Megbukott újra a Fidesz pártcsaládjának bizalmatlansági indítványa, Ursula von der Leyen negyedszer is helyén marad

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.

Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosan kritizálta a Matolcsy György vezette jegybankot, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.

„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a magyar Erste vezére elmondta neki, hogy behívták őt Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.

A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték Jelasity Radovánt, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.

„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.

A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”

Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.

„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.

Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”

Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.

Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”

Magyar Péter egy rövid posztot osztott meg csütörtök reggel a Facebook-oldalán, amelyben a Fidesz vezetőinek üzent. Orbán Viktor szavait idézte a Tisza Párt elnöke, aki maga is sokszor hangoztatta már ezeket a választási kampány során.

A napokban a BBC arról írt, hogy a Tisza Párthoz olyan hivatalnokoktól érkeznek megkeresések, akik pendrive-okon adnának át digitális másolatokat, ha cserébe megtarthatják az állásukat vagy büntetlenséget kapnak. A brit közmédia két, Tisza Pártból származó forrásra hivatkozva közölte az értesülést.

A végéhez közeledik a 2022–2026-os parlamenti ciklus, a végső mérleg pedig megmutatja, ki beszélt a legtöbbet, és ki hallgatott négy éven át. A statisztikák szerint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium KDNP-s államtitkára volt a legaktívabb képviselő, míg a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor egyszer sem szólalt fel.

Az Országgyűlés honlapján elérhető adatok alapján a HVG azt írja,

A harmadik helyen a jobbikos Z. Kárpát Dániel végzett, aki 379 felszólalásával több mint 38 órát beszélt, ezzel időtartamban meg is előzte Fónagyot. Z. Kárpát az új ciklusban már nem lesz képviselő. Orbán Viktor miniszterelnök a hetedik lett a listán 261 felszólalással és 12 órányi beszédidővel.

Mellettük hárman is csak egyszer kértek szót. A fideszes Csuzda Gábor egy EU-s rendelettervezettel kapcsolatos vitában ismertette a törvényalkotási bizottság véleményét, és hasonlóan tett a szintén fideszes Demeter András is az Integritás Hatósággal összefüggő költségvetési módosításnál.

Stummer János, aki a ciklusban a Jobbikból a Momentumba igazolt, az egyetlen, egyperces felszólalását mentelmi joga felfüggesztésekor mondta el.

A képviselői aktivitás értelmezése régóta politikai viták tárgya. Kormánypárti oldalról azzal érvelnek, hogy a magas államtitkári felszólalásszám a hatékony kormányzati képviselet jele, míg a miniszterek a végrehajtói munkára koncentrálnak. Az ellenzék szerint viszont a „néma képviselők” nagy száma a parlamenti kontroll és az érdemi vita kiüresedésére utal.

Molnár Áron egy korlátozott ideig elérhető Instagram-történetben reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda esti, a Telexnek adott interjújára.

– jelentette ki a színész-aktivista.

Szijjártó Péter a szerda este a Telexnek adott, több mint háromórás élő interjúban beszélt többek között arról, hogy külföldi beavatkozást sejt a választásba Ukrajna és „brüsszeli intézmények” részéről. Azt is kijelentette, hogy „már a feltételezést is sértőnek tartja”, hogy az oroszok „fognák” őt vagy Orbán Viktort. A Fidesz háborús tematikájú kampányával kapcsolatban arról beszélt, reméli, nem lesz katonai behívás, de egy „háborús világkorszak” közeledtét vetítette előre. A Lady MRD jachton való nyaralását baráti meghívásnak nevezte, és tagadta, hogy összefüggés lenne a tulajdonosok állami támogatásai és a vendéglátás között.