HÍREK
A Rovatból

Lemondott Klaus Iohannis román államfő

A lépésre azután szánta el magát, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezést. Az államfői tisztséget ideiglenesen Ilie Bolojan szenátusi elnök veszi át.


Bejelentette lemondását hétfőn Klaus Iohannis román államfő, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezést.

Iohannis rövid sajtónyilatkozatában úgy értékelte, hogy a felfüggesztési eljárás, illetve annak megszavazása esetén az elnök leváltásáról szervezendő népszavazás példátlan válságba sodorná az amúgy is elnökválasztásra készülő Romániát, az ország elveszítené szövetségesei bizalmát.

Hozzátette:

a felfüggesztési procedúra és a várható népszavazás megosztaná a társadalmat, és olyan negatív töltetet hordoz, amely beárnyékolná a közelgő elnökválasztást, és ilyen körülmények között az elnökjelöltek be sem tudnák mutatni programjukat, elképzeléseiket.

Iohannis közölte: lemondása szerdán lép hatályba.

Az elnök nem sokkal azt követően jelentette be távozását, hogy a kétkamarás bukaresti parlament egyesített házbizottsága keddre összehívta a két ház együttes ülését, hogy a törvényhozás megvitassa 178 ellenzéki törvényhozó kezdeményezését Klaus Iohannis tisztségéből történő felfüggesztéséről

Az alkotmány szerint a felfüggesztési eljárást a törvényhozók legkevesebb egyharmadának (155 képviselőnek és szenátornak) a kezdeményezésére indítja el a parlament. Amennyiben az erről rendezendő parlamenti szavazáson a törvényhozók több mint fele támogatja a kezdeményezést, az elnököt felfüggesztik hivatalából, és 30 napon belül népszavazást írnak ki leváltásáról.

Klaus Iohannis azért maradt hivatalban második ötéves mandátuma december 21-i lejárta után, mert az alkotmánybíróság – nemzetbiztonságot veszélyeztető választási csalásokra hivatkozva – érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, és elrendelte az elnökválasztás megismétlését. Az alkotmánybíróság december 6-i döntésében rámutatott: az alaptörvény szerint az államfő addig marad hivatalban, amíg az újonnan választott elnök leteszi a hivatali esküt.

Ezt az értelmezést az ellenzéki pártok nem fogadták el, arra az alkotmányos előírásra hivatkozva, hogy az elnöki mandátum ötéves. Szerintük ideiglenes államfőnek kellene vezetnie Romániát, amíg megválasztott utódja hivatalba nem lép.

Bár Iohannis hivatalban maradásának alkotmányos voltát a kormánypártok nem vitatták, az utóbbi időben egyre több jelét adták annak, hogy politikai szempontból terhet jelent számukra, hiszen támadási felületet biztosít az ellenzéknek, amely azt hangoztatja: a választók hiába adtak egyértelmű jelzést, hogy változást akarnak, a voksolás után is ugyanaz az államfő és ugyanaz a miniszterelnök vezeti Romániát.

A román alkotmány szerint az államelnök lemondása esetén a szenátus (vagy ha ő nem vállalja, akkor a képviselőház) elnöke veszi át némileg korlátozott jogkörökkel az ideiglenes államfői tisztséget, és három hónapon belül ki kell írni a választást az új elnök megválasztásáról.

A bukaresti kormány – már az elnökválasztás megismétlését elrendelő alkotmánybírósági határozat alapján – május 4-re és 18-ra írta ki a megismételt elnökválasztást.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a lemondás egyoldalú döntés, nem ismerte Iohannis szándékait, és nem tudhatja, hogyan befolyásolja Iohannis lemondása a kormánypártok államfőjelöltjének választási esélyeit, de az biztos, hogy a – Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) közösen alakított – koalíció kitart közös államfőjelöltje, Crin Antonescu volt PNL-elnök mellett.

Crin Antonescu bölcs döntésnek minősítette Iohannis lemondását, amelyet szerinte nem kell túldramatizálni: a kormány stabil, a helyzetet az alkotmányos előírások szerint kezelik, Ilie Bolojan szenátusi elnök átveszi az ideiglenes államfői tisztséget.

Az egykori fasiszta Vasgárda ideológiáját nyíltan hirdető Calin Georgescu volt független államfőjelölt, és George Simion, a kormánypártok által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke saját győzelmükként ünnepelték Iohannis lemondását, és „a jogállamisághoz történő visszatérést”, az alkotmánybírósági döntés által félbeszakított elnökválasztás folytatását követelték.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bemondta, miért kell neki a kétharmad: Hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni
Magyar Péter a kalocsai fórumán nyíltan arról beszélt, hogy a 2026-os választásokon kétharmados többségre törekszik a Tisza Párt, mert az megkönnyítené a kormányzást és a NER lebontását. Kijelentette, mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak 2026-ban.


„Sokkal könnyebb kétharmados felhatalmazással kormányozni, hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni” – mondta a Tisza elnöke csütörtök este, hozzátéve, hogy mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak – írta a 444.hu a helyszínről.

A pártelnök bejelentette, hogy fél nap leforgása alatt több mint tízezren regisztráltak a Tisza Párt előválasztásának második fordulójára, és már több mint harmincezren jelentkeztek szavazatszámlálónak, hogy minden választókörben jelen legyenek.

A kalocsai eseményen Magyar bemutatott három helyi „jelölt-jelöltet”, akiknek a bemutatkozását ő maga olvasta fel; a politikusok nem kaptak szót. A fórum előtt Magyar találkozott Bagó Zoltán polgármesterrel, aki korábban fideszes politikus volt, de 2024-ben egy helyi civil szervezet jelöltjeként nyert, és most a tömegből hallgatta a beszédet.

A kétharmados cél egyébként nem új eleme Magyar Péter kommunikációjának. Már áprilisban, Szegeden is kijelentette:

„A legerősebb politikai közösség a Tisza Párt. Ezt a választást meg fogjuk nyerni, nem kicsit, nagyon: a cél a kétharmad. Aki nem a Tiszára szavaz, az Orbán Viktor hatalomban tartására szavaz.”

Júliusban egy posztjában azzal indokolta a kétharmad szükségességét, hogy anélkül nem lehet elszámoltatni a NER szereplőit. „Onnan lehet majd tudni, hogy újra valódi legfőbb ügyésze és igazságszolgáltatása van az országnak, hogy Rogán Antalt, (Schadl György gazdáját) azonnal bilincsben viszik el a milliárdos hajlékából. Nem gyalog. De nem is helikopterrel.” Egy nagykanizsai fórumon pedig az államadóssággal kapcsolatban fogalmazott meg egy erős ígéretet: „Ami államadósság a mai naptól keletkezik, azért nem fogunk mi magyarok mindannyian helytállni, kizárólag azok, akik meggazdagodtak ebből a rendszerből.”

A kormánypárti oldalról Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója korábban Magyar egy kijelentésére reagálva – miszerint ha akkor lennének a választások, a Fidesz nyerne kétharmaddal – a közösségi médiában annyit írt: „Rendkívüli! Igazat mondott!” Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szeptemberben arról beszélt, hogy „a Tisza Párt nem tud újítani... ha ez így marad, akkor tovább mennek lefelé a lejtőn...” A Századvég politikai elemzési igazgatója, Kiszelly Zoltán pedig a kétharmados cél stratégiai okát abban látja, hogy „a többi baloldali párttól a maradék identitásszavazókat átcsábítsa...”

Mindeközben a 2026-os kampány már gyakorlatilag megkezdődött: Orbán Viktor „anti-háborús” országjárást indított, amellyel párhuzamosan fut Magyar Péter saját országjárása is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Állami pénzből vett nyuszimotorokat osztogatnak fideszes politikusok a bölcsődékben
Koncz Zsófia államtitkár országos programot hirdetett, de a játékokat helyben már a párt emberei adják át. A minisztérium egyelőre hallgat a program pontos költségeiről.


A Fidesz politikusai osztogatják országszerte azokat a nyuszimotorokat, amelyeket a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vásárolt állami pénzből a bölcsődéknek. Koncz Zsófia, a minisztérium családokért felelős államtitkára november elején jelentette be, hogy minden vidéki bölcsődébe juttatnak a játékmotorokból. Számos helyen viszont nem a minisztérium, hanem a Fidesz lehetséges helyi jelöltjei adják át a játékokat – írta a 444.hu.

A minisztérium által vásárolt játékokból például Kelei Zita, a Fidesz Somogy megyei 2-es választókerületének elnöke is vitt a helyi bölcsődéknek. Egy videóban maga mondta el:

„Koncz Zsófia államtitkárságáról kaptuk ezeket a nyuszimotorokat, amit a választókerületünknek a bölcsődéibe fogunk eljuttatni”.

Hasonlóan járt el Cseresnyés Péter, a Zala 3-as választókerület hivatalban lévő fideszes országgyűlési képviselője is. „A Kulturális Minisztériumtól kaptuk adományként. Koncz Zsófia államtitkár asszony küldte, és küldjük ki, visszük ki majd személyesen a bölcsődékbe” – közölte. A gyakorlat több más választókerületben is megfigyelhető, Komárom térségében Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Körmenden pedig V. Németh Zsolt államtitkár, miniszterelnöki biztos és országgyűlési képviselő adott át motorokat.

A kiosztások a KIM által szervezett Családbarát roadshow részeként zajlanak. A program hivatalos célja Koncz Zsófia államtitkár szerint, hogy „az országos bölcsődei kismotoros program keretében minden vidéki bölcsődébe eljuttatunk új járműveket a legkisebbek számára”.

Az államtitkár szerint a kismotorok „szimbolizálják a kisgyermekek mindennapjait”. A kormányzat a programot egy szélesebb családpolitikai csomag részeként kommunikálja, amelynek eleme a munkahelyi bölcsődék létrehozására kiírt 1,3 milliárd forintos pályázat és a bölcsődei térítésidíj-támogatás meghosszabbítása is.

A 444.hu a politikusok szerepvállalását a jövő évi országgyűlési választások kampányával hozza összefüggésbe. A portál kérdéseket küldött a KIM-nek a program költségvetéséről, a beszerzés részleteiről és arról, milyen protokoll alapján adhatják át pártpolitikusok az állami pénzből vett eszközöket, de egyelőre nem kaptak választ. Az ügyben közérdekű adatigénylés is indult, amelyre a minisztériumnak november 25-ig kell válaszolnia. Bár a Fidesz hivatalosan még nem jelentette be, kiket indít az egyéni választókerületekben, a választókerületi elnökök jellemzően a párt jelöltjei szoktak lenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Életem egyik legmeghatóbb élménye. A sükösdi csoda” – Magyar Péternek gyerekek adtak koncertet
A településen ugyanis Nébl Zsolt tanítja immár a harmadik generációt zenélni. Azt mondja, hogy akinek hangszert tud a kezébe adni, az a gyerek nem kallódik el.


Magyar Péter Sükösdre látogatott, ahol zenélni tanuló gyerekek egy rögtönzött kis koncerttel fogadták. A láthatóan meghatódott Tisza-vezér ez írta a videója mellé, amit az eseményről posztolt:

"Életem egyik legmeghatóbb élménye. A sükösdi csoda. Köszönjük Nébl Zsoltnak és a srácoknak!"

A településen ugyanis Nébl Zsolt tanítja immár a harmadik generációt zenélni. Azt mondja, hogy akinek hangszert tud a kezébe adni, az a gyerek nem kallódik el.

A kommentek is elismerik a zenetanár munkásságát:

"Miért ne lehetne az egész országban ekkora szeretet mindenhol? ❤️"

"Gyermekjogok Világnapja - ❤️ Mert a Csoda ott kezdődik, ahol az apró szemek is mosolyognak."

"Hat ez tenyleg csoda!!!milyen keves is eleg az őszinte örömhöz. Elimeres, hogy ezeket a gyerekeket nem hagyja elkallódni."

"Ilyen, amikor a tanár szívvel tanít, az eszköze a hangszer, a tananyag a szeretet.... "

"A könnyem kicsordult az egyszerű, de őszinte lélekből jövő szavak hallatán! "

"Zsolt munkássága is mutatja, hogy az igazi hősök köztünk járnak!❤️??"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Majdnem megverték a lengyel nagykövetet Szentpéterváron, testőrök mentették meg
A lengyel külügyminisztérium szerint „az utóbbi évek legsúlyosabb” ilyen incidense történt, és Varsó tiltakozást adott át az orosz félnek. Moszkva erre annyit reagált, hogy elismeri, ilyen helyzetnek nem lett volna szabad kialakulnia.


„A rendőrséget kell hívni” – mondta Krzysztof Krajewski, Lengyelország moszkvai nagykövete, miközben egy agresszív csoport lökdöste Szentpéterváron. „Hívd ki magadra a rendőrséget!” – vágta rá válaszul az egyik támadó. A lengyel külügyminisztérium szerint „az utóbbi évek legsúlyosabb” ilyen incidense történt, és Varsó tiltakozást adott át az orosz félnek. Moszkva erre annyit reagált, hogy elismeri, ilyen helyzetnek nem lett volna szabad kialakulnia. „Válaszként azt mondták nekünk, hogy az efféle helyzeteknek ‘nem szabadna előfordulniuk’” – közölte Maciej Wewiór, a lengyel külügyminisztérium szóvivője.

Múlt vasárnap Szentpéterváron lengyel- és ukránellenes, orosz aktivisták megtámadták Lengyelország moszkvai nagykövetét, Krzysztof Krajewskit – írta a 444.hu. A diplomata a helyi lengyel közösséggel ünnepelte a Lengyel Függetlenség Napját, és Jarosław Strycharski konzul társaságában gyalog indult a Szent Katalin-bazilikába, amikor egy körülbelül tízfős csoport vette körül őket.

A támadók Lengyelország- és Ukrajna-ellenes transzparensekkel vonultak fel, és megpróbálták megütni a nagykövetet, amit a testőrség akadályozott meg.

Az orosz regionális tévécsatornák a dulakodásról készült felvételeket „meleg fogadtatásként” mutatták be, a résztvevőket pedig „társadalmi aktivistákként” és „aggódó állampolgárokként” írták le. A riportok a lengyel testőrök „agresszív” és „nagyon is beszédes” fellépését hangsúlyozták, miközben a fizikai támadás tényét elhallgatták. A helyszíni felvételeken a támadók azt kiabálták: „Gyerekek halnak meg a pénzetek miatt.” Egy „Vadim” néven azonosított résztvevő a kamerának azt mondta: „Most a lengyel fegyvereket és rakétákat gyerekek ellen használják.”

Krajewski nagykövet szerint a mostani eset egyáltalán nem egyedi, és egy előre megszervezett akció volt.

„Újabb ellenséges cselekmény történt velem és a külképviselet személyzetével szemben… a Nyevszkij sugárúton egy úgynevezett aktivistacsoport… előbb szóban támadott, majd megpróbáltak fizikailag is, amit az őrség megakadályozott”

– nyilatkozta a diplomata. Elmondása szerint Moszkván kívüli útjai során rendszeresen provokálják hasonló csoportok. „Ezek úgynevezett ‘ügyeletes aktivisták’, akik azt állítják, hogy a szerintük veszélyeztetett Oroszországi Föderációt védik.” A szentpétervári incidensről hozzátette: „Ez nagyon, nagyon vulgáris volt. Semmilyen kánonba nem illik bele.” A nagykövet szerint csak a biztonságiak fellépésének köszönhető, hogy nem történt nagyobb baj. „Hála a nagykövetség személyzetének professzionalizmusának, fizikai támadásra nem került sor.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk