Magyar Levente: Magyarország területének kétharmadát adta a békéért, Ukrajnának a területe egyötödét kellene feladnia
Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes péntek este a párizsi Sciences Po-n beszélt a magyar külpolitika hátteréről – számolt be róla a Telex. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese azt mondta, a kormány döntéseit történelmi tapasztalatokra alapozza. A Sciences Po a francia és európai politikai elit egyik fő képzőhelye, itt tanult több francia elnök, például Emmanuel Macron és François Hollande, és Novák Katalin is eltöltött itt egy évet.
Az előadás első részében rövid történelmi áttekintést adott.
– mondta. A török hódoltságnál kiemelte, hogy a keresztény templomokat mecsetekké alakították, és hozzátette: „egy olyan kultúra foglalt el minket, ami nagyon különbözött a keresztény-európai kultúrától”. A Habsburg-uralomról azt mondta: „A törököket sikerült kiűzni, de ezután egyből nyugatról szálltak meg minket.”
Felsorolta az orosz megszállás magyar tapasztalatait 1848-ból, az első világháború idejéből, a második világháborúból és 1956-ból. „
A magyar–ukrán viszonyról beszélve 2014-et emelte ki, amikor szerinte azért tört ki háború Ukrajna és Oroszország között, mert az ukránok nyugat felé fordultak. A 2014-es eseményeket egy ponton „nacionalista, nyugati orientáltságú puccsnak” nevezte. Az ukrán nyelvtörvényt úgy írta le, mint amely korlátozta a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogait, és azt mondta, ezt alapvetően az orosz nyelv és kultúra visszaszorítására alkották. A 2023-as, jelentős részbeni visszavonásról nem beszélt.
Összefoglalásként a magyar külpolitika alaptéziseit sorolta. Ellenzik a migrációt kulturális okokból. Nem akarnak konfliktust Oroszországgal, ezért pragmatikus kapcsolatot tartanak, olajat és gázt vásárolnak. Minden nagyhatalommal konstruktív kapcsolatot keresnek, Kínával is kereskednek. Fontosnak tartják a stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot az Egyesült Államokkal.
A beszélgetés második részében Jacques Rupnik kérdezte az EU-ról és a háborúról. Magyar Levente arról beszélt, hogy 2004-ben gazdasági okból csatlakoztunk az európai projekthez. Most szerinte „az EU mindennap veszít a versenyképességéből a versenytársaihoz képest, politikailag pedig egyre inkább egy diktatúrához hasonlít”. A biztonságról azt mondta, 2004-ben is inkább a NATO-ban látták a garanciát. Úgy fogalmazott, az európai mainstream szerint Oroszország célja a Baltikum elfoglalása, majd Európa,
Szóba került az amerikai gazdaságpolitika és Donald Trump is. Magyar Levente szerint Trump azt teszi, amit ígért: America First. Hozzátette: „Ideje lenne, hogy az EU végre Európát helyezze az első helyre, ne Ukrajnát, és ne valamilyen ideológiát.”
Az orosz–ukrán háború kapcsán a moderátor felvetette, hogy az EU Ukrajna védelmével saját biztonságát is óvja, és az elmúlt napok balti, lengyel és dán eseményei ezt támasztják alá. Magyar Levente erre a NATO-ról beszélt. Szerinte a NATO-határok vitathatatlanok, „ezek azok a határok, ahol a biztonságukat komolyan kell venni”.
„Miért kéne tagként kezelnünk?” Úgy fogalmazott, Ukrajna azért nem NATO-tag, mert Németország, Franciaország és az Egyesült Államok sem akarja a saját katonáit Ukrajnába küldeni. „Ukrajna egy geopolitikai határon fekszik, ezért korábban is és most is veszélyes lenne tagként felvenni akár az EU-ba, akár a NATO-ba.”
A végén a külügyi miniszterhelyettes visszatért Trianonra. Azt mondta, Magyarország a vesztes oldalon állt az első világháború végén, és két út volt: harc vagy megegyezés, még ha ez az ország kétharmadának elvesztésével járt is. Szerinte az akkori kormány a tragikus, de észszerű döntést hozta, hogy legalább az ország egyharmadát megtartsa.
– mondta. Végül így zárt: „Béke kell bármi áron.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szombati közleménye szerint a párizsi látogatás fő célja a magyar–francia kapcsolatok erősítése volt. Magyar Levente egyeztetett Emmanuel Macron külügyi és Európa-ügyi főtanácsadójával, Bertrand Buchwalterrel és Alexis Dutertre-rel, valamint Laurent Saint-Martin külkereskedelemért felelős delegált miniszterrel.
