékonynak bizonyult a kritikára, egy korábbi Medián-kutatás szerint a fideszesek harmada tartalmilag egyetértett Magyar Péter parlamenti beszédeivel. A 2026-os választási vereség után a közvélemény-kutatók a Fidesz támogatottságának drámai zuhanását mérték.
Azonnal bejutna a parlamentbe egy, a Fideszből kiszakadó, mérsékelt polgári párt, sőt, a Mi Hazánkat megelőzve a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatná meg – derül ki a Medián friss méréséből, amelyet a HVG360 ismertetett. A kutatás szerint a teljes népesség 5 százaléka „szinte biztosan” rájuk adná a voksát, további 5 százalék pedig valószínűnek tartja ezt.
A felmérés legérdekesebb adata, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
