HÍREK
A Rovatból

Lázár János azzal viccelődött Jászberényben, hogy senki nem jár jól, ha bekerül a helyi kórházba

A jászberényi Lázárinfón többször is szóba került a helyi kórház helyzete. Ezzel kapcsolatban egy orvos is felszólalt a fórumon.


Újabb Lázárinfót tartott az építési és közlekedési miniszter, ezúttal Jászberényben. Az élő közvetítés alapján többen gyűltek össze, mint a korábbi helyszíneken. A fórumot Pócs János, a térség országgyűlési képviselője vezette, aki sokkal jobban kézben tartotta a rendezvényt, mint más fideszes képviselők korábban. A résztvevők többségét keresztnevükön szólította, és szinte csak olyanok kaptak szót, akik a kormány politikájával értettek egyet.

A fórumon többször is előkerült a jászberényi kórház helyzete. Egy helyi fideszes képviselő rögtön az elején azt mondta, hogy „a jászberényi kórház több sebből vérzik”, és szerinte fejlesztésre szorul. Azt kérdezte, hogy „a Kollár Kinga féle hazaárulás mennyiben puccsolhatja meg ezt a fejlesztést”.

A helyi ellenzékiek által papíron összeírt kérdések között is szóba került a kórház, amivel kapcsolatban konkrét problémákat is felsoroltak, például elmaradó szakrendeléseket, bezáró osztályokat, orvoshiányt és hosszú várólistákat. Azt kérdezték Lázártól, el akarják-e lehetetleníteni a kórházat.

A fórumon felszólalt egy doktornő is, aki 45 éve dolgozik a térségben radiológusként. Elmondta, hogy már nem a helyi kórházban, hanem egy rendelőintézetben dolgozik, de amikor megkeresték, felajánlotta, hogy délutánonként segít a kórházban. Azt mondta: annak ellenére, hogy nem volt radiológus a városban, hetekig nem hívták fel. Úgy fogalmazott:

„Ha így tartják meg az itt dolgozó orvosokat, akkor hogy a csudába tudnának itt maradni?” Azt is hozzátette, szerinte nagyon jó lenne, ha a menedzsmentet nem politikai, hanem szakmai alapon választanák ki.

A közönség nagy tapssal fogadta ezt.

Pócs János erre azt mondta, hogy ő már többször hangoztatta nyilvánosan is: „egy intézményvezető lehet kommunista is, csak jól végezze a dolgát”. Lázár János pedig azt hangsúlyozta, hogy az orvosok mindent megtesznek, és ők a legjobbak a jelenlegi rendszerben. Azt mondta, nem állnak sorban az emberek a kórházigazgatói posztokért, így nem lehet válogatni.

A miniszter a fórumon arról is beszélt, hogy Orbán Viktor, a Fidesz, ő maga és Pócs János is kiállnak a kistérségi kórházak mellett, mert „nekünk az a jó, ha önök helyben tudnak gyógyulni”. Ugyanakkor szerinte nem lehet az orvosokat arra kényszeríteni, hogy Jászberényben akarjanak dolgozni, hiába emelték meg a fizetésüket.

A fórum több pontján aztán viccelődve tért vissza a kórház helyzetére.

Amikor a közönség egy része bekiabált, Lázár azt mondta: „nehogy az legyen, hogy bekerüljenek a jászberényi kórházba, mert az nem biztos, hogy jó lesz”. Ezt később más formában is megismételte.

A fórum végén megkérdezték tőle, mikor kér bocsánatot a hétvégi vasúti leállásért. Azt válaszolta, hogy már elnézést kértek, de „azzal nem sokra megyünk”, ezért visszafizetik az utasoknak a teljes jegyárat. Azt is mondta: „Azt tudom mondani, hogy aki abban hisz, hogy ha egy másik kormány lesz, akkor a sorompó nem hibásodik meg, az azért jól gondolja meg, hogy miben hisz a következő időszakban”. Hozzátette, hogy „ilyen hiba van, nem tudom garantálni, hogy nem lesz, mert ez nem egy lerobbant vonal, ez egy újszerű vonal”. Azt is közölte, hogy vizsgálat deríti majd ki, az elődei közül hibázott-e valaki azzal, hogy nem kérték számon a karbantartást a felújítást végző Siemensen.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
51 év után megérkezett az új KRESZ – mutatjuk a legfontosabb változásokat
Az Építési- és Közlekedési Minisztérium közzétette a szeptembertől életbe lépő új szabályokat. A 3,5 tonna feletti teherautókra előzési tilalom, az erősebb rollerekre pedig kötelező biztosítás vonatkozik majd. Az új szabálycsomag rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is.


Ötvenegy év után búcsút inthetünk a jelenlegi KRESZ-nek, miután az Építési- és Közlekedési Minisztérium január 20-án publikálta az új szabálycsomagot. A változások középpontjában a biztonságos közlekedés áll, de a jogszabály rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is. Az új szabályok szeptembertől lépnek életbe.

Az autósokat érintő legfontosabb változás a sebességhatárok módosítása: az autóutakon a megengedett sebesség óránkénti 110-ről 120 kilométerre emelkedik, az autópályák egyes szakaszain pedig akár 140 is lehet a limit.

A gyorsforgalmi utakat a jövőben csak olyan járművek használhatják, amelyek legalább 70 kilométer per órával képesek közlekedni. Rögzítik a követési távolságot is: ez autópályán 2, autóúton pedig 1 másodperc lesz, ami 130-as tempónál körülbelül 70 métert, 100-nál pedig minimum 50 métert jelent.

Az irányjelzést kanyarodásnál és sávváltásnál is a manőver előtt legalább két másodperccel meg kell kezdeni.

Kötelezővé teszik a járművek folyamatos kivilágítását, lakott területen kívül pedig korlátozott látási viszonyok között a távolsági fényszóró használatát is előírják.

A szabályok közé bekerül az úgynevezett cipzárelv, valamint új előírások vonatkoznak a dudálásra és a vészfékezésre, a szlalomozást és a driftelést pedig megtiltják.

A tehergépjárművekre és a buszokra a korábbinál is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd.

A buszok, teherautók és utánfutót vontató autók lakott területen kívül legfeljebb 90 kilométer per órával közlekedhetnek.

Az előzési tilalom súlyhatárát 7 és fél tonnáról 3 és fél tonnára szállítják le, vagyis az ennél nehezebb szerelvények reggel 6 és este 10 óra között nem használhatják a bal szélső sávot, és mellettük elhaladni is tilos lesz.

A kerékpárosok a járdán és a gyalogosövezetben legfeljebb 10, míg a gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer per órával haladhatnak.

Az elektromos rollereket két kategóriába sorolják. A legfeljebb 25 kilométer per órára képes, kis teljesítményű eszközöket 12 évnél idősebbek használhatják, számukra az első két évben kötelező lesz a sisak viselése.

A járdán legfeljebb 10, máshol 20 kilométer per órás sebességgel közlekedhetnek. Az erősebb rollerek a segédmotorokra vonatkozó szabályok alá esnek, ami 14 éves korhatárt, kötelező felelősségbiztosítást és legfeljebb 45 kilométer per órás sebességet jelent. Utast egyik rollertípussal sem lehet szállítani.

Az elméleti tananyag elsajátítása is egyszerűbbé válhat, mivel az elsősegélynyújtási tanfolyamok beépülnek a középiskolai oktatásba.

A végzős diákok a KRÉTA rendszeren keresztül ingyenes online KRESZ- és elsősegély-tanfolyamon, valamint vizsgán vehetnek részt, és az állam az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot is térítésmentesen biztosítja számukra. A gyakorlati vezetés költségei továbbra is a tanulókat terhelik, de a képzésbe szimulátorokat is bevonnak. Tervben van egy olyan, járművekbe építhető ittasságfelismerő rendszer bevezetése is, amely alkoholszondás teszt nélkül nem engedi elindítani az autót.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2025-ös év utolsó Kormányinfóján jelentette be, hogy társadalmi egyeztetés előzte meg a szabályok véglegesítését, az eredményt pedig az év első felében hozzák nyilvánosságra. Lázár János, az Építési- és Közlekedési Minisztérium vezetője egy januári sajtótájékoztatón jelezte előre, hogy a részletek január 20-án derülnek ki. A KRESZ-szabályok módosításáról szóló tervezet már tavaly februárban napvilágot látott.

Via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rászállt a NAV Dzsudzsák Balázs cégére, sorra dőlnek be a rekorder labdarúgó vállalkozásai
A NAV végrehajtást rendelt el a labdarúgó debreceni cégénél, a DB7.hu Kft.-nél. A vállalkozás az elmúlt években több százmilliós veszteséget halmozott fel, követve Dzsudzsák korábbi bedőlt üzleteinek mintáját.


Végrehajtást rendelt el január 9-én a NAV Hajdú-Bihar Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának Követeléskezelő Osztálya Dzsudzsák Balázs cégénél, a DB7.hu Szolgáltató Kft.-nél – vette észre az mfor.hu az Opten cégadatbázis nyilvános adataiban.

A rekorder magyar válogatott labdarúgó és üzlettársának debreceni vállalkozása évek óta veszteséges: 2022-ben 22 millió forintos bevétel mellett 78 millió forintos mínuszt termelt, 2023-ban már bevétele sem volt, a vesztesége pedig elérte a 89 millió forintot.

Bár tavaly 53 millió forintra nőtt az árbevétel, a cég így is 48 milliós veszteséggel zárt. Az Opten adatai szerint a sportszer-kiskereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó vállalkozásnak jelenleg 160 millió forint rövid lejáratú kötelezettsége van.

Nem ez az első eset, hogy Dzsudzsák Balázs egyik cége nehéz helyzetbe kerül. Korábban az Első Magyar Léghajógyár Kft. tervei hiúsultak meg,

és a Market Invest Hungary Kft.-vel sem járt szerencsével. Noha 2023 közepén többségi tulajdont szerzett a püspökladányi cégben, a NAV még abban az évben végrehajtást indított a vállalkozás ellen. Dzsudzsák azóta eladta az üzletrészét, a céget pedig VAP-LOG Kft.-re nevezték át.

Szintén jelentős, 180 milliós veszteséget termelt 2024-ben az a cégcsoport, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem vásárolt meg Dzsudzsák Balázstól.

Az egyetem 2023-ban 370 millió forintot fizetett a győri Rába Medical Center Kft.-ért és a tulajdonos Rába Medical Invest Kft.-ért. A vásárlás idején az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki köztudottan jó barátságot ápol a labdarúgóval. Az egyetem a tranzakciót a térség egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztési szándékával indokolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döbbenetes dolog derült ki egy perben: az egész világon már csak egyetlen helyen, Belgrádban lehet menedéket kérni Magyarországtól
A minisztérium a bíróságon ismerte el, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a befogadás. A rendszer egyetlen helyszínre korlátozza a menedékkérés lehetőségét.


A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos, eddig visszatartott adatokat – mondta ki hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A minisztériumnak 15 napon belül kell eljuttatnia a statisztikákat a pert indító Magyar Helsinki Bizottságnak.

A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”, amelynek értelmében a menedékkérők először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”.

A mostani perben a minisztérium elismerte, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására a világon jelenleg egyedül a belgrádi magyar nagykövetségen van tényleges lehetőség.

A Magyar Helsinki Bizottság 2023 óta negyedévente kéri ki a közadatnak számító statisztikákat. A korábban megismert adatok szerint 2020-ban mindössze 26 szándéknyilatkozatot nyújthattak be a két nagykövetségen, 2021-ben ötvenötöt, 2022-ben tizenhatot, 2023-ban kettőt, 2024-ben pedig hatot. 2025 első negyedévében egyetlen ilyen dokumentumot sem adtak be.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly októberben tagadta meg először ezeknek az adatoknak a kiadását, arra hivatkozva, hogy azok nyilvánosságra hozatala Magyarország külpolitikai érdekeivel ellentétes.

Szijjártó Péter külügyminiszter a külszolgálati törvényre hivatkozott, a bíróság ítélete azonban kimondta, hogy ez a jogszabály a külképviseleteken dolgozó személyi állomány jogállásáról szól, és nem mérvadó az adatok visszatartásánál.

A bíróság szerint így nincs törvényes alapja az adatok titkosításának.

Az Európai Unió Bírósága korábban már uniós jogba ütkőzőnek ítélte a magyar szabályozást, és arra kötelezte az államot, hogy szüntesse meg a rendszert, ez azonban nem történt meg.

A 2023. júniusi döntés kimondta, hogy az eljárás sérti az uniós menekültügyi irányelvet. Az Európai Bizottság 2024 áprilisában hivatalos felszólító levelet is küldött Magyarországnak az ítélet végre nem hajtása miatt.

Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a bíróság ítéletét így kommentálta:

„A minisztérium kétségbeesetten próbálta megindokolni a megindokolhatatlant, jogszerűnek beállítani a jogsértést. Eközben sokszorosan leplezte le magát.

Elismerte a perben például azt is, hogy a kijevi nagykövetségen »technikai okokból szünetel« a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására ott még csak elméleti esély sincs. Ez azt jelenti, hogy az egész világon egyedül Belgrádban lehetséges menedékjogot kérni Magyarországtól. Sem Magyarországon, sem más nagykövetségen nincs erre mód főszabály szerint. A per ismét rávilágított arra,

az állam a nagykövetségi rendszer leple alatt lényegében felszámolta az egyik Alaptörvényben garantált emberi jogot,

a menedékjogot.”

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Látványos éjszakai videók: még a Balaton jegét is megvilágította a sarki fény
A Balaton déli partján több webkamera is megörökítette a nem mindennapi jelenséget. Az Aurora Borealis ezúttal zöldes árnyalatokban is feltűnt.


Hétfő este G4-es besorolású, az ötfokozatú skálán „súlyos” kategóriát jelentő geomágneses vihar érte el a Földet, olyannyira erősen, hogy a sarki fény (Aurora Borealis) még a magyar tenger jegét is megvilágította. A jelenséget egy, a Napból kiszakadt, töltött részecskékből álló plazmafelhő okozta, amely nagy sebességgel érkezett a Földhöz, és bejutott a magnetoszférába, írta az Időkép.

A sarki fény ennek megfelelően hazánk egén is megjelent, bár csak onnan volt látható, ahol nem borult az ég, illetve nem borította be köd a tájat.

A Balaton déli partján több webkamera is megörökítette a nem mindennapi jelenséget. Az Aurora Borealis nemcsak a megszokott pirosas-vöröses-lilás színekben ragyogott, hanem zöldes árnyalatokban is feltűnt.

A zöld szín megjelenése azt jelzi, hogy a vihar rendkívül erős volt, hiszen már a légkör alacsonyabb rétegeiben lévő oxigénatomokat is gerjesztették a Napból érkező részecskék.

A vihar előzménye egy január 18-án bekövetkezett, X1.9-es erősségű napkitörés volt,

amelyhez egy Föld felé tartó, teljes „halo” koronakidobódás társult. Ezzel párhuzamosan egy S4-es erősségű napradiációs vihar is zajlott, amelynek intenzitása a 2003-as „Halloween”-viharok óta ritkán tapasztalt szintet ért el. A mostani geomágneses vihar erejét jelzi, hogy Észak-Amerikában a szokásosnál délebbre, több USA-államig is látható volt.

Az ilyen események átmeneti zavarokat okozhatnak a műholdas navigációs és kommunikációs rendszerekben, illetve feszültségingadozást a nagyfeszültségű hálózatokban.

A január 19-i G4-es vihar így egy ritka, emlékezetes aurorát hozott Magyarország egére. A Balaton felett felvillanó zöld és vörös árnyalatok a Nap–Föld kapcsolat dinamikájának látványos bizonyítékát adták. Mivel a naptevékenység ciklusának csúcsa felé haladunk, a jövőben hasonló eseményekre is számíthatunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk