HÍREK
A Rovatból

Ér bármit a gyors lázmérés a járvány elleni harcban? Szkeptikusok a szakértők

Vannak, akik szerint csak az esetek kis százalékában szűri ki a betegséget, és főleg más módszerekkel együtt hatékony.


Számos munkahelyen és vendéglátóipari egységben szerte a világon a protokoll része lett a testhő megmérése a koronavírus-járvány idején, de egyes szakértők szerint az így kapott értékek korlátozottan használhatóak, érdemben nem szűrnek ki semmit.

Az elmúlt hetekben, főleg az Egyesült Államokban, de a világ más részein is a kórházak, irodaházak és gyártóüzemek bejáratánál megjelent a hőmérőpisztollyal felfegyverzett kapuőr, aki igyekszik kivizsgálni a koronavírust hordozó, lázas személyeket. Máshol a dolgozóknak egy alkalmazáson keresztül kell bejelenteniük a hőmérsékleti adataikat, hogy beléphessenek a munkahelyre. Ha pedig New York éttermeiben még a hónap második felében is engedélyezett lesz a beltéri étkezés, ott is lázméréssel kezdik majd a vendégek kiszolgálását.

A világjárvány kezdete óta egyre gyakoribbá vált a lázellenőrzés gyakorlata, amely az infravörös, érintés nélküli hőmérők és a testhőmérséklet-szkennerek értékesítésének megugrását eredményezi, még úgy is, hogy tudományos bizonyítékok arra utalnak, ezeknek csak csekély értékük van.

Az aggodalmaknak azonban nyomós okuk van. A koronavírus újbóli kitörését egyértelműen az éttermekben és bárokban összegyűlt nagyobb tömegekre lehet visszavezetni - csakúgy, mint nyáron a michigani Lansingben, ahol egyetlen helyen 187 ember fertőződött meg. De míg az egészségügyi tisztviselők a maszkokat és a társadalmi elhatárolódást a koronavírus terjedésének visszaszorítására szolgáló hatékony intézkedésnek gondolják,

néhány szakértő szkeptikus a lázellenőrzéssel kapcsolatban.

A bejárati hőmérsékletmérés nem más, mint színház, állítják. Szerintük ez egy olyan gesztus, amely aligha fog sok fertőzött személyt kiszűrni, és amely alig nyújt többet a biztonság illúziójánál.

Míg a lázmérések azonosíthatják a súlyos fertőzötteket, éppen ők azok, akik valószínűleg az állapotuk miatt amúgy nem jelennek meg nyilvános helyen. És közben egyre több bizonyíték utal arra, hogy sokan azok közül, akik fertőznek úgynevezett "csendes átadók", vagyis olyan emberek, akik fertőzöttek ugyan, de jól érzik magukat, és nincs lázuk vagy egyéb tünetük.

A teljesen tünetmentes fertőzésekről már a pandémia első szakaszában is írtak, de azóta egyre több tanulmány bizonyítja, hogy azok a személyek, akik egyáltalán nem érzik magukat rosszul, ugyanannyi vírust hordozhatnak az orrban, a torokban és a tüdőben, mint a tünetekkel küzdők - és majdnem ugyanolyan hosszan.

„A hőmérséklet-ellenőrzések nem segítenek megállítani ezeket a ketyegő időzített bombákat” - állítja Dr. A. David Paltiel, a Yale Közegészségügyi Iskola egészségpolitikai és menedzsment professzora, aki szerint éppen ezért a hőmérőzés egyszerűen „rossz ötlet”.

Szintén érdekes tény, hogy még a súlyos tüneteket produkáló koronavírusos betegeknél sem mindig van magas testhőmérséklet.

Közel 6000, New York-i körzetben lévő beteg közül, akik tavaly tavasszal olyan betegek voltak, hogy a northwelli Egészségügyi Központokba kerültek, csak 30 százalékuk volt lázas, amikor bejöttek - állítja a központ vezetőjének, Dr. Thomas McGinn-nek a tanulmánya, amelyet a Journal of the Amerikai Orvosi Szövetség közölt.

Peter Kuhn, a Dél-Kaliforniai Egyetem professzorának elmondása szerint a láz gyakran a koronavírus első tünete ugyan, de szerinte a hőmérséklet-ellenőrzéseket átfogó biztonsági intézkedéscsomaggal együtt kell használni, amely magában foglalja a maszkok megkövetelését és a társadalmi távolságtartást, valamint a jó szellőzés és a friss levegő áramlásához való hozzáférés biztosítását.

"A hőmérséklet-ellenőrzés ennek egy része, de csak egy része" - mondta Dr. Kuhn.

„Ha valaki azt állítja, hogy ez teljes biztonságot tud nyújtani a beltéri étkezéskor, az teljesen el van tévedve. A lázmérés fontos, de nem egy csodaszer.”

The New York Times


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter nagy tapsot kapott Brüsszelben és Zelenszkijjel is találkozott
A miniszterelnök az első Európai Tanács-ülésén az illegális migrációval kapcsolatos szabályok szigorítása mellett foglalt állást. A kormányfő saját beszámolója szerint a felszólalását a vezetők szokatlanul nagy tapssal fogadták.


Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be a brüsszeli Európai Tanács első napjáról, amely éjjel egy óra körül ért véget. Jelezte, hogy hamarosan kezdődik a második nap.

A miniszterelnök az első felszólalásáról azt írta, az őszinteségről, a politikai korrektség és a kettős beszéd meghaladásáról beszélt Európa vezetőinek. „Elmondtam nekik, mit tapasztaltam két év alatt 700 településen, az emberek szemébe nézve, és hogy szerintem miről kellene szólnia a politikának.”

„Hangsúlyoztam, hogy nem népszerű szeretnék lenni a teremben és Brüsszelben, hanem minden pillanatban a magyar embereket képviselni. Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”

Magyar beszámolója szerint

a felszólalása végén szokatlanul nagy tapsot kapott,

noha – mint írta – egyértelműen támogatta azokat az előtte szólókat, akik az illegális migrációval kapcsolatos szabályok további szigorítása mellett érveltek.

Szerinte ma már láthatóan ez a többségi álláspont a vezetők között.

A poszthoz csatolt képekből az is kiderült, hogy a magyar miniszterelnök találkozott az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel.

Magyar Pétert május 9-én iktatták be miniszterelnökként, a tegnap kezdődött brüsszeli Európai Tanács az első EU-csúcsa kormányfőként. Az ülés napirendjén – az Európai Tanács elnökének meghívólevele szerint – Ukrajna és a migrációs ügyek végrehajtása is szerepel, miközben múlt pénteken hatályba léptek az EU új migrációs és menekültügyi szabályai. A miniszterelnök korábban a befagyasztott uniós források feloldását célozta, és bejelentette a Visegrádi Együttműködés újraindítását is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely a Magyar Hangnak: Szerintem a Fidesznek vége, ez kész, kampó
A főpolgármester a Magyar Hangnak adott interjúban jelentette ki, hogy a Fidesznek politikailag vége van. A politikus emellett beszélt egy lehetséges budapesti olimpiáról és Vitézy Dávid miniszterségéről is.


Karácsony Gergely főpolgármester egy interjúban beszélt a budapesti olimpia lehetőségéről, az új kormányhoz fűződő viszonyáról és a Fidesz jövőjéről is. A főpolgármester szerint Budapest a már meglévő létesítményekkel és a tervezett fejlesztésekkel jó alapokkal rendelkezik egy esetleges olimpiához.

„Budapesten a sportinfrastruktúra szinte kész a versenyhez, a város fejlesztésében sem történne semmi olyan, amire ne lenne amúgy is szükség. A HÉV-ek felújítása, a Diákváros megépítése és az alapinfrastruktúra rendbetétele – ezeket olimpia nélkül is meg kellene csinálni” – mondta a Magyar Hangnak.

A főpolgármester markáns véleményt fogalmazott meg a korábbi kormánypárt jövőjéről is.

„Szerintem a Fidesznek vége, ez kész, kampó. A kongresszus arra volt jó, hogy kiengedjék a gőzt, bár ez is csak néhány szelepen át sikerült.”

Az új kormány tagjaival való kapcsolatáról szólva elmondta, Vitézy Dávid közlekedési miniszteri kinevezését üdvözli, mert a főváros ügyeit ismerő partnerre talált benne. „Őszintén örültem, hogy Dávid miniszter lett, de nem azért, amit a kérdés sugall. Annak örültem, hogy így a kormányban lett egy fontos partnerünk, aki ismeri a főváros ügyeit” – fogalmazott.

A Magyar Péterrel való esetleges személyes találkozóra nyitott, de nem tekinti azt presztízskérdésnek.

„Nem csinálok ebből hiúsági kérdést. Valószínűleg nem ártana egy személyes találkozó a kormányfővel, de tudomásul veszem, ha nem lesz ilyen.”

A személyes karrierjét, esetleges későbbi brüsszeli szerepvállalását firtató pletykákat elütötte.

„Ezzel az erővel akár űrhajós is szeretnék lenni. Sajnos kevés az időm arra, hogy az angolomat fejlesszem, de szerintem így is javul valamelyest.”

Röviden reagált Őrsi Gergely II. kerületi polgármester letartóztatására is, hangsúlyozva, hogy meglepte a hír, de kiáll az ártatlanság vélelme mellett. „Nagyon meglepődtem, de nyilván az ártatlanság vélelme mindenkinek jár, így a barátaimnak is.”

A budapesti olimpia kérdése azután került ismét napirendre, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság párbeszédet kezdeményezett a fővárossal. Karácsony Gergely a MOB májusi közgyűlésén már arról beszélt, szeretné, ha lenne olimpia, Magyar Péter pedig felvetette, hogy a kormány és a főváros között titkos egyeztetések zajlanak, sőt a pályázatot „suttyomban” már be is adhatták. A rendezésről a legtöbben népszavazást tartanának szükségesnek.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Robert Fico a Magyar Péterrel való találkozó után: Mindkettőnk érdeke a folytatás
Robert Fico szlovák és Magyar Péter magyar miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben tartott rövid kétoldalú egyeztetést. A megbeszélés után Fico a V4-es együttműködés fontosságát hangsúlyozta, amely kedden Gödöllőn folytatódik.


Találkozott és rövid tárgyalást folytatott Robert Fico szlovák miniszterelnök Magyar Péter kormányfővel Brüsszelben az ott zajló EU-csúcs előtt csütörtökön. A szlovák miniszterelnök a sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy rövid, ám a kölcsönös együttműködés jó kezdetét mutató találkozót tartottak. A kétoldalú egyeztetést megelőzően Fico már jelezte, hogy első személyes megbeszélésükre készül a magyar kormányfővel – írta a szlovák .týždeň.

A Tanács-ülés előtt Donald Tusk lengyel- és Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel kiegészülve V4-es egyeztetést is tartottak a kormányfők. Robert Fico a visegrádi formátum stratégiai fontosságát emelte ki.

„Üdvözlöm, hogy mindkettőnknek érdeke, hogy folytatódjon ez a formátum (V4) és tudatosítjuk ennek fontosságát, mivel ha egyeztetünk az Európai Tanács ülései előtt, akkor nagy az erőnk.”

Ezt Fico mondta, aki szerint a rövid találkozó rendkívül fontos és tárgyilagos volt, melynek során központi témaként a versenyképesség és az energia volt az asztalon.

A V4 újraaktiválása a brüsszeli döntéshozatalban is éreztetheti a hatását. A visegrádi országok vezetői szerint a rendszeres, csúcsok előtti egyeztetések visszahozhatják a közép-európai súlyt, különösen az energiaárak és az ipari versenyképesség ügyében. A tényleges egységet ugyanakkor korlátozhatják a tagállamok közötti, elsősorban külpolitikai véleménykülönbségek.

Az elmúlt hetekben Magyar Péter több lépésben készítette elő a visegrádi formátum újraindítását: Varsóban Donald Tuskkal tárgyalt, ahol kormányfői szintű találkozóra hívta a partnereket, majd Brüsszelben be is jelentette a V4-csúcs keddi időpontját. Ezzel párhuzamosan Robert Fico a választások után gyorsan nyitott az új magyar kormány felé, és a V4 újraélesztését javasolta.

Via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Emmanuel Macront lenyűgözte a Moszkva elleni ukrán dróntámadás
A francia elnök a G7-csúcson történt egyeztetések után beszélt arról, hogy Donald Trump kész keményíteni Oroszországgal szemben. Macron „valódi változásnak” nevezte a fejleményt, amely az amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij találkozója után körvonalazódott.


Néhány órával az eddigi legnagyobb, Moszkva ellen indított ukrán dróntámadás után Emmanuel Macron francia elnök egy televíziós interjúban méltatta az ukránok ellenállóképességét.

A France 2 közszolgálati televíziónak adott interjújában a háború jellegéről beszélt.

„Jelenleg drónháború van, és ebben a háborúban az ukrán gyártókapacitás elképesztő”

– mondta a francia elnök.

Hozzátette: „Ukrajna bátorsággal, innovációs és katonai termelési képességgel áll ellen, ami mindenkit lenyűgöz az első naptól kezdve”.

Kijev csütörtök reggel indította el az eddigi egyik legnagyobb dróntámadását Moszkva és környéke ellen, amely tüzeket okozott és megzavarta a főbb repülőterek működését.

A francia elnök szerint a történtek fényében „valódi változás” történt a hét elején a franciaországi Évianban rendezett G7-csúcstalálkozón, és elsősorban az Egyesült Államok részéről „valódi előrelépés” történt.

Macron amerikai kollégája, Donald Trump fordulatára utalt, miután utóbbi kedden egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az amerikai elnök ezt követően jelezte, kész visszaállítani az orosz olajra vonatkozó szankciókat.

Macron kifejezte meggyőződését az amerikai elnök jövőbeli szerepvállalásáról.

„Meg vagyok győződve arról, hogy Trump elnök nagyobb elkötelezettséget fog vállalni, hogy közösen segíthessük Ukrajnát a háborús erőfeszítésben,

hogy megvédje és megóvja a területét, és nagyobb nyomást gyakoroljunk Oroszországra, a gazdaságára, és visszatereljük a tárgyalóasztalhoz” – mondta.

Mindez abban a katonai helyzetben történik, amikor az orosz erők előrenyomulása az ukrán fronton idén jelentősen lelassult, a konfliktus lezárására tett tárgyalások pedig zsákutcába jutottak.

A dróntámadások megítélése eltérő. Támogatóik szerint ezek arányos, stratégiai válaszok az orosz légitámadásokra, amelyek közvetlenül gyengítik a Kreml hadigazdaságát. Mások ugyanakkor az eszkaláció veszélyére és a polgári légi közlekedésre gyakorolt kockázatokra figyelmeztetnek, és kétlik, hogy a csapások önmagukban tartós stratégiai áttörést hoznak.

Az orosz olajra kivetett szankciók esetleges amerikai visszaállítása magyar szempontból is érzékeny kérdés, mivel az európai energiapiacra gyakorolt hatásai a hazai ellátásbiztonságot és az árakat is befolyásolhatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk