HÍREK
A Rovatból

Magára hagyott rezidens köhögéscsillapítóval kezelte – élhetne a bárányhimlős kisfiú, ha rendesen ellátták volna a kórházban

Hazaküldték volna a két és fél éves kisfiút, egy rezidens pedig vény nélküli köhögéscsillapítóval kezelte, de rendesen csak akkor vizsgálták meg, amikor már túl késő volt. Az érintettek már nem dolgoznak a kórházban, a család pert nyert, de büntetőügy nem lett a történtekből.
FM. Kép: Unsplash - szmo.hu
2024. szeptember 23.



2019-ben néhány nap leforgása alatt meghalt egy két és fél éves bárányhimlős kisfiú. A történtekről először a Novák Katalin bukását is elindító „Vidéki prókátor” írt, miután a család perelt, és az ügy egészen a Kúriáig jutott. Ezután a 24.hu járt utána a részleteknek. A lap azt írja:

A folyamatosan köhögő, romló általános állapotú gyereknél számos szükséges vizsgálatot nem végeztek el az orvosok a szekszárdi kórházban – kedden még hazaküldték a gyereket, akinek pénteken leállt a szíve.

Több orvos is kezelte a kisfiút, ám az orvosi szakvéleményre alapozott bírósági ítéletek szerint elégtelenül. A két és fél éves gyerek állapota folyamatosan romlott, mégsem végezték el a szakma szabályainak megfelelő vizsgálatokat. Sőt, ezt többször is elmulasztották: a gyerek folyamatosan köhögött, mellkasröntgen viszont például csak akkor készült – immáron Pécsen –, amikor már súlyos állapotba került. Szekszárdon olyan is volt, hogy csak egy rezidens kezelte a súlyosan beteg gyereket – a többi között a torokfájás enyhítésére használt, vény nélkül kapható Tantum Verdével –, de ő sem követhette az állapotát, mert az osztályvezető főorvos a délutáni órákban az általa szervezett konferencián való részvételre kötelezte.

Az egyetlen, aki végig a gyerekkel volt, az a tehetetlen anyukája. A család be is perelte a szekszárdi Tolna Vármegyei Balassa János Kórházat, amely nem ismerte el a felelősségét. Viszont az igazságügyi szakértői vizsgálat szerint a gyerek egészségügyi kezelése egyértelműen nem felelt meg az orvosszakmai szabályoknak. Már a gyerek felvételekor hiányosságok mutatkoztak az ellátásban: a laborvizsgálaton kívül nem végeztek el egyetlen diagnosztikai vizsgálatot sem, nem mérték fel helyesen a gyermek folyamatosan romló általános állapotát, „ezért ezt megfelelő orvosi ellátás sem követte, a gyermek folyamatosan súlyosbodó általános állapota ellenére a beteg otthonába bocsátását tervezték”. A szakvélemény szerint továbbá:

Csaknem kategorikusan kijelenthető, hogy a gyermek életben maradt volna, ha elvégzik a gyakorlatnak megfelelő vizsgálatokat, valamint megfelelően figyelik a gyermek általános állapotát és megkapja a megfelelő gyógyszereket. Ezért az alperesi kórház egészségügyi tevékenysége, valamint a gyermek halála között közvetlen oksági összefüggés állapítható meg.

Az ügyben eljáró bíróságok a felperesek javára döntöttek, és ezt szentesítette a Kúria is. A bíróság az anyának 15 millió, az apának 12 millió, a két gyereküknek pedig 3–3 millió forint sérelemdíjat ítélt meg. A 24.hu kereste őket is, ügyvédjük pedig így válaszolt a lapnak:

„A család sem akkor, sem azóta, sem most nem kíván nyilatkozni, mert a gyermek elvesztését nem lehet feldolgozni, csak együtt élni vele.”

Az ügyvéd azt mondta, „a pernyerés, a sérelemdíj nem hozza vissza az elvesztett gyermeket, nem hoz lelki megnyugvást”. A család nem tett rendőrségi feljelentést, a bíróság sem kezdeményezett ilyet, bár az ügyvéd szerint a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés minősített esete is megállapítható lehetne.

A lap megkereste az Országos Kórházi Főigazgatóságot azzal, hogy az ügynek lettek-e következményei a szekszárdi kórházban. Azt közölték, az intézmény „a sajnálatos eset kapcsán végig együttműködött az ügyben vizsgálódó hatóságokkal a körülmények tisztázása érdekében.” Hozzátették: a kórház tudomásul vette a Kúria döntését, és kifizette a sérelemdíjat a hozzátartozóknak. Közölték azt is, hogy az ügyben érintett szakorvos – aki kezelni kezdte a bárányhimlős gyereket –, illetve a rezidens már nem dolgozik a kórházban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.

A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”

A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”

Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.

A teljes interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Drámai döntés: alkotmányellenesnek nyilvánították Németország legnagyobb ellenzéki pártját
A német titkosszolgálat szerint az AfD veszélyt jelent a demokratikus rendre. Már lehallgatásokra és besúgók beépítésére is joguk van a hatóságoknak.


A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.

Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.

A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: