A HYPEANDHYPER egy kelet- és közép-európai dizájn- és életmódmagazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól.
Céljuk, hogy összegyűjtsék és bemutassák azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják.
Csatlakozz hozzájuk, legyél te is részese a közös jövő alakításának!
„Dél felé haladtunk. Minden évben ez az időszak volt a legizgalmasabb. Apró Fiatunk a tetejére rögzített poggyászainktól majdnem olyan magas lett, mint amilyen hosszú volt. Közel ötszáz kilométert tettünk meg, de számunkra ez felért az örökkévalósággal.”
Michal Solarski húsz évvel magyarországi családi nyaralásuk után egy homályos fotót talált magáról és a húgáról, amelyen a Balaton egy mólóján egymás mellett állnak. Aztán újra ellátogatott a magyar tengerhez, majd az ott készült fotósorozatát is erre a névre keresztelte.
A HYPEANDHYPER egy kelet- és közép-európai dizájn- és életmódmagazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól.
Céljuk, hogy összegyűjtsék és bemutassák azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly bajban a magyar tenger, ha nem vigyázunk rá, belátható időn belül nem lesz fürödhető a Balaton - figyelmezhetnek a szakemberek.
A Balaton kialakulása egészen a jégkorszak végéig vezethető vissza. Geológiai szempontból még fiatalnak számít, hiszen a tó 15–17 ezer éve jött létre a Dunántúlon a földkéreg mozgásai nyomán. Kezdetben több kisebb tó alkotta a vízrendszert, amelyek mintegy 5000 éve egyesültek. Azóta a vízszint természetes módon folyamatosan változott: volt, hogy akár 12 méterrel magasabb volt a mainál, máskor viszont szinte teljesen eltűnt a víz.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy
a természetes vízszint-ingadozás jótékony hatású, mert segíti a nádasok megújulását, elősegíti a hínár növekedését, és gátolja az algák elszaporodását. A mesterséges beavatkozások azonban veszélyt jelentenek.
Tóth Viktor, az intézet munkatársa szerint, ha a jelenlegi folyamatok nem változnak,
„a Balaton akár már 2035-re is fürdésre alkalmatlanná válhat, 2050-re pedig teljesen kiszáradhat”.
Az elmúlt évtizedekben a tó állapotát egyre inkább az emberi tevékenység befolyásolja. A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát. Bár a stabil vízszint a turizmusnak kedvez, a szakértők szerint hosszú távon káros hatásai vannak a környezetre.
A klímaváltozás tovább nehezíti a helyzetet. Az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek – hosszú aszályos időszakok és hirtelen lezúduló esőzések – közvetlenül hatnak a Balaton vízszintjére. A csapadék csökkenése és a hőmérséklet emelkedése súlyos gazdasági és ökológiai következményekkel járhat.
A problémák jelei már korábban is megmutatkoztak. 2019-ben nagy algavirágzást figyeltek meg a tóban, ami arra utalt, hogy a víz tápanyagokkal telítődik. Ez hosszú távon a vízminőség romlásához vezethet.
A szakértők szerint sürgősen át kell gondolni a vízgazdálkodás rendszerét. Ismét előtérbe került a vízpótlás kérdése is, például a Rábából történő utánpótlás, amely korábban már felmerült, és ma újra aktuális lehetőségként kerül szóba.
Komoly bajban a magyar tenger, ha nem vigyázunk rá, belátható időn belül nem lesz fürödhető a Balaton - figyelmezhetnek a szakemberek.
A Balaton kialakulása egészen a jégkorszak végéig vezethető vissza. Geológiai szempontból még fiatalnak számít, hiszen a tó 15–17 ezer éve jött létre a Dunántúlon a földkéreg mozgásai nyomán. Kezdetben több kisebb tó alkotta a vízrendszert, amelyek mintegy 5000 éve egyesültek. Azóta a vízszint természetes módon folyamatosan változott: volt, hogy akár 12 méterrel magasabb volt a mainál, máskor viszont szinte teljesen eltűnt a víz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csökken a Balaton vízszintje: most 20 centiméterrel alacsonyabb, mint tavaly
A déli parton több helyen hosszú sétát kell tenni, mire úszásra alkalmas mélységbe érünk. Forró napokon a vízszint akár naponta egy centit is csökkenhet.
A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 81 centiméter, ami a megszokottnál jóval alacsonyabb, írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérései szerint az elmúlt két hétben 5 centiméterrel csökkent a magyar tenger vízszintje.
Tavaly ilyenkor 20 centiméterrel magasabb volt, és már csak kevéssel marad el a 2022-es, rendkívül aszályos év 78 centiméteres értékétől.
A déli part több pontján most olyan sekély a víz, hogy hosszabb sétára van szükség ahhoz, hogy úszni lehessen. Forró nyári napokon, amikor erős a párolgás és a szél is fúj, a vízszint akár naponta egy centiméterrel is csökkenhet. Szélcsendes időben viszont vékony párapaplan képződik a tó felett, ami mérsékli a párolgást, így az elmúlt napokban stagnált a vízszint.
A vízügyi szakemberek a Siófoki zsilip segítségével igyekeznek 110 centiméter körüli szinten tartani a Balaton vízállását, azonban jelenleg ettől jelentős eltérés tapasztalható.
A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 81 centiméter, ami a megszokottnál jóval alacsonyabb, írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérései szerint az elmúlt két hétben 5 centiméterrel csökkent a magyar tenger vízszintje.
Tavaly ilyenkor 20 centiméterrel magasabb volt, és már csak kevéssel marad el a 2022-es, rendkívül aszályos év 78 centiméteres értékétől.
A déli part több pontján most olyan sekély a víz, hogy hosszabb sétára van szükség ahhoz, hogy úszni lehessen. Forró nyári napokon, amikor erős a párolgás és a szél is fúj, a vízszint akár naponta egy centiméterrel is csökkenhet. Szélcsendes időben viszont vékony párapaplan képződik a tó felett, ami mérsékli a párolgást, így az elmúlt napokban stagnált a vízszint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, gyönyörű időben idén is lezajlott a Lidl Balaton-átúszás. Az eseményen idén is több mint tízezren vettek részt: profik és amatőrök, idősek és fiatalok, úszók és SUP-osok egyaránt.
A legextrémebb úszó – hasonlóan a korábbi évekhez – minden bizonnyal Bajzát László volt, aki idén is
teljes matyó népviseletben teljesítette az 5,2 kilométeres távot.
Az élményről azt mondta: „Az idei év nagyon kemény volt. Az előző ingem felajánlottam a mezőkövesdi gépmúzeumnak. Az 25 évet bírt és elhasználódott. Most egy vadonatúj inget varrattunk, amit be kellett törni – de ezen az úszáson inkább az ing tört be engem.”
Hozzátette:
„43 úszáson vagyok túl, a legelsőn még nem voltam itt. 2000-től viszont volt, amikor háromszor úsztam át a Balatont. [...] Volt, amikor tűzoltóruhában, volt, mikor ballonokkal. Volt olyan is, amikor úszókaput húztunk át, és ez a nyolcadik év, hogy matyó népviseletben úszok.”
Elmesélte azt is, miért ebben az extrémnek ható ruhában teljesíti a távot: „Mezőkövesdi vagyok, matyónak vallom magam, és ezen a gyönyörű napon, mikor a Balaton-átúszás van, a magyar tengert matyórózsák borítják.”
A legjobb ideje másfél óra volt, de idén, az új ruhában valamivel 3 óra felett teljesítette a távot.
Ahogy arról korábban írtunk, gyönyörű időben idén is lezajlott a Lidl Balaton-átúszás. Az eseményen idén is több mint tízezren vettek részt: profik és amatőrök, idősek és fiatalok, úszók és SUP-osok egyaránt.
A legextrémebb úszó – hasonlóan a korábbi évekhez – minden bizonnyal Bajzát László volt, aki idén is
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A száraz, aszályos nyár a Balatont sem kímélte. A csapadékhiány miatt a magyar tenger vízszintje alaposan lecsökkent - írja az Időkép.
A portál egy grafikonon is megmutatta a változást, melyen jól látszik, hogy milyen mértékben apadt le a Balaton vízszintje a nyári hónapopkban.
Májusban a tó átlagos vízszintje 110 centiméter volt. Majd a nyári meleg apasztani kezdte, az aszály miatt pedig augusztus végére már csak 70 centis volt az átlag.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság mérései szerint a párolgás mértéke miatt többször is előfordult, hogy a csökkenés elérte a napi egy centimétert. Emiatt május elejétől augusztus végéig 40 centiméterrel csökkent a Balaton átlagos vízszintje.
Ez mintegy 300 millió köbméter víz elpárolgását jelenti, ami körülbelül 100 ezer úszómedencényi víz.
A hétvégi esőzéssel hatezer úszómedencényi víz pótlódott. A 120 centiméteres maximum szabályozási szint eléréséhez még bőven szükség lenne csapadékra – írja a portál.
