Leállhat a MÁV és a Volán is a kötelező oltás miatt a szakszervezetek szerint
A Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint nincs tartalék a rendszerben, ezért ha bevezetnék a kötelező oltást, leállna a Volán. De a MÁV-nál is hasonló lenne a helyzet a Vasutas Szakszervezet elnöke szerint.
A Vasutas Szakszervezet elnöke és a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet elnöke az ATV Híradójában beszéltek arról, hogy "ha kötelező lesz az oltás, leáll a MÁV és a Volán is".
"Ha a MÁV-nál bevezetik a kötelező oltást, akkor leáll a vasúti közlekedés"
- fogalmazott Meleg János, a Vasutas Szakszervezet elnöke, hozzátéve, hogy a vasutasok átoltottsága megfelel az országos átlagnak.
"Azonban ha ezt szétbontom szellemi munkakörre és végrehajtó szolgálati munkakörre, akkor ez az arány már rosszabb. Azok, akik a vonatközlekedésben tevékenyen részt vesznek, ott az oldottság sajnos a legrosszabb aránnyal van"
- fogalmazott Meleg János.
De hasonló a helyzet a Volánnál is a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint.
Dobi István szerint nem lesz kötelező az oltás, mert nincs tartalék a rendszerben, és ha bevezetnék, akkor leállna a Volán.
A szakszervezet elnöke azt is elmondta: óriási a felháborodás a munkavállalók körében az esetleges kötelezővé tétellel kapcsolatban.
"Én próbálom őket nyugtatni, hogy még ezt senki nem tette kötelezővé, és ha kötelezővé teszik, akkor kell nekünk dönteni, hogy milyen lépéseket teszünk"
- tette hozzá Dobi István.
Az ATV több nagy céget is megkeresett, hogy foglaljanak állás az ügyben.
A MOL kommunikációs vezetője az ATV Híradójának azt mondta, még nem született döntés.
"Krízismenedzsment csapatunk már vizsgálja a kormányrendelet részleteit, de csak később tudunk dönteni, akkor, amikor látjuk az országos és a MOL-on belüli statisztikákat, illetve minden szakmai szervezettel tárgyaltunk"
- mondta Bakos Piroska.
Az ATV megkérdezte a BKV-t is, akik elmondták, hogy még szintén nem döntöttek, a Telekom és a MÁV viszont nem válaszolt arra, hogy kötelezővé teszik-e az oltást a dolgozóiknak.
A Vasutas Szakszervezet elnöke és a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet elnöke az ATV Híradójában beszéltek arról, hogy "ha kötelező lesz az oltás, leáll a MÁV és a Volán is".
"Ha a MÁV-nál bevezetik a kötelező oltást, akkor leáll a vasúti közlekedés"
- fogalmazott Meleg János, a Vasutas Szakszervezet elnöke, hozzátéve, hogy a vasutasok átoltottsága megfelel az országos átlagnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hazug, embertelen trógernek” nevezte Magyar Péter Panyi Miklóst a parlamentben
A vita azután robbant ki, hogy Panyi a kormányt önkényes kirúgásokkal és egy 11 éves fiú propagandacélú felhasználásával vádolta meg. A miniszterelnök éles szavakkal reagált minderre, és azt üzente a fideszes politikusnak, hogy szégyellje magát.
Panyi Miklós, a Fidesz képviselője a parlament hétfői ülésén azzal fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz, hogy a kormány „szeretetországot” hirdet, miközben szerinte az önkényt építi. A képviselő ezt egy minisztériumi köztisztviselő történetével igyekezett alátámasztani.
Elmondása szerint a 29 éves, anonimitást kérő nőnek a kormányváltás után a miniszteri kabinetben ajánlottak állandó pozíciót. Panyi állítása szerint, amikor a köztisztviselő jelezte, hogy nem szeretne ott dolgozni, a kormány egyik minisztere durván lehordta.
„Az ön minisztere egy 5 perces fejmosással sírásba kergette, kirúgással fenyegette, és azzal vádolta, hogy »ön ma még mindig a pedofil bűnelkövetőket védi«”.
A képviselő szerint az eset nem egyedi, és több volt kollégája is arról számolt be, hogy fenyegetéseket és olyan felkéréseket kapnak, hogy korábbi vezetőikről adjanak át információkat. Panyi szerint ezek önkényes eljárások, és példaként említette a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, valamint a Miniszterelnökségen lezajlott, a sajtóban is dokumentált elbocsátásokat, amelyek szerinte „statáriális módon, 10 perc alatt” zajlottak.
A fideszes politikus azt is felidézte, hogy Ruff Bálint miniszter korábban gőgösen arról beszélt, hogy csak bűnözőket rúgnak ki, majd pár nappal később kiderült, hogy 41 köztisztviselőt bocsátottak el. Panyi szerint ez a hatalomgyakorlási technika az önkormányzati rendszerben is megfigyelhető, ahol állítása szerint a Tisza Párt képviselői kistelepülések polgármestereit helyezik nyomás alá, és vádalku megkötésére próbálják rábírni őket.
A képviselő a 11 éves Martin ügyét is szóba hozta, amelyben szerinte a miniszterelnök tegnap „nekirohant Hegedűs Barbarának”. Panyi ténykérdésnek nevezte, hogy az ügyben bűncselekmény történt. „Ugyanis a gyámhatóság senki számára, semmilyen párt számára nem adhat engedély egy 11 éves gyerekkel való interjú elkészítésére, pártpolitikai célokra. Sem önöknek, sem másnak” – jelentette ki. Szerinte a kormánynak nem volt ilyen engedélye, mégis elkészítették az interjút.
Azt is gyanúsnak találja, hogy a 11 éves fiút egy tiszás aktivista pár véletlenül találta meg Budapesten, majd vitte el Magyar Péter tarnazsadányi fórumára, mert állítása szerint ez a pár éppen odavalósi. A képviselő szerint nem véletlen volt a találkozás. Kijelentette: „Nem az történt, hogy ezt a kisfiút véletlenül ez a tiszás pár megtalálta, hanem ezt a kisfiút önöknek erre a propagandainterjú céljára leszállították”.
Magyar Péter éles szavakkal reagált a vádakra.
„Igazából elintézhetném azzal is ezt a szégyent, amit ön művelt, hogy ön egy hazug tróger” – kezdte válaszát, majd hozzátette: „De kiegészíthetném egy hosszabb mondatra, hogy ön egy hazug, embertelen tróger.”
A miniszterelnök szerint Panyi Miklós valójában azt írta le, ahogyan a Fidesz járt el 2010-ben. Azt állította, hogy akkor a takarítókat is kirúgták a minisztériumokból, és ez a gyakorlat az ő kormányzásuk alatt nem fordul elő. „Az ön által előadott mese természetesen hazugság” – jelentette ki.
Saját példájaként a Diákhitel Központ vezetését hozta fel, ahová 2019-ben került. Elmondása szerint elődje 2010-ben mindenkit kirúgott, ő viszont egyetlen embert sem bocsátott el. Magyar Péter szerint az ő minisztériumaikban most azzal szembesülnek, hogy minisztériumonként „ötven-száz fő van, akik családtagok”. Azt állította, a korábbi kormány a saját párttagjaik családtagjait tartotta fizetési listán, gyakran mindenféle munkavégzés nélkül.
A miniszterelnök szerint a politikai kinevezettek, mint a miniszteri vagy államtitkári kabinetek tagjai, jellemzően önként távoznak egy kormányváltás után, mert „több bennük a gerinc”, mint a Fidesz képviselőiben.
Az önkormányzatokat érintő vádakat aljas hazugságnak nevezte, és azzal vágott vissza, hogy éppen a Fidesz emelte meg a polgármesterek és képviselők fizetését, valamint tette lehetővé a számla nélküli költségtérítések felvételét.
Martin ügyével kapcsolatban a miniszterelnök szégyenletesnek nevezte Panyi felszólalását. Szerinte a Fidesz-kormány „otthagyta volna az utcán” a fiút, ahogy végignézték, hogy több száz, vagy akár ezer gyermek kerül az utcára, ahol drogkartellek és szexuális bűnözők áldozatává válik. Elmondta, hogy ő maga hívta fel a lakásotthon igazgatóját, és a fiút addig győzködték, amíg hajlandó volt visszamenni, mert „rettegett és félt, mert évek óta verték és bántalmazták”.
„Úgyhogy szégyellje magát ön is és mindenki, aki 16 éven keresztül semmit nem tett Martinért és a több ezer sorstársáért. Szégyelljék magukat!”
– zárta válaszát Magyar Péter.
Panyi Miklóst nem először kap vehemens választ a kormányoldaltól. Nemrég Ruff Bálint volt az, aki a fideszes politikus azonnali kérdésére reagált úgy, hogy éles szavakkal bírálta az Orbán-kormányt.
Panyi Miklós, a Fidesz képviselője a parlament hétfői ülésén azzal fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz, hogy a kormány „szeretetországot” hirdet, miközben szerinte az önkényt építi. A képviselő ezt egy minisztériumi köztisztviselő történetével igyekezett alátámasztani.
Elmondása szerint a 29 éves, anonimitást kérő nőnek a kormányváltás után a miniszteri kabinetben ajánlottak állandó pozíciót. Panyi állítása szerint, amikor a köztisztviselő jelezte, hogy nem szeretne ott dolgozni, a kormány egyik minisztere durván lehordta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bírói kontroll nélkül működne a vagyonvisszaszerzési hivatal, a Helsinki Bizottság szerint ez elfogadhatatlan
A Magyar Helsinki Bizottság elküldte a kormánynak a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló véleményét, amelyben a bírói felülvizsgálat hiányát kifogásolják. A szervezet szerint erre a szokatlanul széles nyomozati jogkörök miatt lenne elengedhetetlenül szükség.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kormány új, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak nevezett szerve indokolatlanul széles mérlegelési mozgásteret kapna, miközben a törvénytervezet kivonná a független bírói felülvizsgálat alól. A jogvédő szervezet kedden tájékoztatta az MTI-t a társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatról szóló véleményéről, amelyben üdvözlik, hogy a kabinet valódi párbeszédet folytat, de súlyos jogállami garanciákat hiányolnak.
A civil szervezet szerint a tervezet elfogadhatatlan megoldást alkalmaz, hasonlóan a rossz emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz, mivel kimondja, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak.
„A Magyar Helsinki Bizottság nyugtázza, hogy a Magyar Péter vezette kormány végre szakított az Orbán-kormány 16 éves törvénysértő gyakorlatával, és érdemi társadalmi egyeztetést folytat egy kiemelt jelentőségű törvény tervezetéről” – írták a közleményükben.
A bírói felülvizsgálat lehetőségét azért is tartják fontosnak, mert az új vagyonvisszaszerzési hivatal szokatlanul széles jogosítványokkal rendelkezne. A tervezet szerint a szervezet „bármely közvagyon-felhasználást vagy közvagyonnal való gazdálkodást” vizsgálhatna. Összeghatár megjelölése nélkül vonhatna állami felügyelet alá magáncégeket, amennyiben „megalapozottan fennáll a veszélye a közvagyon további sérelmének”.
A Helsinki Bizottság ezért azt javasolja, hogy a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslat pontosítsa az érintettek körét, és a jelenleginél precízebben határozza meg az állami felügyelet alá vonás feltételeit. Rámutattak:
még ha ezeket a javaslatokat el is fogadja a kormány, a teljes körű közigazgatási bírósági felülvizsgálat biztosítása akkor sem mellőzhető. Emellett egy önálló emberi jogi felelős kinevezését is kérik a hivatalon belül, valamint azt, hogy az alapvető jogok biztosa a vádképviseleti tevékenységen kívül minden másban vizsgálhassa a hivatal működését.
A kormány múlt hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre az új hivatalról szóló törvénycsomagot. Magyar Péter miniszterelnök a parlament ülésén arról beszélt, hogy a szervezet az elmúlt két évtized korrupciógyanús ügyeire fókuszálna, vezetői pedig a nap 24 órájábanrendőri védelmet kapnának.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kormány új, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak nevezett szerve indokolatlanul széles mérlegelési mozgásteret kapna, miközben a törvénytervezet kivonná a független bírói felülvizsgálat alól. A jogvédő szervezet kedden tájékoztatta az MTI-t a társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatról szóló véleményéről, amelyben üdvözlik, hogy a kabinet valódi párbeszédet folytat, de súlyos jogállami garanciákat hiányolnak.
A civil szervezet szerint a tervezet elfogadhatatlan megoldást alkalmaz, hasonlóan a rossz emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz, mivel kimondja, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Abszolút melegrekord: soha nem volt ilyen meleg Magyarországon, és lehet, hogy nincs vége
Sosem látott rekordok országosan és a fővárosban is, ilyen magas hőmérséklet nem volt a mérések kezdete óta, mint kedden. Szécsényben elérte a 42 fokot a levegő hőmérséklete, Budapest sem sokkal maradt le ettől.
Történelmi nap lett a magyar meteorológiában a mai: megdőlt az országos és a fővárosi melegrekord is kedden – jelentette be egy videóban a HungaroMet.
A korábbi rekordokat 2007. július 20-án mérték. Budapesten akkor 40,7 Celsius-fok volt, míg az országos maximum hőmérsékleti rekordot Kiskunhalason rögzítették 41,9 Celsius-fokkal.
Ehhez képest 2026. június 30-án a fővárosban 41,0 fokot rögzítettek, míg Szécsényben 42,0 fokot mértek.
A HungaroMet szakértője a videóban megjegyezte, hogy a napnak még nincs vége, tovább melegedhet a levegő hőmérséklete, illetve az adatok feldolgozása is zajlik még, így a hivatalos rekordhirdetés csak később lesz.
Történelmi nap lett a magyar meteorológiában a mai: megdőlt az országos és a fővárosi melegrekord is kedden – jelentette be egy videóban a HungaroMet.
A korábbi rekordokat 2007. július 20-án mérték. Budapesten akkor 40,7 Celsius-fok volt, míg az országos maximum hőmérsékleti rekordot Kiskunhalason rögzítették 41,9 Celsius-fokkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új terminál és vasútállomás is épülhet Ferihegyen: 8 éves gigaberuházás indul
A Budapest Airport nyolc évre szóló keretmegállapodásra keres tervezőket a Liszt Ferenc Repülőtér hosszú távú fejlesztéséhez. A programban új terminál és vasútállomás is szerepel, a munkákat mini-tendereken osztják ki.
Hatalmas átalakulás előtt áll a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, miután a Budapest Airport egy 96 hónapos, azaz nyolc évre szóló keretmegállapodást kötne több tervezővel a reptér teljes körű, hosszú távú fejlesztésére. A program kulcselemei között egy új földi oldali terminál, új utasmólók és egy saját vasútállomás is szerepel.
A megbízás nem jelent automatikus munkát a nyerteseknek: a konkrét tervezési feladatokat minden esetben úgynevezett versenyújranyitások, vagyis mini-tenderek keretében osztják majd ki a keretmegállapodásban szereplő cégek között – írja a Magyar Építők a közbeszerzési adatok alapján.
A közbeszerzési dokumentáció egyértelművé teszi, hogy a feladat messze túlmutat egyetlen épületen.
„A beszerzés célja nem egyetlen beruházás megtervezése, hanem egy olyan, hosszú éveken át tartó fejlesztési program szakmai előkészítése, amely a repülőtér utasforgalmi és üzemi infrastruktúrájának jelentős bővítését foglalja magában.”
A dokumentáció szerint a versenyújranyitások során egyidejűleg akár 10–12 millió euró értékben is köthetnek tervezési szerződéseket. A párhuzamosan futó munkák léptékét jelzi, hogy a reptérüzemeltető várakozásai szerint egy időben mintegy 30 ezer négyzetméternyi épület, valamint 175 ezer négyzetméternyi új légiforgalmi előtér és gurulóút tervezése is folyhat.
A fejlesztési program részeként tervek készülhetnek a meglévő T2A, T2B terminálok és a SkyCourt átalakítására és bővítésére, egy új, „E” jelű utasmóló, valamint egy teljesen új, központi terminálépület kialakítására. Emellett a projekt része új irányítótorony, repülőgéphangárok, parkolóházak, egy szálloda, egy vasútállomás, valamint egy geotermikus erőmű és a hozzá kapcsolódó teljes közműhálózat megtervezése is.
A kiválasztott generáltervezők feladata a teljes folyamat lefedése lesz a beruházási programok és koncepciótervek elkészítésétől kezdve az engedélyeztetésen át egészen a kiviteli tervekig, sőt, a kivitelezők kiválasztását szolgáló közbeszerzések szakmai támogatásáig.
Hatalmas átalakulás előtt áll a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, miután a Budapest Airport egy 96 hónapos, azaz nyolc évre szóló keretmegállapodást kötne több tervezővel a reptér teljes körű, hosszú távú fejlesztésére. A program kulcselemei között egy új földi oldali terminál, új utasmólók és egy saját vasútállomás is szerepel.
A megbízás nem jelent automatikus munkát a nyerteseknek: a konkrét tervezési feladatokat minden esetben úgynevezett versenyújranyitások, vagyis mini-tenderek keretében osztják majd ki a keretmegállapodásban szereplő cégek között – írja a Magyar Építők a közbeszerzési adatok alapján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
