Magyar Péter visszaszólt Forsthoffernek, miután kikapcsolta a mikrofonját
Forsthoffer Ágnes levezető elnök a parlamentben elvette a szót a miniszterelnöktől, mert az eltért az interpelláció tárgyától. Magyar Péter később azzal vágott vissza, hogy a házszabály szerint ezt nem lehetett volna.
A hétfői parlamenti ülésnapon Forsthoffer Ágnes levezető elnök elvette a szót Magyar Péter miniszterelnöktől, aki erre egy eljárási vitával reagált. Az eset a Mi Hazánk képviselője, Novák Előd interpellációjára adott kormányfői válasz közben történt. Magyar Péter, miután érdemben felelt, a rendelkezésére álló kétperces időkeret fennmaradó részét egy másik, korábbi felszólalásra akarta fordítani.
Mivel ez nem tartozott a tárgyhoz, a házelnök kétszer figyelmeztette, majd lekapcsoltatta a mikrofont, amit a kormánypárti padsorokból taps kísért – írta a Telex. A miniszterelnök rövid ideig még mikrofon nélkül próbálkozott, de végül nem folytatta a felszólalását.
Később a miniszterelnök ismét szót kért, és elvi alapon kifogásolta a történteket, mondván: az interpelláció esetében a levezető elnök az interpellálótól vonhatja meg a szót, a válaszadótól viszont még akkor sem, ha úgy gondolja, hogy nem a témában válaszol.
Felszólította a mindenkori levezető elnököt, hogy ezt tartsák tiszteletben, ezzel a technikai kérdésből eljárási vitát nyitott. A házelnök a tárgytól való eltérésre hivatkozva lépett közbe.
Az interpellációs blokkot amúgy is feszült hangulat jellemezte, a képviselői kérdésekre adott válaszok többször is túlmutattak a szűken vett tárgyi kereteken, ami növelte a procedurális viták esélyét.
A teremben történtekről gyorsan felvételek jelentek meg a sajtóban, a miniszterelnök pedig már az ülésteremben jelezte, hogy az ügyet elvi-eljárási kérdésnek tekinti. A hangsúly ezzel a politikai üzenetről az ügyrendi szabályok értelmezésére tolódott, ami a következő üléseken is mintaként szolgálhat a kormány és az elnöklés viszonyának alakulásában.
A hétfői parlamenti ülésnapon Forsthoffer Ágnes levezető elnök elvette a szót Magyar Péter miniszterelnöktől, aki erre egy eljárási vitával reagált. Az eset a Mi Hazánk képviselője, Novák Előd interpellációjára adott kormányfői válasz közben történt. Magyar Péter, miután érdemben felelt, a rendelkezésére álló kétperces időkeret fennmaradó részét egy másik, korábbi felszólalásra akarta fordítani.
Mivel ez nem tartozott a tárgyhoz, a házelnök kétszer figyelmeztette, majd lekapcsoltatta a mikrofont, amit a kormánypárti padsorokból taps kísért – írta a Telex. A miniszterelnök rövid ideig még mikrofon nélkül próbálkozott, de végül nem folytatta a felszólalását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eldőlt a nem egyetemi kekvák sorsa: Ruff Bálint vette át az MCC-t, Lázár János ménesbirtoka Bóna Szabolcshoz került
A hétfő éjjel megjelent kormányhatározat értelmében több miniszter is alapítói jogokat kapott Fidesz-közeli alapítványok felett. A kormány szerint ez a lépés az átláthatóságot és az elszámoltatást szolgálja.
Kormányhatározat döntött a Fidesz-közeli alapítványok sorsáról: a kormány hétfőn este tette közzé a Magyar Közlönyben a nem egyetemi KEKVA-k alapítói jogait gyakorló miniszterek kijelölését, a határozat pedig kedden 0 órakor hatályba is lépett.
Ennek értelmében a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint felügyeli a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány és az Áder János nevéhez köthető Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány feletti állami joggyakorlást.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez a Terror Házát működtető, Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK), a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány került.
A Hauszmann Alapítványt és a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kapta meg.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter felügyelete alá tartozik ezentúl az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány és a ZalaZONE Alapítvány.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterhez került a mezőhegyesi ménesbirtokot is magában foglaló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, amely eddig Lázár Jánoshoz tartozott.
A Közép-európai Oktatási Alapítványt Lanner Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kapta meg. A Makovecz Campus Alapítványt Kármán András pénzügyminiszter, a MOL - Új Európa Alapítványt pedig Pósfai Gábor belügyminiszter felügyeli majd.
Fontos megjegyezni, hogy a miniszterek nem az intézmények operatív vezetését veszik át, hanem az állam nevében ők gyakorolják a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) feletti alapítói jogokat, ami a fenntartói és kuratóriumi jogosítványok állami kézbe vonását jelenti.
A kormány kommunikációja szerint a lépés az átláthatóságot és az elszámoltatást szolgálja, és része annak a folyamatnak, amellyel a KEKVA-vagyont rendeznék az uniós forrásokhoz kapcsolódó vállalások mentén.
A kormány tervei szerint a nem egyetemi KEKVA-kat 2026. augusztus 31-ig, az egyetemiek pedig 2027. augusztus végéig tervezik állami kézbe visszavezetni.
Kormányhatározat döntött a Fidesz-közeli alapítványok sorsáról: a kormány hétfőn este tette közzé a Magyar Közlönyben a nem egyetemi KEKVA-k alapítói jogait gyakorló miniszterek kijelölését, a határozat pedig kedden 0 órakor hatályba is lépett.
Ennek értelmében a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint felügyeli a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány és az Áder János nevéhez köthető Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány feletti állami joggyakorlást.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez a Terror Házát működtető, Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK), a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a Fidesz biztonsági igazgatójának nevezte ki Hajdu Jánost
A Fidesz elnöke egy nappal azután jelentette be ezt, hogy kiderült, a volt TEK-főigazgatót gyanúsítottként hallgatták ki az aranykonvoj-ügyben. Orbán azt üzente: „Aki minket meg akar félemlíteni, keljen fel hamarabb”.
Orbán Viktor kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a Terrorelhárítási Központ nemrég leváltt főigazgatóját nevezi ki a Fidesz biztonsági igazgatójának.
„Mai naptól Hajdu János a Fidesz biztonsági igazgatója. Aki minket meg akar félemlíteni, keljen fel hamarabb. Üdv újra a fedélzeten, tábornok úr!”
– írta a volt kormányfő.
Hétfőn derült ki, hogy Hajdu Jánost gyanúsítottként hallgatták ki az aranykonvoj-ügyben zajló nyomozás részeként. A gyanú hét rendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás. A volt TEK-főigazgató szabadlábon védekezhet, mert az ügyészség szerint nem áll fenn a szökés, elrejtőzés vagy a bizonyítás megnehezítésének veszélye.
Budapest, 2024. szeptember 17.
Orbán Viktor kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a Terrorelhárítási Központ nemrég leváltt főigazgatóját nevezi ki a Fidesz biztonsági igazgatójának.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt az Alkotmánybíróság döntése után: Alkotmányellenes volt a háziorvosi ügyeleti rendszer
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy Facebook-posztban értékelte az Alkotmánybíróság hétfői döntését. A testület utólag mondta ki, hogy a háziorvosok kötelező ügyeleti részvételét előíró rendelet egyes részei alaptörvény-ellenesek voltak.
Hegedűs Zsolt, a kormány egészségügyi minisztere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn alaptörvény-ellenesnek minősítette a háziorvosi ügyeleti rendszer egyes korábbi elemeit. A bejegyzést egy ironikus felütéssel kezdi, amelyben az előző kormány egészségügyi vezetését szólítja meg.
„Köszönjük, Orbán–Pintér–Takács-féle egészségügyi irányítás. Most már papírjuk is van róla: alaptörvény-ellenes szabályozással kényszerítették a háziorvosokat az alapellátási ügyeleti rendszerben való részvételre” – írta.
Hegedűs szerint a döntés a Magyar Orvosi Kamara korábbi kritikáit igazolja, amely felemelte a hangját a kiszámíthatatlan és jogbizonytalan helyzetet teremtő szabályozás ellen. Felidézte a kormány és a MOK közötti konfliktust, amelynek következménye a „lex MOK” lett.
„Emlékszünk: hamis vádakra építve megalkották a lex MOK-ot, elvették a Kamara kötelező tagságát, szétverték az etikai ügyrendjét, és megpróbálták elhallgattatni azt a szakmai köztestületet, amely pontosan azt mondta ki, amit most az Alkotmánybíróság is megerősített: ezt így nem lehetett volna megcsinálni.”
A miniszter szerint az egészségügyet nem lehet erőből, rendeletekkel és szakmai egyeztetés nélkül irányítani, mert a jogszerűtlen szabályoknak végső soron a betegek látják kárát.
Bejegyzésében jelezte, hogy a jelenlegi Egészségügyi Minisztérium már felülvizsgálta a jogszabályi környezetet, és a szakmai szervezetekkel egyeztetve dolgoznak egy működőképes rendszeren, ezért az ügyet a parlament elé viszik, hogy kijavítsák az előző rendszer hibáit. „A cél világos: olyan szabályozás kell, amely egyszerre szolgálja a magyar orvosok, az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekét” – zárta posztját.
Az Alkotmánybíróság hétfőn mondta ki, hogy a háziorvosi ügyeleti részvételt előíró rendelet két bekezdése a 2023. január 1. és 2025. július 16. közötti időszakban alaptörvény-ellenes volt, ezért a folyamatban lévő perekben ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók. A testület ugyanakkor a 2025. július 17-től hatályos, módosított szabályozás megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasította. A döntést követően, kedden Hegedűs Zsolt és Takács Péter volt egészségügyi államtitkár nyilvános vitát folytatott: míg Hegedűs a MOK kritikáinak igazolását látta a döntésben és törvénymódosítást ígért, addig Takács szerint az AB csupán a korábbi kodifikációs hibákat kifogásolta, nem pedig magát az ügyeleti részvétel elvét.
Hegedűs Zsolt, a kormány egészségügyi minisztere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn alaptörvény-ellenesnek minősítette a háziorvosi ügyeleti rendszer egyes korábbi elemeit. A bejegyzést egy ironikus felütéssel kezdi, amelyben az előző kormány egészségügyi vezetését szólítja meg.
„Köszönjük, Orbán–Pintér–Takács-féle egészségügyi irányítás. Most már papírjuk is van róla: alaptörvény-ellenes szabályozással kényszerítették a háziorvosokat az alapellátási ügyeleti rendszerben való részvételre” – írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elárverezték a szigetszentmiklósi horrorházat, ahol a szülők éveken át terrorizálták a gyerekeiket
Az egykor lelakott házat, ahol a pár éheztette, verte és szexuálisan is bántalmazta három gyerekét, most egy új tulajdonos újítja fel. A szülők 13 éves fegyházbüntetésüket töltik, nemrég elutasították feltételes szabadlábra helyezési kérelmüket.
Elárverezték és már fel is újítják azt a szigetszentmiklósi házat, ahol a magyar kriminalisztika egyik legmegrázóbb bűncselekmény-sorozata zajlott. Miközben a hírhedt horrorszülők börtönbüntetésüket töltik, és a bíróság sorra utasítja el feltételes szabadlábra helyezési kérelmüket, egykori otthonuk új életre kel – írja a Blikk.
A lap helyszíni riportja szerint
az egykor lelakott ingatlant egy új tulajdonos újítja fel, miután a szülők tartozásai miatt elárverezték.
Ezzel párhuzamosan a 2017-ben 13 év fegyházra ítélt pár sorsáról is friss bírósági döntések születtek. A nő jelenleg Kalocsán tölti büntetését. Az ő feltételes szabadságra bocsátási kérelmét idén májusban a Kecskeméti Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja utasította el. A férfi a tököli börtönben van, az ő ügyében tavaly szeptemberben hozott hasonló döntést a Budapest Környéki Törvényszék. Bár a bíróság szerint a férfi beilleszkedett a börtönéletbe, a bűncselekmények súlya és a társadalomra gyakorolt preventív hatás miatt nem engedték ki.
A szülők éveken keresztül fizikailag és lelkileg is terrorizálták három gyereküket. A lányukat és két fiukat éheztették, ürülékkel és bogarakkal etették, súlyosan elhanyagolták, és rendszeresen megverték, sőt szexuálisan is bántalmazták őket.
A Szigetszentmiklós városát megrázó ügy bírósági szakasza nem volt zökkenőmentes. Az első, 2015-ös ítélet még csupán kiskorú veszélyeztetésében mondta ki bűnösnek a szülőket, és két-két év börtönre ítélte őket. Ezt a döntést azonban a másodfokú bíróság eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárásban, 2017-ben már 13 év fegyházat szabtak ki rájuk, amit a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelt. Mivel a pár előzetes letartóztatásban 2 év 9 hónapot töltött, ezt az időt le kell vonni a büntetésükből, így legkorábban 2028 februárjában szabadulhatnak.
Elárverezték és már fel is újítják azt a szigetszentmiklósi házat, ahol a magyar kriminalisztika egyik legmegrázóbb bűncselekmény-sorozata zajlott. Miközben a hírhedt horrorszülők börtönbüntetésüket töltik, és a bíróság sorra utasítja el feltételes szabadlábra helyezési kérelmüket, egykori otthonuk új életre kel – írja a Blikk.
A lap helyszíni riportja szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
