HÍREK
A Rovatból

Ér bármit a gyors lázmérés a járvány elleni harcban? Szkeptikusok a szakértők

Vannak, akik szerint csak az esetek kis százalékában szűri ki a betegséget, és főleg más módszerekkel együtt hatékony.


Számos munkahelyen és vendéglátóipari egységben szerte a világon a protokoll része lett a testhő megmérése a koronavírus-járvány idején, de egyes szakértők szerint az így kapott értékek korlátozottan használhatóak, érdemben nem szűrnek ki semmit.

Az elmúlt hetekben, főleg az Egyesült Államokban, de a világ más részein is a kórházak, irodaházak és gyártóüzemek bejáratánál megjelent a hőmérőpisztollyal felfegyverzett kapuőr, aki igyekszik kivizsgálni a koronavírust hordozó, lázas személyeket. Máshol a dolgozóknak egy alkalmazáson keresztül kell bejelenteniük a hőmérsékleti adataikat, hogy beléphessenek a munkahelyre. Ha pedig New York éttermeiben még a hónap második felében is engedélyezett lesz a beltéri étkezés, ott is lázméréssel kezdik majd a vendégek kiszolgálását.

A világjárvány kezdete óta egyre gyakoribbá vált a lázellenőrzés gyakorlata, amely az infravörös, érintés nélküli hőmérők és a testhőmérséklet-szkennerek értékesítésének megugrását eredményezi, még úgy is, hogy tudományos bizonyítékok arra utalnak, ezeknek csak csekély értékük van.

Az aggodalmaknak azonban nyomós okuk van. A koronavírus újbóli kitörését egyértelműen az éttermekben és bárokban összegyűlt nagyobb tömegekre lehet visszavezetni - csakúgy, mint nyáron a michigani Lansingben, ahol egyetlen helyen 187 ember fertőződött meg. De míg az egészségügyi tisztviselők a maszkokat és a társadalmi elhatárolódást a koronavírus terjedésének visszaszorítására szolgáló hatékony intézkedésnek gondolják,

néhány szakértő szkeptikus a lázellenőrzéssel kapcsolatban.

A bejárati hőmérsékletmérés nem más, mint színház, állítják. Szerintük ez egy olyan gesztus, amely aligha fog sok fertőzött személyt kiszűrni, és amely alig nyújt többet a biztonság illúziójánál.

Míg a lázmérések azonosíthatják a súlyos fertőzötteket, éppen ők azok, akik valószínűleg az állapotuk miatt amúgy nem jelennek meg nyilvános helyen. És közben egyre több bizonyíték utal arra, hogy sokan azok közül, akik fertőznek úgynevezett "csendes átadók", vagyis olyan emberek, akik fertőzöttek ugyan, de jól érzik magukat, és nincs lázuk vagy egyéb tünetük.

A teljesen tünetmentes fertőzésekről már a pandémia első szakaszában is írtak, de azóta egyre több tanulmány bizonyítja, hogy azok a személyek, akik egyáltalán nem érzik magukat rosszul, ugyanannyi vírust hordozhatnak az orrban, a torokban és a tüdőben, mint a tünetekkel küzdők - és majdnem ugyanolyan hosszan.

„A hőmérséklet-ellenőrzések nem segítenek megállítani ezeket a ketyegő időzített bombákat” - állítja Dr. A. David Paltiel, a Yale Közegészségügyi Iskola egészségpolitikai és menedzsment professzora, aki szerint éppen ezért a hőmérőzés egyszerűen „rossz ötlet”.

Szintén érdekes tény, hogy még a súlyos tüneteket produkáló koronavírusos betegeknél sem mindig van magas testhőmérséklet.

Közel 6000, New York-i körzetben lévő beteg közül, akik tavaly tavasszal olyan betegek voltak, hogy a northwelli Egészségügyi Központokba kerültek, csak 30 százalékuk volt lázas, amikor bejöttek - állítja a központ vezetőjének, Dr. Thomas McGinn-nek a tanulmánya, amelyet a Journal of the Amerikai Orvosi Szövetség közölt.

Peter Kuhn, a Dél-Kaliforniai Egyetem professzorának elmondása szerint a láz gyakran a koronavírus első tünete ugyan, de szerinte a hőmérséklet-ellenőrzéseket átfogó biztonsági intézkedéscsomaggal együtt kell használni, amely magában foglalja a maszkok megkövetelését és a társadalmi távolságtartást, valamint a jó szellőzés és a friss levegő áramlásához való hozzáférés biztosítását.

"A hőmérséklet-ellenőrzés ennek egy része, de csak egy része" - mondta Dr. Kuhn.

„Ha valaki azt állítja, hogy ez teljes biztonságot tud nyújtani a beltéri étkezéskor, az teljesen el van tévedve. A lázmérés fontos, de nem egy csodaszer.”

The New York Times


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria – Egy nappal az alakuló ülés előtt vette át megbízólevelét Szijjártó és Lázár
A hétfői parlamenti ünnepségről távol maradó politikusok a Nemzeti Választási Irodában vették át a dokumentumot. Az átvevők között volt Kocsis Máté és az új KDNP-frakcióvezető, Rétvári Bence is.


Közvetlenül a szombati alakuló ülés előtt, péntek délelőtt a Nemzeti Választási Irodában is átvették megbízólevelüket azok a listáról bejutott politikusok, akik nem vettek részt a hétfői, országházi ünnepségen. A távolmaradók között volt többek között Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté is. Ezzel az országos listáról bejutott, hétfőn távol maradt politikusok közül többen is átvették a megbízólevelüket a szombati alakuló ülés előtt.

A pénteki átadón több ismert politikus is megjelent, akik az új, ellenzéki szerepben készülő Fidesz–KDNP-frakciókban kapnak feladatot.

Szijjártó Péter mellett ott volt Lázár János, aki még korábban jelezte, egy évre vállalja a parlamenti munkát, valamint Kocsis Máté, aki a frakcióvezetői poszt után frakcióvezető-helyettesként folytatja.

Mellettük Tuzson Bence, Hankó Balázs, Pócs János és Németh Balázs is pénteken kapta meg a képviselői munkához szükséges dokumentumot. Az átvevők között volt Rétvári Bence, aki a KDNP frakcióvezetője lesz, Vitályos Eszter, az Országgyűlés leendő fideszes alelnöke, valamint Latorcai Csaba, a KDNP alelnökjelöltje is. A Mi Hazánk Mozgalom részéről Szabadi István vette át megbízólevelét – írta az Index.hu.

Az új Országgyűlés szombaton 10 órakor tartja alakuló ülését,

ahol a képviselők eskütétele után megválasztják a Ház tisztségviselőit, és hivatalosan is megalakulnak a frakciók. Az Országgyűlés Hivatalának napirendi javaslata szerint az ülésen dél körül következik a házelnökválasztás és az alelnökök megválasztása, majd délután a miniszterelnök megválasztása.

Sasvári Róbert László, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a dokumentumok jelentőségéről beszélt: „A megbízólevél szimbolizálja a felhatalmazást arra, hogy a nemzet szolgálatába álljanak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Távozik a Tisza Párt sajtófőnöki posztjáról Tárkányi Zsolt
Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik. Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is.


Megszűnik Tárkányi Zsolt sajtófőnöki megbízása a Tisza Pártnál, miután a debreceni központú Hajdú-Bihar 01-es körzetből országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. A politikus pénteken maga jelentette be a váltást.

„Országgyűlési képviselői megbízásommal a Tisza Pártnál betöltött munkaviszonyom és a sajtókapcsolati vezetői megbízásom a mai nappal megszűnik”

– közölte közösségi oldalán.

Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de jelezte, hogy a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik.

Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is, és képviselői munkájának egyik céljaként a sajtószabadság helyreállítását jelölte meg.

„Jó munkát kívánok minden magyar szerkesztőségnek! Azon fogok dolgozni, hogy ez a munka sokkal szabadabb lehessen, mint az elmúlt években volt”

– zárta bejelentését.

A politikus 2025 júliusában lett a Tisza Párt sajtófőnöke, miután otthagyta az RTL Híradót, ahol politikai riporterként dolgozott. A váltásról akkor azt mondta, döntése egy hosszabb folyamat eredménye volt. Egy interjúban úgy fogalmazott”: „Nem az RTL-t hagytam ott, hanem az újságírást”.

Képviselőjelöltként aktívan foglalkozott a debreceni CATL akkumulátorgyár körüli ügyekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kert Attila megpályázná a közmédia elnöki posztját
Az Euronews magyar irodájának vezetője egy podcastben jelezte, hogy nyitott a közmédia vezetésére. Azt is elmondta, hogy egyelőre senki nem kereste meg őt ezzel kapcsolatban.
F O. - szmo.hu
2026. május 08.



Ha korrektnek tűnik a pályázat, versenybe száll a közmédia vezetéséért Kert Attila – erről ő maga beszélt egy podcastben, amit a Média1 vett észre.

Az Euronews magyar irodájának vezetője hozzátette, hogy őt senki nem kereste meg a feladattal.

Szerinte nincs is kinek megkeresnie, mivel az uniós szabályozás átlátható, nyílt és diszkriminációmentes eljárást ír elő a közmédia vezetőjének kiválasztására. Azt is elmondta, hogy a mostani munkáját akkor is szívesen végzi, ha végül nem kerül az állami médiumhoz.

Kert Attila korábban úgy nyilatkozott: „senkivel, semmiféle állásról nem egyeztettem a Tiszánál, sőt úgy hallottam, a pártnál azt az elvet követik, hogy nem osztogatnak pozíciókat, hanem a feladathoz keresnek embert”.

A szakember neve már korábban is felmerült az állami médium lehetséges új vezetőjeként. Kert 2006 és 2009 között a Magyar Televízió hírigazgatója volt.

Már februárban értékelte a Tisza Párt közmédiával kapcsolatos terveit. Akkor arról beszélt, hogy a közmédia „teljes, érdemi átalakítása csak kétharmados többséggel lehetséges, a sima többség ehhez kevés”. A hírszolgáltatás azonnali felfüggesztését pedig olyan politikai ígéretnek nevezte, amelyet szakmailag nehéz gyorsan kivitelezni.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a választási győzelem után többször is megerősítette, hogy kormányalakításukat követően felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, mert álláspontja szerint az intézmény propagandát folytat.

Az Európai Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Médiaszabadság Rendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv több pontja miatt,

beleértve a közszolgálati médiával kapcsolatos követelmények megsértését is. A Bizottság felszólító levelet küldött, amelyre Magyarországnak két hónapja volt válaszolni; elégtelen válasz esetén a következő lépés egy indokolással ellátott vélemény lehet. A bírósági szakasz és az esetleges pénzbírság csak ezután következhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sopronban is kimutatták az azbesztet a kőzúzalékban
A Greenpeace megbízásából egy laboratórium két soproni helyszínen is kimutatta a tremolit típusú azbesztet. A szervezet szerint a probléma egész Nyugat-Magyarországot érinti, korábban Szombathelyen és Zalaegerszegen is találtak szennyezett kőzetet.


Az MAir-Scope azbesztvizsgáló laboratóriuma két soproni mintában is kimutatta a rákkeltő azbeszt jelenlétét – közölte a Greenpeace Magyarország pénteken. A szervezet szerint a Nyugat-Magyarországon található településeket érintő azbesztszennyezettség lényegesen nagyobb mértékű, mint amit korábban bárki feltételezett, ezért azonnali kormányzati intézkedéseket és egy egyeztető fórum létrehozását sürgetik.

A vizsgálatok tremolit típusú azbesztet mutattak ki a kőzúzalékban Sopronban.

Az egyik érintett terület egy forgalmas útkereszteződés a Pozsonyi úton, lakóházak és egy temető közelében, a másik pedig az új építésű Egeredi-domb lakópark egyik utcája, ahol egy társasház építése zajlik.

Sopron városvezetése korábban igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Dr. Farkas Ciprián polgármester egy videóban arról beszélt, hogy az ő adataik alapján nincs probléma, ugyanakkor elismerte, hogy a magánberuházásokkal kapcsolatban nem állnak rendelkezésükre információk. A Greenpeace egy helyi önkormányzati képviselővel, Jakál Adriennel együttműködve éppen ilyen területekről vett mintákat, amelyek beigazolták a gyanút.

A probléma az egész régiót érinti. Az elmúlt hetekben Szombathelyen és Zalaegerszegen is találtak azbeszttel szennyezett, Ausztriából származó kőzúzalékot, Kőszegen pedig azbesztgyanú miatt vezettek be hatósági intézkedéseket, és maszkokat osztottak a lakosoknak.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint egy egyeztető fórumra van szükség, „amelyen a helyzet rövid és hosszútávú megoldásairól is dönthetnek”.

A Greenpeace szerint a kármentesítést azonnal meg kell kezdeni állami forrásból, a későbbiekben pedig olyan kártérítési mechanizmusokra lesz szükség, amelyek fedezik a mentesítés és a védekezés költségeit.

A szervezet állítja, a szennyezett kőzúzalék ausztriai bányákból származik, és bizonyítékaik vannak arra, hogy az osztrák hatóságok évek óta tudtak a problémáról.

A Greenpeace Ausztria feljelentést is tett, miután kiderült, hogy a pilgersdorfi bányában még 2025 őszén is katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak, több száz résztvevővel, köztük diákokkal. Burgenland tartomány vitatja a vádakat, szerintük a gyakorlat idején a bánya rendelkezett a szükséges engedélyekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk