Magyar Péter nemzeti konzultációt indított a Facebook-oldalán, elsőként az Európai Ügyészségről kérdez

Ahogy korábban mi is megírtuk, Magyar Péter a szerda nagy részét a Nemzeti Nyomozó Irodánál töltötte. A Tisza Párt elnöke délután előbb egy rövid posztban számolt be arról, hogy a novemberi feljelentése után tanúként hallgatták meg Vogel Evelin zsarolási ügyével kapcsolatban. Néhány órával később ennél részletesebben is beszámolt a kihallgatásról, ami öt órán keresztül tartott.

„A hatósàg a feljelentés óta semmilyen érdemi nyomozati cselekményt nem végzett, még Vogel Evelin gyanúsítotti kihallgatására és a bűnismétlés megakadályozására sem került sor.

– írja a szerda esti bejegyzésben Magyar, majd hozzátette:

„Ugyanez a hatóság még idáig sem jutott el a júliusi feljelentéseim ügyében, a bűncselekményekkel kiszivárogtatott és meghamisított rendőrségi jelentés és OMSZ esetlap kapcsán. Sajnos az életveszélyes fenyegetés ügyében tett feljelentés ügyében sem sikerült még nyomozni.”

A Tisza Párt elnöke ezután azon elmélkedik, hogy „vajon hogy járhatnak el a hatóságok olyan ügyekben, amelyek nem a nyilvánosság előtt zajlanak?”

A posztot azzal zárja, hogy pártja kormányra kerülése esetén független és szakszerű lesz a rendőrség és az ügyészség vezetése, akiknek „a nyomozásokat nem politikai utasítások alapján kell majd végezniük”.

„A világ leggyávább főpolgármestere letiltotta a jövő heti közgyűlésre időben és teljesen szabályosan benyújtott előterjesztéseimet, amelyekkel a Pride betiltására reagálhatott volna a Főváros” – olvasható Baranyi Krisztina szerda esti posztjában. A ferencvárosi polgármester azt javasolta, hogy tűzzék a Városháza épületére a Pride zászlaját mindaddig, „amíg ezt a gyalázatos, a rendszerváltáskor kivívott alapjogainkat sárba tipró törvényt meg nem semmisítik”.

Baranyinak volt egy másik javaslata is:

„A másikban javaslatot tettem arra, hogy csakúgy, mint a szabad világ számtalan városában, úgy Budapesten is legyenek a Pride-ot népszerűsítő feliratok, zászlók, szimbólumok a tömegközlekedési eszközökön ez év júniusában. Ez - úgy látszik - már sok volt a "büszke, szabad város" vezetőjének, aki meg akarja ezt a várost védeni a Fidesztől.”

Baranyi szerint mindezt ráadásul egy DK-s közgyűlési tag posztjából tudta meg.

– zárta a bejegyzést, amihez egy két évvel ezelőtti képet is csatolt, amikor még a Városházán lengedezett a Pride szivárványos zászlója.

Ferencváros polgármestere azután akadt ki Karácsony Gergelyre, hogy a főpolgármester kedden a Pride-ot betiltó törvény megszavazása után azt írta ki a Facebookra, hogy „Budapest a szabadság városa, Pride lesz”. Ennek ellenére úgy fest, hogy Karácsony mégsem támogatja Baranyi Pride-dal kapcsolatos ötleteit.

Karácsony Gergely még szerda este reagált Baranyi Krisztina posztjára:

Leváltották a Magyar Államkincstár (MÁK) elnökét, Bugár Csabát, és már meg is van, hogy ki veszi át a stafétát - vette észre a Telex.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közleményben köszönetet mondott Bugár munkájáért, aki 2021 áprilisa óta vezette a Magyar Államkincstárt. A szakember korábban több más pénzintézetnél is dolgozott vezetőként, köztük a Diákhitel Központ Zrt-nél, az MFB Invest Zrt-nél vagy éppen ABN AMRO Bank Rt-nél. Az Államkincstár előtt több mint 30 év tapasztalatot halmozott fel a pénzügyi szektorban.

Az új MÁK-elnök, Demkó-Szekeres Zsolt szintén komoly szakmai múltra tekint vissza. Karrierjét az MKB Bankban kezdte, majd a Magyar Export-Import Bank Zrt.-nél igazgatóhelyettesként és igazgatóként dolgozott. Később a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatója, majd a KELER Zrt. vezérigazgatója lett. A Diákhitel Központ Zrt-nél ugyancsak megfordult, mint vezérigazgató-helyettes, aztán 2023-tól a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese volt.

Az NGM hangsúlyozta: Demkó-Szekeres Zsolttól azt várják, hogy a MÁK továbbra is biztosítsa a pénzforgalom és az elszámolások zökkenőmentes lebonyolítását, mert például a Vidéki Otthonfelújítási Program keretéből érkező támogatások, az állampapír kamatok, a nyugellátások és az áfa-visszatérítés minden folyamatának gördülékenyen kell történnie.

A Facebookon magyarázta el Sulyok Tamás, hogy miért írta alá a Pride-ot betiltó törvényt. A köztársasági elnök ezzel érvelt:

„A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel. A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása.”

Szerinte a parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.

„Az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett” – tette hozzá Sulyok Tamás.

Az új szabályozás szerint tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely sérti „a gyermek jogát testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez”, vagy amely a gyermekvédelmi törvény által tiltott tartalmat jeleníti meg. A módosítás azt is kimondja, hogy nemcsak a tiltott gyűlés szervezője, hanem annak résztvevői is büntethetők. A törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra is, hogy a szabálysértők személyazonosságának megállapításához arcképelemző rendszert használjanak.