Palócz Éva: Nem látjuk, mi zökkentené ki a magyar gazdaságot a mai állapotából - Komor jóslatok a 2026-os évre
„A magyar gazdaság érvényes költségvetés nélkül fog működni, ami bármilyen kimenetelt jelenthet” – ezzel a megállapítással indítja legfrissebb prognózisát a Kopint-Tárki. A kutatóintézet idén csupán kétszázalékos gazdasági növekedéssel számol, a tavalyi év egészére pedig már csak 0,3 százalékos bővülést jósolnak, ami hajszálnyival alacsonyabb a három hónappal ezelőtti becslésüknél, adta hírül a hvg-hu.
A novemberi ipari, építőipari és kiskereskedelmi adatok alapján
– vázolta a helyzetet Palócz Éva vezérigazgató. A borúlátóbbá váló prognózis végső indokát az építőipar novemberi, 5,6 százalékos visszaesése adta. A jövő sem sokkal biztatóbb: a Kopint-Tárki 2027-ben sem számít két százalék fölötti ütemre. „Nem látjuk, mi zökkentené ki a mai helyzetből” – fogalmazott Palócz Éva, aki szerint a lefelé mutató kockázatokat a hiányzó befektetői bizalom is erősíti.
A gyenge teljesítmény a költségvetésen is mély nyomokat hagyott.
A törvény eredetileg 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolt, miközben ma már a kormány is csak 2,5 százalékot vár. A hiánycél is többször változott: az eredeti 3,7 százalékot előbb 4, majd 5 százalékra emelték.
A Kopint-Tárki szerint idén a kormány 5 százalékos előrejelzésénél magasabb, 5–5,5 százalékos hiány várható, az államadósság pedig 75 százalékra duzzadhat.
A magyar gazdaság az elmúlt három évben nemcsak önmagához képest, de a régiós versenytársakhoz és az euróövezethez viszonyítva is lemaradt.
2025 harmadik negyedévében az új EU-tagok gazdasága 2,6 százalékkal bővült, amit elsősorban Lengyelország, Bulgária és Csehország húzott, ezzel szemben Magyarország és Szlovákia növekedése rendkívül gyenge maradt. A globális környezet ugyanakkor némileg enyhíti az inflációs nyomást: a világpiaci energiaárak Nagy Katalin, a Kopint-Tárki vezérigazgató-helyettesének megfogalmazásával élve „békésebben alakulnak”.
A munkanélküliség stagnáláshoz közeli állapotban van, idén átlagosan 4,5 százalékos lehet.
A kutatóintézet az év egészében a fogyasztói árak 3,5 és 3,9 százalék körüli emelkedésére számít, azzal a feltételezéssel, hogy az első hónapokban az áremelkedés üteme három százalék alá is eshet.
A jegybanki alapkamat a választásokig várhatóan nem változik, az év végéig azonban hat százalékra csökkenhet. A kép tisztulására még várni kell: a tavalyi évre vonatkozó előzetes GDP-adatot január 30-án publikálják, az országgyűlési választásokat pedig április 12-én tartják. Arról egyelőre nincs információ, hogy a választás után a kormány milyen eszközökkel kísérelné meg a költségvetés konszolidálását.