Átalakul a magyar hadiipar, kilenc cég többsége a 4iG-hez kerül

Poltikai változás előtt állhat Magyarország jövőre, de a politológusok szerint korántsem biztos, hogy ez tényleg meg is történik. Ha az Orbán-rendszer nyílt önkényuralommá alakul, a fordulat elmaradhat, írja a Jelen.

Az már a választás előtt eldől, hogy Orbán Viktor lehetővé teszi-e a hatalomváltást, vagy minden eszközzel megpróbálja megőrizni a pozícióját.

Labanino Rafael politológus szerint Orbán régóta nem ismeri el legitimnek az ellenzéket. Eddig ennek nem volt jelentősége, mert erős ellenzék sem volt. Most viszont az átláthatósági törvénnyel „az egykor magát polgárinak nevező Fidesz a polgári társadalmat akarja elpusztítani. Ami eleve nem túl erős Magyarországon, de az Orbán-rendszernek ez is sok.”

A grúziai helyzet is jó példát ad arra, hogyan képzeli Orbán a jövőt. Labanino emlékeztetett: a miniszterelnök személyesen ismeri és támogatja a grúz autokrácia modelljét. Már az elcsalt választások után is Tbiliszibe utazott, hogy – az EU soros elnökségét adó kormányfőként – szembemenve az EU-val, legitimálja a kormánypárt győzelmét.

Unger Anna politológus úgy látja, jövő áprilisra kiderül, bukik-e a Fidesz, és hogy elfogadják-e a választási eredményt. Szerinte már most készülhetnek arra, hogy a megfelelő időben kimondják: akármi a választás eredménye, nem engedhetjük át a hatalmat „hazaárulóknak”.

Ugyanakkor a Fideszben is egyre többen gondolhatják úgy, hogy nem akarnak együtt bukni Orbánnal. Unger szerint:

A kérdés az is, milyen választás jön. Labanino szerint ha a Tisza Párt, Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz is elindulhat, akkor valódi demokratikus átmenet következhet. Ha viszont ez nem így lesz, akkor „a választás pusztán felhatalmazási aktus lesz a nyílt diktatúrához, mint Oroszországban.”

Magyar Péter erre is készül. Ezért hívta a Tiszába Ruszin-Szendi tábornokot, aki kiélezett helyzetben hatással lehet az erőszakszervezetekre.

Unger Anna még hozzátette: Orbán elemi érdeke, hogy az emberek biztonságérzete megrendüljön, mert így a rend egyedüli szavatolójaként léphet fel.

(via 24.hu)

Szerdán ismét pörgős napot tartottak a Parlamentben: rengeteg törvényről szavaztak, volt, amit váratlanul levettek a napirendről, más ügyekben pedig fontos döntések születtek, derül ki a Telex összeállításából.

Polt Pétert, a korábbi legfőbb ügyészt az Alkotmánybíróság elnökének választották meg. Mellette az Alkotmánybíróság új tagja is kiderült: Kozma Ákos, aki eddig az alapvető jogok biztosa volt.

A legfőbb ügyészi poszton is változás jött: Nagy Gábor Bálint, Polt eddigi kabinetfőnöke lett az új legfőbb ügyész, kilenc évre kapott megbízatást.

Alelnökválasztás is volt: Fazekas Sándor, volt vidékfejlesztési miniszter lett az Országgyűlés egyik új alelnöke. Ő Hende Csabát váltja, aki időközben alkotmánybíró lett.

Eközben több törvény is fontos változásokat eredményez a jövőben. Elfogadták például azt a szabályozást, amellyel felfüggeszthető a magyar állampolgárság azoknál a kettős állampolgároknál, akik veszélyt jelentenek az ország közrendjére vagy biztonságára.

A településeken is új szabályok lépnek életbe. Az önkormányzatok a jövőben több eszközzel szabályozhatják, kik költözhetnek be.

Az igazságszolgáltatásban is változnak a szabályok. A bíróságokat pénzbírság fenyegeti, ha túllépik a határidőket a polgári és közigazgatási ügyekben. Jó hír, hogy a tárgyalásokat online is lehet majd követni. Erőszakos bűncselekmények esetén pedig kötelező lesz a távolságtartás a büntetés letöltése után, ha azt a sértett kéri.

A Parlament döntött arról is, hogy a Zalazone tesztpálya kikerül a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonából, és a Zalazone Alapítványhoz kerül.

A jegybanki törvény is módosult. A jövőben az MNB már nem alapíthat olyan alapítványokat, mint korábban a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány.

Az adózásban is volt egy sokakat érintő döntés: a Szerencsejáték Zrt. iparűzési adóját negyedére csökkentették, ami 18 milliárd forintos bevételkiesést jelent az önkormányzatoknak.

Kisebb, de a mindennapokat is érintő változás, hogy a jövőben a kultúráért felelős miniszter dönti el, milyen új keresztneveket lehet anyakönyveztetni, nem pedig a Nyelvtudományi Kutatóközpont.

Állatvédelmi ügyekben is szigorítások jönnek. Tilos lesz élő állattal koldulni vagy élő állatot nyereményként kisorsolni. Aki állatkínzást követ el ebrendészeti telepen vagy menhelyen, súlyosabb büntetésre számíthat. Továbbá bűncselekmény lesz, ha valaki túl fiatal állatokat választ le anyjuktól és nagy mennyiségben az országba hoz, kivisz vagy átszállít.

Elfogadták azt a javaslatot is, amely a veszélyhelyzeti rendeleteket törvényi szintre emeli. Bár Sulyok Tamás köztársasági elnök korábban visszaküldte a törvényt, most az eredeti szöveggel mégis elfogadták.

Sulyok Tamás is részt vett a szerdai ülésen, és elsőként gratulált az új legfőbb ügyésznek, alkotmánybírónak és az Alkotmánybíróság új elnökének. Az ellenzék nagy része nem ment be az eskütételre tiltakozásul.

Bár a tavaszi ülésszakot ezzel lezárták volna, a kormány kezdeményezésére jövő keddre rendkívüli ülést hívnak össze. Ekkor szavaznak többek közt a 2026-os költségvetésről, és a kampányköltések korlátozásának eltörléséről is. Ha ezt elfogadják, jövőre a pártok korlátlanul költhetnek majd kampányra.

Kényszerleszállást hajtott végre Budapesten a Pegasus Airlines egyik járata szerdán, miután tűz ütött ki a fedélzeten, írja az Index.

A repülő nem sokkal 15 óra előtt rendben landolt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 31R futópályáján. A vészhelyzet miatt a reptéri tűzoltók is a helyszínre vonultak, és a gépet a kijelölt állóhelyre kísérték, ahol alapos vizsgálat kezdődött.

A fedélzeten összesen 238 ember tartózkodott, köztük utasok és a személyzet is. Szerencsére senki nem sérült meg az ijesztő incidens során – számolt be róla az airportal.hu a Facebook-oldalán. A szakemberek jelenleg is vizsgálják, mi okozhatta a tüzet.

Az utóbbi időszakban több hasonló eset is történt. Pünkösdhétfőn például az EasyJet Budapestről Lyonba tartó járatának is kényszerleszállást kellett végrehajtania a Graz–Thalerhof repülőtéren, miután a pilótafülkében füst jelent meg. A repülő épségben földet ért, senki nem sérült meg a 143 utas közül.

Hasonlóan drámai pillanatokat élt át a Ryanair Berlinből Milánóba tartó járata is, amely München közelében szállt le kényszerből. Ott kilencen megsérültek. Három utast, köztük egy kétéves kisgyermeket és édesanyját kórházban ápolják. A légitársaság az utasokat végül busszal vitte tovább, később mentesítő járat is érkezett. A pilóta a leszállás után orvosi segítséget is kért.

Aleksandar Vučić szerb elnök szerdán első alkalommal látogat Ukrajnába. Az utazás célja, hogy részt vegyen az Ukrajna és a délkelet-európai országok csúcstalálkozóján Odesszában.

Az Euronews értesülései szerint a látogatás azt jelezheti, hogy Szerbia készen áll közeledni az Európai Unió álláspontjához az ukrajnai háború kérdésében. Belgrád eddig semlegesnek vallotta magát ebben a konfliktusban.

Vučić moszkvai útja május 9-én még más képet festett: akkor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel vett részt a győzelem napi parádén. Ez az esemény komoly bírálatokat váltott ki Brüsszelben, mivel az EU szerint a vizit sérti az uniós csatlakozási feltételeket, és akár Szerbia uniós tagsági folyamatát is hátráltathatja.

Most azonban Vučić részvétele az odesszai csúcson új lehetőséget teremthet. A lap forrásai szerint

Mint mondták: „Ukrajna eközben gesztust tett Szerbia irányába, ugyanis nem hívta meg Koszovót a csúcstalálkozóra.” Koszovó jogállása a mai napig vitatott, függetlenségét Szerbia és az ENSZ sem ismeri el.

Közben Oroszország azzal vádolta meg Szerbiát, hogy fegyvereket juttat Ukrajnába. Az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat (SVR) szerint ezzel a szerbek hátba szúrták őket. A hírszerzés állítása szerint szerb védelmi cégek a hivatalos semlegességet megszegve lőszert szállítottak Kijevbe. Szerintük a fegyverek a NATO közvetítésével, „elsősorban a Cseh Köztársaságon, Lengyelországon és Bulgárián” keresztül jutottak el Ukrajnába, sőt, az is felmerült, hogy afrikai országokat is bevonhattak a tranzitba.

A csúcstalálkozóra tizenkét délkelet-európai ország vezetőit várják, köztük Nicusor Dan román elnököt is. Odessza az orosz támadások célpontja: a várost rendszeresen érik rakéta- és dróntámadások. Kedden például két ember életét vesztette, amikor lakóépületekre és egy szülészetre is csapást mértek a drónok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök később arról számolt be, hogy a szülészeten tizenhárom ember megsérült.