HÍREK
A Rovatból

Maffiáról beszélt az igazságszolgáltatás kapcsán a jobboldali nagyvállalkozó

Vitézy Tamás azt állítja, hogy azért kér rá az ügyészség négy év börtönt a Széchenyi Bank-perben, mert a nyilvánosság elé tárta a rendszer valódi működését.


Bűnsegédlet címén négy év börtönnel fenyegeti az ügyészség Vitézy Tamás jobboldali nagyvállalkozót a Széchenyi Kereskedelmi Bank ügyében indított büntetőperben - írja a 24.hu.

A portál emlékeztet, hogy Vitézy a 90-es években ukrajnai gázimporttal foglalkozott, majd ő lett az első hazai üzletember, aki jelentős turisztikai cégbirodalmat épített ki Horvátországban. Később egy ingyenesen terjesztett Fidesz-párti bulvárújságot is kiadott a Théma Lapkiadón keresztül.

Családi szálakon is kötődik a kormánypárthoz: unokahúga, Vitézy Zsófia jelenleg Kolumbiában nagykövet, unokaöccse, Vitézy Dávid pedig a közelmúltig közlekedési államtitkárként volt a kormány tagja, miközben távoli rokoni kapcsolat fűzi őket a miniszterelnök családjához is.

Három horvátországi cége jelzálogmentes ingatlanát ajánlották fel egy Széchenyi bankos hitelfelvétel biztosítékaként 2013-ban, amelyet a 2010-es évek közepére nem tudtak törleszteni, így a három cég felszámolásba került. A hiteleket a Raiffeisen a tíz leggazdagabb magyar közé tartozó Jellinek Dánielnek adta végül tovább. Vitézy szerint Jellinek mindössze 6 százalékot fizetett a Raiffeisennek a 21 millió eurós tőketartozásért. Állítása szerint Jellinek partnerséget és a hitelek átütemezését ígérte neki, de végül megszerezte a követeléseket és a jelzálogjogokat is.

„Utólag húztak bele a Széchenyi Bank bűnügyébe azért, hogy erkölcsileg lenullázzanak, és a háziőrizettel fizikailag is védekezésképtelenné tegyenek. Én nem voltam benne 2020 júniusában abban a rajtaütésben, amikor Töröcskeit bevitték, és tizenkilenc embert kihallgattak. 2020 tavaszán jelentettem fel Jellineket az ingatlanjaim miatt, az ügyészek pedig akkor jöttek értem, amikor már az ő szerepüket is firtatni kezdtem az ügyben”

- fogalmazott meg erős vádakat a letartóztatása kapcsán a milliárdos.

Vitézyre 2020. november 3-án hajnalban csapott le kilenc ügyész és két rendőr a lakásán, akik arra hivatkozva, hogy ellenállt a hatósági fellépésnek, meg is bilincselték. Vitézy szerint szó sem volt ellenállásról, ezért hamis tanúzásért feljelentette az ügyészeket. A házkutatást elrendelő határozat szerint Vitézy az Adriatiq Islands Group d.d. nevű cég tulajdonosaként 2013-ban 507 millió forint hitelt vett fel a Széchenyi Banktól úgy, hogy „a banki döntéshozókat tévedésbe ejtette a hitelbiztosíték és a visszafizetési szándéka kapcsán”.

Három nap előzetes letartóztatás után engedték ki, azonban ezt követően még 29 hónapon át kellett nyomkövetőt viselnie és nyolc hónapig nem hagyhatta el a lakását sem.

A portálnak most úgy fogalmazott, hogy azért vitte ezt követően a nyilvánosság elé az ügyet, mert egzisztenciálisan kilátástalanná vált a helyzete, miután a Széchenyi Bank ügyében indult eljárás alatt a részlegesen letiltott nyugdíjából, aztán már kölcsönökből kellett fenntartania magát.

„Ez egy bejáratott, minden résztvevőt busásan megfizető maffia, melynek haszonélvezői a 100 leggazdagabb magyar listájának első felében hirtelen számottevő gazdasági előélet nélkül felbukkannak, akár saját jogon, vagy mint strómanok”

- írta első, 2021. novemberi Facebook-bejegyzésében, amelyben azt állította, hogy a „gazdasági maffia” egybefonódik az „igazságszolgáltatási bűnözéssel”.

Jellinek Dániel szerint azonban törvényes eszközökkel szerezték meg a korábbi Vitézy-birodalommal szemben fennálló követeléseket. A 24.hu kérdéseire egy kommunikációs cég által küldött válaszában arról ír, hogy „Vitézyék a bankoknak éveken keresztül nem fizettek, mielőtt a bankok úgy döntöttek, hogy a követeléseket értékesítik, továbbá nemcsak a bankoknak nem fizettek, hanem rengeteg szállítót és például adót sem fizettek ki, ezért kerültek felszámolás alá a cégei, nem a Bohemian miatt”.

A Bohemian 2018-ban és 2019-ben két magyar és három szlovén, illetve horvát székhelyű banktól szerzett meg olyan követeléseket, amelyek évekkel korábban lejártak. A vételár üzleti titoknak számít, azonban a Vitézy által sugallt összeg elmondásuk szerint távol áll a valóságtól.

A Bohemian azt is állítja, hogy igyekeztek hosszú fizetési moratóriumot biztosítani a cégeknek, de Vitézyék a „megállapodást számos ponton nem tartották be”, majd közel két év „jóhiszemű tárgyalás és egyezkedés” után a Bohemian számára „nem maradt más lehetőség, mint folytatni a követeléseknek az eredeti hitelező bankok által megkezdett jogi úton történő érvényesítését”. A végrehajtások azonban még nem zárultak le. Mint írták, „mindössze egy-egy árverezésre került sor”, viszont egy kivételével az árverezett eszközök teljes körű birtokbaadása várat magára.

Vitézy állításaira a Fővárosi Főügyészség szóvivője úgy reagált, hogy „a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vádirata a büntetőeljárási törvény előírásának megfelelően megjelöli a bizonyítási eszközöket. A vád megalapozottságáról a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként a bíróság jogosult dönteni”.

Bagoly Bettina azt is elmondta, hogy Vitézy Tamás az elmúlt években két feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt az ügyészség képviselői ellen, melyeket a Fővárosi Nyomozó Ügyészség elutasított. A feljelentést elutasító határozatok elleni panaszokat a Fővárosi Főügyészség megvizsgálta, és mint alaptalanokat szintén elutasította.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk