HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: AI-val manipulált szexvideóval, drogbotránnyal, új ellenzéki pártokkal próbálják majd ellehetetleníteni a Tisza indulását

Magyar szerint a kormány változtat a választási szabályokon is. Azt mondta, eltörlik a győzteskompenzációt, hogy nehezebb helyzetbe hozzák a Tiszát és megakadályozzák, hogy kétharmados többséget szerezzen.


Magyar Péter szerint a Fidesz és az óellenzéki pártok közösen próbálják megakadályozni, hogy a Tisza Párt elinduljon a jövő évi országgyűlési választáson. A hétfői Magyar Infón arról beszélt, hogy hónapok óta zsarolják, fenyegetik és próbálják megvesztegetni a munkatársait. Azt mondta, több helyről is olyan információk jutottak el hozzájuk, hogy kábítószert helyezhetnek el az ő vagy a munkatársai csomagjaiban, autóiban, ingatlanjaiban. Egy korábbi videóban azt is mondta, hogy a drogtörvények szigorítása ezt készíti elő. Magyar hangsúlyozta, hogy sem ő, sem a munkatársai nem fogyasztanak kábítószert, és ha kell, drogteszttel igazolják ezt. Hozzátette: akár heti rendszerességgel is készek drogtesztet végezni, és ugyanezt elvárnák a Fidesztől, valamint Deutsch Tamástól is.

Beszélt arról is, hogy gyerekeivel zsarolják. Állítása szerint megfenyegették, hogy elveszik tőle a közös felügyeletet. Magyar azt mondta, olyan üzeneteket is kapott, hogy mesterséges intelligenciával manipulált szexvideókat készülnek nyilvánosságra hozni róla. Úgy fogalmazott: „nem tudom, hogy igaziakat-e, vagy éppen mesterséges intelligenciával készített videókat”, de ettől sem fognak megijedni.

Szóba került az is, hogy a Tisza Párt ellen ügyészségi és NAV-vizsgálatok is folynak. Magyar szerint ezek célja az, hogy megpróbálják ellehetetleníteni a párt indulását. Kifejtette, hogy szerinte mondvacsinált pénzügyi szabálytalanságokra és külföldi támogatásokra hivatkozva akarják zárolni a számláikat, hogy még fizetéseket se tudjanak teljesíteni.

Az eseményen Tarr Zoltán EP-képviselő is felszólalt, aki a pártfinanszírozási rendszert kritizálta. Magyar hozzátette, hogy a Tisza meg tud élni a támogatói hozzájárulásokból.

Magyar szerint a kormány változtat a választási szabályokon is. Azt mondta, eltörlik a győzteskompenzációt, hogy nehezebb helyzetbe hozzák a Tiszát és megakadályozzák, hogy kétharmados többséget szerezzen. Úgy vélte, hogy Gulyás Gergely tagadása ellenére is eltörlik majd ezt a szabályt, szerinte a kancelláriaminiszter hazudott. Szerinte a közös listaállítás szabályait is módosítják: eddig két párt együtt indulásakor 10, több párt esetén 15 százalékot kellett elérni, ezt most öt százalékra csökkentik. Úgy látja, további szigorítások jönnek a pártok indulására vonatkozó adminisztratív szabályokban is.

Magyar azt is mondta, hogy eltörlik az összeférhetetlenséget a polgármesterek és az országgyűlési képviselők között, és ha kell, akár 1 százalékra is leviszik a parlamenti bejutási küszöböt. Ezzel szerinte néhány népszerűbb óellenzéki polgármestert akarnak helyzetbe hozni.

Szerinte a jelöltállítási határidő idején a Fidesz és az óellenzék közösen fogja levadászni a tiszás jelölteket, hogy ne tudjanak helyettük újat találni. Úgy fogalmazott, hogy ezért cserébe 5-10 budapesti körzetet kapnak majd a szatellit ellenzéki pártok a Fidesztől.

Magyar az ellenük készülő plakátkampányról is beszélt. Elmondta, hogy a különböző plakátváltozatokon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt szerepel majd, és a kezében zászlót tart. Úgy véli, hogy hamis bizonyítékokat is gyártanak majd ellene, például széfekről vagy offshore számlákról szóló hírekkel.

„Ne lepődjenek meg, ha az lesz a hír a propagandában, hogy külföldön széfet vagy offshore számlát találtak Magyar Péter nevén” – fogalmazott. Hozzátette: „Ez nem így működik. Hiába zsarolnak akár engem, akár a kollégákat, hiába próbálják megvesztegetni a munkatársainkat. Bármilyen eszközzel fenyegetnek is, egyre inkább tudjuk, hogy jó úton járunk, és nem félünk, mert nem vagyunk egyedül a pályán.”

Azt is elmondta, hogy szerinte az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum összefogásra készül. Úgy vélte, „rossz nyelvek szerint a főpolgármesternek is lehet benne szerepe”. Magyar szerint a cél az, hogy 1-2 százalékot leszakítsanak a kormányváltást akarók táboráról.

Kitért arra is, hogy szerinte Mesterházy Attila minden támogatást megkap a Fidesztől, hogy baloldali minipártot építsen. A DK-ról és Gyurcsány Ferencről azt mondta, hogy országos és helyi szinten a narancssárga és a kék Fidesz hogyan működik együtt. Hozzátette: „Senki se lepődjön meg, ha újabb pártokat gründol a Fidesz az ellenzéki szavazók megosztására.”

Magyar Péter szerint a Mi Hazánk is csak látszólag ellenzéki párt, mert vezetője miniszterekkel mosolyog közösen, és soha nem támadja a kormánypropaganda. Úgy fogalmazott, hogy néha nehéz eldönteni, hogy a Fidesz írja a Mi Hazánk programját, vagy Toroczkai László fogalmazza a Fidesz–Mi Hazánk koalíciós megállapodást.

„Ezek nem vádak, mindenki látni fogja, hogy a Fidesz lépéről lépésre fogja bevezetni ezeket”

– jelentette ki Magyar, aki szerint ez annak a jele, hogy a Fidesz pániküzemmódban van.

Az eseményen az uniós pénzek kérdése is előkerült. Kollár Kinga EP-képviselő korábbi kijelentése miatt került a kormánypárti kommunikáció célkeresztjébe. Tarr Zoltán arról beszélt, hogy az EP-ben azért dolgoznak, hogy a befagyasztott uniós pénzek eljussanak Magyarországra, de ne a korrupt kormány kezébe kerüljenek.

Magyar Péter Bóka János uniós ügyekért felelős minisztert is bírálta, amiért szerinte nem jár ki Brüsszelbe tárgyalni a pénzek hazahozataláról. Üzent is a miniszterelnöknek: „Miniszterelnök elvtárs, innen is szeretném üzenni, hogy nem félünk, és nem is félhetünk, mert mögöttünk áll egyre több jó érzésű magyar ember. Higgye el, hogy a magyarok többsége békés úton szeretné lezárni az Orbán–Gyurcsány-korszak húsz évét, de van az a pont, amikor a magyarok nem fognak meghátrálni.”

Beszélt arról is, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár nem tesz semmit a kórházak helyzetének rendezése érdekében, és hogy szerinte az egészségügyben igenis van korrupció, ellentétben Takács állításaival.

Tarr Zoltán kiemelte: az EU-nak egyáltalán nem kellemes dolog visszatartani a pénzeket, mert nincs kialakított technikájuk az ilyen helyzetek kezelésére, és eddig nem volt példa arra, hogy egy tagállam miatt erre szükség lett volna.

Az eseményen néhány videót is lejátszottak, amelyek szerintük a fideszes kommunikáció ellentmondásait mutatják, például azt, hogy egyszerre állítják, hogy jönnek az uniós pénzek, máskor pedig azt, hogy a Tisza miatt nem érkeznek meg. Tarr szerint „hallgatni is szörnyű a fideszesek szemenszedett hazugságait, mert egy hang nem igaz belőlük.”

Tarr felidézte, hogy az Erasmus-program felfüggesztéséért is az Orbán-kormány lépései felelősek, és hogy a kabinet azóta sem hajlandó helyrehozni a hibát.

Magyar ígéretet tett arra, hogy hazahozzák a magyaroknak járó uniós pénzeket, ami fejenként 800 ezer forintot jelentene. Szerinte ez a közlekedés, az egészségügy, az energetikai megújulás és a kkv-k támogatása szempontjából is fontos lesz, és a Tisza egyik fő politikai vállalása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója, itt vannak az eredmények
Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak. Videóban méltatta a párt jelöltjeit, akik továbbjutottak a déltől induló második fordulóba. Köztük vannak a párt ismertebb arcai, mint például Radnai Márk és Tarr Zoltán alelnökök, Nagy Ervin és Ruszin-Szendi Romulusz.


Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója – jelentette be Magyar Péter a Facebookon. A pártelnök azt is bejelentette, hogy kedden déltől indul a szavazás a második körbe jutott 2-2 jelölt között.

Az eredményeket a választókerületi Facebook-oldalakon és a párt honlapján, ide kattintva lehet megnézni.

A TISZA Párt ismertebb arcai mind továbbjutottak a második fordulóba.

Tarr Zoltán, a párt európai parlamenti képviselője és alelnöke Soroksáron, Budapest 16. számú választókerületében második lett az első körös szavazáson 37 százalékkal, míg a másik továbbjutó jelölt, Kiss Máté 39 százalékot kapott.

Radnai Márk, a párt másik alelnöke Esztergomban, a Komárom-Esztergom 2-es választókerületben, a voksok 44 százalékát szerezte meg. Rajta kívül Németh Norbert jutott még tovább, rá 30 százalék szavazott.

Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök Hajdúszoboszlón, Hajdú-Bihar 5-ös választókerületében másodikként jutott tovább, 34 százalék szavazott rá. 42 százalékkal nyerte meg az első fordulót előtte Kovács Attila Zoltán.

Bódis Kriszta,a párt társadalompolitikai szakértője Budapest 2. választókerületében jutott tovább, miután a voksot 39 százalékát ő kapta meg. Rajta kívül Borsós Gabriella lehet még ott a második fordulóban, rá 35 százalék szavazott.

Nagy Ervin színész 43 százalékkal, Csalami-Vörös Csaba egykori tévés műsorvezető 31 százalékkal jutott tovább Dunaújvárosban, Fejér megye 4-es választókerületében.

Rost Andrea operaénekes Szolnokon, Jász-Nagykun-Szolnok 1-es számú választókerületében szerezte meg a legtöbb szavazatot 43 százalékkal, mellette Albelné Hoksári Éva 32 százalékkal jutott tovább.

Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak.

„Büszkeséggel tölt el, hogy közösségünket ilyen bátor, őszinte, igaz hazafiek képviselik. Ők mind a 309-en olyan emberek, akik nem félnek kimondani az igazságot, akik akár esőben, akár hóban hősiesen kiállnak hazánkért. Akik velünk együtt vallják, hogy a magyarok jövője egy emberséges és működő Magyarországban rejlik”

– mondta az oldalán közzétett videóban, amelyben köszönetet mondott azoknak a jelöltként indulóknak is, akik nem jutottak tovább a következő fordulóba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – kemény vita után szavaznak Magyarországról az Európai Parlamentben
Arról döntenek a képviselők kedden, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben. Akár 6930 milliárd forintnyi uniós támogatást is végleg elbukhat az ország.


„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – Dobrev Klára hétfőn ezzel a mondattal adott élt a magyar jogállamiságról szóló vitának az Európai Parlamentben, ahol ma, november 25-én arról szavaznak a képviselők, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben.

A tegnapi strasbourgi plenáris ülés vitája egy holland zöldpárti képviselő, Tineke Strik által jegyzett dokumentum körül forgott, amely a 7. cikk szerinti eljárás folytatását és a Tanács határozottabb fellépését sürgeti. A szavazást követően a jelentéstevő délután sajtótájékoztatót is tart.

Az Európai Parlament hivatalos második időközi jelentéseként jegyzett, a vita alapját adó dokumentum súlyos megállapításokat tartalmaz.

A szöveg szerint a magyarországi helyzet 2018 óta „tovább és súlyosan romlott”, és az ország „hibrid rezsimmé, választási autokráciává” vált.

A jelentést, amelyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság november 5-én 51 igen, 21 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett fogadott el, azt is rögzíti, hogy a Tanács eddigi tétlensége önmagában is sértheti a jogállamiság elvét.

A mostani vita egy 2018-ban indult folyamat újabb állomása. Az Európai Parlament akkor kezdeményezte Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást az uniós alapértékek rendszerszintű megsértésének kockázata miatt. Azóta a tagállamok minisztereit tömörítő Tanács kilenc alkalommal tartott meghallgatást a témában, de a folyamat következő szakaszába, amely már konkrét ajánlások megfogalmazását jelentené, eddig nem lépett tovább. Ehhez a tagállamok négyötödös többségére lenne szükség, ami mindeddig hiányzott. A parlamenti jelentés és a mai szavazás célja éppen az, hogy politikai nyomást gyakoroljon a Tanácsra a cselekvés érdekében.

A jogállamisági eljárásnak komoly pénzügyi következményei is vannak. Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa a vitában megerősítette, hogy körülbelül 18 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós támogatás továbbra is fel van függesztve. Ez a novemberi középárfolyamon számolva megközelítőleg 6930 milliárd forintot jelent. A biztos hozzátette, hogy ebből az összegből mintegy 1 milliárd euró, vagyis nagyjából 385 milliárd forint már „határozottan elveszett”. A hivatalos parlamenti jelentés is kimondja: „több mint 1 milliárd euró kohéziós pénz már visszavonhatatlanul elveszett.”

A jelentés részletesen kitér azokra a területekre, ahol a Parlament szerint romlott a helyzet: többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és a közpénzek kezelése, a médiapluralizmus, a civil szféra helyzete, az LMBTQ-közösség jogai és a menekültügy kapcsán fogalmaz meg kritikát.

A dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy használják ki a rendelkezésükre álló teljes eszköztárat, beleértve a költségvetési feltételességi mechanizmust és a kötelezettségszegési eljárásokat is.

A hétfői eszmecserén élesen ütköztek a politikai álláspontok. A jelentéstevő, Tineke Strik szerint hét év telt el az eljárás megindítása óta, és a helyzet csak rosszabbodott.

„Magyarország egy hibrid rezsimmé vált, egy választási autokráciává”

– jelentette ki.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke és európai parlamenti képviselője a vitában úgy fogalmazott: „Orbán Viktor rendszere maga a leplezetlen önkény, a korlátok nélküli hatalom.” A 24.hu tudósítása szerint a képviselő azt is mondta:

„Mindeközben egy politikai maffia degeszre keresi magát, az országban gyakorlatilag megszűnt a piacgazdaság, és csak a korrupció működteti az egész rendszerüket.”

Daniel Freund, egy másik zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy a korrupció látható nyomokat hagy az országon: „Ha Magyarországon utazgat az ember, és meglátogatja a szomszéd országokat, akkor láthatja, hogy a városképben is megjelenik a korrupció Magyarországon.” Moritz Körner, a liberális Renew Europe frakció képviselője a Tanácsot szólította fel cselekvésre: „Itt az ideje, hogy a tanács a tettek mezejére lépjen, és megvédjük a demokráciát Magyarországon.”

A kormányoldal és szövetségesei politikai boszorkányüldözésről és kettős mércéről beszéltek. Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint a jelentés tele van valótlanságokkal.

„Nincs új a nap alatt, a lemez a régi: hazugságok és kettős mérce a javából”

– fogalmazott a Telex tudósítása szerint.

Georgiana Teodorescu, a román AUR párt képviselője az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében arról beszélt, hogy a vita valójában nem az uniós értékekről szól. „Ez a vita politikai fegyverré vált egy adott kormány ellen. Az egyetlen cél, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát a tanácsban.” Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője szintén kritikusan szólalt fel, de nem a magyar kormány védelmében, hanem az uniós intézmények korrupciójára utalva, „a kámforrá vált sms-ek és aranyvécék árnyékában” tartott vitáról beszélt.

Michael McGrath biztos a vitában összegezte a Bizottság álláspontját: a kilenc tanácsi meghallgatás ellenére a nyolc vizsgált területből csupán egyben látszik előrelépés. Amíg a jogállamisági kockázatok fennállnak, a pénzügyi korlátozások fenntartása indokolt.

A keddi szavazás tétje tehát nagy. Ha a Parlament nagy többséggel fogadja el a jelentést, azzal tovább növeli a nyomást a Tanácson, hogy lépjen tovább a 7. cikk szerinti eljárásban. Ha a Tanács továbbra sem cselekszik, az a Parlament szerint már önmagában is a jogállamiság sérelmét jelenti. A következő napokban érdemes lesz figyelni a szavazás pontos arányaira, a délutáni sajtótájékoztatón elhangzó következő lépésekre, valamint a magyar kormány hivatalos reakciójára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb bank bukott pert egy devizahitelessel szemben: 2,6 milliót kell visszafizetnie a Raiffeisennek
Egy nyolc évig húzódó ügyben hoztak elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszéken. A dunakeszi ingatlantulajdonos arra hivatkozott a perben, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást.


Egy újabb devizahiteles perben a felperes nyert a Raiffeisen Bankkal szemben a Budapest Környéki Törvényszéken – írta meg a Népszava.

Az elsőfokú ítélet szerint egy dunakeszi ingatlantulajdonosnak visszajár a felvett kölcsön forintösszege feletti összes tétel. Ennek értelmében a Raiffeisen Banknak mintegy 2,6 millió forintot kell visszafizetnie.

Az ügyfelük 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlása, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.

A bíróság már az új szabályok szerint számolva hozott ítéletet, és arra a korábbi döntésre támaszkodott, amelyet az ügyben a Kúria is jóváhagyott, vagyis, hogy a bank és az adós közötti szerződés érvénytelen.

Téglásy Balázs, az adós ügyvédje a Népszavának azt mondta, látszik, ebben az ügyben is kulcsfontosságú az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén májusban hozott döntése, amely szerint az adósok csak a kapott forintösszeggel tartoznak, így az árfolyamkülönbözet teljes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Most is ezen ítélet mentén alakult ki, hogy végül hogyan és mennyi jár vissza az ingatlantulajdonosnak.

Mint mondta, ez a történet maratoni hosszúságúra nyúlt, hiszen az adós 2008-ban vette fel a kölcsönt, a per viszont csak 2016-ban kezdődött. Már akkor arra hivatkozott, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást. Az ügyvéd szerint ezen nem is volt sok mérlegelni való, mert a bank nem tudta bemutatni a felek által aláírt „kockázatfeltáró nyilatkozatot”. Pedig azt, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelő volt, a hitelezőnek, vagyis a banknak kellett volna bizonyítania.

Az ügyben mégiscsak most hoztak elsőfokú ítéletet, miután a Fővárosi Ítélőtáblát és a Kúriát is megjárta, majd idén indult újra, és háromszor is elhalasztották az ítélethozatalt. Az EUB döntése májusi döntése után valójában a Budapest Környéki Törvényszék most csak az elszámolásról döntött, hiszen az érvénytelenséget korábban már megállapították – mondta az ügyvéd.

Téglásy Balázs szerint ügyfele a szerencsésebb esetek közé tartozik, mert idő közben a lakás nem került ki a feje fölül. Jelenleg is benne él, nem volt végrehajtás ellene. Az ítélet után pedig azonnal kérték is, hogy töröljék az ingatlanon még fennálló jelzálogjogot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Kulturális körútnak álcázva játssza ki a politikai reklámok tilalmát a szekszárdi fideszes képviselő
A független képviselő szerint Horváth István helyi fazekasokat és cukrászokat látogatva kampányol. Állítja, a politikus ezzel a trükkel kerüli meg az uniós szabályokat.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon írt arról, hogy szerinte a szekszárdi fideszes országgyűlési képviselő, Horváth István hogyan játssza ki a politikai reklámokra vonatkozó szabályokat.

„Papíron nem magát promózza, ugye, hanem a választókerületének »kulturális értékeit« bemutató »körjáraton« vesz részt”

– fogalmazott Hadházy, aki szerint a fideszes képviselőnek „magát tilos lenne reklámozni, de hát miért ne reklámozhatná, hogy meglátogatott egy ő talpát nyaló, vagy csak tőle függő fazekast, vendéglőst, cukrászt?”

„A Fidesz sokféleképpen próbálja kijátszani azt, hogy az EU-s szabályozás legalább az internetes hirdetések területén igyekszik a propagandát megtörni. Ezek közül a trükkök közül Horváthé különösen visszataszító , hiszen itt megtévesztett , vagy megfélemlített kisemberek hátán próbálja a szabályozást kijátszani”

– írja Hadházy.

A képviselő szerint ez a viselkedés ugyanakkor „nem meglepő egy olyan embertől, akinek cége ellen csalás miatt nyomoznak most is és akinek feketén vágott disznóival etetik a szekszárdi gyerekeket”.

A bejegyzés végén Hadházy arra a következtetésre jut, hogy „érdemes újra és újra tudatosítani magunkban: az évi százmilliárdokból zajlik az állami propaganda a nyílt választási csalással egyenlő.” Hozzáteszi, hogy bár „az EU ugyan legalább az internetes hirdetések terén megpróbálta részben visszahozni a demokráciát, az egyenlő feltételeket, de ez a kis példa is mutatja, hogy ez korántsem egyszerű.” A politikus szerint „a problémáink megoldását nem várhatjuk az EU-tól, mert egyszerűen nincsen rá elég eszköze.”

A politikai hirdetésekkel kapcsolatban az Európai Unió 2024-ben fogadta el a politikai hirdetések átláthatóságáról és célzásáról szóló rendeletet (TTPA), amely 2025 októberétől ír elő kötelezettségeket a hirdetőknek és az online platformoknak. Ennek nyomán a Meta 2025 júliusában bejelentette, hogy az EU-ban leállítja a politikai és választási hirdetések fizetett futtatását, bár az organikus közzétételüket továbbra is engedélyezi. A Google már korábban hasonló lépést tett, ezzel jelentősen szűkítve a fizetett online politikai reklámok terét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk