SZEMPONT
A Rovatból

Madár István: A hatósági árak gyakorlata veszélyes játék

A Portfolio vezető elemzőjével beszélgettünk a jelenlegi gazdasági helyzetről, az inflációról, és hogy mire számíthatunk, ha véget ér az üzemanyag- és élelmiszerár-stop.


Az elmúlt időszakban minden a feje tetejére állt, nagyon régóta nem tapasztalt gazdasági jelenségek kopogtattak újra: infláció, energiaárak tartós növekedése, háború. Belekényelmesedtünk egy olyan korszakba, ahol mindezek legrosszabb esetben is csak néhány tízezer kilométeres távolságban történtek, a mi Európánkban ilyesmi nem fordult elő. Arról, hogy mi történik velünk, Madár Istvánnal, a Portfolio vezető elemzőjével beszélgettünk.

– Először csak a Covid volt. Aztán jött az EU-s pénzek visszatartása, a jogállami mechanizmus. Aztán elszabadultak az energiaárak. Infláció. Ezzel együtt választási költségvetés, soha nem látott osztogatással. Végül a háború, amitől minden sokkal rosszabb lett. A gazdaság kilátásai folyamatosan romlanak. Lehet még ennél is rosszabb a helyzet?

– A koronavírus-válság után a magyar gazdaság hét százalékkal nőtt, ledolgozta a visszaesést. Viszont világszerte probléma volt, hogy a részben mesterségesen, különféle intézkedésekkel, támogatásokkal növelt kereslet találkozott a még sok helyen akadozva talpraálló kínálattal (voltak területek, ahol még a lezárások miatt nem indult meg a termelés, például), és az így kialakuló hiány nagyon erős inflációs nyomást eredményezett.

A fejlett országokban évtizedek óta nem láttunk inflációt, generációk most találkoznak először ezzel a jelenséggel.

Az akadozva beinduló élelmiszer- és nyersanyaggyártás mellett, ami még meglódult, az az energiaár. Ez ráadásul alapvető fontosságú, mert az energia ára minden termékben és szolgáltatásban megjelenik. Az energiaárak emelkedésének is több oka volt. A Covid-hatás mellett szerepe volt a zöld átállás miatti speciális helyzetnek is. Ráadásul a magyar kormány egy nagyon erőteljes élénkítő politikát folytatott. Így nem meglepő a rendkívül magas költségvetési hiány.

Így érkeztünk meg 2022 elejére. Akkor még az volt a számítás, hogy az infláció lassan alábbhagy majd, és az energiaárak is megtalálják a korábbi, alacsonyabb szintjüket. Így az év második felében, egy normalizálódott gazdasági környezetben nem fog annyira fájni, a szükségszerű kiigazítás. Hiszen ennek a túlköltekezésnek véget kell vetni. Ebben a helyzetben robbant be a háború, ami további bizonytalanságokat hozott a gazdaságban. Ezzel még egy sokkot kapott a gazdaság. Ami újabb inflációs köröket jelentett úgy, hogy az eredeti inflációs becslések ráadásul túlzottan optimisták voltak.

Magyarán eleve magasabb pályán volt az infláció, és azt lódította feljebb a háborús sokk. Most úgy néz ki, hogy a gazdasági növekedés nem hat, hanem három százalék körüli lesz. A költségvetésnek többszáz-, egyes vélemények szerint az ezermilliárd forintot is meghaladó mértékű kiigazítási igénye van.

És a korábbi várakozásokkal ellentétben beállt egy makacs inflációs környezet, nem látszik, hogy belátható időn belül enyhülne, sőt, még gyorsulni is fog. Ennek az oka többek között az is, hogy a magas energiaár folyamatosan „csorog bele’ a fogyasztói árakba.

– Nekem úgy tűnik, hogy csapdába kerültünk. Amikor az Orbán-kormány bevezette az üzemanyagárstopot, minden bizonnyal azzal számolt, hogy az év második felében ezt könnyedén vissza tudja vonni. Ez nem lesz így, viszont lépni kell. Mit lehet lépni társadalmi megrázkódtatás nélkül?

– A politikusok hajlamosak rövid távon gondolkodni és ez hatványozottabban igaz választások előtt. Egyértelmű, hogy az élelmiszerek és az üzemanyagok árának befagyasztása egy választási intézkedés. De valóban, ahogy a kérdésben megfogalmazta, a kormány azzal számolt, hogy ez rövid távon megszüntethető lesz. Nemcsak azért, mert lezajlottak a választások, hanem azért is, mert az árak valamelyest mérséklődni fognak addigra. Azonban kiderült, hogy a mostani tudásunk szerint ez nem így lesz.

Májusban még bőven magasabban lesznek az élelmiszerárak is, és az üzemanyagárak is. Így most egy újabb ugrás várható az inflációban, amikor ezeknek a termékeknek az árát visszaengedik a valós szintre.

Eleve, a hatósági árak gyakorlata, hogy így leszabályozunk árakat, és a piaci ár és a hatósági ár közötti különbséget meg lenyeletjük a piaci szereplőkkel, veszélyes játék. A gazdasági szereplők vagy tönkremennek, vagy nem szállítanak a számukra veszteséges piacra. Nálunk is ez történt, a kis benzinkutak a csőd közelébe kerültek, de például az OMV inkább más piacokra szállított, és nem a veszteséges magyarra. Meg is jelent a hiány, nagyon hamar.

– Ha olyan nagy lesz a különbség a hatósági ár és a piaci ár között, hogy a politika már nem meri megtenni a szükséges kiigazítást, tehát beragad a hatósági ár, és a hiányjelenségek válságmenedzselése válik gazdaságpolitikává, ráléphetünk-e egy venezuelai típusú útra?

– Egyelőre a válaszom határozott nem. Venezuela egy szocialista típusú központosított gazdaság, Magyarország meg piacgazdaság. A szabályozás mértéke az egész gazdasághoz viszonyítva is csekély.

A mi esetünkben ez egy jóléti kérdés: akarja-e az állam, hogy olcsóbbak maradjanak ezek a termékek? Ha igen, akkor viszont az államnak kell átvenni a támogató szerepét a kis és nagykereskedők helyett. Ez sem jó megoldás, de így akár hosszabb távon is fenntartható hatósági ár, hiányjelenségek nélkül.

Viszont ennek meg azért nincs realitása most, mert a költségvetés helyzete elég ingatag, magas a költségvetési hiány, ezt kellene kiigazítani. Ráadásul van még két durva jelenség. Az egyik a rezsicsökkentés: a jelenlegi helyzetben többszörösére kellene emelni az energiahordozók árait. Ezt a világon senki nem vállalja be, történelmileg egyedülálló jelenség, hogy ötszörösére emelkedik a gáz és az áram ára. Viszont, mivel nálunk eleve alacsonyan voltak megállapítva a rezsiköltségek, ezért az MVM vesztesége kirívó: hét-nyolcszáz, de akár ezermilliárd forint feletti összegről van szó. És még a Nemzeti Bank vesztesége is néhány százmilliárdos tétel.

– Volt olyan idő, amikor a jegybank a nyereségét kiszervezte alapítványokba, amelyek azóta is élnek és virulnak. Most a veszteséget meg mi adjuk össze?

– Egyszer volt olyan, amikor mesterségesen idézett elő nyereséget a jegybank, a devizahitelek átváltásánál. Ez nem volt méltányos, mert ezzel egyidőben még nagyon sok család volt rendkívül nehéz helyzetben a felvett hitelek miatt. És az, hogy ezt a pénzt kiszervezték alapítványokba, az nem egy szép történet. Ezt azonban felismerte a politika, hogy ez nem volt helyes, és azóta a jegybank befizeti a nyereségét a költségvetésbe. Most, amikor veszteséges lesz igen, az adófizetőknek kell kisegítenie a jegybankot, ha a veszteség már a tőkéjébe harap.

– Mennyiben különbözik a fideszes és mennyiben egy esetleges koalíciós kormány mozgástere a válságkezelésben? Orbán adminisztrációjával meggyűlt a baja az Európai Uniónak, és a jogállamisági mechanizmusra hivatkozva a teljes helyreállítási alapot visszatartják, ami Márki-Zay kormányának rendelkezésére állhat idővel. Viszont az ellenzék mind az oktatás, mind az egészségügy terén komoly, ennek megfelelően költséges reformokat hirdetett meg.

– Az EU-pénzekre egyelőre úgy tekint a kormány, mint olyan összegekre, melyek előbb-utóbb rendelkezésre állnak. Tehát erre a célra felvett hitelekből előfinanszírozza a fejlesztéseket, és a hitelek fedezeteként ezekkel az uniós támogatásokkal számol. Addig nincs baj, amíg ezekkel a pénzekkel létező, előfinanszírozott forrásként számolunk.

Probléma akkor lesz, ha kiderül, hogy ezek a pénzek soha nem fognak beérkezni.

Az, hogy valójában mi lesz, talán a választások után fogjuk megtudni. Két végletes értelmezés van. Az egyik a kormány elképzelése. Eszerint a választások után viszonylag könnyű lesz megegyezni, és minden rendben lesz. A másik szerint az EU most már elszánt, hogy komolyan végigvigye a jogállamisági mechanizmust, és egyáltalán nincs szándékukban olyan könnyen megegyezni. Bonyolítja a képletet, hogy a háború ebbe a relációba is bevitt egy olyan szempontot, hogy Európa egységét kell most megteremteni, és ebbe talán nem most fér bele egy ilyen éles belső konfliktus. Ez esetben lehet, hogy mégis Orbánéknak lesz igaza.

Ha jönne ez a pénz, devizában érkezne, amit a Nemzeti Bank forintra váltana. A beérkező deviza az ország devizatartalékát gyarapítaná. Jelenleg is rendben vannak a devizatartalékaink, de egy ilyen időszakban a nagyobb devizatartalék nagyobb stabilitást jelent.

Arra a kérdésre, hogy lenne-e pénze az ellenzéknek a nagy reformokra, röviden az a válasz, hogy nem. Most is kiigazítási igény van a költségvetésben.

Az ellenzék pontosan ezt az EU-forrást jelöli meg mozgástérként, ami lehetőséget adhatna neki. Hogy ez mennyire van így, nem tudjuk. Mindenesetre erre a pénzre a jelenlegi kormány is számít.

– A Telexben jelent meg egy cikk arról a támogatásról, amit az Európai Unió nyújt alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családoknak energetikai korszerűsítésre. Ez a program száz százalék vissza nem térítendő támogatást nyújt a kedvezményezetteknek, jellemzően olyan családoknak, akiknek nem lenne lehetőségük ilyen drága beruházásnál önrészre, viszont pontosan a jövedelmi helyzetüknél fogva az energiaszegénység őket veszélyezteti a legjobban. A programban meghatározott forintösszegeket lehet elnyerni. Viszont, az infláció és a forintgyengülés miatt most reális az a veszély, hogy maga a beruházás annyival drágul, hogy azt a meghirdetett támogatási összeg nem fedezi. Tehát végül a leginkább rászorulók lehet, hogy elesnek a támogatástól, mert nem tudják zsebből pár millió forinttal kipótolni a keletkező különbözetet. Az állam viszont, ha nem forintban, hanem euróban rögzítené a keretösszegeket, sok családot menthetne meg.

– Ebben is az a paradoxon, hogy a forintgyengülés miatt ugyanannyi euróból több forint lesz, tehát végül az állam több támogatást oszthat szét. Persze, ha nem emelik meg az összeghatárokat, akkor simán megtörténhet, hogy egyéni szinten sok esetben nehézségek adódnak a többlet megfinanszírozásában. Látszik, hogy a kormány ezt úgy próbálja kezelni, hogy látványosan fellazította a szabályokat, hogy többen férjenek be a támogatásba, és ezt minél gyorsabban megpróbálja kiszórni, gondolom így versenyezve az idővel, ezzel együtt az inflációval is. Nyilván ez azért nem nemzetgazdasági súlyú ügy, de a mai helyzetben minden ilyen projekt, ami energetikai megújulást és korszerűsítést jelent az nagyon fontos lenne az országnak.

– Végül is milyen az ország helyzete? Milyen a pozíciónk az Unióban?

– A magyar gazdaság nem teljesít rosszul, de túl jól sem, körülbelül olyan tempóban zárkózunk fel, mint a régió átlaga. A románok kicsit gyorsabban növekednek. Tíz éve még sokkal inkább mögöttünk voltak, mára már reális az esély arra, hogy akár ugyanilyen tempót diktálva pár év múlva utolérnek minket fejlettségben. Ha a régió egészét nézzük, akkor azt látjuk, hogy jó pár éve már lehagytuk a válságba esett görögöket, és most a második legszegényebb régi tagot, Portugáliát is beértük. Ez azt mutatja, hogy van felzárkózási potenciál a régióban.

– Miközben örvendezünk, arra azért nem vennék mérget, hogy a magyarországi bérszínvonal is lehagyta volna a görögöt vagy a portugált. Miért nem érezzük ezt a fejlődést az életszínvonalunkon?

– Ennek több oka van. Az egyik az az, hogy Magyarország beruházási rátája magasabb. Tehát a megtermelt jövedelem nagyobb része forog vissza a beruházásokba, és nem bérbe és fogyasztásba megy. Hosszabb távon persze előbb-utóbb, ha a gazdaság folyamatosan növekszik, akkor a fogyasztás is nőni fog. Az utóbbi években a magyar jövedelmek is folyamatosan emelkednek. Lehet, hogy pontosan a következő évben nem ez a folyamat lesz, a korábban megbeszélt okok miatt, de azért az az igazság, hogy Magyarországon már egy munkaerőhiányos állapot van, aki csak tud, az már dolgozik.

Ez nyomást jelent a vállalatokra, hogy versenyezzenek a munkaerőért. Ehhez magasabb bért kell kínálni. A magasabb bért viszont csak hatékonyabb munkaszervezéssel lehet kitermelni. A munkaerő tehát a hatékonyabb, jobban működő vállalatokhoz áramlik, kirostálva ezzel a kevésbé jókat.

Ez nem egy kellemetlen folyamat, de persze ez nem azt jelenti, hogy már holnap egy német vagy osztrák színvonalon fogunk élni, mert ettől még messze vagyunk. A folyamat persze nem egyenletes, de összességében ez a tendencia.

– Mi van azzal a közhelyes megállapítással, hogy Magyarország jelenleg Németország összeszerelőüzeme?

– Azt tudni kell, hogy a világon mindenhol az olyan adottságokkal rendelkező országok, mint Magyarország úgy indította el a felzárkózását, hogy technológiát és tőkét importált. Ezt hívjuk összeszerelőüzemnek. Az országnak egyszerűen nem volt meg a saját tudása és technológiája, hogy helyben tegye bele a produktumaiba a hozzáadott értéket.

– És még mindig itt tartunk? Vagy már megérett ez az állapot a meghaladásra?

– Ez lassú folyamat. De már zajlik. Lehetne gyorsabb is,

ehhez azonban egy jó üzleti környezet és jó oktatás kellene, amelyik tudástőkét halmoz fel az országban.

Ez a feltétele annak, hogy magyar tulajdonú versenyképes vállalatok jöjjenek létre. Ebből egyelőre nagyon keveset látunk. Hogy ebben segítsünk, rengeteg sziszifuszi szakpolitikai kérdést kell megoldani. Ennek történelmi léptékben nézve nagyjából most jött el az ideje. Most vagyunk a közepesen fejlett országok csoportjának tetején, most kellene belépni a fejlett országok közé. Ehhez kellene a nagyobb hozzáadott érték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön
Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.


Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...)  akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.


Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke  ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között  különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások.  A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk