Az idén január 1-jei állapotok szerint Luxemburgban volt a legmagasabb a minimálbér az EU-ban (2257 euró), a legalacsonyabb pedig Bulgáriában (332 euró). A magyar minimálbér 552 eurónak felel meg, amely ugyan sokat nőtt, de még mindig a negyedik legkevesebb az EU-ban, elmaradva valamennyi visegrádi ország adataitól - írja keddi összefoglalójában az Eurológus az Eurostat alapján.
A lap szerint hétfőn este megszületett a megállapodás az uniós intézmények között a tisztességes európai minimálbérről.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden országban ugyanannyi lesz a minimálbér, de a kiszámítása átláthatóbb, mértéke sok országban pedig magasabb lesz.
A jogszabály célja, hogy a minimálbérek minden uniós országban tisztességes életszínvonalat garantáljanak a munkavállalók számára.
Annak megállapítására, hogy mi minősül „megfelelő” minimálbérnek,
„a tagállamok létrehozhatnak egy valós árú fogyasztói kosarat az árukból és szolgáltatásokból”,
„vagy alkalmazhatnak nemzetközileg általánosan használt indikatív referenciaértékeket is, például a bruttó mediánbér 60 százalékát és a bruttó átlagbér 50 százalékát”.
A törvényes minimálbérrel rendelkező tagállamokat felkérik, hogy hozzanak létre eljárási keretet a minimálbérek egyértelmű kritériumok alapján történő megállapítására és aktualizálására. Ezek frissítésére legalább kétévente kerül sor (az automatikus indexálási mechanizmust alkalmazó országok esetében legfeljebb négyévente), és ezekbe az eljárásokba a szociális partnereket is be kell vonni.
A Tanács és az Európai Parlament közötti ideiglenes megállapodás azt is előírja, hogy
amennyiben a kollektív tárgyalási lefedettség aránya nem éri el a 80 százalékot, akkor a tagállamoknak cselekvési tervet kell kidolgozniuk ezek előmozdítására.
Az Eurológus azt is megjegyzi: vannak országok ahol a dolgozók több mint 90 százaléka tagja valamilyen szakszervezetnek, Magyarországon ez az arány húsz százalék körül van.
Mint írják, a hétfői megállapodás azt jelenti, hogy bár formai döntések még hátra vannak az Európai Parlament és a tagállamok részéről is, de a jogszabály tartalma már nem fog változni. A hivatalos elfogadást és a jogszabály hatályba lépését követően a tagállamoknak két évük van, hogy ezt a rendszert saját nemzeti jogukba átültessék.
Az idén január 1-jei állapotok szerint Luxemburgban volt a legmagasabb a minimálbér az EU-ban (2257 euró), a legalacsonyabb pedig Bulgáriában (332 euró). A magyar minimálbér 552 eurónak felel meg, amely ugyan sokat nőtt, de még mindig a negyedik legkevesebb az EU-ban, elmaradva valamennyi visegrádi ország adataitól - írja keddi összefoglalójában az Eurológus az Eurostat alapján.
A lap szerint hétfőn este megszületett a megállapodás az uniós intézmények között a tisztességes európai minimálbérről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fűtés és meleg víz nélkül maradhat a 244 milliárdos állami szuperiroda Zuglóban
Egy jelentés nem javasolja a geotermikus engedélyt a Tiborcz-közeli Balázs Attila projektjének. A plázát már megnyitották, hónapokon belül jönne több minisztérium, a NAV és az ÁSZ.
A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:
így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.
A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.
A jelentés szerint a Csömöri–Cinkotai út metszésének közelében lévő termálkutak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jelentésében kijelölt piros zóna belsejébe esnek.
Ez a terület a geotermikus hőhasznosítás szempontjából „tiltott terület, ide visszasajtolással se javasolt engedélyt kiadni”.
A projekt kiemelt kormányzati beruházás. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnak gyorsított eljárásban kell döntenie az engedélyről.
A Népszava megkeresésére a Bayer Construct nem válaszolt. A lap hozzáteszi: a kormány eddig minden segítséget megadott a cégcsoport sikeres működtetéséhez, Balázs Attila projektjei pedig rendre „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” státuszt kapnak.
A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:
így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.
A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már több mint 100 település korlátozza a beköltözést: ilyen szabályokat vezettek be
Nem az agglomerációban születnek tömegével a rendeletek, hanem az elnéptelenedő térségekben. Új pénzügyi terhek és szűrők jelentek meg, és ezek egy része alapjogi kockázatokat rejthet a szakemberek szerint.
Alig négy hónap alatt több mint száz település hozott helyi rendeletet a júliusban életbe lépett törvény alapján. A helyi önazonosság védelméről szóló jogszabály célja hivatalosan a túlnépesedés megelőzése volt, de egy szakember szerint a rendeletekbe foglalt feltételek éppen ellentétes hatást váltanak ki.
A törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy megszabják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek a településükre, illetve kik vásárolhatnak ott ingatlant. Az eddig elfogadott rendeletek szinte mind pénzügyi kötelezettségeket, bizonyos végzettséget, meglévő munkaviszonyt és büntetlen előéletet követelnek.
Navracsics Tibor miniszter korábban elismerte, hogy a rendeletek nem feltétlenül azokon a településeken születnek, ahol a kormány agglomerációs nyomásra számított, de a kormányhivatalok jelzik, ha az alapjogok megsértésével találkoznak.
Dr. Szabó Judit Anna ingatlanjogász a Blikknek azt mondta, a legtöbb rendeletből hiányzik, hogy pontosan mit akarnak megőrizni. Egyetlen helyi szabályozás sem fogalmazta meg például, hogy milyen hagyományt, értéket vagy életformát védenének meg a beköltözőktől. Saját példáján keresztül érzékeltette is a problémát: az ő dédszülei véméndiek voltak, ahol régen több nemzetiség élt együtt békésen. Erre most a falu egyik célja a homogenitás fenntartása, ami szerinte érthetetlen.
Azt mondta, eddig több mint száz ilyen döntés született, de volt, ahol már vissza is vonták – például Mezőkeresztesen.
A jogász azt látja, hogy az önazonosság védelméről szóló rendeletek meglepő gyorsasággal terjednek. Arra persze számított, hogy lesz igény a törvényre, de arra nem, hogy szinte minden nap újabb rendelet jelenik meg. Azt mondta, a törvény létjogosultságát elvileg az adta, hogy segítsen olyan településeknek, ahol az infrastruktúra nem bírja a betelepülők számát, ahogy erre jó néhány példa akad a fővárosi agglomerációban és a Balaton környékén.
Mégis, ezek helyett főként más térségekben hoztak új szabályokat.
Dr. Szabó Judit Anna úgy látja, már az elfogadás előtt látszott, hogy ez a törvény a túlnépesedés megfékezésére nem lesz alkalmas, mivel aki állami támogatással vásárol ingatlant, az mentesül is a korlátozások alól.
Döbbenetes továbbá, hogy főleg olyan elnéptelenedő települések alkalmazzák, ahol olcsók az ingatlanok, de a helyiek nem szeretnék, hogy „bárki beköltözhessen”.
A jogász problémásnak tartja azt is, hogy a települések szabadon határozhatják meg a feltételeket, így akadnak olyanok, ahol csak bizonyos bűncselekményekre szűkítik a tiltást. Ez azt a téves üzenetet hordozza, hogy más bűncselekmények az önkormányzatok részéről elfogadhatók.
Úgy véli, a bűncselekmények megelőzése és büntetése az állam feladata, nem az önkormányzatoké.
A jogrend szerint, ha valaki letöltötte büntetését, esélyt kell kapnia a visszailleszkedésre, különben a bűnözés újratermelődik. Jó példa erre az, ha valaki balesetet okoz: bár büntetett előéletű lesz, de az esete semmiképp sem hasonlítható össze súlyos bűntettek elkövetőivel. Mint mondta, a választások közeledtével sokan úgy érezhetik, kontrollt kaptak a kezükbe a népesség összetételének szinte szabad meghatározására, de az államnak nem lenne szabad kiszolgálnia ezt az igényt. Sátoraljaújhely (képünkön) önkormányzata le is nyilatkozta egy médiumnak, hogy azért alkották a helyi rendeletet, hogy ne költözzenek oda a bűnözők - emlékeztetett.
A megkülönböztetés akár alaptörvénybe is ütközhet, de mivel ez a szabályozás újszerű, még nincsenek bírósági döntések vagy joggyakorlat.
A szakember szerint jogszerűtlen, hogy néhány településen – például Rajkán, Balatonföldváron és Győrújbaráton – betelepülési hozzájáruláshoz kötik az ingatlanvásárlást, mert a törvény erre nem ad lehetőséget. Úgy fogalmazott, nem lenne rossz ötlet, ha a hozzájárulást például az óvodai férőhelyek bővítésére szednék, de aki állami támogatással vásárol, annak ezt sem kellene fizetnie.
A legtöbb rendelet egyébként Borsodban és Nógrádban született.
Alig négy hónap alatt több mint száz település hozott helyi rendeletet a júliusban életbe lépett törvény alapján. A helyi önazonosság védelméről szóló jogszabály célja hivatalosan a túlnépesedés megelőzése volt, de egy szakember szerint a rendeletekbe foglalt feltételek éppen ellentétes hatást váltanak ki.
A törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy megszabják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek a településükre, illetve kik vásárolhatnak ott ingatlant. Az eddig elfogadott rendeletek szinte mind pénzügyi kötelezettségeket, bizonyos végzettséget, meglévő munkaviszonyt és büntetlen előéletet követelnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Mártonék majdnem lenullázták a Milipolt, mielőtt visszakerült a HM-hez
A könyvvizsgálat 682 milliós saját tőkét mutatott ki, a tervezett kivét ezt 22,5 millióra apasztotta volna. A figyelmeztetés után a cég a honvédelmi struktúrába került vissza.
2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.
A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.
A Milipol néhány éve még az egyik legsikeresebb hazai fegyverkereskedő magáncég volt. Rendszeresen nyert a honvédség, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség pályázatain. 2020-ban kétmilliárd forintos lőszerbeszerzési keretmegállapodást kötött, miközben a kormány kartellgyanúra hivatkozva megpróbálta megakadályozni a tendergyőzelmet. Akkor Székely Herbert és a később elhunyt Ecsedi Ferenc volt a tulajdonos, 8,8 milliárd forintos árbevétel mellett 2,2 milliárd forint nyereséget értek el, amit osztalékként ki is vettek. A kormány ezután a felvásárlás mellett döntött.
2021-ben Maróth Gáspár jelezte, hogy az ügylet folyamatban van. Az állam szerint a cég megkerülése nem sikerült, mert sok külföldi partnerrel volt kizárólagos megállapodása. A Milipol NATO-beszállítói minősítéssel rendelkezett, és nagyjából 90 külföldi gyártó termékeit forgalmazta kizárólagosan Magyarországon.
A Hvg.hu később megírta, hogy az állam 6 milliárd forintot fizetett a vállalatért, és azt várták, hogy 2–2,5 év alatt megtérül a vételár. Az állami tulajdonba kerülés után azonban visszaesett a forgalom, a nyereség pedig annyira csökkent, hogy a befektetés évtizedek alatt sem térült volna meg. A vásárlást a HM EI Zrt. alá tartozó Techimpex Kft. bonyolította 2021 közepén. A céget rövid időre átnevezték, majd 2022-ben megszüntették és beolvasztották egy utódba. Helyette jött létre a VEX, amely a HM EI-ből vált ki, és megörökölte a Milipolt.
A megvásárlás évében még 900 millió forint feletti nyereség keletkezett, utána viszont erős visszaesés jött. A tavalyi eredmény már alig haladta meg az 50 millió forintot. A VEX a csökkenő bevételek ellenére is jelentős osztalékot vett ki: 2024 áprilisában 800 millió forintról döntött, amelyet 2024 végéig több részletben kellett utalni. A VEX 2024-ben 75,7 millió forint bevételt ért el, 2023-ban pedig alig haladta meg az 1 milliót. Ezek az összegek nem fedezték az ügynökség kiadásait.
Időközben kormányhatározat rögzítette, hogy a Milipol a VEX-től a HM EI-hez kerül. 2025 tavaszán elindult a beolvadásos kiválás: elkészült a dokumentáció tervezete és lezárult az átvilágítás. A könyvvizsgáló 682 millió forint saját tőkét állapított meg.
A HM EI vezetése a szétválási szerződés tervezetében talált egy pontot, amely lehetővé tette volna, hogy a VEX további 650 millió forintot vegyen ki a cégből az átadás előtt.
Trembeczki László vezérigazgató 2025. május 7-én levelet írt Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkárnak, és segítséget kért. A levél szerint az osztalék után a saját tőke 22,5 millió forintra csökkent volna, ami még a dolgozók negyedéves bérére sem elég. Trembeczki egyeztetést kért, és jelezte, hogy a kormányhatározat alapján a VEX csak a HM egyetértésével hozhat végső döntéseket a Milipolról.
A jelzés után a HM EI igazgatósága és felügyelőbizottsága 2025 májusának végén elfogadta a beolvasztást, és nem merült fel új észrevétel. Barthel-Rúzsa Zsolt júniusban véglegesítette a cégátvételt.
A Milipol ügyében a 24.hu megkereste Pachner Róbertet, a VEX vezérigazgatóját, aki azt írta, hogy az ügynökség nem illetékes a kérdések megválaszolásában. 2024 decemberéig Pachner a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.-t is vezette. Tavaly hekkerek elfoglalták a cég szervereit, amelyeken a magyar katonai és rendvédelmi szervek beszerzési adatai voltak, és a visszaadásért több mint másfél milliárd forintot kértek. Az incidens után a honvédelmi miniszter menesztette őt ebből a pozícióból.
A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium a lap megkeresésére nem válaszolt.
2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.
A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs: A La Repubblica olyasmit adott Orbán Viktor szájába, amit soha nem mondott
A politikai igazgató azt írta, a kormányfő a washingtoni egyeztetésre és a magyar energiafüggés kockázataira utalt. Elmondása szerint az olasz újságíró az utcán kérdezte meg a szankciókról.
„A La Repubblica nevű olasz balliberális napilap, majd nyomában a teljes magyar „független-objektív” sajtó olyasmit adott Orbán Viktor szájába, amit a magyar miniszterelnök soha nem mondott”.
Szerinte a kormányfő nem nevezte hibának Trump döntését a szankciókról. Úgy véli, „az eset iskolapéldája annak, hogyan próbálja a fake news média megosztani azokat, akik a háborús logika helyett a párbeszédet és a békét képviselik.”
Orbán Balázs elmondása szerint az olasz újságíró Giorgia Melonival való találkozó előtt az utcán kérdezte meg Orbán Viktort az orosz olajra vonatkozó új amerikai szankciókról: „Úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok új orosz olajra vonatkozó szankciói hibát jelentenek Trump részéről? Beszélt erről vele?”
A politikai igazgató szerint a miniszterelnök jelezte, hamarosan Washingtonba utazik, ahol többek között a szankciók kérdését is megvitatja az amerikai elnökkel. A közlés szerint a válasz így hangzott:
„Különösen az érdekel, hogyan tudnánk a magyar gazdaság számára egy működőképes rendszert kialakítani, mivel Magyarország nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Nélkülük az árak az egekbe szöknének, és súlyos ellátási hiány alakulhatna ki.”
Bejegyzése alapján a La Repubblica ezt félreértelmezte, „és azt a hamis látszatot keltette, mintha a miniszterelnök Trump döntését hibának nevezte volna, sőt, arról beszélt volna, hogy megpróbálja visszavonatni a szankciókat.” Hangsúlyozta, ilyen kijelentés nem hangzott el.
A poszt végén ezt írta: „Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot. Orbán Viktor Washingtonban is a háború mielőbbi lezárását szolgáló erőfeszítéseket fogja képviselni. Várjuk a tárgyalásokat Donald Trumppal, és támogatjuk az Egyesült Államokkal minden olyan kezdeményezésben, amely a béke megteremtését szolgálja.”
„A La Repubblica nevű olasz balliberális napilap, majd nyomában a teljes magyar „független-objektív” sajtó olyasmit adott Orbán Viktor szájába, amit a magyar miniszterelnök soha nem mondott”.
Szerinte a kormányfő nem nevezte hibának Trump döntését a szankciókról. Úgy véli, „az eset iskolapéldája annak, hogyan próbálja a fake news média megosztani azokat, akik a háborús logika helyett a párbeszédet és a békét képviselik.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
