Magyar Pétert Orbán Viktorhoz hasonlította az Európai Parlament jelentéstevője: „Hasonló narratívával rendelkezik”

Felülvizsgálja a kormány a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert – jelentette be Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón. A közlekedési és beruházási miniszter szerint az átláthatóbb rendszer érdekében a hosszú távú, akár évtizedekre szóló szerződéseket is nagyító alá veszik.

A közlekedési és beruházási miniszter szerint a trafikkoncesszió esetében az átalakítás egy hosszú és nehéz folyamat lesz, mert sok szempontot kell figyelembe venni. Mint mondta, sok esetben politikailag jól ismert szereplőkhöz kerültek nagy mennyiségben nagy forgalmú dohányboltok, ezért indokolt a felülvizsgálat.

Kifejtette, hogy a kormány kettős célt követ: egyrészt nem szeretnék, ha a dohányzás népszerűvé válna, másrészt elkerülnék, hogy tisztességtelenül meggazdagodjanak egyes szereplők.

Vitézy hangsúlyozta, nem akarják, hogy olyanok gazdagodjanak meg, akik nem transzperens eljárásban szereztek akár évtizedekre szóló kizárólagos jogokat.

A miniszter arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben sorra osztott ki hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Szerinte ezeknek a tulajdonosi köre jól ismert, akár volt kormánytagokig is elérő körökből áll.

A felülvizsgálat többek között Győr, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Sopron és Debrecen kaszinóit érinti.

Teljesen átalakítja a rendőrséget a kormány: a Terrorelhárítási Központ megszűnik önálló szervként, a Nemzeti Nyomozó Iroda ismét függetlenedik, a Készenléti Rendőrség új feladatokat kap, és a jelenlegi formájában véget ér az Országgyűlési Őrség működése is.

A kormány csütörtöki tájékoztatóján ismertették a rendőrség átfogó átszervezését, amely társadalmi egyeztetés után, szeptember elején léphet életbe.

Szondi Vanda kormányszóvivő elmondta, hogy a rendőrségi feladatoknál felesleges párhuzamosságokat találtak, ezért a belügyminiszter javaslatára a teljes rendszert átszabják.

Az új TEK-hez kerülnek a műveleti feladatok és a személyvédelem, míg a Készenléti Rendőrség látja el a jövőben az objektumvédelmet, a tűzszerészeti feladatokat, a rendezvények biztosítását és a rendőri bevetéseket.

Szondi Vanda azt is bejelentette, hogy lehetővé teszik a visszatérést a Magyar Honvédséghez azoknak a katonáknak, akiket 2023-ban fiatalítás címén küldtek el. Elmondása szerint a visszatérők az elbocsátásuk előtti rendfokozattal és legalább akkora illetménnyel folytathatják a szolgálatot.

Kitalációnak és légből kapott mesének nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat a román sajtóban terjedő híreket, amelyek szerint a szövetség egy titkos magyar–román földgázalku részeként, Magyar Péter kérésére tagadta meg a támogatást a következő román kormánytól. A romániai politikai patthelyzet ezzel tovább mélyül, a másfél hónapja tartó kormányválságban a második miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea parlamenti többsége is erősen kérdéses.

A történetet a România TV kezdte el terjeszteni, amely szerint az RMDSZ valójában egy, a Neptun Deep gázmezőről szóló alku miatt nem támogatja a kormányt – írja a Transtelex. A csatorna két verziót is közölt, de egyiket sem támasztotta alá nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékkal.

Az RMDSZ elnöke csütörtökön reagált a történetre, amit „kitalációnak és légből kapott mesének” nevezett.

Logikátlannak nevezte a feltételezést, miszerint Magyarország egy távozó miniszterelnökkel kötött volna alkut a Fekete-tengeren kitermelendő földgázról. Érvelése szerint, ha valóban lett volna ilyen szándék, akkor a magyar félnek Nicușor Dan államfővel és a leendő kormányfővel kellett volna tárgyalnia.

Azt is hozzátette, hogy Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével sem folytatott megbeszélést, sőt, Weber előző heti bukaresti látogatásáról is csak a televízióból értesült.

Kelemen Hunor szerint a szövetség a döntéseit a romániai magyar közösség és Románia érdekei alapján hozza meg, és ezeket sem Budapestről, sem máshonnan nem befolyásolják.

A romániai kormányválság, hetek óta tart, miután az első kormányfőjelölt nem tudta maga mögé állítani a parlamenti pártok többségét. Adrian Veștea jelölésével újabb tárgyalási forduló kezdődött, de a liberális oldalon belüli megosztottság és a kisebb pártok feltételei miatt a kormányalakítás folyamata elakadt. Az RMDSZ már korábban jelezte, hogy a bizonytalan parlamenti háttér miatt nem ad biankó csekket egy új kabinetnek.

A korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium a választások előtti hónapokban, 2025. december 31. és 2026. április 16. között több tételben összesen 9 milliárd forint átutalásáról döntött a Magyar Kultúráért Alapítvány részére – írja a Magyar Hang.

Az alapítvány kuratóriumi elnöke, Demeter Szilárd szerint a forrásokat egy kormányhatározat delegálta, de őt is meglepte, hogy a pénz jelentős részét már 2026 tavaszán megkapták. Azt állítja, a pénz házon belül, az alapítványhoz kapcsolódó céghálóban maradt.

– mondta a Magyar Hang megkeresésére.

Hangsúlyozta, hogy az alapítványukhoz került értékek nemzeti vagyonnak számítanak, és ha az új kormány úgy dönt, hogy mindent visszavesz, átadják, amire eddig csak „jó gazdaként” vigyáztak, és mindennel el tudnak számolni.

A Tisza-kormány kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán ezzel szemben teljes átvilágítást ígért a Magyar Kultúráért Alapítványnál.

A Magyar Kultúráért Alapítvány a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. mögött álló felügyelő szerv, amely számos céget, kulturális folyóiratot működtet, valamint könnyűzenei és irodalmi pályázatokat finanszíroz.

Az új kormány május végétől bejelentette: átfogó jogszabálycsomagot nyújt be a közélet átláthatóságának növelésére, amelynek egyik sarokköve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVÁ-k rendszerének felszámolása és az állami vagyon visszavétele, amiről a parlament hétfőn kétharmados többséggel döntött is.