Orbán Viktoron és az elmúlt 15 éven elmélkedett nagypéntek alkalmából Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt a kérdést tette fel: „Vajon legalább Krisztus kereszthalálának napján, a feltámadás ünnepére készülve elgondolkodik-e a hatvanpusztai elmélkedő sétányon a sonkafőzés és mise között Orbán Viktor, hogy mit tett 15 év alatt az országgal?”
Az ellenzék vezetője fel is sorolja a miniszterelnök – szerinte – legnagyobb bűneit:
„Vajon eszébe jut-e a 13 milliárdos uradalmi birtokon, a 650 milliárdos bankrablás árnyékában, az egymillió létminimum alatt élő nyugdíjas honfitársunk, vagy a több százezer mélyszegélységben élő gyermek, akiknek nem kerül húsvéti étel az asztalára, vagy a gyermekvédelemben élők, akikre kevesebb, mint 1200 forint jut naponta?”
Idézte a Tízparancsolatot is:
„Vajon eszébe jut-e?
- a VII. parancsolat: Ne lopj!, vagy
- a VIII. parancsolat: Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!, vagy
- a X. parancsolat: Mások tulajdonát ne kívánd!”
Hozzátette: Tudjuk, hogy az éjszaka mindig pirkadat előtt a legsötétebb. A hatalom mindig a bukás előtt a leggonoszabb. Hisszük, hogy a kereszthalált a feltámadás követi.
Magyar Péter szerint
„érezzük, hogy hazánk is feltámadás előtt áll. Egy év múlva már egy másik Magyarországon várjuk a húsvét reményteli üzenetét.”
Orbán Viktoron és az elmúlt 15 éven elmélkedett nagypéntek alkalmából Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt a kérdést tette fel: „Vajon legalább Krisztus kereszthalálának napján, a feltámadás ünnepére készülve elgondolkodik-e a hatvanpusztai elmélkedő sétányon a sonkafőzés és mise között Orbán Viktor, hogy mit tett 15 év alatt az országgal?”
Az ellenzék vezetője fel is sorolja a miniszterelnök – szerinte – legnagyobb bűneit:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Többször mondtam, hogy inkább haltam volna meg a balesetben, mint hogy így folytassam az életemet” – A házomlásban megsérült balerina megrázó vallomása
Az Operettszínház balerinája három éve sérült meg, amikor az utcára omlott egy épület párkányfala. 75 millió forint sérelemdíjat kér az épület felújítását végző cégtől.
A szörnyű baleset 2022 júniusában, a budapesti Jókai utcában történt, ahol felújítási munkálatok zajlottak, és leomlott az egyik épület párkányfala. A fiatal táncos, Tóth Nikolett súlyosan megsérült: azóta sem tudott lábra állni, állandó fájdalmai vannak, számolt be róla az RTL Híradó.
„Az orvosok szerint már soha nem tudok majd táncolni, pedig erre tettem fel az egész életemet, mindig erre készültem”
– mondta Nikolett a bíróságon.
Nikolettet édesanyja ápolja folyamatosan, és emiatt már elvesztette a munkáját. Leánya részmunkaidőben, balettmesterként dolgozik az Operaházban.
„Az, hogy tudjak találni egy párt, akivel együtt tudjak élni, szinte lehetetlen, mert ennek a valakinek szinte fel kellene áldoznia a saját életét arra, hogy engem segítsen, ápoljon.
Ha tudtam volna, hogy ha életben maradok, és ennyire nehéz és fájdalmas lesz, azt mondtam volna, hogy inkább nem szeretném.
Többször mondtam, hogy inkább haltam volna meg a balesetben, mint hogy így folytassam az életemet” – fogalmazott Nikolett, aki eddig 43 millió forintot kapott az épület felújítását végző cég biztosítójától. A vállalkozás egyébként továbbra sem ismeri el a felelősségét a balesetért.
Nikolett és édesanyja közösen 75 millió forint sérelemdíjat kérnek.
A szörnyű baleset 2022 júniusában, a budapesti Jókai utcában történt, ahol felújítási munkálatok zajlottak, és leomlott az egyik épület párkányfala. A fiatal táncos, Tóth Nikolett súlyosan megsérült: azóta sem tudott lábra állni, állandó fájdalmai vannak, számolt be róla az RTL Híradó.
„Az orvosok szerint már soha nem tudok majd táncolni, pedig erre tettem fel az egész életemet, mindig erre készültem”
– mondta Nikolett a bíróságon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Körvonalazódni látszik az első komolyabb hőhulláma, ami ráadásul tartósnak látszik, és nem csak itthon, de Európa több részén is pokoli meleget ígér.
Az Időkép előrejelzése szerint pénteken napos, csapadékmentes időben lesz részünk. Az élénk, erős északias szélben még csak 23-29 fokot mérhetünk.
Aztán hétvégén megjön az igazi nyárias idő. Országszerte sok lesz a napsütés, csak időnként lehetnek gomolyfelhők az égen. Szombaton még többfelé szeles idő várható. Csapadék továbbra sem érkezik, így tovább fokozódik az aszály. A hajnalok frissek lesznek, délután szombaton 23-29, vasárnap 26-31 fokra számíthatunk.
A valódi kánikula a jövő héttel jön el: hétfőn folytatódik a túlnyomóan napos, száraz idő. Napközben észak felől növekedhet meg helyenként a felhőzet, de legfeljebb jelentéktelen zápor alakulhat ki néhol. Az élénk déli, délnyugati szelet helyenként erős lökések kísérhetik. Fokozódik a kánikula, délután 30-35 fokot mérhetünk.
A jelenlegi előrejelzések szerint a hőség a további napokban is velünk maradhat. Keddtől péntekig folyamatosan jóval 30 fok feletti hőmérséklet várható, szinte zavartalan napsütéssel és magas UV-sugárzással. Felhők csak csütörtöktől takarhatják időnként az eget, akkor néhány fokos mérséklődéssel is számolhatunk.
Körvonalazódni látszik az első komolyabb hőhulláma, ami ráadásul tartósnak látszik, és nem csak itthon, de Európa több részén is pokoli meleget ígér.
Az Időkép előrejelzése szerint pénteken napos, csapadékmentes időben lesz részünk. Az élénk, erős északias szélben még csak 23-29 fokot mérhetünk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, de kételkedik Zelenszkij döntéseinek legitimitásában.
„Kész vagyok találkozni mindenkivel, beleértve Zelenszkijt is. A kérdés az, hogy ki fogja aláírni a dokumentumokat” a békéről
– mondta Putyin nemzetközi hírügynökségek vezetőivel csütörtökre virradóra Szentpéterváron tartott találkozóján.
„Az ukrán elnököt öt évre választják meg, és még hadiállapot esetén sem létezik lehetőség a mandátum meghosszabbítására. Hadiállapot esetén csak a parlament munkája hosszabbítható meg. Az elnök jogairól ebben az esetben sehol sem írnak” – állította az orosz elnök.
„Higgyék el, mi is szeretnénk ezt (a konfliktust befejezni), és minél gyorsabban, jobb, ha békés úton”
– nyilatkozott az agresszor ország vezetője.
Putyin beszélt a NATO-ról is. Szerinte az észak-atlanti katonai szervezet nem jelent veszélyt Oroszországra nézve. Hazugságnak és téveszmének nevezte az állítást, miszerint Oroszország támadást tervez Európa és a NATO országai ellen.
„Az a legenda, miszerint Oroszország rátámadni készül Európára és a NATO-országokra, a leghihetetlenebb hazugság, amelyet a nyugat-európai országok lakosságára rá akarnak erőltetni” – mondta az államfő, felhívva a figyelmet arra, hogy a NATO katonai költségvetése a többszöröse Oroszországénak.
Azt hangoztatta, hogy a NATO-országok hadseregeinek átfegyverkezése nem jelent veszélyt Oroszországra nézve, az orosz hadsereg folyamatosan semlegesíti ezeket a fenyegetéseket. „Teljesen értelmetlennek” nevezte a NATO védelmi kiadásainak a GDP 5 százalékára történő emelését.
Az orosz-ukrán béketárgyalások legutóbb június elején futottak zátonyra Isztambulban, amikor az oroszok túl kemény feltételeket szabtak a béke feltételeként.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, de kételkedik Zelenszkij döntéseinek legitimitásában.
„Kész vagyok találkozni mindenkivel, beleértve Zelenszkijt is. A kérdés az, hogy ki fogja aláírni a dokumentumokat” a békéről
– mondta Putyin nemzetközi hírügynökségek vezetőivel csütörtökre virradóra Szentpéterváron tartott találkozóján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára egy londoni rendezvényen arról beszélt, hogy nem tudja, újra napirendre kerül-e az a törvényjavaslat, amely a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát szabályozná.
A Fidesz május 14-én nyújtotta be a parlamentnek az ún. „átláthatósági törvényt”, amely listára tette volna azokat a szervezeteket, amelyek külföldi forrásból jutnak támogatáshoz. A törvény lehetővé tette volna működésük korlátozását illetve elvenné az adó egy százalék felajánlásának lehetőségét.
A szavazást eredetileg június közepére tűzték ki, a tervezet végül mégsem került a képviselők elé.
„Sok vita övezte ezt a törvényjavaslatot, belső egyeztetések, megbeszélések, nézeteltérések voltak körülötte, ezért a kezdeményezők úgy látták jónak, hogy egyelőre visszavonják.”
Később hozzátette: „Nem vagyok benne biztos, hogy valaha is [...] újra előkerül.” Szerinte legkorábban ősszel térhet vissza a javaslat a parlamentbe, de: „Nem tudok semmilyen határozott döntésről, hogy visszahoznák” – fogalmazott az államtitkár.
Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára egy londoni rendezvényen arról beszélt, hogy nem tudja, újra napirendre kerül-e az a törvényjavaslat, amely a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát szabályozná.
A Fidesz május 14-én nyújtotta be a parlamentnek az ún. „átláthatósági törvényt”, amely listára tette volna azokat a szervezeteket, amelyek külföldi forrásból jutnak támogatáshoz. A törvény lehetővé tette volna működésük korlátozását illetve elvenné az adó egy százalék felajánlásának lehetőségét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
