Magyar Péter nyilvánosságra hozta Áder János 55 millióba kerülő „hivatalos” útjának programját, amin a Disneylandben is jártak
Magyar Péter részletezte, hogy Áder János 2018-as amerikai útja szerinte nem hivatalos programokból állt. A miniszterelnök szerint az 55 millió forintos közpénzből finanszírozott út egy részét a volt államfő családjával töltötte.
Egyre élesedik az üzengetés Magyar Péter és Áder János között. A miniszterelnök csütörtök reggel a Facebookon azzal vádolta meg a korábbi köztársasági elnököt, hogy valótlanságot állított, amikor 2018-as amerikai útját kizárólag hivatalosnak nevezte. A kormányfő szerint az 55 millió forint közpénzből finanszírozott út több eleme inkább családi nyaralásnak tűnt. Erre vállaszul Áder János hazugságnak nevezte Magyar posztját, és az ügy jogi útra terelését helyezte kilátásba.
Magyar Péter legújabb bejegyzésében azt ígérte, bemutatja a látogatás három napját.
„Nekem ez inkább tűnik családi vakációnak, amelyre a lánya is elkísérte az elnöki párt.”
A poszt szerint a volt államfő és családja több, nem hivatalos programon vett részt a közpénzből finanszírozott út során.
„Október 25.: Disney World (pár százezer forint). Utólag foglalt szállással, kidobva a korábban kifizetett 1,3 millió forintos szállást. Október 30–31.: városnézés (részben helikopterrel) New Yorkban.”
A dokumentum szerint a programban október 25-én 7 fő részvételével két orlandói élményparkban is jártak Áderék. Öt nappal később már New Yorkban vett részt az akkori államfő helikopteres városnézésen, de aznap múzeumban és operában is járt. Másnap ellátogatott a Szabadság-szoborhoz, majd sétált a China Townban és a Central Parkban is, mielőtt visszaindult Budapestre.
Magyar Péter hozzáteszi, hogy a volt államfő azért találkozott a Magyar Orvosszövetség tagjaival és Miami polgármesterével is. A bejegyzését egy közvetlen, számonkérő kérdéssel zárja.
„55 millió forint közpénzből mikor és mennyit fizetett vissza az államkasszába?”
Egyre élesedik az üzengetés Magyar Péter és Áder János között. A miniszterelnök csütörtök reggel a Facebookon azzal vádolta meg a korábbi köztársasági elnököt, hogy valótlanságot állított, amikor 2018-as amerikai útját kizárólag hivatalosnak nevezte. A kormányfő szerint az 55 millió forint közpénzből finanszírozott út több eleme inkább családi nyaralásnak tűnt. Erre vállaszul Áder János hazugságnak nevezte Magyar posztját, és az ügy jogi útra terelését helyezte kilátásba.
Magyar Péter legújabb bejegyzésében azt ígérte, bemutatja a látogatás három napját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sarka Kata férjének cége két emberrel csinált ötmilliárdos forgalmat
A Bessenyei István érdekeltségébe tartozó Carambola Trade Zrt. első nagy üzleti évében közel ötmilliárd forintos árbevételt könyvelt el. A cég hatalmas növekedését egy 1,9 milliárd forintos forgóeszközhitel is segítette.
A 2025-ös beszámolója szerint a Carambola Trade Zrt. 4,97 milliárd forint árbevételt és 435,6 millió forint adózott eredményt ért el, miközben átlagosan mindössze két embert foglalkoztatott – írta a hvg.hu. A cég mérlegében az év végén 878 millió forint készletet és 1,53 milliárd forint követelést könyveltek el.
A 4,49 milliárd forint összes ráfordításból 4,43 milliárd forintot anyagjellegű ráfordításként, míg személyi jellegű kiadásokra mindössze 34,4 millió forintot számoltak el.
A számok alapján a milliárdos forgalom döntően nem saját alkalmazotti munkából, hanem külső teljesítésekből vagy közvetített projektköltségekből állhatott össze. A cég önleírása szerint a tevékenysége „energetikai korszerűsítési projektek előkészítése és komplex projektszervezése, energiahatékonysági tanácsadás, EKR rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások szakmai támogatása.” Az ÁSZF szerint a társaság „a lakosságot közvetlenül nem szolgálja ki”.
A gyors növekedéshez banki finanszírozásra is szükség volt: a rövid lejáratú kötelezettségek között egy 1,9 milliárd forintos forgóeszközhitel is szerepelt. 2025 szeptemberében a Mészáros-körhöz sorolt MBH Bank javára 2 milliárd forint tőkeösszeg és járulékai erejéig zálogjogot jegyeztek be a Carambola készleteire, ingó vagyontárgyaira, valamint jelenlegi és jövőbeni követelésállományára.
A 2023 végén alapított cég tulajdonosi körében Sarka Kata férje, Bessenyei István 30 százalékos részvényesi hányadot kapott, mellette Schatz Róbert és Juhász Attila egyenként 29,056 százalékot, Knipfer Péter László pedig 11,886 százalékot birtokolt. Bessenyei pozícióját szavazat- és osztalékelsőbbségi részvények is erősítették, ennek ellenére a 2025-ös, 435,6 millió forintos nyereségből a cég nem hagyott jóvá osztalékot.
Az üzlettársak sem ismeretlenek a gazdasági életben. Schatz Róbert Bessenyeivel a paksi bővítés körül dolgozó Mamut Power Crane Zrt.-ben is feltűnt, és a Habony-közeli médiavilághoz köthető, Juhász Attila pedig a Piramis Építő Kft. tulajdonosa. A Carambola az ő gödi ingatlanába költözött. A 2025-ös beszámolót Knipfer Péter László írta alá vezérigazgatóként.
Bessenyei István 2025. június 11-én jelent meg a Carambola Trade Zrt.-ben, éppen egy nappal azelőtt, hogy hatályba lépett az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) lakossági korszerűsítéseket is érintő módosítása.
Ez a jogszabályváltozás átirányította a pénzt: az energiakereskedőknek a korábbinál több megtakarítást kellett felmutatniuk, és ennek egy részét már lakóépületek felújításából kellett megszerezniük.
A módosítások új, gyorsan növekvő piacot nyitottak a szervező és közvetítő cégek számára, amelyek a lakossági korszerűsítésekből származó, úgynevezett hitelesített energiamegtakarításokat (HEM) gyűjtik össze és értékesítik. A kormányzati érvelés szerint a rendszer a családok rezsiszámláit csökkenti és az építőipart élénkíti. Ezzel párhuzamosan felerősödtek a transzparenciával és a piac koncentrációjával kapcsolatos kritikák, amelyek szerint a szabályváltozások időzítése a kormányközeli cégeknek kedvezett.
A 2025-ös beszámolója szerint a Carambola Trade Zrt. 4,97 milliárd forint árbevételt és 435,6 millió forint adózott eredményt ért el, miközben átlagosan mindössze két embert foglalkoztatott – írta a hvg.hu. A cég mérlegében az év végén 878 millió forint készletet és 1,53 milliárd forint követelést könyveltek el.
A 4,49 milliárd forint összes ráfordításból 4,43 milliárd forintot anyagjellegű ráfordításként, míg személyi jellegű kiadásokra mindössze 34,4 millió forintot számoltak el.
A számok alapján a milliárdos forgalom döntően nem saját alkalmazotti munkából, hanem külső teljesítésekből vagy közvetített projektköltségekből állhatott össze. A cég önleírása szerint a tevékenysége „energetikai korszerűsítési projektek előkészítése és komplex projektszervezése, energiahatékonysági tanácsadás, EKR rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások szakmai támogatása.” Az ÁSZF szerint a társaság „a lakosságot közvetlenül nem szolgálja ki”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a lista: Kubatov Gábor, Hadházy Ákos és Gyurcsány Ferenc sem adta még le a diplomata-útlevelét
Az Országgyűlés Hivatalának hivatalos listája szerint 30 volt képviselő nem szolgáltatta vissza a diplomata-útlevelét a mandátumának lejárta után. A névsorban a Fidesz és a DK politikusai mellett szerepel a letartóztatásban lévő Láng Zsolt is.
Harminc volt képviselő a 2022–2026-os ciklusból június végéig nem adta le a diplomata-útlevelét, pedig a mandátumuk lejártával ez kötelező lett volna – írta a HVG az Országgyűlés Hivatalától közérdekű adatigénylésben kapott, június 29-i állapotot tükröző adatok alapján. A listán szerepel többek között Gyurcsány Ferenc, Hadházy Ákos és Kubatov Gábor is. Eközben az új, Tisza-többségű Országgyűlés megalakulása óta eltelt első hét hétben mindössze tizenhárman igényeltek ilyen speciális, zöld okmányt.
A le nem adott útlevelek névsorában kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt megtalálhatók, köztük olyan ismert nevek, mint Németh Szilárd, Kósa Lajos, Kövér László, valamint Gelencsér Ferenc és Csárdi Antal.
A listán szerepel a 2023 novemberében elhunyt Turi-Kovács Béla, valamint Láng Zsolt is, aki a parkfenntartási kenőpénzbotrány gyanúsítottjaként június eleje óta letartóztatásban van, amit a bíróság október 4-ig meghosszabbított.
A lap több érintettet is elért. Kósa Lajos azt válaszolta, hogy az okmány érvényessége hamarosan lejár, de megígérte, hogy amint visszatér külföldi útjáról, intézkedik a leadásáról. Hadházy Ákos azt közölte, sosem használta a diplomata-útlevelét, de vissza fogja juttatni.
Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy korábban már megpróbálta leadni az okmányt, de nem járt sikerrel. A volt miniszterelnök elmondása szerint:
„a Kormányablakban megpróbáltam leadni, de ott nem fogadták el, így ma reggel végül postára adtam.”
Mialatt a régi útlevelek sorsa rendeződik, az új Országgyűlés tagjai közül többen már igényeltek újat. A névsorban többségében tiszás politikusok szerepelnek, köztük Bakos Csaba és Hajdu Márton bizottsági elnökök. Mellettük olyanok is igényeltek, akik már az előző ciklusban is rendelkeztek ilyen okmánnyal, mint a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László, vagy a fideszes Vitányi István. Új igénylőként jelent meg Hankó Balázs és Vitályos Eszter is.
A diplomata-útlevél birtokosa a zöld szín mellett olyan előnyöket élvez, mint a vízummentes beutazás számos országba és a gyorsított határátlépés. Az országgyűlési képviselőknek alanyi jogon jár, de ez nem jelent automatikus diplomáciai mentességet. A 2022–2026-os ciklusban a képviselők csaknem kétharmada élt a lehetőséggel: az MSZP-frakció 90, a Mi Hazánk 83, míg a Fidesz–KDNP körülbelül 60 százaléka igényelt ilyen okmányt.
A nyilvántartás csak az Országgyűlés Hivatalán keresztül intézett kérelmeket tartalmazza, a minisztériumokon keresztül igényelt útlevelek tulajdonosai nem feltétlenül szerepelnek a listán.
Május végén a Külügyminisztérium bejelentette: leállítják az egyedi, nem alanyi jogon kiadott útlevelek kiadását. A tárca szerint a NER évei alatti gyakorlat a dokumentum presztízsvesztéséhez vezetett.
Röviddel ezután 943 okmány – ebből 776 diplomata- és 167 szolgálati útlevél – visszavonását kezdeményezték, mivel a kiadás mögött sokszor nem állt valós diplomáciai érdek.
A kedvezményezettek között a hírek szerint sportegyesületek, üzleti körök és kormányközeli külföldiek is voltak.
A rendszer felülvizsgálatát olyan ügyek is sürgethették, mint hogy a kegyelmi botrányban érintett Balog Zoltán a közéletből való részleges visszavonulása után is megtartotta diplomata-útlevelét.
Harminc volt képviselő a 2022–2026-os ciklusból június végéig nem adta le a diplomata-útlevelét, pedig a mandátumuk lejártával ez kötelező lett volna – írta a HVG az Országgyűlés Hivatalától közérdekű adatigénylésben kapott, június 29-i állapotot tükröző adatok alapján. A listán szerepel többek között Gyurcsány Ferenc, Hadházy Ákos és Kubatov Gábor is. Eközben az új, Tisza-többségű Országgyűlés megalakulása óta eltelt első hét hétben mindössze tizenhárman igényeltek ilyen speciális, zöld okmányt.
A le nem adott útlevelek névsorában kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt megtalálhatók, köztük olyan ismert nevek, mint Németh Szilárd, Kósa Lajos, Kövér László, valamint Gelencsér Ferenc és Csárdi Antal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos két hatvanpusztai zebracsikóról osztott meg fotókat – szerinte tenyésztéssel pótolják az elpusztult példányokat
A volt politikus egy friss fotóra hivatkozva állítja, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető birtokon tenyésztik a zebrákat. Szerinte ezzel a módszerrel pótolhatják a korábban elpusztult állatokat.
Hadházy Ákos, volt országgyűlési képviselő a közösségi oldalán kommentálta a legújabb, Hatvanpusztán készült felvételeket.
„Két kis zebracsikót fotózott egy honfitársunk Hatvanpusztán. Ezek szerint nem csak vadásszák, hanem tenyésztik is őket Lőrincék” – írta posztjában.
Hadházy szerint a szaporulat logikus lépés, mert „így mindig be lehet mutatni, hogy megvan a leltári tíz állat”.
A politikus a Telex mai cikkére is hivatkozott, amely szerint a rendőrség megerősítette a zebrák ügyében indult nyomozás tényét.
A Fejér Vármegyei Kormányhivatal korábban közölte, hogy 2026. május 4-én három zebra pusztult el a Mészáros Lőrinchez köthető Vál-völgye Vadásztársaságnál. Hadházy Ákos állatkínzás gyanúja miatt tett feljelentést.
A rendőrség a lappal azt közölte, hogy „veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése” miatt ismeretlen tettes ellen nyomoznak.
Hadházy a posztjában azt is nehezményezte, hogy a kormányhivatal nem válaszolt a portál kérdésére a májusi tömeges elhullás okáról.
Szerinte „egyrészt így marad az »ólommérgezés« (vadászat) gyanúja, másrészt ezek szerint a megyei kormányhivatalban még nem hallottak a rendszerváltozásról és arról, hogy a sajtónak illik válaszolni.”
Ilyen hideg 64 éve nem volt ezen a napon: megdőlt az országos rekord
A rekorddöntő, 3,9 Celsius-fokos hajnali hőmérsékletet Szikszón regisztrálta a meteorológiai szolgálat. A szokatlanul alacsony érték a szerdai szeles időt követő, derült és szélcsendes éjszakán alakult ki.
A HungaroMet csütörtök délelőtti Facebook-posztjában jelentette be, hogy megdőlt a július 9-i napi hidegrekord. A szervezet közlése szerint a szerdai nap folyamán az ország nagy részén még erős északi, északnyugati szél fújt. „Sőt elsősorban a Dunántúl középső részein viharos széllökések is előfordultak. Emellett pedig záporok, zivatarok is kialakultak, kiemelten a Dunántúlon és a keleti határ mentén” – részletezték. A szél estétől fokozatosan mérséklődött, éjjelre az ország nagy részén le is állt, így csütörtök hajnalra több helyen 10 fok alá csökkent a hőmérséklet.
„A legalacsonyabb értéket végül Szikszón mértük, ez a 3,9 fok pedig új napi országos hidegrekordot jelent, a korábbi csúcs 4,3 fok volt még 1962-ből (Csákvár (Fornapuszta))” – írta a szervezet.
Idén már több markáns hidegbetörés is hozott napi minimumrekordot: május 1-jén például a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtasson -5,3 °C-ot mért a HungaroMet, ami a naptári nap országos rekordja lett.
A HungaroMet csütörtök délelőtti Facebook-posztjában jelentette be, hogy megdőlt a július 9-i napi hidegrekord. A szervezet közlése szerint a szerdai nap folyamán az ország nagy részén még erős északi, északnyugati szél fújt. „Sőt elsősorban a Dunántúl középső részein viharos széllökések is előfordultak. Emellett pedig záporok, zivatarok is kialakultak, kiemelten a Dunántúlon és a keleti határ mentén” – részletezték. A szél estétől fokozatosan mérséklődött, éjjelre az ország nagy részén le is állt, így csütörtök hajnalra több helyen 10 fok alá csökkent a hőmérséklet.
„A legalacsonyabb értéket végül Szikszón mértük, ez a 3,9 fok pedig új napi országos hidegrekordot jelent, a korábbi csúcs 4,3 fok volt még 1962-ből (Csákvár (Fornapuszta))” – írta a szervezet.
Idén már több markáns hidegbetörés is hozott napi minimumrekordot: május 1-jén például a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtasson -5,3 °C-ot mért a HungaroMet, ami a naptári nap országos rekordja lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
