Lemondott Klaus Iohannis román államfő

Miközben Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Washingtonban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, amerikai szenátorok kétpárti csoportja sürgeti Magyarországot, hogy ne vegyen több orosz energiahordozót – írja a Bloomberg. A szenátorok kifogásolják, hogy Magyarország „semmi jelét nem mutatja” annak, hogy csökkenteni kívánja az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét, ezért felszólították Orbánt és a többi orosz energiaimportőrt, hogy tartsák magukat az Európai Unió júniusi javaslatához, amely 2027-ig teljesen megszüntetné az orosz behozatalt a térségben.

A kezdeményezést tíz szenátor írta alá, köztük a republikánus Roger Wicker, Thom Tillis és Mitch McConnell, valamint a demokrata Jeanne Shaheen, Chris Van Hollen és Chris Coons.

A demokrata Shaheen szerint „Európa rendkívüli eredményeket ért el az orosz energiától való függetlenedésben, de Magyarország lépései továbbra is aláássák a közös biztonságot és bátorítják a Kremlt”.

A levél időzítése egybeesik Orbán Viktor washingtoni útjával, amelynek célja, hogy mentességet harcoljon ki Magyarországnak az orosz energiát sújtó amerikai szankciók alól.

Az amerikai pénzügyminisztérium októberben szankciókat vetett ki Oroszország két legnagyobb olajvállalatára, a Rosznyeftyire és a Lukoilra, miután Trumpnak nem sikerült rávennie Putyint, hogy kössön tűzszüneti megállapodást Ukrajnában. Az uniós szabályozási környezet is szigorodik: az Európai Bizottság olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek az orosz gázimport teljes megszüntetését célozzák 2027 végéig.

A magyar kormány azzal érvel, hogy az ország földrajzi helyzete és infrastruktúrája miatt rövid távon nélkülözhetetlen a vezetékes orosz olaj. A diverzifikációs törekvéseket jelzi, hogy Magyarország több hosszú távú LNG-beszerzési megállapodást kötött nyugati cégekkel, de ezek volumene csak a hazai fogyasztás kisebb részét fedezi, és többnyire csak 2026 utáni indulással.

(via 24.hu)

Pénteken tárgyal Orbán Viktor magyar miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, a megbeszélés egyik központi témája az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók ügye lehet. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak Washingtonból adott interjújában a magyar–amerikai kapcsolatok „aranykoráról” beszélt, ugyanakkor elismerte, hogy a legkeményebb napirendi pont az orosz energia kérdése lesz.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált a washingtoni útra, vette észre a Telex. Szerinte a magyar emberek jövő áprilisban nem külföldi vezetőkről, hanem Orbán Viktor 16 éves teljesítményéről és a Tisza programjáról fognak szavazni.

– írta posztjában.

Kijelentette, hogy Magyarország helye Európában és a nyugati szövetségi rendszerben van, és jelezte, hogy egy leendő Tisza-kormány minden nemzetközi megállapodást felülvizsgálna és szükség esetén újratárgyalna. Posztja végén egy kérdést is megfogalmazott Orbán Viktor felé, hogy

A kormányzati kommunikáció szerint a látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok „ráncfelvarrása” és egy stratégiai együttműködés elindítása, amely kiterjed az energiapolitikára, a hadiiparra, a gazdaságra és a pénzügyekre is. A tervek között szerepel egy esetleges amerikai–orosz találkozó felé vezető „menetrend” megvitatása is, amellyel a kormány az ukrajnai békefolyamatot segítené elő.

A nemzetközi sajtó szerint a találkozó egyik fő tétje, hogy a magyar kormány kap-e mentességet az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, ami egyben a nyugati szövetség egységének tesztje is. Washington elvárása ugyanis az európai országok orosz energiafüggőségének csökkentése. Egyes értelmezések szerint Orbán Viktor a szankciós könnyítések mellett közvetítői szerepet is építene magának egy lehetséges Trump–Putyin-találkozó előkészítésében.

A népes delegációban a tárgyalócsapaton (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Máté János sajtófőnök, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó) kívül több miniszter is helyet kapott, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Hankó Balázs kulturális és innovációs, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Az üzleti életet többek között Orbán Gábor, a Richter Gedeon, Hernádi Zsolt, a Mol, Jászai Gellért, a 4iG, Mátrai Károly, az MVM, és Jákli Gergely, a Paks II. vezérigazgatója képviseli. A küldöttség tagja Schmidt Mária történész és Dukász Magor, a Digitális Szuverenitás Központ vezetője is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október 30-án jelentette be a november 7-i találkozót, ahol egy megállapodáscsomag aláírását és a békefolyamat menetrendjének megvitatását helyezte kilátásba. Orbán Viktor a csütörtöki elutazás előtt a közösségi médiában azt írta, azért utazik Washingtonba, hogy „új fejezetet” nyisson az amerikai–magyar kapcsolatokban.

A Kúria közleményt adott ki, amelyben figyelmeztetett, hogy eljárásokat indíthatnak bírók ellen a Tisza Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány nyomán. A legfőbb bírói fórum nem a megtámadott bírákat védte meg, hanem azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokba vetett közbizalom védelmében készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására, ha erre okot adó, konkrét és ellenőrizhető bizonyítékok állnak rendelkezésre – írta a 24.hu.

A közlemény szerint „a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és a pártatlanság”, és ennek védelmében, illetve „a közbizalom fenntartása érdekében” járnának el.

Az ügy előzménye, hogy a beazonosíthatatlan hátterű, de a kormánymédia által idézett Tűzfalcsoport nevű Facebook-oldal többször is posztolt arról, hogy több bíró is regisztrálhatott a Tisza Párt applikációjára. A Kúria közölte, az esetleges eljárások megindításának megkerülhetetlen feltétele, hogy meghatározott személyre vonatkozó, pontos, ellenőrizhető bizonyítékkal alátámasztott információ álljon rendelkezésre.

A botrány azután robbant ki, hogy ismeretlenek mintegy 200 ezer nevet tartalmazó adatbázist hoztak nyilvánosságra, amelyről a kormányközeli sajtó azt állítja, a Tisza Világ app felhasználóinak adatait tartalmazza. A Kormányzati Tájékoztatási Központ súlyos adatvédelmi incidensről beszélt, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet is vizsgálódik, a kormányzati kommunikáció pedig külföldi érintettséget is valószínűsített.

A Tisza Párt vezetői összehangolt akciót és kormánypárti–titkosszolgálati hátteret sejtenek az incidens mögött. Magyar Péter illegálisnak nevezte a listázást, és feljelentésekre buzdított. A párt a jelöltállítási szavazást az applikáció helyett a Nemzet Hangja nevű oldalra helyezte át.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) két irányban is vizsgálódik. Egyrészt hatósági ellenőrzést folytat a Tisza Pártnál az adatvédelmi incidens miatt, másrészt kérelmek nyomán vizsgálja a médiaszolgáltatók, például a Mandiner szerepét a kiszivárgott személyes adatok nyilvánosságra hozatalában. Az Alaptörvény egyébként tiltja a bírók párttagságát és politikai tevékenységét, a bírósági szabályzatok pedig jogkövetkezményeket írnak elő integritássértés esetén.

Az amerikai elnök hivatalos programjából kiderült, pontosan mikor találkozik egymással pénteken Donald Trump és Orbán Viktor.

Ezt követően washingtoni idő szerint 11:45-kor, azaz magyar idő szerint 17:45-kor kezdődik a zártkörű munkaebéd a két vezető részvételével. A 444.hu információi szerint a miniszterelnök mellett ott lesz még Szijjártó Péter külügyminiszter, Lázár János közlekedési miniszter és Orbán Balázs politikai igazgató, illetve Máté János sajtófőnök és Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó is.

A népes magyar delegáció csütörtökön repült el az Egyesült Államokba, a tengeren túli utazásba azonban egy megállót is be kellett iktatni Izlandon, ennek okairól itt írtunk. A miniszterelnök több interjút is adott a Wizz Air-gép fedélzetén, például elárulta, milyen ajándékot visz az amerikai elnöknek. Azt is nyilatkozta, hogy nagyon optimistán vág neki a tárgyalásnak, ugyanakkor szerinte a mostani találkozó más lesz, mint a korábbiak, mert „egy szövetség igazi értékét a kipróbáltsága adja”.

Ezek az intézkedések olyan orosz olajvállalatokat céloznak, mint a Rosznyefty és a Lukoil, és másodlagos szankciókkal sújthatják azokat a vevőket is, amelyek továbbra is üzletelnek velük, ami a Barátság kőolajvezetéken keresztül ellátott Magyarországot is érzékenyen érintené.

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta: „eredményeket kell elérnem. Nem akarok adni érte semmit a szónak az üzleti értelmében”.