Magyar Péter visszaadja európai parlamenti mandátumát? A követői dönthetnek róla
A TISZA Párt elnöke, korábbi ígéretéhez híven, szimpatizánsait kérdezi arról, folytassa-e a strasbourgi munkát. Ennek a mentelmi joga szempontjából is van jelentősége.
Mára talán el is felejtettük Magyar Péter közel egy éves kijelentését Gulyás Márton Partizánjában, miszerint „rossz vicc” az, hogy ő politikai pályára törne. Aztán az idő úgy hozta, hogy nemcsak pártelnök, hanem – korábban szintén elvetett ötletként – európai parlamenti képviselő is lett. A júniusi EP-választás előtt megszavaztatta követőivel, hogy átvegye-e strasbourgi mandátumát. Akkor az emberek nagy többsége arra kérte, hogy ezt tegye meg, így hat másik párttársával együtt beültek az Európai Parlament néppárti frakciójában.
Itt azonban a történet nem ért véget – ahogy azt hétfő délutáni posztjában is jelzi.
„Júniusban nagy többséggel úgy döntöttetek, hogy vegyem át az európai parlamenti mandátumomat. Akkor megígértem, hogy félév múlva újra kikérem erről a véleményeteket. Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó. Holnap reggel indul a szavazás, hogy folytassam-e a brüsszeli és strasbourgi munkát a pártelnökség mellett”
– írja a Facebookon Magyar Péter. A kommentek alapján egyelőre elég erősen az igenek vezetnek. A kérdés már csak azért sem mindegy, mert Polt Péter legfőbb ügyész szeptember végén kezdeményezte, hogy az EP függessze fel Magyar Péter mentelmi jogát, miután lopás miatt eljárást indítottak ellene. Ha azonban a képviselő visszaadná megbízatását, már semmi nem védené attól, hogy az eljárást megindítsák ellene.
Mára talán el is felejtettük Magyar Péter közel egy éves kijelentését Gulyás Márton Partizánjában, miszerint „rossz vicc” az, hogy ő politikai pályára törne. Aztán az idő úgy hozta, hogy nemcsak pártelnök, hanem – korábban szintén elvetett ötletként – európai parlamenti képviselő is lett. A júniusi EP-választás előtt megszavaztatta követőivel, hogy átvegye-e strasbourgi mandátumát. Akkor az emberek nagy többsége arra kérte, hogy ezt tegye meg, így hat másik párttársával együtt beültek az Európai Parlament néppárti frakciójában.
Itt azonban a történet nem ért véget – ahogy azt hétfő délutáni posztjában is jelzi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újra beszélt Von der Leyen és Magyar Péter: három konkrét feladatot szabtak a befagyasztott milliárdokért
A gratuláció után a konkrét teendőké lett a főszerep Ursula von der Leyen és Magyar Péter második telefonbeszélgetésén. A jogállamisági reformokat és az európai értékekhez való igazodást nevezték meg a legsürgetőbb feladatoknak.
„Magyarország visszatért Európa szívébe, ahová mindig is tartozott” – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, miután ismét telefonon egyeztetett Magyar Péterrel, akit „kijelölt miniszterelnökként” szólított meg.
A beszélgetésen három azonnali, sürgős feladatot jelöltek ki:
a jogállamiság helyreállítását, a közös európai értékekhez való visszaigazodást, valamint a reformokat az uniós források felszabadításáért
A bizottsági elnök és Magyar Péter második telefonbeszélgetésén a konkrét teendőkről volt szó, amelyek egyértelműen a Magyarországtól visszatartott, mintegy 17 milliárd eurónyi kohéziós és helyreállítási alap feloldására irányulnak. Von der Leyen X-bejegyzésében kiemelte, hogy ez a pillanat mindenekelőtt a magyar embereké:
„az ő hangjuké, a méltóságuké és a jövőjüké egy biztonságos, virágzó Magyarországon, egy erős Európán belül”.
Azt is írta: „Magyarország visszatért Európa szívébe, ahová mindig is tartozott”.
A telefonbeszélgetésről Magyar Péter is posztolt kedden. A jövendőbeli miniszterelnök azt írta,
egyetértettek abban, hogy a magyar embereknek járó, de „az Orbán-kormány korrupciója miatt befagyasztott sok ezer milliárd forintos uniós források felszabadítása a legfontosabb prioritás”.
„Elnök asszony elmondta, hogy az Európai Bizottság szorosan együtt fog működni az új magyar kormánnyal, hogy a rendkívül szoros határidőn belül sikerüljön eredményeket elérni és a magyar emberek mielőbb hozzájuthassanak az őket megillető uniós fejlesztési forrásokhoz”
Ursula von der Leyen már a választás másnapján egy brüsszeli sajtótájékoztatón jelezte, hogy gyors együttműködést vár az új magyar vezetéssel. A piacok is azonnal reagáltak a politikai változásra: a választásokat követően komoly forinterősödés indult meg, amit elemzők a befagyasztott uniós források feloldásának növekvő esélyével magyaráztak.
Von der Leyen már a választás éjszakáján, az elsők között gratulált a Tisza Párt győzelméhez. Akkor egy érzelmesebb hangvételű posztban azt írta: „Európa szíve ma este erősebben ver Magyarországon. Magyarország Európát választotta. Európa mindig Magyarországot választotta”.
A brüsszeli álláspont szerint a kormányváltás lehetőséget teremt a kapcsolatok gyors újraindítására és a jogállamisági, valamint korrupcióellenes reformok végrehajtására, amelyek a pénzügyi támogatások feltételei.
„Magyarország visszatért Európa szívébe, ahová mindig is tartozott” – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, miután ismét telefonon egyeztetett Magyar Péterrel, akit „kijelölt miniszterelnökként” szólított meg.
A beszélgetésen három azonnali, sürgős feladatot jelöltek ki:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
MCC-főigazgató: Vegyétek fel a telefont, ha csörög, végezzétek a munkát
Szalai Zoltán egy keddi állománygyűlésen nyugalomra és a munka folytatására intette a dolgozókat. A vezető a Tisza Párt kétharmados választási győzelme után beszélt arról, hogy az intézményt támadások érik.
„Arra biztatnék mindenkit, hogy vegye fel a telefont, ha csörög, végezzétek a munkátokat” – üzente a Mathias Corvinus Collegium dolgozóinak Szalai Zoltán főigazgató egy keddi állománygyűlésen, két nappal azután, hogy a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a választásokon.
A kormányközeli tehetséggondozó intézmény vezetője azért hívta össze a munkatársakat, mert a választás után sokan kérdezték tőle, folytathatják-e a munkát. Szalai Zoltán megígérte, hogy folytatják, és nem terveznek leépítéseket, de elismerte, egyelőre nem látják, mit fog tenni velük az új kormány – írja a Telex. A főigazgató arra kérte a dolgozókat, hogy ezt az üzenetet továbbítsák a diákoknak és a szülőknek is.
„Én is figyelem a közéleti események alakulását, és látjuk mi is, hogy van egy elég erőteljes agresszivitás, látszik, hogy vannak olyan törekvések, hogy ellehetetlenítsék, tönkretegyék az MCC-t”
– mondta Szalai, aki szerint az intézmény jövője nem rajtuk múlik. Arra a kérdésre, mi történhet velük az új kormány megalakulása után, úgy reagált: „Nem rajtunk múlik, erre nem tudok reagálni”.
A főigazgató külön kérte a dolgozókat, hogy „álljanak ki személyesen és a social médiában” is az intézményt ért támadások ellen, mert szerinte szükség lesz arra, hogy a közösség felemelje a szavát.
A választást megnyerő Tisza Párt programjában konkrétan szerepelt, hogy hatalomra kerülésük esetén visszavennék a Fidesz káderképzőjének tartott MCC-nek juttatott állami vagyont. Emellett megszüntetnék „az MCC-re jellemző, káros gyakorlatot, amely tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből”.
A bizonytalanság ellenére az MCC nagy projektjei, mint az MCC Feszt, az építkezések és a konferenciák a tervek szerint folytatódnak.
A Fidesz-kormányzás alatt az MCC alapítványa hatalmas, nagyjából 500 milliárd forintos vagyont kapott, benne 10-10 százalékos Mol és Richter Gedeon részvénycsomaggal. Az alapítvány csak az osztalékokból évente több tízmilliárd forint bevételhez jut. Néhány nappal a választás előtt derült ki, hogy a Mol a 2025-ös év után fizetett osztalékából 25 milliárd forintot kap az alapítvány. Az MCC alapítványának kuratóriumát Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója vezeti.
A főigazgató keddi, nyugalomra intő hangneme jelentősen eltér a február végi, diákoknak írt levelétől. Akkor még határozottan azt írta,
a Tisza Párt „a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve […] közvetlenül a Mathias Corvinus Collegium szétverését, ellehetetlenítését tűzte ki célul”.
Hozzátette: „nem fogjuk hagyni, hogy azt, amit közösen hoztunk létre, rossz szándék vagy politikai indulat ellehetetlenítse és lerombolja”.
Szalai Zoltán a beszéd végén bejelentette, a diákokat később fogják tájékoztatni az intézmény jövőjéről.
„Arra biztatnék mindenkit, hogy vegye fel a telefont, ha csörög, végezzétek a munkátokat” – üzente a Mathias Corvinus Collegium dolgozóinak Szalai Zoltán főigazgató egy keddi állománygyűlésen, két nappal azután, hogy a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a választásokon.
A kormányközeli tehetséggondozó intézmény vezetője azért hívta össze a munkatársakat, mert a választás után sokan kérdezték tőle, folytathatják-e a munkát. Szalai Zoltán megígérte, hogy folytatják, és nem terveznek leépítéseket, de elismerte, egyelőre nem látják, mit fog tenni velük az új kormány – írja a Telex. A főigazgató arra kérte a dolgozókat, hogy ezt az üzenetet továbbítsák a diákoknak és a szülőknek is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Üzent a Kreml: Moszkva kész a párbeszédre az új vezetéssel
Dmitrij Peszkov kedden arról beszélt, hogy orosz részről megvan a hajlandóság a pragmatikus egyeztetésre. A szóvivő Magyar Péternek azt a kijelentését is kommentálta, hogy Oroszország és Magyarország soha nem lesznek barátok.
Oroszország kölcsönösen hajlandó a párbeszédre Magyarországgal – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden Moszkvában.
Peszkov Magyar Péternek, Tisza párt miniszterelnök-jelöltjének arra a kijelentésére reagált, miszerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívná, válaszolna a hívásra, de ő maga nem szándékozik telefonálni, írja az MTI.
„Egyelőre megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy, amennyire értjük, van hajlandóság a pragmatikus párbeszéd folytatására. Ebben az esetben bennünk megvan erre a kölcsönös hajlandóság”
– mondta.
Magyarnak azt a kijelentését, miszerint Oroszország és Magyarország sohasem lesznek barátok, a Kreml szóvivője a Vesztyi hírszolgálatnak nyilatkozva így kommentálta:
„Különböző nyilatkozatokat hallottunk. Ő már korábban is kijelentette, hogy hajlandó tárgyalni Putyinnal, de (Oroszország és Magyarország) soha nem lesznek barátok. A politikában egy dolog, amikor még nem ülsz az ország vezetői székében, és tehetsz nyilatkozatokat. Amikor beleülsz abba a székbe, ott már más, mondjuk így, pragmatikusabb megközelítések jönnek.”
A sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy a Kreml hogyan fogadta a magyarországi választás győztesének első nyilatkozatait arról, hogy Magyarországon népszavazást tarthatnak Ukrajna uniós felvételéről, Peszkov a sajtótájékoztatón így fogalmazott: „Várjuk meg, amíg megalakul az új magyar kormány, várjuk meg az első konkrét lépéseket.”
Oroszország kölcsönösen hajlandó a párbeszédre Magyarországgal – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden Moszkvában.
Peszkov Magyar Péternek, Tisza párt miniszterelnök-jelöltjének arra a kijelentésére reagált, miszerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívná, válaszolna a hívásra, de ő maga nem szándékozik telefonálni, írja az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony: Már az áprilisi béreket sem tudjuk kifizetni, ha az államkincstár inkasszálja a főváros számláját
A főpolgármester levélben szólította fel a Magyar Államkincstár elnökét, hogy tekintsen el attól, hogy áprilisban újra inkasszálja a fővárosi önkormányzat folyószámláját. Karácsony szerint van jogi lehetőség arra, hogy az elnök 60 napra felfüggessze az eljárást, amíg az új kormány feláll.
Ha a Magyar Államkincstár a szolidaritási hozzájárulás kapcsán folytatja eddigi gyakorlatát és inkasszálja áprilisban a Fővárosi Önkormányzat folyószámláját, akkor nem tudják kifizetni a béreket – mondta Karácsony Gergely főpolgármester kedden budapesti sajtótájékoztatóján. A főpolgármester közölte,
a főváros számlája jelenleg 6,5 milliárd forintos mínuszban van.
Karácsony Gergely elmondta, hétfőn levelet írt Demkó-Szekeres Zsoltnak, a Magyar Államkincstár elnökének, amelyben arra szólította fel, tekintsen el attól, hogy áprilisban „újra inkasszálja a fővárosi önkormányzat folyószámláját”. A főpolgármester szerint a kincstár elnökének jogi lehetősége van 60 napra felfüggeszteni az eljárást, amíg az új kormány feláll.
„Ha megjelenik az államkincstár, és kihasználva ezt a politikai átmeneti időszakot, törvénytelenül inkasszálja a város folyószámláját, akkor hiába küzdöttünk az elmúlt hat évben azért, hogy a város működőképességét megőrizzük, már az áprilisi béreket sem tudjuk kifizetni.”
A vita nem új keletű, a kormány idén 98 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást vár el Budapesttől. Az összeget négy részletben, január 26-án, április 15-én, július 15-én és október 15-én kellene befizetni. Mivel a főváros az első határidőt elmulasztotta, a kincstár január 29-én inkasszót nyújtott be a főváros számlájára.
A helyzet tavaly májusban már egyszer kritikussá vált, amikor a Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról. Akkor a főváros kifizetésstoppot és vészforgatókönyvet hirdetett.
A bíróság döntése nyomán a Magyar Államkincstár tavaly június 18-án visszautalta a 10,2 milliárd forintot a fővárosnak.
A Fővárosi Törvényszék végül azonnali jogvédelmet adott Budapestnek, megtiltva az újabb beszedési megbízásokat. Karácsony Gergely akkor úgy fogalmazott: időt nyertek, de a probléma nem oldódott meg.
A főváros mellett más települések is jelezték fizetési nehézségeiket. Györfi Mihály, Szolnok polgármestere kedden bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig nem fizetnek szolidaritási hozzájárulást.
Via MTI
Ha a Magyar Államkincstár a szolidaritási hozzájárulás kapcsán folytatja eddigi gyakorlatát és inkasszálja áprilisban a Fővárosi Önkormányzat folyószámláját, akkor nem tudják kifizetni a béreket – mondta Karácsony Gergely főpolgármester kedden budapesti sajtótájékoztatóján. A főpolgármester közölte,
a főváros számlája jelenleg 6,5 milliárd forintos mínuszban van.
Karácsony Gergely elmondta, hétfőn levelet írt Demkó-Szekeres Zsoltnak, a Magyar Államkincstár elnökének, amelyben arra szólította fel, tekintsen el attól, hogy áprilisban „újra inkasszálja a fővárosi önkormányzat folyószámláját”. A főpolgármester szerint a kincstár elnökének jogi lehetősége van 60 napra felfüggeszteni az eljárást, amíg az új kormány feláll.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
