Nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg Lázár János a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében - írja a Pénzcentrum.hu.
Lázár most épp a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztosi feladatokat viszi, ilyen minőségben dolgozott ki egy stratégiát arra, hogy - mint fogalmaz - az elkövetkező 10 évben az utolsó esélyként létrejöjjön „az erős, önellátásra képes mezőgazdaság, a korszerű feldolgozóipar és élelmiszer-termelés”.
Emellett nyíltan hadat üzent a kiskereskedelmi multiknak is. Elmondta, hogy bár a koronavírus-járványnak még nincs vége, már most kijelenthető, hogy a vírus megjelenésével, illetőleg legkésőbb az elrendelt a karanténintézkedések feloldásával lezárul egy korszak a világon. A kormánybiztos szerint a pandémia arra is megtanított minket, hogy milyen nagy érték a függetlenség. A határok lezárásával azok az országok tudnak előnybe kerülni, akik berendezkednek egyfajta önállóságra.
Hozzátette, hogy a politikai függőség is elkerülendő. Ahogy fogalmazott, „az a gazdaság, amelynek a léte és túlélése egy külső szereplőtől függ, az nem független, hanem kiszolgáltatott”. Lázár János kiemelte, hogy nem egy Európai Unión kívüli Magyarország mellett érvel.
Lengyelország komoly pénzügyi erőforrásokat fordított arra, hogy 2021-22-re az Európai Unió 3. legnagyobb élelmiszer-exportőre legyen. Ha Magyarország élelmiszeripara is hasonló fejlődést akar elérni, a következő 7+2 év alatt a mezőgazdaság fejlesztésére több ezer milliárd forintot kell fordítani, a nemzeti hozzájárulás mértékét pedig a jelenlegi 20%-ról 80%-ra kell emelni.
A kitűzött cél eléréséhez vagy szövetkezetekbe kell tömörülni, lengyel mintára, vagy meg kell erősíteni a magyar feldolgozóipart, hogy a magyar alapanyagokat magyar cégek dolgozzák fel, magyar vállalkozások csomagolják és magyar termékként kerüljön a boltokba.
Lázár János az élelmiszeripar megerősítésének stratégiájáról elmondta,
a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni.
Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem - tette hozzá a volt miniszter.
Nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg Lázár János a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében - írja a Pénzcentrum.hu.
Lázár most épp a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztosi feladatokat viszi, ilyen minőségben dolgozott ki egy stratégiát arra, hogy - mint fogalmaz - az elkövetkező 10 évben az utolsó esélyként létrejöjjön „az erős, önellátásra képes mezőgazdaság, a korszerű feldolgozóipar és élelmiszer-termelés”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor szerint a Fideszen és a Tiszán kívül már az aláírásgyűjtés is komoly gondot okoz a többi pártnak
A legjobban álló kispárt 106-ból csak 19-nél tart. A politológus szerint a 71 jelölt állítása is nehéz küszöbnek tűnik a legtöbb párt számára. Pedig ehhez országosan mindössze 35 500 aláírást kellene összegyűjteniük.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.
Állítása szerint a Mi Hazánk áll a legjobban: „106-ból 19 jelöltjük végzett a gyűjtéssel.”
A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.
„Nem tudom, kinek és mennyire meglepetés, de a DK még Budapesten sem jeleskedik, egyelőre az egész országot nézve csak 4 jelöltjük adta be az ajánlásokat”
– írta Török, hozzátéve, hogy a többi pártnak egyelőre „se híre, se hamva”.
Bár az elemző megjegyzi, hogy a jelölteknek még két hetük van, és sok minden történhet, egy következtetést már levont a jelenlegi helyzetből.
„Az talán már most látszik, most érzékelhető, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik - pedig ez csak 35.500 aláírást igényel országosan”
– állapította meg a bejegyzésében.
Az országgyűlési választás hivatalos kampánya és az ajánlásgyűjtés február 21-én indult. Az egyéni jelölteknek körzetenként legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük, amit legkésőbb március 6-án 16 óráig kell bejelenteniük. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban, összesen minimum 71 egyéni választókerületben tud jelöltet állítani. Az országos listák bejelentésének határideje március 7.
A kampányrajt után a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt is azt közölte, hogy mind a 106 körzetben teljesítették a feltételt. A kormánypárti kommunikációban 196 ezer, a Tisza Párt esetében 110 ezer ajánlásról esett szó, míg Magyar Péterék 200 ezernél is több aláírásról beszéltek. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor jelezte, hogy ezek az adatok a leadott ajánlóívek számából származó becslések, és nem azonosak az érvényes ajánlások számával, amiről nem is vezetnek összesített, hivatalos statisztikát. A gyűjtés gyorsasága politikai üzenetértékkel bír, egyfajta erődemonstráció, de önmagában nem jelent választási előnyt.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.
Állítása szerint a Mi Hazánk áll a legjobban: „106-ból 19 jelöltjük végzett a gyűjtéssel.”
A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mol-vezetők másfél milliárdot kerestek, amikor leállt a Barátság-vezeték, bennfentes kereskedelemmel gyanúsítják őket
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége az MNB-hez fordult négy Mol-vezető részvényeladásai miatt. Az ügyletek a Barátság-vezeték leállása és a Mol hivatalos tájékoztatása közötti időszakra estek.
Miközben a Barátság kőolajvezeték január 27-én leállt, négy Mol-vezető összesen közel másfél milliárd forint értékben adott el részvényeket a történelmi csúcs közelében. A kisbefektetőket képviselő szövetség most bennfentes kereskedés gyanújával az MNB-hez fordult, a Mol szerint pedig minden tőzsdei közlésük jogszerű volt - írja a 24.hu.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz, mert azt valószínűsítik, hogy
a Mol néhány vezetője jogszerűtlenül kereshetett az olajrészvények eladásán, miközben a cég hallgatott az orosz kőolajszállítás leállásáról. A Mol szerint tőzsdei kommunikációjuk megfelelt a hatályos jogszabályoknak.
Az eseménysor január 26-án kezdődött, amikor Ratatics Péter, a fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója 52 795 darab részvényt adott el 3820 forintos átlagáron, amiből 201 millió forint bevétele lett. Egy nappal később, január 27-én Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darab Mol-részvényt értékesített 3978 forintos átlagáron, 118,7 millió forintért.
Ugyanezen a napon sérült meg a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakasza, ami miatt leállt az olajszállítás Magyarországra és Szlovákiába. A Mol-papírok árfolyama eközben tovább emelkedett, és február 4-én 4128 forinttal történelmi csúcsra ért.
Másnap, február 5-én Anthony Radev igazgatósági tag 160 072 darab részvényt adott el 4013 forintos átlagáron, 642 millió forintért. Február 6-án pedig Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 darab részvényt értékesített 4016 forintos átlagáron, ami 604,8 millió forint bevételt hozott neki.
Azonban piac a vezeték leállásáról csak hetekkel később értesült.
A sajtóban február 13-án jelent meg az első hír a Bloombergre hivatkozva, hogy „egy orosz légicsapás a múlt hónap végén megrongálta a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát, ami miatt akkor leálltak az olajszállítások Magyarországra és Szlovákiába.”
A Mol a hivatalos tőzsdei felületen csak három héttel a leállás után, február 16-án közölte, hogy a magyar államhoz fordul a stratégiai olajtartalékok felszabadításáért.
A befektetővédelmi szövetség elnöke, Dióslaki Gábor szerint a Molnak haladéktalanul tájékoztatnia kellett volna a piacot.
A tőkepiacról szóló törvény ugyanis előírja, hogy „rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatni kell a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.”
A szövetség szerint a Barátság vezeték közel háromhetes leállása okozta hiány – és ennek elhallgatása – már „biztosan túllépte a megengedhető mértékű titkolózás időhatárát”. Úgy vélik, a vezeték egyhetes leállása is „jelentős vállalati eseménynek, így bennfentes információ keletkezének minősül”.
A Mol ezzel szemben azt állítja, szabályosan járt el.
„A Mol tőzsdei kommunikációja minden esetben megfelel a hatályos jogszabályoknak: sajtóközleményben és tőzsdei közleményben is bejelentettük, hogy a Barátság vezeték leállása miatt kezdeményeztük a stratégiai készletek felszabadítását” – közölte a cég.
Vagyis szerintük a három héttel későbbi bejelentés elégséges volt. A vállalat nem reagált arra a kérdésre, hogy a menedzsment tagjai pontosan mikor szereztek tudomást a leállásról.
Az eladások időzítése különösen jónak bizonyult, mivel a részvényárfolyam az előző öt évben alig ment 3000 forint fölé, januárban azonban kilőtt. A februári csúcs után az árfolyam gyengülni kezdett, és 3500 forint közelébe esett. A vezetők a részvényekhez juttatási program keretében jutnak, január közepén például Hernádi Zsolt Mol-vezér 178 886 darab részvényt kapott ellenérték nélkül.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a vezetéken már lehetne szállítani, ám az ukránok ezt politikai okokból akadályozzák. Ezzel szemben ukrán és szlovák források is megerősítették, hogy a leállás oka egy orosz légicsapás volt, amely a vezetéket érte.
Miközben a Barátság kőolajvezeték január 27-én leállt, négy Mol-vezető összesen közel másfél milliárd forint értékben adott el részvényeket a történelmi csúcs közelében. A kisbefektetőket képviselő szövetség most bennfentes kereskedés gyanújával az MNB-hez fordult, a Mol szerint pedig minden tőzsdei közlésük jogszerű volt - írja a 24.hu.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz, mert azt valószínűsítik, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté beleállt a Magyar Péterrel közös drogtesztbe
A Fidesz frakcióvezetője videóban fogadta el Magyar Péter drogteszt-kihívását. A Tisza Párt elnöke 2024-ben már bemutatott egy negatív leletet a kormánypárti vádak miatt.
„Ha nagyon szeretnéd, elmegyek veled egy drogtesztre. Te mondod meg az időpontot” – ezt üzente Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy Facebook-videóban Magyar Péternek, vette észre a HVG. Kocsis a felvételen Petiként szólítja meg a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjét, és bár elmondása szerint korábban azért nem jelentkezett közös tesztre, mert gyűlöli a kábítószert, most mégis elfogadja a kihívást.
A frakcióvezető a videóban először a hasonlóságokat sorolta: mindketten 1981-ben születtek, három gyermekük van, és ugyanott, ugyanakkor, cum laude minősítéssel diplomáztak. Ezután a különbségekre tért rá.
„Figyelj, Peti! (...) Én soha nem vettem föl titokban a családtagjaimat és nem jelentettem fel őket az ügyészségen. És nem fogyasztok drogot”
– mondta Kocsis, aki a poszt leírásában egy célzást is tett: „Peti, a kis amsterdami kalandjaidat most nem is hoznám ide.”
A Fidesz-politikus videójának előzménye, hogy Magyar Péter hétfőn a Telexnek adott interjút. Ebben arról beszélt, hogy mivel kormányzati szereplők egyre többször sugallják, hogy korábban kábítószert fogyasztott, kész elmenni egy közös drogtesztre Deutsch Tamással, Rogán Antallal, Nagy Mártonnal, Szájer Józseffel vagy Kocsis Mátéval.
Magyar 2024 nyarán már csináltatott egy toxikológiai vizsgálatot, amelynek eredménye negatív lett a gyógyszerekre, kábító- és pszichotróp szerekre. A szakvélemény szerint a vérében mindössze koffeint találtak. A kormánypárti kommunikációban ennek ellenére visszatérő elem a droghasználat vádja, Kocsis Máté korábban a parlamentben úgy fogalmazott, Magyar Péter „a drogbuli miatt” zsarolható.
„Ha nagyon szeretnéd, elmegyek veled egy drogtesztre. Te mondod meg az időpontot” – ezt üzente Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy Facebook-videóban Magyar Péternek, vette észre a HVG. Kocsis a felvételen Petiként szólítja meg a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjét, és bár elmondása szerint korábban azért nem jelentkezett közös tesztre, mert gyűlöli a kábítószert, most mégis elfogadja a kihívást.
A frakcióvezető a videóban először a hasonlóságokat sorolta: mindketten 1981-ben születtek, három gyermekük van, és ugyanott, ugyanakkor, cum laude minősítéssel diplomáztak. Ezután a különbségekre tért rá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Súlyos visszaélés gyanúja a BKM-nél, kirúgták a teljes belső ellenőrzési osztályt
A politikus szerint a fővárosi cégnél mindenkit eltávolítottak, aki a belső vizsgálatokat végezte. A kirúgott dolgozókat biztonsági őrök kísérték ki az épületből.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arról írt a Facebookon kedden, hogy súlyos visszaélés gyanúja merült fel a Budapesti Közműveknél (BKM). Állítása szerint a fővárosi cégnél megszüntették a teljes belső ellenőrzési osztályt, és nincs garancia arra, hogy a megkezdett vizsgálatok folytatódnak.
Vitézy posztja szerint
„súlyos visszaélés gyanúja merült fel az egyik legnagyobb fővárosi cégnél: a Budapesti Közművek nemrég egyik napról a másikra megszüntette a teljes belső ellenőrzési osztályt, szinte mindenkit kirúgtak, és a tegnapi bizottsági ülésen az is kiderült, hogy semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy a megkezdett belső ellenőrzések az új rendszerben is folytatódnak.”
A frakcióvezető arról számolt be, hogy a bizottsági ülésen az okokra vonatkozó kérdéseire az érintettek „össze-vissza beszéltek és hárították a felelősséget”. Azt írja, a városvezetés szerint a felügyelőbizottsági tagok magánemberként döntöttek, a cég vezetése hol költségcsökkentésre hivatkozott számok nélkül, hol azt állította, hogy a felügyelőbizottság döntését hajtotta végre. Hozzáteszi, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elhatárolódott a Főpolgármesteri Hivatal vezetőitől, akik a felügyelőbizottságban ülnek.
Vitézy Dávid posztjában azt is leírja, hogy a BKM felügyelőbizottságában január óta a városháza alkalmazottai, a főpolgármester emberei ülnek. Szerinte erről Karácsony Gergely a Közgyűlés jóváhagyása nélkül döntött, azzal indokolva, hogy a pártok nem delegáltak tagokat.
„Érdemi választ tehát nem kaptunk a miértekre. Amikor pedig arra kérdeztem rá, hogy az átszervezés veszélyeztetheti-e a meglévő belső vizsgálatok folytatását, a cég jelen lévő képviselője – Mártha Imre helyettese, mivel a vezérigazgató sokadszorra sem tartotta elég fontosnak a bizottsági ülést a személyes jelenléthez – annyit tudott mondani, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy erre választ tudjon adni.
A teljes mellébeszélést és felelősséghárítást látva joggal merült fel az emberben a gyanú, hogy itt a cél nem a hatékonyság növelése volt, hanem inkább a folyamatban lévő ügyek eltusolása. És ezt nem csak én láttam így, hiszen a vita után a cég éves tervét a bizottság egyetlen tagja sem javasolta elfogadásra!”
– idézi fel a történteket a politikus.
Vitézy szerint a fővárosi cégeknél sok esetben „a káosz, az elvárások, az ellenőrzések és a teljesítmény hiánya” jellemző, a működésük egy „posztszocialista állami vállalatot” idéz. Úgy véli, a cégvezetők és a főpolgármester zokon veszik a kritikát, és „áldozati pózba vágják magukat”. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy egy cégvezető ignorálja a bizottsági üléseket, a helyettese pedig nem tud érdemi magyarázatot adni egy ilyen súlyú döntésre.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arról írt a Facebookon kedden, hogy súlyos visszaélés gyanúja merült fel a Budapesti Közműveknél (BKM). Állítása szerint a fővárosi cégnél megszüntették a teljes belső ellenőrzési osztályt, és nincs garancia arra, hogy a megkezdett vizsgálatok folytatódnak.
Vitézy posztja szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
