HÍREK
A Rovatból

Lemondott Klaus Iohannis román államfő

A lépésre azután szánta el magát, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezést. Az államfői tisztséget ideiglenesen Ilie Bolojan szenátusi elnök veszi át.


Bejelentette lemondását hétfőn Klaus Iohannis román államfő, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezést.

Iohannis rövid sajtónyilatkozatában úgy értékelte, hogy a felfüggesztési eljárás, illetve annak megszavazása esetén az elnök leváltásáról szervezendő népszavazás példátlan válságba sodorná az amúgy is elnökválasztásra készülő Romániát, az ország elveszítené szövetségesei bizalmát.

Hozzátette:

a felfüggesztési procedúra és a várható népszavazás megosztaná a társadalmat, és olyan negatív töltetet hordoz, amely beárnyékolná a közelgő elnökválasztást, és ilyen körülmények között az elnökjelöltek be sem tudnák mutatni programjukat, elképzeléseiket.

Iohannis közölte: lemondása szerdán lép hatályba.

Az elnök nem sokkal azt követően jelentette be távozását, hogy a kétkamarás bukaresti parlament egyesített házbizottsága keddre összehívta a két ház együttes ülését, hogy a törvényhozás megvitassa 178 ellenzéki törvényhozó kezdeményezését Klaus Iohannis tisztségéből történő felfüggesztéséről

Az alkotmány szerint a felfüggesztési eljárást a törvényhozók legkevesebb egyharmadának (155 képviselőnek és szenátornak) a kezdeményezésére indítja el a parlament. Amennyiben az erről rendezendő parlamenti szavazáson a törvényhozók több mint fele támogatja a kezdeményezést, az elnököt felfüggesztik hivatalából, és 30 napon belül népszavazást írnak ki leváltásáról.

Klaus Iohannis azért maradt hivatalban második ötéves mandátuma december 21-i lejárta után, mert az alkotmánybíróság – nemzetbiztonságot veszélyeztető választási csalásokra hivatkozva – érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, és elrendelte az elnökválasztás megismétlését. Az alkotmánybíróság december 6-i döntésében rámutatott: az alaptörvény szerint az államfő addig marad hivatalban, amíg az újonnan választott elnök leteszi a hivatali esküt.

Ezt az értelmezést az ellenzéki pártok nem fogadták el, arra az alkotmányos előírásra hivatkozva, hogy az elnöki mandátum ötéves. Szerintük ideiglenes államfőnek kellene vezetnie Romániát, amíg megválasztott utódja hivatalba nem lép.

Bár Iohannis hivatalban maradásának alkotmányos voltát a kormánypártok nem vitatták, az utóbbi időben egyre több jelét adták annak, hogy politikai szempontból terhet jelent számukra, hiszen támadási felületet biztosít az ellenzéknek, amely azt hangoztatja: a választók hiába adtak egyértelmű jelzést, hogy változást akarnak, a voksolás után is ugyanaz az államfő és ugyanaz a miniszterelnök vezeti Romániát.

A román alkotmány szerint az államelnök lemondása esetén a szenátus (vagy ha ő nem vállalja, akkor a képviselőház) elnöke veszi át némileg korlátozott jogkörökkel az ideiglenes államfői tisztséget, és három hónapon belül ki kell írni a választást az új elnök megválasztásáról.

A bukaresti kormány – már az elnökválasztás megismétlését elrendelő alkotmánybírósági határozat alapján – május 4-re és 18-ra írta ki a megismételt elnökválasztást.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a lemondás egyoldalú döntés, nem ismerte Iohannis szándékait, és nem tudhatja, hogyan befolyásolja Iohannis lemondása a kormánypártok államfőjelöltjének választási esélyeit, de az biztos, hogy a – Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) közösen alakított – koalíció kitart közös államfőjelöltje, Crin Antonescu volt PNL-elnök mellett.

Crin Antonescu bölcs döntésnek minősítette Iohannis lemondását, amelyet szerinte nem kell túldramatizálni: a kormány stabil, a helyzetet az alkotmányos előírások szerint kezelik, Ilie Bolojan szenátusi elnök átveszi az ideiglenes államfői tisztséget.

Az egykori fasiszta Vasgárda ideológiáját nyíltan hirdető Calin Georgescu volt független államfőjelölt, és George Simion, a kormánypártok által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke saját győzelmükként ünnepelték Iohannis lemondását, és „a jogállamisághoz történő visszatérést”, az alkotmánybírósági döntés által félbeszakított elnökválasztás folytatását követelték.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A magyar tolmács többször is komolyan átfogalmazta, amit Putyin mondott Orbán Viktornak
Az orosz elnök problémákról és nézeteltérésekről beszélt, a magyar kormányfő fülébe mégis csupa jó hír jutott. A nyilvános felvételből kiderült, a fordítás több ponton is tompította a Kreml üzeneteit.


„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.

Az orosz elnök szavaitól több ponton is eltérő fordítás a november 28-i moszkvai találkozó kamerák előtt rögzített bevezetőjében hangzott el

hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.

Az eltérések több területet is érintettek.

Amikor Putyin arról beszélt, hogy a két vezető között „olyan a légkör, amelyben lehetőség van arra, hogy nyíltan megvitassunk bármilyen kérdést”, a magyar fordításban ez úgy hangzott: „Tehát itt együttműködünk és továbbfejlesztjük a mindenféle ágazatban történő együttműködést és munkát.” Hasonlóan járt az a gondolat is, hogy a találkozó „módot ad arra, hogy ne csupán beszélgessünk, hanem megoldást is keressünk bármilyen problémára”. Ebből Orbán annyit hallhatott, hogy „nem csak beszélünk, hanem tulajdonképpen amit megígérünk, azt úgy csináljuk.”

A gazdasági adatoknál is jelentős volt a különbség: Putyin a kétoldalú áruforgalom tavalyi, 23 százalékos csökkenéséről és az idei, több mint 7 százalékos növekedéséről beszélt, a magyar fordítás ezt számok nélkül, általánosságban úgy adta vissza,

hogy „a tavalyi év az szintén változásokat hozott, nem volt annyira könnyű nekünk se”, de „ebben az évben tapasztalunk egy kis növekedést”. Az energetikai együttműködés kapcsán Putyin megemlítette, hogy „itt vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk”, amit a tolmácsolás a következőre módosított: „És így tudjuk továbbfejleszteni a gazdaságunkat.”

A beszélgetés további részében Orbán Viktor szavait már az orosz delegáció tolmácsa fordította oroszra, a forrás szerint szakmailag megfelelő minőségben.

A magyar tolmács kiválasztásának folyamatáról és a szakmai követelményekről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste a lap, de egyelőre nem kapott választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotók: Tizenöt perc jutott a búcsúra – Kijevben eltemették a háború első anyaországi magyar hősét
A gyászoló édesapa hangja elcsuklott, amikor meglátta fia nevét a fekete zsákon. A kijevi halottasházban a háború miatt már futószalagon mennek a temetések.


„Magyar hőst hozunk a pajzson, azért jött ide, hogy megvédjen téged” – ez a mondat hangzott el Áser Benjámin kijevi búcsúztatásán, a háború sújtotta ukrán fővárosban. A reggelek sűrűek az egyes számú kijevi igazságügyi halottasház udvarán. Három hatalmas hűtőkamion parkol ott, az épület ugyanis, amit a négymilliós főváros békeidős halálozási arányaira méreteztek, képtelen befogadni a keletről érkező holttestek áradatát – írta a 24.hu.

„Ezerszeres kapacitáson működünk” – mondja az egyik halottszállító.

A ravatalozóban a hatalmas forgalom miatt mindössze 15 perc jut a búcsúztatásra, utána egy olívazöld katonai furgon viszi tovább a koporsót a temetőbe.

Az ukránok minden elesett katonára következetesen hősként, „herojként” hivatkoznak. Áser Benjámin koporsóján a Harmadik Rohamdandár logója látható. Amikor a fekete zsákot áttolták az udvaron, rajta a cirill betűs felirattal – „Ejszer” –, édesapja, Áser Nátán hangja elcsuklott.

Áser Benjámin a háború első, Magyarországon született magyar önkéntese, aki a harcokban elesett.

A Harmadik Rohamdandár Második Gépesített Zászlóaljának lövészeként szolgált, amikor május 24-én Harkiv megyében életét vesztette. A nyilvános búcsúztatót november 27-én tartották a kijevi Függetlenség terén (Majdan), ahol apja és bajtársai is jelen voltak, majd a Nemzeti Katonai Emléktemetőben helyezték végső nyugalomra.

Áser korábban a Magyar Honvédség szerződéses katonája volt, de 2023 márciusában nem jelent meg szolgálati helyén, miután jelezte, hogy Ukrajnába megy harcolni. Emiatt Magyarországon eljárás indult ellene.

A temetés megszervezése hónapokig elhúzódott, mert Kanadában élő édesapja sokáig mérlegelt, hogy Kijevben vagy Torontóban legyen a szertartás. A kijevi búcsúztatón a város főrabbija, Moshe Reuven Azman nemcsak ukrán és magyar, hanem zsidó hősként is méltatta az elesett önkéntest. Míg az ukrán és a nemzetközi közvélemény az Ukrajna melletti kiállás példájaként tekint a történetére, a magyar kormány következetesen „háborúellenes” álláspontot képvisel, a külföldi fegyveres szolgálat pedig jogi következményekkel jár. A fronton több ezer külföldi önkéntes harcol, a közelmúltban cseh és litván harcosok haláláról is érkeztek hírek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Lavrov igazi jóbarátként fogadta Szijjártó Pétert a Kremlben
Orbán Viktor épp Vlagyimir Putyinnal tárgyalt az energiaellátásról. De egy folyosói jelenet most többet árul el a magyar-orosz viszonyról, mint bármelyik hivatalos közlemény.


Egy kézfogás, egy mosoly és egy baráti vállveregetés a Kreml folyosóján. Ennyi látszik csupán azon a videón, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja Szijjártó Pétert, de a gesztusok beszédesebbek, mint bármilyen hivatalos közlemény – szúrta ki a hvg.hu. Az ukrajnai háború kezdete óta ritkán látni ennyire közvetlen, a diplomáciai protokollt messze meghaladó pillanatot egy uniós tagállam és Oroszország képviselői között.

A videó hátterében Orbán Viktor miniszterelnök november 28-i moszkvai tárgyalása áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar delegáció tagjaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is az orosz fővárosba utazott, a megbeszélések középpontjában pedig Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háborúval kapcsolatos békemisszió áll. Orbán Viktor az utazás előtt közölte: „Azért megyek Moszkvába, hogy biztosítsam Magyarország energiaellátását a télre és a jövő évre is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
200 milliós kártérítést és havi járadékot ítéltek meg a Jókai utcai házomlásban megsérült balerinának – de a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak
A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletet hozott Tóth Nikolett ügyében, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. A táncművész édesanyja is kap 15 millió forint sérelemdíjat.


Ítélet született a Jókai utcai házomlásban súlyosan megsérült táncművész ügyében:

Tóth Nikolett kétszázmillió forint kártérítést és élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot kap.

Ahogy a Blikk megírta, a bíróság a sérelemdíj és kártérítés kifizetését is jogerősen megítélte; a döntés értelmében a művész édesanyja a korábban kifizetett összegen felül 15 millió forint sérelemdíjban részesül.

A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak, így egyelőre bizonytalan, hogy a táncosnő mikor és hogyan juthat hozzá a neki megítélt összeghez.

A baleset 2022 júniusában történt: ekkor omlott az utcára a budapesti Jókai utca 1. szám alatti, átalakítás alatt álló épület díszfala. A lezuhanó törmelék négy embert sebesített meg. Hárman könnyebben sérültek, az Operettszínház táncművésze, Tóth Nikolett azonban életveszélyes, súlyos gerinc-, koponya- és belső sérüléseket szenvedett, ami miatt meg is kellett műteni, azóta pedig kerekesszékbe kényszerült.

A rendőrség gondatlan veszélyeztetés gyanújával indított nyomozást. Az eljárás során több mint ötven tanút hallgattak ki, és igazságügyi munkavédelmi, valamint építésügyi szakértőket is bevontak.

A nyomozás végül négy gyanúsítottat nevezett meg. A szakvélemények szerint a statikus tervezőmérnök nem végzett folyamatos statikai ellenőrzést, és nem ismerte fel a leomló díszfal párkánytartó szerepét. A műszaki vezetőnek azt rótták fel, hogy nem gondoskodott bontási tervről és a veszélyes terület lehatárolásáról. A generáltervező nem adott át olyan kivitelezési dokumentációt az építtetőnek, amely a bontási tervet is tartalmazta volna, a kivitelezőnek pedig a munkavédelmi intézkedések biztosítása lett volna a feladata.

A rendőrség szeptemberben lezárta a nyomozást, és vádemelési javaslattal küldte meg az ügy iratait az ügyészségnek. A kivitelező Pillér-Lakás Kft. korábban azzal védekezett, hogy a felelősség vitatott, a problémát szerintük a második világháború utáni, nem megfelelő helyreállítás okozta. Állították azt is, hogy a balesetet megelőző 9-10 napban a leomlott falszakaszon nem folytattak munkát. A tetőtér-beépítési projekt célja 15 új, luxuskategóriás lakás kialakítása volt, a kivitelező cég azonban idén szeptember óta felszámolás alatt áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk