Magyar Péter: A Fidesz nem mert jelöltet állítani a békéscsabai időközi választáson
A helyi Tisza Szigetek által is támogatott jelölt nyerte az időközi önkormányzati választást vasárnap Békéscsabán. A miniszterelnök röviden reagált az eredményre.
Ahogy megírtuk, vasárnap időközi önkormányzati választást tartottak Békéscsabán, amelyet a helyi Tisza Szigetek által is támogatott Tatár Gergő, a Pátria Békéscsaba Egyesület jelöltje nyerte.
A győzelemhez 264 szavazat is elég volt, miután a választásra jogosult 3225 polgár közül mindössze 512-en mentek el szavazni, ami 15,9 százalékos részvételt jelent.
A második helyen a közgyűlési többséget adó Hajrá Békéscsaba Egyesület jelöltje, Medovarszki János végzett 195 szavazattal. A Mi Hazánk jelöltje, Gyebnár Dávid 32, a Duna Párt színeiben induló Dancsó Tibor pedig 21 szavazatot kapott.
Az időközi választást azért kellett megtartani, mert a körzet korábbi képviselője, Bodóczi István a Tisza Párt színeiben tavasszal bejutott az Országgyűlésbe, ezért lemondott önkormányzati mandátumáról. Bodóczi egyébként ugyanannak a Pátria Békéscsaba Egyesületnek a tagja, mint utódja, Tatár Gergő, akinek a kampányát személyesen is támogatta.
Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Facebook-oldalán reagált az időközi választás eredményére. Azt írta:
„A Tisza Szigetek által támogatott jelölt győzött a tegnapi békéscsabai önkormányzati választáson. A Fidesz nem mert jelöltet állítani…”
Ahogy megírtuk, vasárnap időközi önkormányzati választást tartottak Békéscsabán, amelyet a helyi Tisza Szigetek által is támogatott Tatár Gergő, a Pátria Békéscsaba Egyesület jelöltje nyerte.
A győzelemhez 264 szavazat is elég volt, miután a választásra jogosult 3225 polgár közül mindössze 512-en mentek el szavazni, ami 15,9 százalékos részvételt jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Túlárazott ajánlatot kaptak Mészároséktól, elkaszálta az M86-os és az M87-es koncessziós pályázatát a kormány
A kormány túlárazás és költségtúllépés miatt visszavonta az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, így ezek az utak a tervezett formában nem épülnek meg. A beruházás a Szombathely–Körmend és Szombathely–Kőszeg szakaszokat érintette volna.
Elkaszálta a kormány az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, így a korábban tervezett formában nem épül meg a két út – írja a Telex a birtokába került dokumentumok alapján. A hírt hétfő reggel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is megerősítette.
A január 30-án kiírt tenderre két érvényes ajánlat érkezett: a Mészáros és Mészáros Kft. kilométerenként és évente 1,4 milliárd forintos, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Lumen magántőkealap 1,6 milliárd forintos ajánlatot tett.
A kormány végül úgy döntött, egyikkel sem köt szerződést. A beruházás az M86-os autóút Szombathely–Körmend közötti meghosszabbítását és az M87-es gyorsforgalmi út Szombathely és Kőszeg közötti megépítését foglalta volna magában.
A Mészáros Lőrinc cége által benyújtott, olcsóbb ajánlat 30 év alatt folyó áron összesen 1700 milliárd forintba került volna az államnak, aminek pénzügyi jelenértéke 560 milliárd forint.
A pénzügyi modell 360 milliárdos kivitelezési költséggel számolt, ami a 42 kilométeres, műszakilag egyszerűnek számító szakaszra vetítve kiugróan magas, kilométerenkénti 8,6 milliárd forintos árat jelent. Ez nagyjából a duplája a 4-5 milliárd forint közötti közép-európai átlagárnak. A modell a kivitelezés mellett 80 milliárd forintnyi felújítást, 32 milliárdos üzemeltetést és 284 milliárd forintos adózás utáni tiszta profitot tartalmazott, 15 százalékos tőkearányos megtérülést biztosítva.
A projektet még Lázár János jelentette be korábbi építési és közlekedési miniszterként, egy Nagy-Magyarország térkép előtt a következő jeligével: „Kis-Magyarország, nagy úthálózat”.
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán erősítette meg, hogy a kormány nem fogadta el egyik ajánlatot sem.
„A hatályos jogszabályok szerint eredménytelennek kell lennie ennek a tendernek költségtúllépés és túlárazás miatt” – jelentette ki.
Meg is indokolta, hogy miért: „Szerintem teljesen természetes, hogy ilyen mértékig túlárazott ajánlatokat a Kormány nem fogadott el. A Tiszára szavazó jelentős többség nem arra adott felhatalmazást, hogy 53 százalékkal túlárazva Mészáros Lőrinctől rendeljünk újabb gyorsforgalmi utat”.
Elkaszálta a kormány az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, így a korábban tervezett formában nem épül meg a két út – írja a Telex a birtokába került dokumentumok alapján. A hírt hétfő reggel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is megerősítette.
A január 30-án kiírt tenderre két érvényes ajánlat érkezett: a Mészáros és Mészáros Kft. kilométerenként és évente 1,4 milliárd forintos, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Lumen magántőkealap 1,6 milliárd forintos ajánlatot tett.
A kormány végül úgy döntött, egyikkel sem köt szerződést. A beruházás az M86-os autóút Szombathely–Körmend közötti meghosszabbítását és az M87-es gyorsforgalmi út Szombathely és Kőszeg közötti megépítését foglalta volna magában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Greenpeace szerint nem igaz, amit Magyar Péter mondott az azbesztszennyezésről
A zöldszervezet szerint a miniszterelnök állításával szemben a kormányhivatalok adatai is határérték feletti szennyezést mutatnak. A Greenpeace Kőszegen tízszeres, Sében pedig kétszeres túllépést talált a levegőben.
Cáfolja a Greenpeace Magyar Péter kijelentését a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében. A miniszterelnök a múlt heti kormányzati sajtótájékoztatón kijelentette, hogy jelenleg sehol nincs határérték feletti azbesztkoncentráció az országban.
A zöldszervezet szerint ez az állítás szöges ellentétben áll a valósággal, sőt, a kormányhivatalok által közzétett adatokkal is. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a Blikknek nyilatkozva fejezte ki értetlenségét.
„Mi sem értjük, miért hangzott el a kormányinfón, hogy nincs határérték-túllépés. A kormányhivatal saját oldalán ugyanis rengeteg pozitív mérés van közzétéve”
– fogalmazott a szakértő.
A szervezet a nyilvános mérési eredményekre hivatkozva kiemelte, hogy
július elején Kőszegen a határérték közel tízszeresét, a Szombathely melletti Sé községben pedig nagyjából kétszeresét mérték a levegőben.
A Greenpeace azt is kifogásolja, hogy a kormány által hivatkozott 667 mérés adatait hiába kérték ki, sehol sem találták meg azokat.
A szervezet szerint a szombathelyi Oladi platón mért, határérték alatti eredmények is rendkívül megkérdőjelezhetők. Simon Gergely rámutatott a mérés visszás körülményeire:
„Egyetlen helyszínen, az Oladi platón volt határérték alatti a mérés, de megnéztük a Meteorológiai Szolgálat adatait és a helyiek beszámolóit: egy zúgó, 24 milliméteres eső után, a hétvégén mértek, amikor a teherforgalmat kitiltották.”
Hozzátette, az adatokból látszik, hogy az eső elállta után, az esti órákban az értékek ismét emelkedni kezdtek, de a 24 órás átlagolás ezt elfedte.
A kormány tervei szerint a szennyezett, közel 12 kilométeres úthálózatot egyszerűen leaszfaltoznák, a Greenpeace szerint azonban ez egy időzített bomba.
„Megértem, hogy a kiporzás ellen a leaszfaltozás egy gyors megoldás, de egy pillanat alatt szét fog töredezni. A végén pedig sokkal drágább lesz, és folyamatos problémát jelent”
– jelentette ki Simon Gergely.
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a későbbi közműjavítások – például egy csőtörés vagy kábelfektetés – során a munkások ki lennének téve a rákkeltő anyagnak, a szigorú azbesztes munkavégzési szabályok betartása pedig irreálisan megdrágítaná ezeket a beavatkozásokat. A szervezet szerint az egyetlen felelős megoldás a szennyezett kőzet teljes felszedése és elszállítása lenne.
Cáfolja a Greenpeace Magyar Péter kijelentését a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében. A miniszterelnök a múlt heti kormányzati sajtótájékoztatón kijelentette, hogy jelenleg sehol nincs határérték feletti azbesztkoncentráció az országban.
A zöldszervezet szerint ez az állítás szöges ellentétben áll a valósággal, sőt, a kormányhivatalok által közzétett adatokkal is. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a Blikknek nyilatkozva fejezte ki értetlenségét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszavont egy 100 és egy 150 milliós, az EDDÁ-nak szánt NKA-támogatást Tarr Zoltán valótlan adatközlés miatt
A kulturális miniszter egy EDDA-musical turnéjára és egy arénakoncertre adott támogatás visszavonását hagyta jóvá. Az egyik cég egy korábbi, 10 milliós támogatást, a másik a tervezett jegybevételt hallgatta el a pályázatban.
Két, az EDDA zenekarhoz köthető, összesen 250 millió forint értékű támogatásának visszavonását hagyta jóvá Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter. A pénzt a kedvezményezett cégeknek vissza kell fizetniük.
A tárcavezető a Facebook-oldalán közölte, hogy két valótlan adatközlésre is bukkantak az EDDÁ-nak szánt, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által megítélt támogatások között.
„Jóváhagytam két olyan cég támogatásainak a visszavonását, amely Pataky Attila előadásaira kért korábban támogatást. A cégeknek vissza kell fizetniük ezeket a pénzeket” – írta Tarr, hozzátéve, hogy egy 100 millió forintos és egy 150 millió forintos támogatás vontak vissza.
Az NKA ideiglenes kollégiuma 2025 végén 100 millió forintot ítélt meg „Az EDDA Musical – A Kör – országos turné” megvalósítására. A problémát az jelentette, hogy a támogatást kérvényező cég pár héttel korábban már kapott 10 millió forintot a musical forgalmazására, de ezt az információt elhallgatta az újabb igényléskor.
„A támogatást kérő ezt a korábbi támogatást nem tüntette fel az igény benyújtásakor, így valótlan adatközléssel befolyásolta a döntést” – jelezte a miniszter.
Hasonló történt az „EDDA MŰVEK – Aréna 2026 koncert” esetében is, amely 150 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást kapott. Tarr szerint itt a pályázó cég a több tízezer forintért árult jegyekből származó várható bevételt hagyta le a pályázati adatlapról. Mint írta, a bevétel feltüntetésének hiánya „ebben az esetben is valótlan adatközlésnek számít”.
A tárcavezető jelezte hogy a feltáró munka folyamatosan zajlik, mert a közpénzek átlátható elköltése mindenki érdeke.
Az EDDA Műveknek juttatott százmilliós támogatások már korábban is komoly vitákat váltottak ki. A 150 milliós Aréna-koncertre beadott pályázat szövege májusban került nyilvánosságra, amely szokatlanul filozofikus, „életigenlő” nyelvezetével keltett feltűnést. Az olyan fordulatok, mint „Az életet nem lehet legyőzni soha”, a kritikusok szerint nem szakmai érveket sorakoztattak fel, hanem sokkal inkább az előző kulturális vezetés ideológiai elvárásainak próbáltak megfelelni. Már akkor felmerült a gyanú, hogy a támogatás odaítélésében a politikai lojalitás nagyobb szerepet játszhatott, mint a szakmai szempontok, ami eleve kiemelt figyelmet irányított a zenekarnak juttatott közpénzekre.
Két, az EDDA zenekarhoz köthető, összesen 250 millió forint értékű támogatásának visszavonását hagyta jóvá Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter. A pénzt a kedvezményezett cégeknek vissza kell fizetniük.
A tárcavezető a Facebook-oldalán közölte, hogy két valótlan adatközlésre is bukkantak az EDDÁ-nak szánt, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által megítélt támogatások között.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Publicus: Már nem olyan népszerű Magyar Péter, mint amikor miniszterelnök lett
A Publicus Intézet legfrissebb kutatása szerint 72-ről 62 százalékra esett Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságának megítélése. A felmérés épp a Polgár Judit-ügy után készült, de a Tisza Párt így is óriási fölénnyel vezet a Fidesz előtt.
Bár tíz százalékponttal kevesebben tartják alkalmasnak Magyar Pétert a miniszterelnöki tisztségre, mint májusban, a Tisza Párt előnye továbbra is elsöprő a Fidesszel szemben – erre jutott a Publicus Intézet júliusi, reprezentatív kutatása, amelyet a Népszava hozott nyilvánosságra. A felmérés szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza 68 százalékon áll, miközben nőtt azok aránya, akik szerint „jó irányba mennek a dolgok” az országban.
Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságát a májusi 72 százalék után most 62 százalékra mérték, míg Orbán Viktor megítélése 2 százalékpontos növekedéssel 29 százalékra javult.
A Publicus adatai szerint a teljes népességben a Tisza Párt 52, a biztos szavazók körében 55, míg a biztos szavazó pártválasztók csoportjában 68 százalékos támogatottsággal bír. Ezzel szemben a Fidesz ugyanezekben a kategóriákban 18, 19 és 23 százalékot tud felmutatni.
Bár a Tisza májushoz képest 3-5 százalékpontot veszített, a Fidesz pedig 1-3 ponttal erősödött, a különbség továbbra is hatalmas.
Ezzel párhuzamosan az ország irányával elégedettek aránya 54-ről 63 százalékra emelkedett.
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szerint a látszólagos ellentmondást a Polgár Judit köztársasági elnöki jelölése körüli ügy magyarázza, ami a miniszterelnök első politikai veresége volt.
„A Závecz-féle felmérés még előtte készült, a mi adatfelvételünk viszont pont telibe kapta ezt az időszakot” – hangsúlyozta Pulai, aki szerint a kevésbé elkötelezett Tisza-támogatók esetében a hibákra „élesebb kilengésekre” lehet számítani.
Több független intézet is nagy Tisza-előnyt mért az elmúlt hetekben. A Závecz Research múlt szerdán publikált kutatása például a Fidesz táborának összeomlását jelezte. A Medián friss, hétfőn megjelent felmérése szerint azonban a kormánypárt népszerűsége némileg visszaesett, miután Magyar Péter Polgár Juditot kérte volna fel államfőnek.
Bár tíz százalékponttal kevesebben tartják alkalmasnak Magyar Pétert a miniszterelnöki tisztségre, mint májusban, a Tisza Párt előnye továbbra is elsöprő a Fidesszel szemben – erre jutott a Publicus Intézet júliusi, reprezentatív kutatása, amelyet a Népszava hozott nyilvánosságra. A felmérés szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza 68 százalékon áll, miközben nőtt azok aránya, akik szerint „jó irányba mennek a dolgok” az országban.
Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságát a májusi 72 százalék után most 62 százalékra mérték, míg Orbán Viktor megítélése 2 százalékpontos növekedéssel 29 százalékra javult.
A Publicus adatai szerint a teljes népességben a Tisza Párt 52, a biztos szavazók körében 55, míg a biztos szavazó pártválasztók csoportjában 68 százalékos támogatottsággal bír. Ezzel szemben a Fidesz ugyanezekben a kategóriákban 18, 19 és 23 százalékot tud felmutatni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
