HÍREK
A Rovatból

Levették Rogán Antalt az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listájáról

Szijjártó Péter szerint a korábbi amerikai döntés „nyilvánvalóan egy politikai bosszú volt egy Budapestről frusztráltan távozó nagykövet részéről”. A miniszter úgy véli, hogy más szelek fújnak most Washingtonban.


Rogán Antalt levették az amerikai szankciós listáról – derült ki az amerikai pénzügyminisztérium honlapjáról. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert még januárban tették fel a listára, nem sokkal azelőtt, hogy Donald Trump hivatalba lépett.

A Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listájáról kedden este törölték Rogán Antal nevét, születési dátumát és magyar állampolgárságát. A minisztérium hivatalos közleményt adott ki, de nem indokolta meg a döntést.

A döntést korábban az Egyesült Államok akkori budapesti nagykövete, David Pressman jelentette be. Azt mondta, hogy Rogán vezető szerepet játszott a magyarországi rendszerszintű korrupcióban, és hatalmi pozícióját arra használta, hogy saját magát és a pártjához hű embereket gazdagítsa.

Pressman szerint Rogán „ennek a korrupciós rendszernek az elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezője”.

Az amerikai nagykövetség közleményt is kiadott, amelyben azt írták: „Arra bátorítjuk azokat, akik üzleti kapcsolatban állnak Rogán Antal miniszterrel, számos meghatalmazottjával, az általa de facto ellenőrzött szervezetekkel és azokkal, amelyekből hasznot húz, hogy gondosan vizsgálják felül tevékenységüket.”

A VSquare április elején számolt be arról, hogy az amerikai szankciók miatt Rogán több fontos területtől is elesett a kormányon belül.

Rogán Antal március 24-én az Országgyűlésben úgy nyilatkozott, nem tudja, miért került fel a listára. A kérdést Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció képviselője tette fel, aki azt kérte tőle: „Legyen végre bátor, nézzen az emberek szemébe, és mondja el, milyen bűncselekményeket követett el, és van-e eltitkolt vagyona Amerikában!” A miniszter erre annyit válaszolt: „Erre a kérdésre én is várom a választ.”

A magyar kormány korábban úgy vélte, hogy a döntés David Pressman, a leköszönő amerikai nagykövet bosszúja volt, és többször hangsúlyozták, hogy Rogán hamarosan le fog kerülni a Glomag-listáról. Ezen a listán korábban többek között pakisztáni szervkereskedő, szerb fegyverkereskedő és izraeli bányamilliárdos is szerepelt.

Gulyás Gergely január 23-án arról beszélt a Kormányinfón, hogy Rogán várhatóan „belátható időn belül, még idén” lekerülhet a listáról.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán telefonon egyeztetett Marco Rubio amerikai szenátorral, de az erről szóló beszámolójában nem említette, hogy szóba került volna a Rogán-ügy. A miniszter most egy videóban úgy fogalmazott: az amerikai pénzügyminisztérium lépése „világosan bizonyítja” azt, hogy „más szelek fújnak Washingtonban”.

Nem sokkal az amerikai közlemény megjelenése után Szijjártó a Facebook-oldalán azt írta, az előző amerikai kormányzat „abszolút bosszúból” hozott több intézkedést Magyarországgal szemben.

„Az egyik ilyen volt Rogán Antal miniszter kollégám szankciós listára helyezése, ami nyilvánvalóan egy politikai bosszú volt egy Budapestről frusztráltan távozó nagykövet részéről. Nos, hogy más szelek fújnak Washingtonban, azt világosan bizonyítja az a tény is, hogy néhány perccel ezelőtt az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy Rogán Antalt levették a szankciós listáról” – írta.

Az SDN-listát (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) kezeli. Azok kerülnek rá, akiket az amerikai kormány pénzügyi vagy gazdasági szankciókkal sújt. A listán szereplőkkel tilos üzletelni az Egyesült Államokban, és az OFAC a nemzetközi szankciókhoz és politikai fejleményekhez igazodva rendszeresen frissíti.

Forrás: Telex, 444.hu, amerikai pénzügyminisztérium


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk