Lemondott Palkovics László

Gyerekek és felnőttek kivégzéséről, alvó emberek megöléséről és különleges alakulatok belső működéséről beszéltek egykori brit katonák a BBC Panorama című műsorában. A csatorna több éves oknyomozás során több mint harminc olyan embert szólaltatott meg, akik a brit különleges erőknél vagy azok közelében szolgáltak Afganisztánban és Irakban.

Egy SAS-veterán azt mondta, hogy az egység tagjai megbilincseltek egy fiatal fiút, majd lelőtték. A fiú még gyerek volt, nem érte el a katonakorhatárt. A katona szerint

Úgy fogalmazott: „Megmotoztak valakit, megbilincselték, majd lelőtték.” A testhez ezután egy fegyvert helyeztek, a jelentések pedig azt tartalmazták, hogy az áldozat rátámadt a katonákra.

A vádak először érintették a vízi bevetésekre specializálódott SBS (Special Boat Service) nevű alakulatot is. Egy itt szolgáló veterán szerint egyes katonák „csőcselékmentalitásúak” voltak, és a műveletek közben barbár módon viselkedtek. Elmondása szerint: „Láttam, hogy a legcsendesebb srácok is átváltoztak, komoly pszichopata vonásokat mutattak.”

A szabályzat szerint halálos erőt csak akkor használhattak, ha az adott személy közvetlen veszélyt jelentett. Több szemtanú szerint azonban az alakulatok tagjai önkényesen alakították a szabályokat. Egyikük arról számolt be, hogy ha egy célpont neve többször is felbukkant egy listán, akkor úgy indultak útnak, hogy meg fogják ölni, nem pedig elfogni. Azt is elmondta, hogy „gyakran az osztag csak ment és megölte az összes embert, akit ott talált”.

Egy SBS-es katona elmondta, hogy miután egy területet ellenőrzésük alá vontak, mindenkit lelőttek, majd átvizsgálták a testeket. Ha valaki még élt, azt is kivégezték. Egy alkalommal egy orvos egy meglőtt embert látott el, aki még lélegzett. Ezután – a beszámoló szerint – „az egyik emberünk odament hozzá. Volt egy durranás, és közvetlen közelről fejbe lőtte.”

A vallomások szerint az idősebb SAS-katonák utasították a fiatalabbakat a fogvatartottak megölésére. Egy szemtanú úgy fogalmazott, hogy a gyilkolás egyeseknél függőséget okozhatott, és voltak, akik megrészegültek ettől az érzéstől Afganisztánban.

A BBC szerint belső levelezések arra utalnak, hogy az alakulat tisztjei tudtak a történtekről, de meghamisították a jelentéseket, hogy azok ne keltsenek gyanút a katonai rendőrségnél. A csatorna szerint David Cameron korábbi brit miniszterelnököt 2010 és 2016 között többször is figyelmeztették arra, hogy a brit különleges erők civileket gyilkolhatnak.

A tárca azt is közölte, hogy teljes mértékben támogatja a feltételezett háborús bűnökkel kapcsolatos nyilvános vizsgálatot, és arra kér minden veteránt, hogy ha információval rendelkezik, jelentkezzen. A minisztérium nem kommentálta azokat az állításokat, amelyek a vizsgálat tárgyát képezik.

A BBC oknyomozása szerint brit katonák civileket végezhettek ki Afganisztánban. Több veterán is megszólalt: volt, aki szerint a gyilkolás egyeseknél függőséget okozott.

(via Telex)

Facebook-posztban kért bocsánatot az az egri fideszes képviselő, aki május 12-én megosztott egy radikálisan antiszemita bejegyzést Dobrev Kláráról. A poszt szerint Dobrevet az teszi „genetikailag prediszponált magyarellenes, rasszista tömeggyilkossá”, hogy egyik nagyapja állítólag zsidó volt.

A 444 számolt be először az esetről. A képviselő nem válaszolt az online megkeresésre, de nem sokkal később új bejegyzést tett közzé, amelyben ezt írta:

A bocsánatkérésében érdekes módon nem említi Dobrev Klárát. Így fogalmaz: „A megosztáskor nem fordítottam kellő figyelmet a bejegyzés tartalmára, tehát nem olvastam el azt figyelmesen. Most, hogy elolvastam, hangsúlyozom, a poszt tartalmával én sem értek egyet!”

Az általa megosztott tartalom a XIX. századi zsidóellenes vérvádak hangulatát idézi, és szinte teljes egészében antiszemita kijelentésekből áll, a képviselő törölte is a profiljáról.

A képviselő így zárta a bejegyzését:

Dobrev Klára viszont megszólalt a Facebookon. A bejegyzését így kezdte: „nem ez az a világ, amit építeni szeretnék”, majd ezt fűzte hozzá:

„Ezt az acsarkodó, erőszakos jobboldali politikát kell magunk mögött hagyni, amit az egri Fidesz önkormányzati képviselője mutatott be egy posztban. A politika nem attól lesz erős, hogy megalázunk másokat. Nem attól lesz igaz, hogy hangosabbak vagy durvábbak vagyunk. A bohócos, gúnyos, földbe döngölős – most épp engem gyalázó stílus, ami a jobboldalról jön – nem a mi utunk.”

Szerintük Vágner Ákos fideszes polgármesternek is állást kell foglalnia: „így képzelte-e a béketeremtést Egerben, elfogadhatónak tartja-e a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke által megjelentetett tartalmat?!”

A képviselő egyébként korábban egri iskolákban tanított, most a kulturális bizottság elnöke.

Nem mindenki boldog, amikor taxit rendel, és látja az 1100 forintos alapdíjat, valamint gondolhatja azt is, hogy de jól keresnek a taxisok, ám a valóság ennél bonyolultabb. A Telex szerint egy budapesti taxis, ha betartja a szabályokat, és minden adót rendesen befizet, nagyjából havi nettó 650 ezer forintot visz haza. Ezért viszont körülbelül 250 órát kell dolgoznia – vagyis havonta 25 darab 10 órás műszakot kell teljesítenie.

A lap számításai szerint naponta 50–70 ezer forint bevételt is össze lehet szedni, de ebből még nem jöttek le a költségek, például az adók, a fuvarszervezői díj, az autóbérlés, a szervizelés vagy az üzemanyag. Vannak olyan sofőrök is, akik nem órában mérik a munkát, hanem előre kitűznek egy napi összeget, és addig dolgoznak, amíg ez nem jön össze.

Január 15-én a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete körülbelül 200 sofőrt vitt ki a Hősök terére tüntetni. A Blikk arról írt, hogy az Országos Taxis Szövetség nem állt a megmozdulás mögé. A sofőrök azt kifogásolták, hogy havonta legfeljebb egymillió forintot kereshetnek adózás nélkül, de ez nem tiszta haszon. Azt mondták: „A kocsik fenntartása, a benzin és egyéb költségek a keresetük 80 százalékát megeszi.”

Közben a taxisszervezetek a fővárossal is egyeztettek a tarifaemelésről, de a javaslataik nem mentek át. Így maradnak a jelenlegi díjak: 1100 forint az alapdíj, 440 forint kilométerenként, és 110 forint percenként. A Telex szerint azoknak a sofőröknek, akik rendesen befizetik az adókat, és nem akarják lehúzni a turistákat, egyre nehezebb dolguk van, mert a költségek nőnek, miközben a bevételek vagy stagnálnak, vagy csökkennek a túlkínálat és a legálisan vagy feketén dolgozó versenytársak miatt.

Ma újra összeül a Védelmi Tanács Ukrajna helyzete miatt – írta a Magyar Nemzet. A testület legutóbb tavaly novemberben ült össze, akkor Oroszország döntését értékelték, amely szerint kibővítették azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítésére Moszkva megengedettnek tartja a nukleáris fegyverek bevetését.

A Védelmi Tanács a kormány egyik legfontosabb döntéshozó fóruma. Elnöke a miniszterelnök, titkára pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A tanács 2022-ben alakult meg.

A tanács tagja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az ülések állandó meghívottja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.