HÍREK
A Rovatból

Lemondott Klaus Iohannis román államfő

A lépésre azután szánta el magát, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezést. Az államfői tisztséget ideiglenesen Ilie Bolojan szenátusi elnök veszi át.


Bejelentette lemondását hétfőn Klaus Iohannis román államfő, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezést.

Iohannis rövid sajtónyilatkozatában úgy értékelte, hogy a felfüggesztési eljárás, illetve annak megszavazása esetén az elnök leváltásáról szervezendő népszavazás példátlan válságba sodorná az amúgy is elnökválasztásra készülő Romániát, az ország elveszítené szövetségesei bizalmát.

Hozzátette:

a felfüggesztési procedúra és a várható népszavazás megosztaná a társadalmat, és olyan negatív töltetet hordoz, amely beárnyékolná a közelgő elnökválasztást, és ilyen körülmények között az elnökjelöltek be sem tudnák mutatni programjukat, elképzeléseiket.

Iohannis közölte: lemondása szerdán lép hatályba.

Az elnök nem sokkal azt követően jelentette be távozását, hogy a kétkamarás bukaresti parlament egyesített házbizottsága keddre összehívta a két ház együttes ülését, hogy a törvényhozás megvitassa 178 ellenzéki törvényhozó kezdeményezését Klaus Iohannis tisztségéből történő felfüggesztéséről

Az alkotmány szerint a felfüggesztési eljárást a törvényhozók legkevesebb egyharmadának (155 képviselőnek és szenátornak) a kezdeményezésére indítja el a parlament. Amennyiben az erről rendezendő parlamenti szavazáson a törvényhozók több mint fele támogatja a kezdeményezést, az elnököt felfüggesztik hivatalából, és 30 napon belül népszavazást írnak ki leváltásáról.

Klaus Iohannis azért maradt hivatalban második ötéves mandátuma december 21-i lejárta után, mert az alkotmánybíróság – nemzetbiztonságot veszélyeztető választási csalásokra hivatkozva – érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, és elrendelte az elnökválasztás megismétlését. Az alkotmánybíróság december 6-i döntésében rámutatott: az alaptörvény szerint az államfő addig marad hivatalban, amíg az újonnan választott elnök leteszi a hivatali esküt.

Ezt az értelmezést az ellenzéki pártok nem fogadták el, arra az alkotmányos előírásra hivatkozva, hogy az elnöki mandátum ötéves. Szerintük ideiglenes államfőnek kellene vezetnie Romániát, amíg megválasztott utódja hivatalba nem lép.

Bár Iohannis hivatalban maradásának alkotmányos voltát a kormánypártok nem vitatták, az utóbbi időben egyre több jelét adták annak, hogy politikai szempontból terhet jelent számukra, hiszen támadási felületet biztosít az ellenzéknek, amely azt hangoztatja: a választók hiába adtak egyértelmű jelzést, hogy változást akarnak, a voksolás után is ugyanaz az államfő és ugyanaz a miniszterelnök vezeti Romániát.

A román alkotmány szerint az államelnök lemondása esetén a szenátus (vagy ha ő nem vállalja, akkor a képviselőház) elnöke veszi át némileg korlátozott jogkörökkel az ideiglenes államfői tisztséget, és három hónapon belül ki kell írni a választást az új elnök megválasztásáról.

A bukaresti kormány – már az elnökválasztás megismétlését elrendelő alkotmánybírósági határozat alapján – május 4-re és 18-ra írta ki a megismételt elnökválasztást.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a lemondás egyoldalú döntés, nem ismerte Iohannis szándékait, és nem tudhatja, hogyan befolyásolja Iohannis lemondása a kormánypártok államfőjelöltjének választási esélyeit, de az biztos, hogy a – Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) közösen alakított – koalíció kitart közös államfőjelöltje, Crin Antonescu volt PNL-elnök mellett.

Crin Antonescu bölcs döntésnek minősítette Iohannis lemondását, amelyet szerinte nem kell túldramatizálni: a kormány stabil, a helyzetet az alkotmányos előírások szerint kezelik, Ilie Bolojan szenátusi elnök átveszi az ideiglenes államfői tisztséget.

Az egykori fasiszta Vasgárda ideológiáját nyíltan hirdető Calin Georgescu volt független államfőjelölt, és George Simion, a kormánypártok által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke saját győzelmükként ünnepelték Iohannis lemondását, és „a jogállamisághoz történő visszatérést”, az alkotmánybírósági döntés által félbeszakított elnökválasztás folytatását követelték.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt az új amerikai-orosz béketerv: Ukrajnának olyan területeket is át kellene adnia, amiket Oroszország el sem foglalt
A titokban kidolgozott javaslatot már Kijev asztalára is letették. E szerint az ukránoknak többek közt a teljes Donbászt fel kellene adniuk.


Az amerikai és az orosz kormány által kidolgozott béketerv drámai feltételeket szabna Ukrajnának a háború lezárásáért cserébe. Az amerikai javaslat 28 pontból áll, és négy nagy témakörre oszlik: ukrajnai béke, biztonsági garanciák, európai biztonság, valamint a jövőbeli amerikai kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával – írta az Axios.

A javaslat szerint az ukránoknak nemcsak a teljes Donbászt kellene feladniuk, hanem azokat a területeket is, amelyeket az orosz hadsereg eddig még el sem foglalt.

A terv további pontjai között szerepel az ukrán hadsereg létszámának jelentős csökkentése, egyes nagy hatótávolságú fegyverek korlátozása, valamint az, hogy az amerikaiak orosz területként ismernék el a Krím-félszigetet és a megszállt régiókat. Ezen felül külföldi békefenntartók sem állomásozhatnának az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.

A csomag a Donbász egészének de facto orosz ellenőrzését írná elő, miközben demilitarizált övezetként kezelné azokat a részeket, ahonnan Ukrajnának vissza kellene vonulnia; a Herszon és Zaporizzsja megyei vonalakat pedig nagyrészt befagyasztaná. „Úgy érezzük, hogy az orosz álláspontot ezúttal valóban meghallják” – mondta Kirill Dmitrijev.

A sajtóinformációk szerint a tervet Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, és Dmitrijev, az orosz kormány tanácsadója készítette elő. Bár az amerikai kormány hivatalosan még nem ismerte el a dokumentum létezését, Marco Rubio külügyminiszter szerda este arról beszélt, hogy „a tartós békéhez mindkét háborús félnek nehéz, de szükséges engedményeket kell tennie.” A helyzetet tovább árnyalja, hogy egy amerikai tárgyaló delegáció éppen szerdán érkezett meg Kijevbe.

Elemzők szerint a tervvel az oroszok nyomást akarnak gyakorolni az ukránokra, kihasználva, hogy a kijevi kormány éppen egy súlyos korrupciós botránnyal küzd.

A meggyengült pozícióban lévő ukrán vezetéstől így próbálhatnak meg engedményeket kicsikarni. A botrány olyannyira továbbgyűrűzik, hogy sokan már az elnöki hivatal erős kezű vezetőjének menesztését várják, akit gyakran Zelenszkij társelnökének is neveznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor reagált Ursula von der Leyen levelére: Az elnök asszonynak egy gondja van
A kormányfő a Facebookon akadt ki a 135 milliárd eurós brüsszeli terveken, amelyek szerinte a háború folytatását szolgálják. A miniszterelnök szerint inkább a békére kellene koncentrálni.


Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán mondta el a véleményét az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság levelet küldött a tagállamok vezetőinek, amelyben azt írta, kulcsfontosságú, hogy gyorsan egyértelmű álláspontra jussanak, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén már megállapodás születhessen. Orbán erre így reagált:

„135 milliárd euró. Ennyi pénzt akar összekalapozni Ukrajnának a brüsszeli bürokrácia feje, Ursula von der Leyen. Ez az ára a háború folytatásának. Az elnök asszonynak egy gondja van: ez a pénz nincs nála. Van viszont három javaslat az asztalon.”

Az első lehetőségről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „a pénzt dobják össze a tagállamok. Önként és dalolva, a saját költségvetésük terhére. Mintha nem lenne jobb dolguk.” A második lehetőségről a következőket írta: „egy jól ismert brüsszeli varázsszer, a közös hitelfelvétel. Ma nincs pénz a háborúra, hát majd kifizetik az unokáink. Abszurd.”

A harmadik javaslat a kormányfő szerint a befagyasztott orosz vagyon „lenyúlása”. Véleménye szerint ez kényelmes megoldás, de a következményei beláthatatlanok. „Hosszas jogi huzavona, perek sokasága és az euró bedőlése. Ez vár ránk, ha ezt az utat választjuk” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint a józan észt kell választani.

„Állítsuk le a megnyerhetetlen háború és a korrupt ukrán háborús maffia finanszírozását, és koncentráljuk az erőinket a béke megteremtésére” – olvasható a bejegyzésben, amelyet azzal zárt: „Ideje visszafordulni a brüsszeli zsákutcából!”

Az EU már 2024-ben elvi megállapodást kötött arról, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó „extraprofitot” Ukrajna támogatására fordítja, akkor évi akár 3 milliárd eurós bevételt is kilátásba helyeztek. 2024 őszén von der Leyen egy körülbelül 35 milliárd eurós uniós hitelprogramot is bejelentett, amely a G7-országok nagyobb, 45–50 milliárd eurós csomagjának uniós részét adná.

A „reparációs hitel” néven emlegetett terv lényege, hogy az EU nem kobozná el a mintegy 200–210 milliárd euróra becsült orosz szuverén vagyont, hanem az arra alapozott, hosszabb távú hitelt nyújtana Ukrajnának. A jogi és pénzügyi kockázatok miatt több tagállam további biztosítékokat kér. Belgium, ahol az Euroclear letétkezelőnél található a vagyon legnagyobb része, külön garanciákat sürgetett. Moszkva a megoldást „lopásnak” minősíti és jogi következményeket helyezett kilátásba. A brüsszeli érvelés szerint azonban nem elkobzásról, hanem biztosítékalapú konstrukcióról van szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Visszahívták az egyik Milka csokit a boltokból, műanyag darabok lehetnek benne
Aki ilyen csokoládét vásárolt, az ne egye meg a terméket. A hatóságok figyelemmel kísérik a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. november 20.



Azonnali termékvisszahívást rendelt el a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) egy népszerű édességre, mert az műanyag darabokat tartalmazhat.

Az intézkedés a 100 grammos karamellás Milka két konkrét tételére vonatkozik.

A hatóságok felhívták a figyelmet, hogy aki olyan csokoládét vásárolt, amelynek minőségmegőrzési ideje 2026. február 20., és a tételazonosítója OSV1252133 vagy OSV1252141, az ne egye meg a terméket. Más gyártási tételeket a visszahívás nem érint.

A forgalmazó, a Mondelez Hungária Kft. már megkezdte a kifogásolt szállítmányok kivonását a boltokból, és gondoskodik a vásárlókhoz már eljutott termékek visszahívásáról is. A hatóság figyelemmel kíséri a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rágcsálóürülék és penészes húscafatok: horrorisztikus gyrosüzemet záratott be a Nébih Budapesten
A dolgozók a padozaton olvasztották a fagyott csirkecombot, a higiénikus kézmosás feltételei pedig sehol sem voltak biztosítva. Az akció egy Pest vármegyei üzemet is érintett.
Fotó: Nébih - szmo.hu
2025. november 20.



Azonnali hatállyal felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy budapesti, gyros-húst előállító üzem működését, miután az ellenőrök döbbenetes higiéniai állapotokkal szembesültek.

A hatóság embereinek érkezésekor a dolgozók éppen fagyott csirkecombfilét olvasztottak a feldolgozó előterének padlóján, mindenféle alátét nélkül, miközben a terméket előhűtöttként jelölték.

A hivatal közleménye szerint súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tártak fel.

„Az üzem helyiségeiben a padozat, a falak és a mennyezet rossz állapotú, szennyezett, burkolata számos helyen sérült, repedezett volt, festésük pergett. A falakon és az ajtókon több helyen rászáradt, néhol penészes húscafatok voltak. Az üzem padlózatán csikkek, rovartetemek voltak, a ládamosó berendezés rágcsálóürülékkel volt szennyezett”.

A mosogatómedence is koszos volt, tisztítószert sehol sem találtak az ellenőrök, és a higiénikus kézmosás feltételei sem voltak biztosítva. A hatóság a helyszínen 2691,5 kilogrammnyi, nem nyomon követhető élelmiszert vont ki a forgalomból.

A gyomorforgató helyről egy, a nyugalom megzavarására alkalmas videót is megosztottak:

Az ellenőrzéssorozat nem állt meg a fővárosban: a Nébih egy Pest vármegyei baromfihús-darabolóban is megtiltotta a munkavégzést, ahol szintén gyros-alapanyag készült. A két üzemben összesen mintegy 8500 kilogrammnyi terméket vettek hatósági zár alá.

A bezáratott budapesti üzem addig nem nyithat újra, amíg minden hiányosságot ki nem javít, és ezt egy újabb, sikeres hatósági ellenőrzés nem igazolja. Az eljárások és a bírságok kiszabása folyamatban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET: