Modellszámítások: Ha Lázár János bevezeti a 140-es tempót, megugorhat, sőt, akár a duplájára is nőhet a halálos áldozatok száma
Akár a duplájára is nőhet a halálos áldozatok száma a magyar gyorsforgalmi utakon, ha bevezetik a magasabb sebességhatárokat. Egy új KRESZ-tervezet ugyanis lehetővé tenné, hogy az autópályákon 140, az autóutakon pedig 120 km/órára emelhessék a megengedett sebességet bizonyos szakaszokon.
A Lázár János vezette tárca társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a közút kezelője dönthetne a sebességhatárok emeléséről.
– írja a G7.hu, amely azt vizsgálta, milyen következményekkel járna a javaslat.
Az OECD 39 országot vizsgáló adatai szerint Magyarország a 20. helyen áll a 100 ezer lakosra vetített 4,9 halálos áldozattal, ez a szám azonban csalóka, mert nem veszi figyelembe a forgalom nagyságát.
Magyarországon egymilliárd járműkilométerre 10,9 halálos közúti baleset jut. Ez az érték közel áll a litván és a horvát adathoz (mindkettő 11,3), de jobb a román 25,8-es mutatónál. Ehhez képest Csehországban 15, a lengyeleknél 27, míg Ausztriában a megtett úthoz viszonyítva kétharmaddal kevesebben halnak meg.
A portál az úgynevezett Nilsson-modell alapján azt is kiszámolta, milyen hatása lehet a sebességhatárok emelésének. A modell szerint 1 százaléknyi átlagsebesség-növekedés 4 százalékkal több halálos balesettel jár. Mivel
Egy másik, uniós tanulmány szerint 10 km/órás sebességnövekedésnél több mint duplájára nő a halálos balesetek száma, ami alapján az éves áldozatok száma akár 100 fölé is ugorhat.
Az Építésügyi Minisztérium később reagált a cikkre. Azt írják, az új KRESZ-tervezet nem vezet be általános sebességhatár-emelést, nem ösztönöz gyorshajtásra, és nem veszélyezteti a közlekedésbiztonságot. Szerintük a KRESZ-tervezet nem ír elő általános sebességhatár-emelést az autópályákon és nem vezet be egységesen 140 km/h-s megengedett legnagyobb sebességet sem. A normaszöveg mindössze lehetőséget teremt arra, hogy a közút kezelője – saját hatáskörében, szigorú szakmai feltételek és folyamatos felülvizsgálat mellett – egyes, erre alkalmas szakaszokon az általánosnál magasabb sebességhatárt engedélyezzen.
Úgy érvelnek, a tervezet célja nem a gyorsabb közlekedés ösztönzése, hanem a szabályozás és a valós forgalmi viszonyok közelítése, amely a tapasztalatok szerint a szabálykövetési hajlandóság javulásához vezethet. Az elméleti modellek, amelyekre a cikk hivatkozik, szerintük nem a megengedett sebességhatárok, hanem a tényleges átlagsebesség változásával mutatnak összefüggést. A cikkben szereplő drasztikus számok így csak akkor lennének értelmezhetők, ha az autópálya-hálózat egészén egységes, jelentős átlagsebesség-növekedés következne be, erről azonban szó sincs - állítják.