Magyarország egyre több energiát használ, 7 százalékkal kell csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását 2030-ig
Az Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat (Climate Action Network Europe) elemzést tett közzé az Európai Unió tagállamainak eddig elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterveiről.
A tagállamok energia- és klímapolitikáját 2030-ig a NEKT-ek fogják meghatározni. Tavaly év végéig kellett a tagállamok kormányainak beterjeszteniük a NEKT-ek tervezeteit az Európai Bizottság részére, a végleges változatot pedig idén december 31-ig kell elkészíteniük. A CAN Europe szerint az eddig elkészült NEKT-tervezetek minősége rendkívül eltérő: egyes országok az uniós követelményeket meghaladó vállalásokat tettek és ezek megvalósítására részletes terveket dolgoztak ki, miközben más országok anyagaiból hiányoznak az adatok még annak a megállapításához is, hogy a minimálisan szükséges célokat el tudják-e érni.
Magyarországnak 2005-höz képest 2030-ig összesen 7 százalékkal kell csökkentenie az üvegházgázok kibocsátását a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás terén, de még ezt a nem túlságosan ambiciózus célkitűzést sem lesz könnyű elérni, mert a jelenlegi trendek mindössze 1,6 százalékos csökkenést vetítenek előre.
Magyarország azt vállalta, hogy 2030-ban az összes energiafogyasztás legalább 20 százaléka származik majd megújuló energiából – a közös uniós cél 40 százalék. A jelenlegi hazai arány a hivatalos statisztikák szerint 14,2 százalék, és az elmúlt években folyamatos csökkenést mutatott.
Aggodalomra ad okot az is, hogy
a további növekedést olyan mértékű biomassza-felhasználással tervezi elérni a kormány, amihez messze nem áll rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű, erre a célra felhasználható biomassza.
Az energiafelhasználást illetően az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy
az ország energiafogyasztása évről évre növekszik, és az előrejelzések szerint további növekedés várható, így még a 2020-ra elérni kívánt célt sem teljesítjük.