Ma van a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója

Donald Trump amerikai elnök megerősítette Grönland megszerzésére tett fenyegetéseit, kijelentve, hogy „nincs visszaút”. Amikor egy sajtótájékoztatón megkérdezték, meddig hajlandó elmenni a félautonóm dán területért, csupán annyit felelt: „Majd meglátják” – írja a BBC.

Az elnök a davosi Világgazdasági Fórumra tartott, de az Air Force One kisebb elektromos hibája miatt a gépe visszafordult, így Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint körülbelül három órás késéssel érkezik meg a szerdai csúcstalálkozóra.

Majd Kijelentette, hogy a szövetség „boldog lesz, és mi is boldogok leszünk”, mert szükség van rá a világbiztonság érdekében. Ugyanakkor korábban kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a NATO szükség esetén az Egyesült Államok segítségére sietne-e. „Tudom, hogy mi a [NATO] segítségére sietünk, de tényleg megkérdőjelezem, hogy ők a miénkre sietnének-e” – mondta. Amikor az NBC News kedden arról kérdezte, alkalmazna-e katonai erőt a terület elfoglalására, az elnök így felelt: „Nem kommentálom.”

A nemzetközi rend felborulásával játszik Trump

Naaja Nathanielsen, Grönland ipari és természeti erőforrásokért felelős minisztere a BBC Newsnightnak azt mondta, a grönlandiak értetlenül állnak az elnök követelései előtt. „Nem akarunk amerikaiak lenni, és ezt elég világosan jeleztük” – fogalmazott a miniszter, majd feltette a kérdést: „Milyen értéket tulajdonítanak a kultúránknak és annak a jogunknak, hogy mi dönthessünk a jövőben velünk kapcsolatos ügyekről?” Az ügyre reagálva Emmanuel Macron francia elnök egy „szabályok nélküli világ felé való elmozdulásra” figyelmeztetett, míg Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint a „régi rend nem tér vissza”.

Grönland megszerzésének akadályozása miatt az Egyesült Államok büntetővámokat jelentett be európai országokkal szemben, és az EU is komoly válaszlépésekről egyeztet.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök akkor „abszurdnak” nevezte a felvetést, amire válaszul Trump lemondta dániai látogatását. Az arktiszi térség stratégiai jelentősége közben folyamatosan nő. Grönlandon található az amerikai haderő Pituffik Űrbázisa, amely kulcsfontosságú a korai előrejelző rendszerek és a logisztika szempontjából, a térség pedig gazdag nyersanyagokban, például ritkaföldfémekben. A NATO északi bővülése, Svédország 2024. márciusi csatlakozásával, szintén felértékelte a régió szerepét a kollektív védelemben.

Meglepő fotót posztolt magáról Orbán Viktor a Facebookon. A minden bizonnyal mesterséges intelligencia segítségével készült képen

A kormányfő azt is közölte a posztban, hogy hamarosan bejelentést tesz. Mivel reggeli Facebook-bejegyzésben azt írta, „rá kell tenniük egy lapáttal a rezsicsökkentésre”, ez a szerdai kormányülés legfontosabb feladata, minden bizonnyal ez ügyben jelent majd be valamit nemsokára.

A poszt alatt több megmosolyogtató komment is megjelent, íme néhány:

„Mindenki nézze meg otthon, megvan-e minden radiátor!”

„Ezek szerint már azt sem mondhatjuk, hogy csak azt nem lopják el, ami nincs lecsavarozva.”

„Valaki szóljon a tulajnak, hogy viszik a radiátorát!”

„A következő posztban az ajtófélfát fogja vinni.”

„Lölővel mentek fűtésszerelőnek áprilisban?”

„A bal kezében csak nem egy puttonyt fog, amiben az MNB-ből hiányzó milliárdok vannak?”

Többen kritizálták a kormányfőt, amiért ilyen képet osztott meg magáról, de olyan hozzászólások is érkeztek, amelyek szerint sokaknak tetszik ez a megoldás.

„Hatalmas arc a főnök” – írta valaki. Más egy sírva nevetős emojival annyival kommentálta, hogy „óriási”.

Az állami ingatlanok feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) veszi át a Szőlő utcai javítóintézet épületét, miután az intézményt azonnali hatállyal kiürítették – tudta meg a hvg.hu. Az ingatlan jövőbeni sorsáról és hasznosításáról a továbbiakban a vagyonkezelő dönt majd.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azzal indokolta a lapnak az épület átadását, hogy a javítóintézeti rendszer átalakulása következtében az ingatlanban a jövőben már nem látnak el belügyi szakmai feladatokat. Mivel a funkcióját vesztett épület kikerül a büntetés-végrehajtás fenntartása alól, annak további kezelése az MNV hatáskörébe kerül.

Az ingatlan átadását lehetővé tevő kiürítés rendkívüli sebességgel zajlott. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet január 19-i megjelenését követően már másnap, január 20-án befejeződött a bentlakók átszállítása más intézményekbe.

Az intézmény jogutód nélküli megszüntetésének és az ingatlan teljes átadásának végső határideje március 14.

Az épület funkcióváltását és a vagyonkezelőhöz kerülését súlyos előzmények alapozták meg. Tavaly decemberben az intézet akkori vezetését bántalmazás gyanújával letartóztatták, ezt követően a kormány a „rend helyreállítására” hivatkozva vonta be a BVOP-t, ez a folyamat torkollott most az ingatlan kiürítésébe.

„Óriási siker! A TISZA hét EP képviselőjének szavazatával sikerült megvédeni a magyar gazdákat a Mercosur egyezmény káros hatásaitól!” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán.

Mint írta, az Európai Parlament szűk többséggel fogadott el egy néppárti képviselők által benyújtott javaslatot, amely megakadályozza a szerinte „rendkívül hátrányos” Mercosur egyezmény hatályba lépését. Ezt írta:

Magyar Péter azt is állította, hogy a Fidesznek nem volt minden képviselője jelen a szavazásnál.

Hozzátette, ha nincs a néppárti javaslat, vagy azt nem támogatja a TISZA mind a hét képviselője, akkor a magyar gazdák és a teljes magyar mezőgazdaság óriási bajba került volna.

Bejegyzésében felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „fogadják el az Európai Parlament döntését, és ne menjenek szembe az európai gazdák érdekével!”. Orbán Viktort pedig arra szólította fel, hogy álljon a magyar gazdák mellé, és „végezze el azt a munkát, amit a TISZA elvégzett az Európai Parlamentben”. A poszt végén feltette a kérdést, hogy hol vannak most a „gazdának maszkírozott, közpénzfaló propagandisták”.

Az Európai Parlament szerdai szavazásának tárgya az volt, hogy előzetes véleményt kérjenek-e az Európai Unió Bíróságától (CJEU) az EU–Mercosur megállapodás uniós szerződésekkel való összhangjáról. A kezdeményezés 334 igen és 324 nem szavazattal ment át, ami a Parlament hozzájárulási eljárását a Bíróság véleményének megérkezéséig felfüggeszti. Amennyiben a Bíróság negatív véleményt ad, a megállapodás a jelenlegi formájában nem léphet hatályba.

A Tanács január 9-én felhatalmazást adott a megállapodás aláírására, ami január 17-én meg is történt. A csomagot azonban továbbra is politikai viták övezik a mezőgazdasági verseny és a környezeti garanciák miatt. A Tanácsban több tagállam, köztük Magyarország, Franciaország és Ausztria is ellenezte a megállapodást, de az minősített többséggel átment, miközben több országban gazdatüntetések zajlanak.

Az Európai Néppárt (EPP) vezetése, amelynek frakciójához a TISZA Párt hét képviselője is csatlakozott, a szavazás előtti napokban nyilvánosan támogatta a megállapodást, és arra figyelmeztetett, hogy a Bírósághoz fordulás hónapokra leállíthatja a ratifikációt.