A Daimler az idei első negyedévi mérlegbeszámolója alkalmából közölte, hogy a korábban tervezettnél több alkalmazottat kíván részmunkaidőben foglalkoztatni az elektronikai alkatrészek hiánya miatt.
Harald Wilhelm pénzügyi igazgató azt közölte, hogy az elkövetkező hetekben "hol itt, hol ott" termelésleállás és részmunkaidős foglalkoztatás várható.
A Mercedes-Benz márka tulajdonosa, a Daimler AG tavaly március 17-én döntött úgy, hogy a koronavírus-járvány miatt megszakítja a gyártást európai telephelyeinek nagy részén. Az intézkedés érintette a Mercedes-Benz kecskeméti gyárát is, ahol a legtöbb területen szintén felfüggesztették a munkát 2020. március 20-tól, majd április 28-tól fokozatosan, először egy műszakban indult újra a termelés.
A kecskeméti Mercedes-gyár több mint 4400 munkatársat foglalkoztat. A világjárvány és a több hetes leállás ellenére 2020-ban több mint 160 ezer autót gyártottak és 3,4 milliárd euró árbevételt értek el. Egy évvel korábban, 2019-ben 190 ezer autót gyártottak 3,7 milliárd euró árbevétel mellett.
A beszállítói nehézségek okozta alkatrészhiány miatt ismét leállt a termelés a kecskeméti Mercedes-gyárban; a vállalat a munkavállalói oltására és új modellje sorozatgyártásának előkészítésére használja ki az időt.
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. tájékoztatása szerint az egyes félvezető komponensek terén jelenleg világszerte beszállítói nehézségek tapasztalhatók az alkatrészellátásban. A kecskeméti gyár emiatt a tervek szerint a 17. naptári hétig (amely május 2-ig tart) bezárólag módosította termelési programját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Képgaléria: Így gyülekeznek a tüntetők a Sándor Palota előtt, hogy kifejezzék szolidaritásukat a lemondásra felszólított állami intézményvezetők mellett
A szervezők szerint „a 141 mandátummal rendelkező új kormánynak nem árt, ha van némi alkotmányos gátja, megakadályozva a teljes és abszolút túlhatalmat”, ezért hirdették meg a megmozdulást, ahol a beszédek után virágokat helyeznek el a téren.
"Ne féljetek - Szimpátiatüntetés Magyarország állami intézmény vezetői mellett" címmel hirdettek megmozdulást Budapestre, a Sándor Palota elé. A szervezők a Facebook-eseménybe azt írták:
Magyar Péter felszólította Magyarország állami intézmény vezetőit, hogy legkésőbb május 31-ig mondjanak le, különben eltávolítja őket a hivatalukból - annak ellenére, hogy mindegyiküket a magyar országgyűlés választotta meg legitim módon - áll a bejegyzésben.
A felhívásban azt írják, hogy az alábbi hivatalok és vezetőik érintettek:
· Köztársasági Elnök - Dr. Sulyok Tamás
· a Kúria elnöke - Dr. Varga Zs. Andrást
· a legfőbb ügyész- Dr. Nagy Gábor Bálint
· az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke - Dr. Windisch László
· a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke – Dr. Koltay András
· az Alkotmánybíróság elnöke - Dr. Polt Péter
· a Gazdasági Versenyhivatal elnöke (GVH) - Dr. Rigó Csaba Balázs
· a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke - Péterfalvi Attila
A szervezők szerint "a 141 mandátummal rendelkező új kormánynak nem árt, ha van némi alkotmányos gátja, megakadályozva a teljes és abszolút túlhatalmat", ezért hirdették meg a megmozdulást a Sándor-palota elé. Ezzel akarják kifejezni a szolidaritásukat az állami intézményvezetők mellett.
Úgy vélik, hogy a "kétharmados többség birtokában még a Fidesz-KDNP, se lépett meg hasonlót - kivéve Baka András eltávolítását, ami akkor komoly csorbát jelentett a magyar demokrácián. Ne forduljon még egyszer elő ilyen! Ne féljünk, tegyünk ellene!" - írták.
Képgaléria: Így gyülekeznek a tüntetők
A 16 órakor kezdődő eseményen felszólalók között ott lesz Teleki Béla, a CitizenGo magyarországi vezetője, Kohánn Mátyás, a Mandíner főszerkesztője és Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője is. A program szerint a virágokat 17 órakor helyezik el.
"Ne féljetek - Szimpátiatüntetés Magyarország állami intézmény vezetői mellett" címmel hirdettek megmozdulást Budapestre, a Sándor Palota elé. A szervezők a Facebook-eseménybe azt írták:
Magyar Péter felszólította Magyarország állami intézmény vezetőit, hogy legkésőbb május 31-ig mondjanak le, különben eltávolítja őket a hivatalukból - annak ellenére, hogy mindegyiküket a magyar országgyűlés választotta meg legitim módon - áll a bejegyzésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a migrációs paktumról: Nem lesznek illegális migránsok az országban, aki mást állít, hazudik
A miniszterelnök vasárnap a Facebook-oldalán tett egyértelmű kijelentést a kormány bevándorláspolitikájáról. A bejegyzés a Fidesz hétvégi felszólítására érkezett, amelyben a jövő pénteken életbe lépő uniós migrációs paktum elutasítását követelték.
„A Tisza Párt kormánya alatt nem lesznek illegális migránsok Magyarországon. Aki mást állít, az hazudik és becsapja a saját szavazóit is” – tette közzé az erről szóló posztját Magyar Péter miniszterelnök vasárnap a Facebook-oldalán, ahogy arról a 24.hu is beszámolt. A kormányfő a Fidesz felszólítására erősítette meg, hogy továbbra is akadályozni fogják az illegális bevándorlást.
A kormányzati álláspontot Pósfai Gábor belügyminiszter is megerősítette, aki szerint a Tisza Párt elutasítja a migrációs kvótákat és magát a migrációs paktumot is. Kijelentette, hogy továbbra is fenn fogják tartani a határkerítést, sőt, fel is újítják azt. A Tisza-kormány nevében azt mondta, elutasítják az illegális migráció minden formáját, és nem támogatnak semmilyen kvótát.
A volt kormánypárt a hétvégén ismét felszólította a kormányt, hogy jelentsék be: Magyarország nem hajtja végre a jövő pénteken életbe lépő európai uniós migrációs paktumot. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója vasárnapi közleményében azt írta: ma még a magyar emberek dönthetik el, kikkel akarnak együtt élni, és „hiába terel Magyar Péter, ennek így kell maradnia a jövőben is.”
Magyar Péter hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy a Fidesz–KDNP a paktum tartalmáról is valótlanságokat állít. A miniszterelnök szerint a csomag rengeteg mindenben szigorítást vezetett be a migrációs politikában, és az uniós hozzáállás sokat közeledett a magyar állásponthoz.
Mint mondta, a paktumban van egy olyan opció is, hogy egy újabb migrációs hullám esetén Magyarország felajánlhatja a segítségét például Görögországnak vagy Máltának ahelyett, hogy migránsokat venne át vagy pénzt fizetne.
A politikai üzenetváltást pénteken egy tüntetés előzte meg Budapesten. A főleg Fidesz- és Mi Hazánk-szimpatizánsokból álló tömeg a Kodály köröndről az Országházhoz vonult, miközben azt skandálták, hogy „Viktor! Viktor!” és „Hazaárulók!”.
A helyszínen volt Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, valamint Németh Balázs fideszes képviselő is. Magyar Péter a Miniszterelnökség épületének erkélyéről megtapsolta az elhaladó tüntetőket, és mosolyogva szívecskét mutatott nekik.
A Fidesz elnöksége szombaton arra szólította fel a kormányt és Magyar Pétert, hogy „haladéktalanul jelentsék be, hogy a június 12-én hatályba lépő brüsszeli migrációs paktumot Magyarország nem fogja végrehajtani”.
A gesztus körül vita is kialakult, miután Toroczkai László azt állította, a felvétel hamisítvány.
„A Tisza Párt kormánya alatt nem lesznek illegális migránsok Magyarországon. Aki mást állít, az hazudik és becsapja a saját szavazóit is” – tette közzé az erről szóló posztját Magyar Péter miniszterelnök vasárnap a Facebook-oldalán, ahogy arról a 24.hu is beszámolt. A kormányfő a Fidesz felszólítására erősítette meg, hogy továbbra is akadályozni fogják az illegális bevándorlást.
A kormányzati álláspontot Pósfai Gábor belügyminiszter is megerősítette, aki szerint a Tisza Párt elutasítja a migrációs kvótákat és magát a migrációs paktumot is. Kijelentette, hogy továbbra is fenn fogják tartani a határkerítést, sőt, fel is újítják azt. A Tisza-kormány nevében azt mondta, elutasítják az illegális migráció minden formáját, és nem támogatnak semmilyen kvótát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donáth Anna: Elfogadhatatlan az a hatalmi logika, amely szerint tizenhat évig a nevem kuss volt, akkor most a tiéd lesz az
A Momentum volt elnöke a jelenlegi politikai helyzet veszélyeire hívta fel a figyelmet egy interjúban. Donáth Anna szerint inkább lélekben felkészül a lehetséges veszélyekre, mert nem akarja, hogy meglepetés érje.
Két évvel visszavonulása után adott interjút Krug EmíliaSzinten túl című műsorábanDonáth Anna, a Momentum volt elnöke – írta a 24.hu. Az egykori politikus szerint elfogadhatatlan az a hatalmi logika, amely a bosszúra épül. Donáth Anna úgy véli, hogy nem előremutató megoldás az, ahogy a hatalom most viselkedik:
„Tizenhat évig a nevem kuss volt, akkor most a tiéd lesz az".
A Tisza Párt április 12-i kétharmados felhatalmazása utáni napokban Budapesten tapintható volt a felszabadultság, őt mégis erős szorongás fogta el. Szerinte veszélyes, ha a politikai közösségek fekete-fehéren gondolkodnak, és az egyik oldalon csak rossz, a másikon csak jó szereplőket látnak, ezt a szélsőséges gondolkodást a Trump-jelenséggel hozta összefüggésbe.
Donáth Anna szerint a mostani közéletből hiányzik az árnyaltság. „Jelenleg a hatalmon lévőktől egyetlen megoldást kapunk: jogos a dühötök, legyetek dühösek, adjuk ki a frusztráltságot, ez most a mi időnk, hogy újat építsünk” – magyarázta. Úgy látja, a 2026-os választásokkal elindult folyamatot csak utólag lehet majd rendszerváltásnak nevezni.
„A rendszerváltás nem egy pillanat, nem egy napnak az eredménye. Hanem egy hosszú-hosszú hónapokon-éveken át tartó politikai-társadalmi folyamatnak a vége” – fogalmazott.
A politikus 2024 júliusában, a Momentum addigi legrosszabb EP-választási eredménye után mondott le, és ahogy fogalmazott: „hátrébb lépett”. Jelenleg a civil szférában dolgozik oktatási projekteken, valamint nemzetközi emberi jogi szervezeteknek segít eligazodni a brüsszeli intézményrendszerben. A visszavonulásának személyes oka is van: sokkal jobban szeretne 3,5 éves kisfiára koncentrálni.
A politikába való visszatérésével kapcsolatban egyértelműen fogalmazott: „jelenleg nem szeretnék semmilyen tisztséget elvállalni, jelenleg se fizikális, se mentális kapacitásom nincsen pártot építeni.”
A Momentum és a Tisza Párt között több lényeges különbséget is lát. A legfontosabbnak azt tartja, hogy az ő pártjuk egy baráti társaság köré szerveződött, míg a Tisza Magyar Péter személye köré épül. A Momentum, mint mondta, mindig is igyekezett elkerülni az egyszemélyi vezetést.
Az időzítést is fontos tényezőnek tartja: szerinte a Momentum a NER aranykorában jelent meg, míg Magyar Péter a rendszeren belülről, jó időben érkezett. Ő most inkább lélekben próbál felkészülni a lehetséges veszélyekre, hogy később ne érje meglepetés, mert szerinte a „NER is valahogy így kezdődött”.
A Momentum jövőjét illetően úgy látja, a párt sorsa azon múlik majd, „ki lesz az, aki a most töredezett közösséget újra egy mozgalomba tudja szervezni”.
Két évvel visszavonulása után adott interjút Krug EmíliaSzinten túl című műsorábanDonáth Anna, a Momentum volt elnöke – írta a 24.hu. Az egykori politikus szerint elfogadhatatlan az a hatalmi logika, amely a bosszúra épül. Donáth Anna úgy véli, hogy nem előremutató megoldás az, ahogy a hatalom most viselkedik:
„Tizenhat évig a nevem kuss volt, akkor most a tiéd lesz az".
A Tisza Párt április 12-i kétharmados felhatalmazása utáni napokban Budapesten tapintható volt a felszabadultság, őt mégis erős szorongás fogta el. Szerinte veszélyes, ha a politikai közösségek fekete-fehéren gondolkodnak, és az egyik oldalon csak rossz, a másikon csak jó szereplőket látnak, ezt a szélsőséges gondolkodást a Trump-jelenséggel hozta összefüggésbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz drón csapódott egy nukleáris tárolóba Csernobil mellett, az épület megsérült
Drón támadta meg vasárnap hajnalban a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolójának egyik épületét a csernobili zóna közelében. Bár a támadás idején nem volt nukleáris anyag az épületben, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőröket küld a helyszínre.
Egy orosz drón csapódott vasárnap hajnalban a csernobili zóna közelében található, kiégett nukleáris fűtőelemeket tároló létesítmény egyik épületébe – közölte az ukrán vezérkar és az állami atomenergia-ügynökség, amelyről a 24.hu is beszámolt.
A becsapódás helyi idő szerint hajnali kettő után történt Buriakivka térségében, körülbelül 15 kilométerre a használaton kívül álló csernobili atomerőműtől. A célpont a Központosított Kiégett Nukleáris Fűtőelemek Tárolójának úgynevezett konténerfogadó épülete volt. Az épület részben megsemmisült, de a támadás idején nem tároltak ott nukleáris anyagot.
A támadás következtében egy körülbelül 40 négyzetméteres tűz is keletkezett, amit a hatóságok gyorsan elfojtottak. Személyi sérülésről nem érkezett hír, a sugárzási szint az ukrán közlés szerint stabil és a biztonságos határértékeken belüli.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bejelentette, hogy ellenőröket küld a helyszínre a károk és a nukleáris biztonsági helyzet felmérésére.
Az Energoatom, az ukrán állami atomenergia-vállalat a támadást a nukleáris infrastruktúra elleni újabb csapásnak és nukleáris terrorizmusnak minősítette.
Az incidens idején a diplomáciai egyeztetések is zajlanak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap Londonban fogadta, ahol Emmanuel Macron francia államfővel és Friedrich Merz német kancellárral tárgyaltak. A találkozó középpontjában az Ukrajnának nyújtott további támogatás, illetve az esetleges békerendezéshez kapcsolódó európai biztonsági garanciák álltak.
Mindez napokkal azután történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította Zelenszkij béketalálkozóra vonatkozó javaslatát. Az orosz elnök a felvetésre azt mondta,
„egyelőre nem látom értelmét.”
Tavaly februárban egy orosz dróntámadás a leolvadt 4-es blokk fölé emelt védőburkolatba csapódott, a sérülésről videó is napvilágot látott. A Kreml akkor tagadta a felelősséget és provokációnak nevezte az incidenst. A helyszíni mérések akkor sem mutattak sugárzásszint-emelkedést, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség később megállapította, hogy a védőszerkezet a sérülés miatt elvesztette elsődleges biztonsági funkcióit.
Egy orosz drón csapódott vasárnap hajnalban a csernobili zóna közelében található, kiégett nukleáris fűtőelemeket tároló létesítmény egyik épületébe – közölte az ukrán vezérkar és az állami atomenergia-ügynökség, amelyről a 24.hu is beszámolt.
A becsapódás helyi idő szerint hajnali kettő után történt Buriakivka térségében, körülbelül 15 kilométerre a használaton kívül álló csernobili atomerőműtől. A célpont a Központosított Kiégett Nukleáris Fűtőelemek Tárolójának úgynevezett konténerfogadó épülete volt. Az épület részben megsemmisült, de a támadás idején nem tároltak ott nukleáris anyagot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
