Magyar: Micsoda ország az, ahol a mérgezés kap védelmet?
A Tisza Párt elnöke az évértékelőn az elmúlt napok egy legfontosabb témájáról, a gödi Samsung-gyár ügyéről is beszélt.
„Vigyázó szemeiteket Gödre vessétek” – mondta Magyar Péter, majd arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy
„Micsoda ország az, ahol a mérgezés kap védelmet?” – tette fel a kérdést, majd megígérte, hogy ezt is meg fogják fordítani az országgyűlési választást követően.
Magyar Péter szerint ma agyonsarcolt és mesterségesen magasan tartott rezsiárak mellett próbálnak életben maradni a kis- és középvállalkozások. Ehelyett a Tisza olyan környezetet kínál majd nekik, ahol felnőhetnek a jövő sikeres start-upjai. „Nemcsak mást fogunk csinálni, hanem máshogy is tesszük majd.”
„Mi nem uralkodni akarunk, hanem szolgálni” - mondta a Tisza Párt elnöke.
Százharminchárom milliárd forint közpénz, egy bírósági ítélettel is sújtott akkumulátorgyár és a helyi közösségek tiltakozása állt Magyar Péter évértékelő beszédének középpontjában. A Tisza Párt elnöke a gödi Samsung-gyárat hozta fel példaként, és emlékeztetett rá, hogy amikor a civilek és a város beleszólást kért a gyár létesítésének ügyében, a kormány a külföldi beruházó oldalára állt.
Magyar szerint az akkumulátorgyárak nem a gazdaság felvirágoztatói, hanem „külföldi munkaerő által a multiknak pénzt hajtó halálgyárak”, amelyeknek a kormány ennek ellenére 133 milliárd forint közpénzt adott. A Tisza Párt elnöke fogadkozott, hogy egy Tisza-kormány alatt a munkások és a környezet védelme lesz az elsődleges, amihez kötelezővé tennék a teljes, független és nyilvános méréseket, és a gyáraknak sem engednék, hogy üzleti titokká nyilvánítsák a saját méréseiket.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint a 133 milliárdos támogatásért cserébe a Samsung 2038-ig garantálja magyarországi működését és legalább 3308 munkahely megtartását, összesen 668 milliárd forint bértömeggel és közel 900 ezer forintos átlagbérrel. A tárca közölte, a támogatási intenzitás nemzetközi összevetésben mérsékelt. A Samsung állítja, a gödi üzem minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak megfelel, az ellenkező híreszteléseket visszautasítja. Szijjártó Péter külügyminiszter korábban „álhírnek” nevezte a gyár súlyos egészségügyi kockázatairól szóló sajtóhíreket, és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
A Budapesti Törvényszék 2025 októberében megsemmisítette a gödi gyár egységes környezethasználati engedélyét és új eljárást rendelt el, a termelés sajtóinformációk szerint mégis folytatódott. Gödön 2020 óta különleges gazdasági övezet működik, a területet és az ipari funkciókat kormányrendeletekkel bővítették. Az akkumulátoripari szabályozás felülvizsgálatát 2025 őszén több mint negyven civil szervezet kérte, február 11-én pedig újabb tüntetést tartottak a külügyminisztérium előtt a gödi ügy miatt. A Greenpeace és a Göd-ÉRT Egyesület több alkalommal jelzett kibocsátási és munkavédelmi problémákat, például a rákkeltő NMP oldószer és a nikkel miatt.
Az akkumulátoripar 2024–2025-ben nemzetközi visszaesést tapasztalt. A gödi üzemben 2023 és 2025 között a termelés visszaesett és több mint ezer dolgozót építettek le, a legutóbbi támogatási csomag így a munkahelyek megtartását, nem pedig bővítését célozza. A 133 milliárd forintos állami támogatásról szóló szerződést egy 955 milliárd forintos kapacitásbővítés részeként 2025. október 16-án írták alá.
