Leveszik a kórházi várólistákról azokat, akiknek már nem használna a műtét, mert időközben annyit romlott az állapotuk
Azok is lekerülnek, akiknek 60 napnál kevesebbet kell várniuk, vagy nem fogadják el az első felkínált időpontot, mert egy bizonyos orvosra várnak – írja a Népszava.
2019 tavaszán 25 ezren vártak valamilyen műtétre a hazai egészségügyben, idén a várólistán lévők száma közel 50 ezerre emelkedett – írja a Népszava.
A most a kormány elé kerülő javaslatban könyvelési, adminisztratív, valamint motivációs eszközökkel igyekeznek rövidíteni a várólistákat.
Ha a javaslatot elfogadja a kabinet, akkor eleve csak azok kerülnek várólistára, akiknek 60 napnál többet kell várniuk az ellátásukra. Azok sem szerepelnek majd a várólistán akik az első lehetséges műtéti időpontnál későbbit kérnek – írja a portál. Azokat is az úgynevezett előjegyzési listára sorolják vissza, akik a tervezett műtétjükre – indoklás nélkül – nem érkeznek meg.
Lekerülnek a várólistáról azok is, akiknél a műtét már nem használna, mert például annyit romlott az állapotuk.
A kórházaknak ezentúl egy adott időre vonatkoztatva meghatároznák, hogy hány beteget kell megműteniük egy-egy ellátási formában. Ha nem teljesítenék a minimálisan a beavatkozások elvárt mennyiségét, akkor a biztosító megszüntetheti az adott tevékenység finanszírozását, akár működésüket is felfüggeszthetik.
A Népszava szerint
idén őszre már mintegy 50 ezren vártak valamilyen ellátásra. A legtöbben, csaknem 18 ezren, szürkehályogműtétre.
Bár a koronavírus időszakában ilyen műtétből kevesebb maradt el, 2020-ban így is csak 40 ezer, 2021-ben pedig csak 30 ezer szürkehályogműtét történt meg, miközben egy átlagos évben 70 ezer beteget szoktak megoperálni.
2019 tavaszán 25 ezren vártak valamilyen műtétre a hazai egészségügyben, idén a várólistán lévők száma közel 50 ezerre emelkedett – írja a Népszava.
A most a kormány elé kerülő javaslatban könyvelési, adminisztratív, valamint motivációs eszközökkel igyekeznek rövidíteni a várólistákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Riasztást adott ki a HungaroMet: viharos széllel és jéggel érkeznek a zivatarok
Elsőfokú figyelmeztetést adtak ki az északnyugati országrész öt megyéjére és Csongrád-Csanádra. A szombat délután érkező viharokat 60–75 km/órás szél és jég is kísérheti.
Viharos szél, jég és villámok érkeznek szombat délutántól északnyugat felől: a HungaroMet elsőfokú figyelmeztetést adott ki több megyére, vasárnap pedig 29–35 fok és erős déli szél várható.
A HungaroMet az északnyugati országrész öt megyéjére, valamint Csongrád-Csanádra adott ki elsőfokú, sárga figyelmeztetést zivatarveszély miatt.
A viharokat viharos (60–75 km/h) széllökések, kisebb szemű jég (< 1–2 cm) és intenzív, de csak lokálisan jelentkező csapadék (10–20 mm) kísérheti. A front fokozatosan halad át az ország felett – írta a 24.hu.
Az Időkép.hu előrejelzése szerint a rendszer több hullámban érkezik. „A front délután elsőként nyugatra hoz elszórt záporokat, zivatarokat, majd estefelé a középső, éjszaka már a keleti tájakon is kialakulhatnak konvektív csapadékgócok” – részletezték.
Vasárnap nyugat, délnyugat felől megnövekszik a felhőzet, miközben a legtöbb napsütésre a Tiszántúlon lehet számítani. Nagy területen élénk, a Dunántúlon és a középső tájakon helyenként erős lesz a déli–délnyugati szél.
A Kiderül.hu szerint a meleg idő kitart, „a legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 35 fok között várható”.
Viharos szél, jég és villámok érkeznek szombat délutántól északnyugat felől: a HungaroMet elsőfokú figyelmeztetést adott ki több megyére, vasárnap pedig 29–35 fok és erős déli szél várható.
A HungaroMet az északnyugati országrész öt megyéjére, valamint Csongrád-Csanádra adott ki elsőfokú, sárga figyelmeztetést zivatarveszély miatt.
A viharokat viharos (60–75 km/h) széllökések, kisebb szemű jég (< 1–2 cm) és intenzív, de csak lokálisan jelentkező csapadék (10–20 mm) kísérheti. A front fokozatosan halad át az ország felett – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nincs ingyenebéd vagy ingyenvacsora” – Forsthoffer Ágnes nemet mondott a füredi Anna-bálra, a politikai kiváltságokat bírálta
Forsthoffer Ágnes bejelentette, hogy visszautasítja a balatonfüredi Anna-bál fővédnöki felkérését és a neki szánt tiszteletjegyeket. A politikus, aki 1998-ban maga is a bál szépe volt, ideiglenes államfőként a közösségi oldalán jelentette be, hogy nem tart igényt a több száz négyzetméteres elnöki rezidenciára, és lemondott a magáncélú szolgálati autó használatáról is.
„Mindannyian tudjuk, hogy nincs ingyenebéd vagy ingyenvacsora” – ezekkel a szavakkal utasította vissza Forsthoffer Ágnes szombaton a balatonfüredi Anna-bál fővédnöki tisztségére szóló felkérést és a neki felajánlott tiszteletjegyeket.
Az Országgyűlés elnöke, aki jelenleg az ideiglenes köztársasági elnöki posztot is betölti, Facebook-oldalán jelentette be döntését.
Posztjában arról is beszélt, hogy szemléletváltásra van szükség, a bálnak a kultúráról, az emberi találkozásokról és a hagyományok ápolásáról kell szólnia, nem pedig „pártpolitikai szereplők kiemeléséről és kiváltságairól” - jelentette ki. Hozzátette, hogy ezeknek a gesztusoknak az árát mindig a sor végén állók fizetik meg.
A politikus döntésének különös súlyt ad, hogy balatonfüredi származású, és 1998-ban őt választották az Anna-bál szépének.
Forsthoffer Ágnes korábban is tett már lépéseket a politikai pozícióval járó juttatások elutasítására.
Ideiglenes államfőként a közösségi oldalán jelentette be, hogy nem tart igényt a több száz négyzetméteres elnöki rezidenciára, és lemondott a magáncélú szolgálati autó használatáról is.
A mostani döntésének hátteréhez tartozik, hogy Forsthoffer személyesen is szorosan kötődik a rendezvényhez, hiszen 1998-ban ő nyerte el az Anna-bál szépe címet. Házelnöki tevékenysége során is következetesen lépett fel a szabályok betartatása érdekében, erre példa Bohár Dániel Fidesz-közeli videós kitiltása a Parlamentből, amiért akkreditáció nélkül dolgozott az épületben.
„Mindannyian tudjuk, hogy nincs ingyenebéd vagy ingyenvacsora” – ezekkel a szavakkal utasította vissza Forsthoffer Ágnes szombaton a balatonfüredi Anna-bál fővédnöki tisztségére szóló felkérést és a neki felajánlott tiszteletjegyeket.
Az Országgyűlés elnöke, aki jelenleg az ideiglenes köztársasági elnöki posztot is betölti, Facebook-oldalán jelentette be döntését.
Posztjában arról is beszélt, hogy szemléletváltásra van szükség, a bálnak a kultúráról, az emberi találkozásokról és a hagyományok ápolásáról kell szólnia, nem pedig „pártpolitikai szereplők kiemeléséről és kiváltságairól” - jelentette ki. Hozzátette, hogy ezeknek a gesztusoknak az árát mindig a sor végén állók fizetik meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bayer Zsolt: Hadd kérdezzem meg a saját kormányunkat – mégis mit csináltunk?
Bayer Zsolt a tusványosi publicisták kerekasztalán tette a kijelentést. A fideszes véleményvezér a kormány felsőoktatási politikáját is bírálta, feltéve a kérdést, mit csináltak 35 év alatt.
A Fidesz egyik legismertebb publicistája az Orbán Viktor beszéde utáni pódiumbeszélgetésen, a zsúfolásig telt Janus Pannonius Kávéház sátorban fejtette ki gondolatait. A 444.hu tudósítása szerint a tavalyi, botrányt kavaró felszólalásához képest Bayer idén jóval enerváltabb volt, de több ponton is éles állításokat fogalmazott meg.
A beszélgetés elején személyes hangot ütött meg. „Nem így képzeltem el a nyugdíjaskort. 63 évesen békés, nyugodt öregkorra vágytam, helyette lehetek most lázadó punk. De beleállok” – mondta. A Fidesz kommunikációs nehézségeire reagálva, miszerint a közösségi médiában rövid üzenetekkel kell operálni, egy aktualizált Madách-idézettel vágott vissza: „gyáva népet meg nem átkozom, annak természete, hogy a social media szolgává bélyegezze”.
Bayer Zsolt élesen bírálta a Tisza Párt által felvetett, a választási korhatár 16 évre történő leszállításának tervét is.
„Szerintetek véletlen az, hogy 16 évre akarják leszállítani a választási korhatárt? Nemsokára eljutunk oda, hogy az a 16 éves kölyök, akinek halvány segédfogalma sincs semmihez, és a közértben egy üveg sört sem vehet, vidáman elmehet majd szavazni.”
Egy közönségkérdésre, amely a Tisza Pártra szavazó fiatalokhoz való viszonyt firtatta, a szülői felelősséget hangsúlyozta. „Az a szülő, aki a 2-4 éves gyerekének nem olvas minden este mesét, az semmin se csodálkozzon. Aki meseolvasás vagy diavetítés helyett odaadja azt a kurva mobiltelefont a gyerekének, annak olyan is lesz a gyereke.”
A beszélgetés legkeményebb, önkritikus része a felsőoktatásról szólt. Bayer a kormány felelősségét firtatta az egyházi egyetemekkel kapcsolatban.
„Hadd kérdezzem meg a saját kormányunkat: mégis mit csináltunk?”
„A Károli Gáspár [sic] Református Egyetemet 1992-ben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet 1993-ban alapították. Ennek a két egyetemnek az oktatói és hallgatói 2026-ban 80 százalékban leszavaztak a Tiszára. Kik tanítottak ezeken a vallásos egyetemeken, és mégis mit? Ezt nem tudtuk megoldani 35 év alatt? Felfoghatatlan. Amikor majd visszajövünk, első dolgunk kell legyen, hogy ezeken változtassunk.”
Bayer Zsolt májusban a Hír TV-ben drámai hangvételben beszélt a párt állapotáról, mondván, „padlón vagyunk”. A vereség után a jobboldalon belülről is érték kritikák a stílusát, korábbi műsorvezetőtársa egy később törölt posztban őt is felelőssé tette a kudarcért. Részben ezekre reagálva Bayer egy interjúban stílusváltást ígért, jelezve, hogy a provokatív hangnem helyett az elemző írásokra helyezi a hangsúlyt.
A mostani felszólalás nem egyedülálló az idei Tusványoson, ahol a Fidesz vereségének feldolgozása központi téma. Egy másik pódiumbeszélgetésen volt fideszes kormánytagok, L. Simon László és Navracsics Tibor is élesen kritizálta a párt elmúlt évekbeli, leegyszerűsítő kommunikációját.
Bayer frusztrációjának hátterét adja az is, hogy korábban arról írt, a kormányváltást akaró fiatalok tömegével „áthidalhatatlan a szakadék”, és a pártnak nem is kell keresnie a kegyeiket.
A Fidesz egyik legismertebb publicistája az Orbán Viktor beszéde utáni pódiumbeszélgetésen, a zsúfolásig telt Janus Pannonius Kávéház sátorban fejtette ki gondolatait. A 444.hu tudósítása szerint a tavalyi, botrányt kavaró felszólalásához képest Bayer idén jóval enerváltabb volt, de több ponton is éles állításokat fogalmazott meg.
A beszélgetés elején személyes hangot ütött meg. „Nem így képzeltem el a nyugdíjaskort. 63 évesen békés, nyugodt öregkorra vágytam, helyette lehetek most lázadó punk. De beleállok” – mondta. A Fidesz kommunikációs nehézségeire reagálva, miszerint a közösségi médiában rövid üzenetekkel kell operálni, egy aktualizált Madách-idézettel vágott vissza: „gyáva népet meg nem átkozom, annak természete, hogy a social media szolgává bélyegezze”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az ország fiataljai nem félnek többé” – „parazitákhoz” és „csótányokhoz” hasonlították őket Indiában, de szerveztek egy viccpártot, és ma már minisztert buktattak
Dharmendra Pradhan indiai oktatási miniszter szombaton bejelentette távozását a hetekig tartó országos tüntetések után. A tiltakozásokat a Csótányok Néppártja nevű, online mémekből kinőtt szervezet vezette, amely a vizsgacsalások elleni fellépést követelte.
Lemondott szombaton Dharmendra Pradhan indiai oktatási miniszter, miután hetekig tartó, országos méretűvé duzzadt tüntetéseken követelték a távozását.
A győzelmet egy viccpártnak indult, Csótányok Néppártja nevű mozgalom harcolta ki –, amely a hírre azonnal bejelentette a tiltakozások befejezését.
A szervezet szóvivői arra kérték a résztvevőket, hogy békésen hagyják el a tiltakozóhelyszíneket, a hatóságok pedig meg is kezdték a fővárosi Jantar Mantar téren felállított tábor felszámolását. A mozgalom az X-en röviden üzent:
„A csótányok nyertek. A demokrácia nyert.”
A mozgalom alig két hónapja jött létre, miután India főbírája egy bírósági meghallgatáson „parazitákhoz” és „csótányokhoz” hasonlította a munkanélküli fiatalokat. A kijelentésre reagálva az Egyesült Államokban élő, 30 éves Abhidzsít Dípké a közösségi médiában viccesen feltette a kérdést: „Mi lenne, ha minden csótány egybegyűlne?”
A felhívásra váratlanul özönleni kezdtek a reakciók, Dípké pedig létrehozta a Csótányok Néppártja nevű online közösséget, amelynek Instagram-oldala rövid idő alatt több mint 20 millió követőt gyűjtött - írta a hvg.hu.
Dípké később hazatért, hogy személyesen vezesse a megmozdulásokat, a mozgalom céljairól pedig így beszélt: „A kormány számára mi csak rovarok vagyunk, de élünk és képesek vagyunk harcolni a jogainkért, az ország fiataljai nem félnek többé.”
A szatirikus mozgalom hamar komolyra fordult, és hangot adott az egyetemi felvételi vizsgák körüli, évek óta tartó botrányok miatti elégedetlenségnek. A fiatalok júniusban már ezrével vonultak az utcára.
A tiltakozások pedig múlt hétfőn csúcsosodtak ki, amikor a rendőrség könnygázt és botokat vetett be a parlament felé vonuló tömeg ellen Újdelhiben.
A kormány a főváros belső kerületeiben lekapcsoltatta a mobilinternetet, hogy megnehezítse a tüntetők szerveződését. Narendra Modi miniszterelnök ezt követően gyorsított bírósági eljárásokat ígért a vizsgacsalási ügyek kivizsgálására, de a tiltakozók ezután is kitartottak a miniszter lemondását követelve.
Lemondott szombaton Dharmendra Pradhan indiai oktatási miniszter, miután hetekig tartó, országos méretűvé duzzadt tüntetéseken követelték a távozását.
A győzelmet egy viccpártnak indult, Csótányok Néppártja nevű mozgalom harcolta ki –, amely a hírre azonnal bejelentette a tiltakozások befejezését.
A szervezet szóvivői arra kérték a résztvevőket, hogy békésen hagyják el a tiltakozóhelyszíneket, a hatóságok pedig meg is kezdték a fővárosi Jantar Mantar téren felállított tábor felszámolását. A mozgalom az X-en röviden üzent:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
